Délmagyarország, 2006. május (96. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-09 / 107. szám

SZERDA, 2006. MÁJUS 10. «MEGYEI TÜKÖR* 7 Balogh Krisztina Angliában segít a gyermekeken Diana hercegnő alapította az otthont A képviselővé megválasztott Búzás jobban segítené a vállalkozókat Nem ígért felelőtlenül Citroen C ibiza Május 9., kedd \<<> M áj u s 11 Tfcsútörjök ^m óráSt 2 millió forint HOGY LEHET minden órában nyeremény? Szegedi konduktor a szakmai vezetője annak az alapítvány­nak, amely az angliai Leomins­terben fogyatékkal élő gyerme­kek képzésével foglalkozó köz­pontot működtet. Balogh Krisz­tina, aki korábban a Diana her­cegnő által Birminghamben lét­rehozott Nemzeti Intézetben dolgozott. Szegeden akarta megvalósítani régi álmát, dc nem talált támogatókat. - Angliában ez az egyetlen olyan, fogyatékkal élő kisgyermekek ta­nításával, képességfejlesztésével foglalkozó, alapítvány által mű­ködtetett központ, ami ingyenes - mondta Balogh Krisztina, a Bir­minghamtől 120 kilométerre, a Herefordshire megyei Leomins­terben alapított Megan Baker House szakmai vezetője, aki éve­ket töltött a világhírű budapesti Pető Intézetben. A fiatal szegedi nő évekig a nemzetközi hírű, még Diana hercegnő által létrehozott bir­minghami székhelyű Nemzeti Intézetben dolgozott. Balogh Krisztina 2002-ben gondolt arra, hogy megvalósítja először 1993-ban megfogalmazott terve­it: fogyatékkal élő gyermekek ta­nításával és képzésével foglalko­zó ingyenes központot hoz létre Szegeden, amit elképzelései sze­rint alapítvány működtetne. - Nem sikerült. Bár fogyatékos Balogh Krisztina Szegeden szeretné megvalósítani ál­mait Fotó: Frank Yvette gyermekek képzésére és tanítá­sára Szegeden is óriási az igény, hiába írtuk le szakmai terveinket és az alapítvány működtetésére vonatkozó elképzeléseinket, az elmúlt években sem a városban nem találtunk támogatókat, sem az illetékes minisztériumok nem biztattak bennünket. Az önkor­mányzattól kaptunk épületet, de támogatók, biztos anyagi alapok nélkül nem vághattunk bele ­mondta a birminghami éveiben konduktorképzéssel is foglalkozó fiatal nő. A kicsit csalódott Balogh Krisz­tinát 2004-ben azzal kereste meg a Nemzeti Intézetben egy négy­éves fogyatékos gyermek édes­anyja, hogy lakóhelyén, a Bir­minghamtől 120 kilométerre fekvő Leominsterben hozzanak létre közösen egy olyan alapít­ványt, ami Angliában is egyedül­álló módon térítésmentesen fog­lalkozna rászoruló gyerekekkel. ­Jo Baker édesanyja akkor sem ad­ta fel, amikor kisfia meghalt - je­gyezte meg a konduktor. A Megan Baker House 2005 elején kezdte meg működését. A központot létrehozó, nem bent­lakásos alapítványt /oe Baker és Balogh Krisztina közösen vezeti. Az angol asszony az anyagi felté­telek megteremtéséért, a magyar nő a szakmai munkáért felel. Hetente mintegy 30 fogyatékos gyermekkel foglalkoznak. A munkában Balogh Krisztina mellett még négy konduktor vesz részt. Az alapítványban összesen nyolcan dolgoznak főállásban, rajta kívül mindnyájan angolok. Sikerükről főműsoridőben már kétszer is beszámolt a BBC. A Megan Baker House-t renge­tegen támogatják. Különböző cé­gek adományai mellett részesül­nek a helyi lottó bevételéből, va­lamint ötven önkéntes fáradozik azon, hogy semmiben ne legyen hiányuk. Éves költségvetésük 250 ezer font. Ha mától egyetlen fontot sem kapnának, az alapít­vány egy évig akkor is zavartala­nul működne. - Hiába élek már évek óta távol Magyarországtól, nem adtam fel. Szegeden szeretném megvalósí­tani régi álmomat, felállítani és működtetni egy fogyatékos gye­rekekkel foglalkozó központot ­mondta Balogh Krisztina. OLÁH ZOLTÁN A vállalkozók pályázatai ugyanolyan fon­tosak lesznek, mint az önkormányzatiak ­ígéri a következő négy évre Búzás Péter. Szerinte kormánypárti polgármesternek és országgyűlési képviselőnek lenni nagy le­hetőség, a választók érdekében fog élni vele, a területfejlesztési bizottságba szeretne be­kerülni. Ha rajta múlik, Makón ezután is Makovecz Imre tervezi a meghatározó új épületeket. A képviselővé is megválasztott makói polgár­mester azt mondja, a kampány során egy do­logra nagyon ügyelt. Arra, hogy csak olyas­mit ígérjen, ami megvalósítható. Ez szerinte sikerült. - Olyan típusú ígéreteket nem tettem, amelyek az országos politikán múlnak ­mondja Búzás. - De nagyon bíztam abban, hogy ha megválasztanak, kormánypárti kép­viselő leszek, és jóval többet tudok elérni, mint amennyit ígértem. A lehetőség most adott. Ezt a szerepet sem kell túlértékelni, et­től még nem lett az enyém a diófa árnyéka, de igenis sokat jelent