Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-20 / 92. szám

14 "KAPCSOLATOK" CSÜTÖRTÖK, 2006. ÁPRILIS 20. AZ UGYVED VALASZOL Or. Juhász György • a mm A tartásdíj nem számítható be a pénztartozásba Tisztelt Ügyvéd úr! Egy évvel ezelőtt elváltam. A feleségemmel békésen elrendeztünk mindent. Az ő szüleinél laktunk, így természetesen nekem kellett elköl­töznöm. A kisfiunk az édesanyjánál maradt. A bíróságon megegyez­tünk, hogy havonta 15 ezer forint tartásdíjat fizetek. Közösen vettünk néhány dolgot, bútorokat, műszaki cikkeket. Mindet otthagytam. Ezek­ről részletesen nem volt szó a válóperben, mert akkor még több illetéket kellett volna fizetni. Mindketten úgy nyilatkoztunk, hogy az ingóságo­kat már természetben megosztottuk. Ennek ellenére még a második tárgyalás előtt készítettünk egy megállapodást, amiben vállalta, hogy 180 ezer forintot kifizet nekem a közösen vásárolt dolgok rám eső része vagyis fele után. Ennek ellenére a mai napig egy fillért sem kaptam. Idén januárban úgy döntöttem, hogy átmenetileg nem utalok át tartásdíjat, hanem szép lassan, 14 hónap alatt leirom a tartozásából. Most kaptam az ügyvédjétől egy felszólító levelet, hogy ha továbbra sem fizetek, akkor még a rendőrségen is fel fog jelenteni. Én úgy gondolom, hogy rajtam sem követelhet addig pénzt, ameddig ő is tartozik nekem. Az igazságér­zetem ezt diktálja, de lehet, hogy mégis bűncselekményt követek el ? Tisztelt Olvasó! Általánosságban igaz, ha ugyan­azon személlyel szemben áll fenn követelésem és tartozásom is, ak­kor követelésemet a tartozásomba beszámíthatom. E főszabály alól azonban több kivétel is van. Mint levelében írta, a bíróság a házasságukat felbontó ítéletével jóváhagyta azt az egyezségüket, amiben ön a tartásdíj megfizetését vállalta. Ez egy jogerős és végre­hajtható határozat. Ebbe a tartozá­sába nem számíthatja bele a csu­pán magánokiratba foglalt követe­lését. Még fontosabb, hogy a törvény kifejezetten tiltja, hogy tartási já­radékköveteléssel szemben bár­mit is beszámíthassunk. Ezen túlmenően, bár ténylegesen a volt feleségének fizeti a tartásdí­jat, áz igazából gyermeküket ille­ti. Követelése pedig nem a gyer­mekkel, hanem feleségével szemben áll fenn. A Büntető törvénykönyvben valóban szerepel a „Tartás elmu­lasztása" tényállás. Az valósítja meg, „aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határo­zatban előírt tartási kötelezettsé­gét önhibájából nem teljesíti". Elkövetése akár szabadságvesz­téssel is büntethető. A büntetés elkerülhető, ha az első fokú ítéle­tig eleget tesz kötelezettségének. Én azonban nem várnám meg, hogy büntetőeljárás induljon ön ellen, pláne, hogy bírósági szak­ba kerüljön. El sem hiszi, hogy ez mennyi kellemetlenséggel járna. Összegezve: önnek havonta pontosan fizetnie kell a tartásdí­jat. Az más kérdés, hogy jogi úton érvényesítheti volt feleségével szembeni egyéb követeléseit. Én mindenképpen valamilyen békés megoldást javasolnék. Annak persze nincs akadálya, hogy a két követelés egymásba történő be­számítását volt felesége kezdemé­nyezze, ez már járható út. Érde­mes lenne megegyezniük. Ha kü­lönböző polgári és büntető eljárá­sokat indítgatnak egymás ellen, az mindkettejüknek sokba fog ke­rülni, hogy a harmadik, vétlen fél­ről ne is beszéljünk. Gondolom, az 6 érdeke a legfontosabb. Kereskedelemben kiválók A Krúdy