Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-05 / 80. szám

SZERDA, 2006. ÁPRILIS 5. •MEGYEI TŰKOR 7 Sokan kérik a méltányossági nyugdíjemelést Pár ezer forint, háromévenként Januárban megváltozott a méltá­nyossági nyugdíjemelés rendje. Rengeteg a kérvény, szigorúbbak a feltételek, sok az elutasítás. Májusra a megyei nyugdíjintézet már pótkeretet kapott. TEMA az olvasótói - Igazságtalannak érzem a méltá­nyossági nyugdíj rendszerét. A férjem minden feltételnek megfe­lel, mégis elutasították - pana­szolta az algyői Szűcs Sándorné, akinek a férje 1994-ben ment nyugdíjba negyvenhárom éves munkaviszony után. A férfinak 46 ezer forint a nyugdíja, egyszer már méltányosságból emelték. Túpai Mihálynak három éve emelt a megyei biztosító, ezzel együtt 32 ezer forint a hatvanéves férfi nyugdíja, aki több mint har­minc évet húzott le egy szegedi gyárban. Amikor az bezárt, egy vállalkozó vette fel, de nem jelen­tette be. Két év után hivatalos mi­nimálbért kapott, ez viszont csak kis nyugdíjhoz volt elegendő. - Akiket elutasítottunk, bár­mikor újra benyújthatják kérel­müket, és azt ismét elbíráljuk ­mondta Dudás lózsefné. A Csongrád Megyei Nyugdíjbizto­sítási Pénztár igazgatója hang­súlyozta: méltányossági emelés­re egész éven át beadható az igénylés. A törvényi rendelkezés januárban megváltozott: há­romévente kérhet méltányossá­gi emelést az eddigi öt év he­lyett, akinek a havi ellátása nem éri el az 51 ezer 600 forintot. A megyei keret 24 millió 800 ezer forint az idén, ezt az igazgatóság havi egyenlő részekre osztja. Az emelés összege szervesen beépül az alapnyugdíjba az ellátott éle­te végéig. Tehát aki januártól kapja, tizenkétszer használja fel a keretet, aki februártól, az csak az év hátralevő tizenegy hónap­jában. Ezt veszik alapul a tizen­harmadik havi nyugdíjnál és minden további emelésnél. Ha­EGYSZERI SEGELY |H Márciusban kezdte elbírálni az új, úgynevezett egyszeri segélyt a me­gyei nyugdíjigazgatóság. A pénzt krízishelyzetben lehet kérvényezni, idén 5,4 millió forint osztható ki. Csak nyugdíjas kaphat belőle lét­fenntartását veszélyeztető rendkí­vüli élethelyzetekben, például sú­lyos betegség, vagy elemi csapás esetén. Az elbírálók azt is megné­zik, a nyugdíjas kapott-e az önkor­mányzattól hasonló segélyt. A kettő ugyanis kizárja egymást. Járadéko­soknak egyáltalán nem jár, mert ők nem nyugdíjszerű ellátást kapnak. vonta átlagosan 316 ezer forin­tot használnak fel. A megyei igazgatósághoz özön­lenek a kérelmek. Két és fél hónap alatt 5500 futott be, annyi, mint tavaly egész évben. Eddig nagyjá­ból hatszáz kérelmet bíráltak el. A januári, febniári összeget már fo­lyósították, eddig 236-an kaptak emelést. Átlagosan 2600 forinttal emelkedtek a nyugdíjak. - Pénzhiány miatt senkit nem utasítottunk el, a feltételrendszer azonban szigorúbb - hangsúlyoz­ta az igazgatónő. Előnyt élvez, aki még egyáltalán nem kapott ilyen emelést, pedig nagy szüksége van rá. Számít az írásbeli indoklás. Sok kérelemben csak annyi szere­pel, hogy drága a rezsi, sok a gyógyszer, sőt akad, aki egyetlen mondatot sem fűz a beadványá­hoz. Márpedig a méltányossági emelés csak különleges esetben adható, és mérlegelésen alapul. A jó hír, hogy a rengeteg kére­lem miatt a májusra már pótke­retet kapott az igazgatóság: 413 ezer forintot. D. T. A kisebb állam 190 milliárdos megtakarítást jelenthet Kuncze Gábor jól alszik A kampány soha sehol nem szól csak a tényekről, de nálunk egyáltalán nem szól a programokról - mondta Szegeden Kuncze Gábor. Az SZDSZ elnöke elmondta azt is: pártjukon múlik a kormáhyalakítás, de emiatt nincsenek álmatlan éjszakái. Minden párt nyilatkozzon arról, hogy elfo­gadja a választási eredményeket - kérte pén­teken az SZDSZ. Kuncze Gábor pártelnöktől Szegeden azt kérdeztük: milyen következte­téseket vonnak le abból, ha valaki nem írja alá a nyilatkozatot. - Semmilyet. Én eddig is úgy ítéltem meg, hogy vannak pártok, amelyek már most elő­készítik, hogy számukra sikertelen választási eredmény esetén ne magukban kelljen a hi­bát keresni, hanem valamilyen külső okra le­hessen fogni. Például egy nem létező válasz­tási csalásra. Arra a kérdésre, hogy hány évnek kell eltel­ni ahhoz, hogy a kampány ne érzelmekről, hanem szigorúan csak a tényekről szóljon, Kuncze Gábor így reagált: - A kampány soha sehol nem szól kizáró­lag a tényekről, nálunk viszont nem szól egy­általán a programokról. Mindez politikai kultúra kérdése, és csak akkor változik meg, ha ebben felnövünk az Európai Unióhoz. A pártelnök ugyanakkor hangsúlyozta: az SZDSZ tudatosan tartotta távol magát a ne­gatív kampánytól, a párt körül nem voltak botrányok. Szerinte a Fidesz ugyan