a mandátum, mert olyan információk birtokába kerülök, olyan tendenciákra látok rá, amelyek meghatároz­hatják az itteni települések életét. A kérdésre, hogyan tervezi összeegyeztetni a képviselői és a polgármesteri munkát, még feltételes módban válaszol. - Makó térségének megválasztott képvise­lőjeként ott kell lennem a parlamentben a szavazási napokon. Emellett egy bizottságba, a területfejlesztésibe szeretnék bekerülni, re­mélem, sikerül. Eddig is hetente jártam Bu­dapestre, most igyekszem úgy szervezni a képviselői munkámat, hogy az eddiginél sok­kal többször ne kelljen utaznom. Ennél fon­tosabb kérdés számomra, hogyan tartom a kapcsolatot a tizenhat település lakóival. Ed­dig is jártam a községi képviselő-testületi ülésekre, de ennél közelebb kell menni az emberekhez, valahogy úgy, ahogyan a kam­pányban. Négy évvel ezelőtt az első fordulót meg­nyerte, a másodikat elveszítette. Most győ­„GYEREKEK, ITT EGY SZOCI!" Búzás azt mondja, amennyiben rajta múlik, Ma­kón továbbra is Makovecz Imre tervezi a megha­tározó épületeket. A képviselővé is megválasztott polgármester kíváncsi a következő találkozásra. A politikáról nem egyformán gondolkodnak, a kapcsolatukat ez mégsem kezdte ki, a legélesebb országos viták idején sem. - Legutóbb a születésnapján jártunk nála a fele­ségemmel, sokan gyűltünk óssze, és a bensősé­ges köszöntő után mindenki sorba állt hogy gra­tuláljon Imre bácsinak. Amikor meglátott ben­nünket, széttárta a karját és azt kiáltotta: „Gye­rekek, itt egy szoci!" Akkor, ott hirtelen lett egy kis hely körülöttünk, elhúzódtak mellőlünk a töb­biek. Aztán persze jót beszélgettünk. Búzás Péter: „Nem lett az enyém a diófa árnyéka" zött, de egy kifogás miatt sokáig nem lehetett biztos abban, hogy jogerős a mandátuma. Addig nem is akart nyilatkozni, amíg nem dől el, milyen kormány alakulhat. Óvatos­ság? Bizonytalanság? - Azt hiszem, nem vagyok alkalmas a siker megélésére - mondja Búzás. - Nem a válasz­tás éjszakáján könnyebbültem meg, amikor Martonosi Gyuri felhívott és gratulált, ha­nem akkor, amikor az ellenem benyújtott ki­fogást a választási bizottság elutasította: hús­vétvasárnap délutánján. Képviselő vagyok, első körben nyertem, ennél nagyobb legitimi­tás nem kell, ráadásul mindez egy klasszikus jobboldali vidéken történt. De annyi minden volt korábban, és a kampány alatt is, hogy ez tényleg inkább megkönnyebbülés volt. Egy Fotó: Gyenes Kálmán építésztől - nem Makovecztől - hallottam, hogy az építészetben jó az, ami nem riaszt. Én körülbelül ezt élem meg most: a rossz ér­zés hiányát, ami nagyon jólesik. Az önkormányzati munka segítését fontos feladatának tartja, ugyanakkor máshogyan gondolkodik a vállalkozások szerepéről, mint négy éve. - A következő ciklusban azon leszek, hogy az ő pályázataik ugyanolyan fontosak legye­nek, mint az önkormányzatok pályázatai, ezt érezni is fogják. Másrészt nem hiszem, hogy az én szavazatom világot vált meg. Az lesz a dolgom, hogy ez a térség haladjon, és az itte­ni problémákra segítsek megoldást keresni a jogalkotásban. BAKOS ANDRÁS Uniós rajzpályázatot nyertek a vásárhelyi tornyaisok Brüsszeli jutalomút a diákoknak Brüsszelben veheti át hama­rosan az európai uniós gyer­mekrajzpályázat díját a vásár­helyi Tornyai általános iskola öt diákja, akik „Az emberi jo­gok és a gyerekek jogai" té­mában lettek a legjobbak ha­zánkban. Országos első helyezést értek el a vásárhelyi Tornyai János Álta­lános Iskola ötödikes diákjai, Koncz Barbara, Kezes Zsófia, Pekárik lúlia, Kovács Ágnes és Olajos Réka az Európai Unió ál­tal valamennyi tagállamban meghirdetett „Az emberi jogok és a gyerekek jogai" című rajz­versenyen. Sós Csaháné tanít­ványai Budapesten vették át az első helyezettnek járó magyar oklevelet, a hónap közepén pe­dig Brüsszelbe utaznak, ahol az Európai Unió emberi jogi képvi­selője adja át nekik az elismerő oklevelet. Ezen az ünnepségen vásárhelyi hímzéssel díszített blúzban jelennek majd meg, s az önkormányzat jóvoltából a városra jellemző ajándékcso­maggal kedveskednek vendéglá­tóiknak. Az öt kisdiák közül eddig csak ketten voltak külföldön, közülük is csak az egyikük ült repülőgépen, így nagyon izgul­nak. Mint elmondták, tömören próbálták megfogalmazni, mit is jelentett nekik a pályázat cí­me, s ezt csapatmunkában áb­rázolták az általuk készített rajzon. - Mi képviseljük az összes Ma­gyarországon élő gyermeket ­mondták a diákok, akik szerint ki­találni volt nehezebb, mit is ábrá­zoljanak. B. K.A. A díjnyertes diákok boldogok, hogy utazhatnak Fotó: Tésik Attila

Next

/
Thumbnails
Contents