Gyula Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola három kereskedő tanulója az országos versenyen bizonyí­totta az iskola és a gyakorlati munkahelyek felkészítő munkájának sikerét. Teljesítményükkel a kereskedőszakmáknak szereztek dicső­séget. Az országos szakmai versenyen elméleti és gyakorlati ismere­tekből, valamint idegen nyelvi tudásból bizonyultak a legjobbaknak az élelmiszer- és vegyiáru-, valamint a ruházati kereskedő tanulók közül a krúdys diákok. Bebizonyították társaiknak azt, hogy a kitartó munka, felkészülés sikert hoz. A döntő helyszíne Egerben volt, ahol 50 tanuló 3 szakmá­ban versenyzett és mérte össze tudását - több száz elődöntőben ver­senyző tanulóból továbbjutott - más versenyzővel. A kiválóságok: Kádár Németh Nikolett (a Coop Szeged Rt. tanulója) I. helyezést, (enei Sándor (Mulati Jcnőné egyéni vállalkozó tanulója) IV he­lyezést ért el az élebniszer-vegyiáru szakmában. Fodor Anita a (Context Kft. tanulója) niházati szakmában VI. helyezésével érte el azt, hogy men­tesüljön a tanulmányokat lezáró szakmai vizsga teljesítése alól. Az összetett versenyen különdíjjal jutalmazták valamennyi tanuló­nak a részfeladatoknál elért eredményét. Teljesítményükkel a keres­kedőszakma szépsége és a gazdaságban betöltött szerepe is elismerést vívott ki. A képzőiskola az ő eredményeiknek köszönhetően a szak­mai képzés minőségi díját jelképező vándorserleget kapta meg. DR. BARÁTH LAJOSNÉ IGAZGATÓ, KRÚDY GYULA KERESKEDELMI, VENDÉGLÁTÓ-IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA Termálvíz, rablógazdálkodás és a Pannon medence adottságai Az üvegházakban remekül hasznosíthatják a termálvizet Fotó: Tésik Attila A közelmúltban (március 11-én) jelent meg az újságban, hogy a termálvíz-visszasajtolást magya­rázza meg valaki, de ne csak Va­nyó Sándornak. Ezen kérésre és a termálenergiára vonatkozó elő­zően közölt visszasajtolási leírá­sokra az alábbiakban röviden re­agálok. A Pannon medencében lévő hévíztárolók jóformán az egész magyar medenceterületre kiter­jednek. Vízzáró rétegekkel elvá­lasztott hévíztároló homok-ho­mokkő rétegeket alkotnak. A hé­vízkút fúrása után, az elektro­mos szelvények alapján választ­ják ki a vízadó rétegek szakasza­it. Ezek hossza és mennyisége lattanként változó. A rétegszaka­szokat robbantásos perforátorok­kal megnyitják. A rétegszaka­szok között vízzáró agyag-agyag­márga rétegek vannak. Ha jól emlékszem, 1992-ben az Algyői Olajkutató Vállalat igazgatójá­val, Juratovics Aladárral Szarva­son végeztünk lehűlt termálvíz visszasajtolására vonatkozó kí­sérleteket, maximum 48 bar nyomású szivattyúval. Megálla­pítottuk, hogy a föld mélyében nincs tárolóhely a visszasajtolt víz számára. A vízzel telt ho­mok-homokkő rétegekbe történő vízbesajtolás fizikailag lehetet­len. Az akkori rendszer véleménye az volt, hogy ha az olajkutakba lehet vizet visszasajtolni, akkor a termálkutakba is lehet. Azonban nem vették figyelembe az olaj ki­termelést biztosító víz és a lehűlt termálvíz minőségét, valamint eltérő mennyiségét. A termálvíz visszanyomására vonatkozó ren­delet a rendszerváltás után is megmaradt. Államunk nagyon sok milliót költött lehűlt termál­víz-visszasajtolási kísérletekre. Részemről nagyon felháborító és logikátlan volt az, hogy a szegvá­ri kertészetet államigazgatási ha­tározattal kötelezték több száz­millió értékű visszanyomó kutak létesítésére. A 2005. december 27-én meg­jelent újságban örömmel olvas­tam azt, hogy a kertészek terhei csökkentek január l-jétől. Azon­ban megdöbbentem azon, hogy az ezután készülő kutak eseté­ben kötelező lesz megoldani a víz visszasajtolását. Nagyon megle­pődtem. Igaz ez? Az elhasznált termálvizet vissza lehet sajtolni oda, ahonnan kivettük és meg­újulva ismételten felhasználjuk? A fenti kötelező előírástól és logikátlan megállapításoktól el­térően határozottan állítom, hogy a lehűlt víz hévízkutakba történő visszasajtolása nem old­ható meg. Az újságokban megje­lent cikkekre vonatkozó magya­rázatomat az alábbiakban adom meg: a hévíztárolók földtani kép­ződményeiben lévő víztároló ré­tegek zárt rendszert alkotnak. Mivel üreges tárolókkal nem rendelkeznek, az itt lévő hévizek a porózus homok-homokkövek­ben vannak tárolva. A hazánk­ban tárolt vízmennyiség az elő­számítások alapján kb. száz évig elegendő. Általában a 60 Celsi­us-fok hőmérséklet alatti vizet termálvizeknek, az annál mele­gebbeket hévíznek nevezik. A fo­lyadékok összenyomhatatlansá­ga miatt azok térfogata nem vál­tozik. Ezért vizet a vízzel telt ré­tegekbe besajtolni a rétegekre ha­tó nyomás miatt nem lehetséges. A kútban lévő legalsó 1800-2000 méter mélyen lévő rétegszakaszt négyzetcentiméte­renként 400-500 kg értékű tö­meg terheli. A mélységi réteg­nyomásból és a vízben oldódó gá­zok rugalmasságából összetevő­dő telepenergia, nagymértékű nyomást biztosít a rétegekben lé­vő hévizekre. A hévizek a rájuk ható nyomást veszteség nélkül a visszasajtoló kutakban lévő vi­zek felé közvetítik. A nyomások kiegyenlíthetők lehetnek, azon­ban az áramlás iránya ez esetben nem fordítható vissza. Tehát ad­dig amíg a vízadó rétegekben víz és a föld mélyében gáz van, a le­hűlt vizek visszasajtolása nem lehetséges. Ezen megállapításom a hazai triász időszaki repedezett és hasadékos hévíztároló rend­szerekbe telepített hévízkutakra is vonatkozik. A fentieket az alábbiakban leírtak igazolják. „Az egymással érintkező folya­dékmolekulák a nyomást min­den irányban vesztesség nélkül közvetítik." |Pascal tétele) A hé­vízkutak vizét is a vizekre ható nyomás biztosítja. A kutak nega­tív vagy pozitív vízmagassága a mélységi gázok mennyiségétől függ. A lehűlt termálvizeket is le­het perforált kutakba is besajtol­ni, de a mélyen lévő vízadó réte­gekbe visszasajtolni nem lehet­séges. Ezen vízmennyiség a kút felső perforációján keresztül csak a talajvízbe, egy másik kútba vagy közcsatornába kerülhet. A cikk írójának és az érdeklő­dőknek azt üzenem, hogy a ter­málvíz hasznosításában rablógaz­dálkodás - csak akkor lehet, ha visszasajtoló kutakat továbbra is kötelező lesz létesíteni. Lehet, hogy Blaise Pascal elvét rosszul értelmeztem, ezért kérem, hogy az esetleges tévedésemet, vagyis a lehűlt termálvíz visszasajtolásá­nak lehetőségét magyarázza meg valaki, de ne csak nekem! NÓVÁK JENŐ, SZEGED Jó közösségeket kell létrehozni! Óföldeákon felújítottunk egy keresztet. Örültem annak, hogy a felújítás munkáiba sokan bekapcsolódtak. Örülök, hogy a la­kosság túlnyomó többsége magáénak érzi a falut és szívesen segít. Erre mindannyiunk­nak törekedni kell. Éppen ezért örültem, hogy a felújításban részt vett az önkor­mányzat, az egyházközség, az eredetileg a keresztet felállító család, de a falu lakói egyenként is segítettek. Az ünnepségen a helyi szeretetotthon veze­tői is részt vettek, pedig annak helyszínéig 1 kilométert gyalogoltunk. Többen virágot hoztak, és az ünnepség végén nem gépzenét hallgattuk, hanem közösen énekeltük nem­zeti imádságunkat, a magyar himnuszt. De nemcsak örültem az ünnepségnek, ta­nultam is az ott megjelentektől. Örömmel hallottam, hogy a falu vezetői áldozatos munkával törekszenek jó közösségeket létre­hozni. Eddig nem gondoltam arra, hogy az egyéni igények, egyéni jogok túlzott hangsú­lyozásával - ami a média és jogalkotás bűne ­nemcsak az iskolába kerülnek be olyan tanu­lók, akik megnehezítik a jó közösség létreho­zását, de így van a szeretetotthonokban is. Ezért nagy szükség van a közösségért áldoza­tot hozni tudó emberek kinevelésére. Erre jó alkalmat adnak a közösen szervezett ünnep­ségek. Ezért elhatároztuk, hogy a falunapot most még inkább így csináljuk. Újkígyóson tartok előadásokat a templomban, ahol a barátom, Szigeti Antal szeretetotthont épített, és jó fa­luközösséget teremtett. Őt hívjuk meg május 27-én a falunapra, hogy az ünnepi szentmi­sét bemutassa, és a szentbeszédet elmondja. De nemcsak ezt teszi, hoz magával a szere­tetotthonból embereket, hogy lássák, és ta­nuljanak az itteniektől, és ők is átadják ta­pasztalataikat. De azért is szeretnénk így csi­nálni, hogy minél többen legyünk együtt a fa­lunapon és örüljünk annak, hogy testvérek vagyunk, és szeretettel vagyunk egymás iránt. Ezért az óföldeáki falunap programjai­ra szeretettel várunk mindenkit. Nemcsak Óföldeákról és Földeákról, hanem minden közeli helységből. Milyen jó lenne, ha a jogalkotás is, a médi­ák is arra biztatnának mindenkit, hogy áldo­zatot kell vállalni mindenkinek a jó közössé­gért, mert csak így léphetünk előbbre, így te­remthetünk boldogabb jövőt. KATONA PÁL, ÓFÖLDEÁK Kazinczy szépkiejtési verseny A városi Kazinczy szépkiejtési verseny ered­ményei a következők: 3. osztály: I. Rátfai Viktor, Tornyai János Ál­talános Iskola, felkészítő tanára: Szappanos Edit; II. Kovács Dezdemóna, Szent István Ál­talános Iskola és Halmay Zoltán Sportiskola, felk. t.: S. Nagy Ildikó; III. Szabó Leila, Tor­nyai János Ált. Isk., felk. tanára: Szappanos Edit; IV Borsi István, Szántó Kovács János Ált. Isk., felk. t.: Rostáné Baráth Edit; V Oláh Lujza, József Attila Ált. Isk., felk. t.: Martonné Végh Katalin; VI. Komáromi Réka, Liszt Fe­renc Ált. Isk., felk. t.: Szilágyi Gáborné. 4. osztály: I. Sági Ágota, József Attila Ált. Isk., felk. t.: Nagy Imréné; II. Csüllög Kriszti­na, TarjániÁlt. Isk., felk. t.: Jungné Tóth Kata­lin; III. Német Dániel, Szent István Ált. Isk. és Halmay Zoltán Sportiskola, felk. t.: Tatár Krisztina; IV. Rózsa Tamara, Liszt Ferenc Ének-Zenei Ált. Iskola, felk. t.: dr. Bálint Lász­lóné; V Bárányi Nikoletta, ÁMK Mártély, felk. t.: Csikós Andrea; VI. Szala Anna, Tornyai Já­nos Általános Iskola, felk. t.: Dezső Ágnes. SZTUPOVSZKY ANDREA MUNKAKÖZÖSSÉG­VEZETŐ, HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Húsvéti nyerteseink Makón Tizenöt húsvéti ajándékkosarat sorsoltunk ki a napokban „Mi már készülünk a húsvétra" című játékunk keretében előfizetőink között. A boldog nyertesek között makóiak is voltak: városi szer­kesztőségünkben Szentpéteri István és Horváth lános vehette át a mindenféle finomsággal megrakott kosarakat Fotó: Szabó Imre

Next

/
Thumbnails
Contents