próbálko­zik botrányt kelteni, de csak azért, mert „ész­revették, hogy az SZDSZ-en múlik a kor­Kuncze Gábor: Az SZDSZ körül nem vol­tak botrányok Fotó: Schmidt Andrea mányalakítás". Hogy alszik ekkora teherrel a vállán- - kérdeztük a politikust, aki megkö­szönte az érdeklődést, majd biztosított ben­nünket: jól alszik, csak mostanában keveset. A kampányra visszatérve elmondta: a libe­rálisok végig a programról, a saját elképzelé­seikről beszéltek, és nem támadtak senkit. - A Kovács Pisti arról szólt, hogy sokkal Haza Nyilván sok pénzbe kerülne, ezért nem cserélik le az összefirkált politikai óriásplakátokat Szegeden. Ezért aztán minden reggel és minden este láthatom a József Attila sugárúton végigvillamosozva, milyen hazában élek. Ez egy olyan ország, ahol egyesek éjjel össze­firkálják mások plakátjait. Ezek az emberek arra nem veszik a fá­radságot, hogy rendesen megtanulják az anyanyelvet - hiszen azt, hogy hazaárulók, úgy írják, hogy HAZA ÁRULÓK!, két szóban, vessző nélkül-, mégis, nyugodtan igaz magyarnak, oroszlánszívű hősnek, sőt erkölcsi hérosznak képzelhetik magukat, hiszen senki sem nyúl a művükhöz. Szégyen. B. A. A mozilátogatók ismét felfedezik az egykor népszerű regényeket Sikerkönyvek, filmsikerek Ha egy könyv bestsellerré vá­lik, szinte bizonyos, hogy előbb-utóbb film készül belő­le. Amelyik történet pedig vá­szonra kerül, azért ismét ha­talmas rohantok indulnak a könyvesboltokban. Az utóbbi időben több regényt is megfil­mesítettek, van, amit pedig éppen most forgatnak. Ezek egytől egyig vezetik az eladási listákat, az egyik könyváruház toplistáján például az első öt közül háront ilyen. Arthur Golden Egy gésa emlék­iratai című könyve jelenleg Ma­gyarország legkeresettebb regé­nye. Már a tizenegyedik kiadás látott napvilágot, 1999 óta ugyanis szinte folyamatosan ke­resik az olvasók. A regény 1997-ben jelent meg külföldön, és két évig szerepelt a The New York Times sikerlistá­ján. Több mint négymillió pél­dányban kelt el, s már 32 nyelvre fordították le. Hazánkban az első néhány hét alatt tízezer példány­ban kelt el. Nem nevezhető tehát újdon­ságnak a mű, ám a történetből készült, és idén három Oscar-díj­jal jutalmazott film magyaror­szági premierje alkalmából ismét kiadták. Nem véletlenül, hiszen manapság már trend, hogy azo­kat a könyveket, amelyeket meg­filmesítenek, a premier után is­mét sokan kezdik keresni. Az Egy gésa emlékiratai mindezt tö­kéletesen példázza: csak a Libri boltjaiban másfél hét alatt 500 példányt adtak el belőle, mellyel egyből az eladási lista élére ug­rott. A megfilmesítés nem csak to­vább népszerűsítheti az amúgy is Az egyik könyváruház eladási listáján az első öt között három olyan könyv szerepel, amelyből film készült vagy készül Fotó: Frank Yvette sikeres regényeket. Van példa ar­ra is, hogy egy egyébként isme­retlen mű a vászonra kerülve bestsellerré válik. Jó példa erre Clive Staples Lewis Narnia kró­nikái című sorozata. Bár a mű 1950 és 1956 között 85 millió példányban jelent meg 29 nyel­ven, és a Harry Potter után min­den idők második legsikeresebb könyvsorozata lett, sőt Lengyel­országban kötelező olvasmány, nálunk a film bemutatója előtt alig hallott róla valaki. És bár 1988-ban egyszer már Magyaror­szágon is megjelent mind a hét kötet, most a rajongók kénytele­nek az eddig megjelent négy rész­szel beérni. Sőt néhány hétre ezek közül is volt, ami teljesen eltűnt a boltok polcairól. Vannak persze könyvek, ame­lyek megfilmesítéstől függetle­nül is soha nem látott mennyi­ségben fogynak a boltok polcai­ról. Ilyen például a Harry Potter, amely a világ legsikeresebb re­gény.sorozata. A hat kötetből ed­dig több mint 300 millió példány fogyott el. Magyarországon az el­ső öt kötetből több mint egymil­liót adtak el, a siker pedig függet­len attól, hogy az első négy rész­ből azóta már film is készült. A legújabb bestsellert, a Da Vinci-kódot is több mint tízmil­Hóan olvasták eddig, és termé­szetesen már készül a film, ame­lyet a tervek szerint néhány hó­nap múlva bemutatnak. A negy­venkét nyelvre lefordított mű 2003 legnagyobb könyvsikere volt az Amerikai Egyesült Álla­mokban, de nálunk sem tudnak a könyvesboltok eleget rendelni belőle. - Azt szoktam mondani, hogy Szegednek nincs is annyi lakosa, amennyit már eladtunk belőle ­viccelődött llyésné Hoczik Beáta, az Alexandra könyváruház üzlet­vezető helyettese. Hozzátette: az Egy gésa emlékirataiból is csak néhány napra elegendő a készlet, ami hétről hétre az üzletbe érke­zik. A Narnia krónikáit folyama­tosan keresik, mint ahogy a Harry Potter könyveket is: a nagy roham elmúltával is mindig akad, aki vá­sárol akár a régebbi, akár a leg­újabb részekből. - Kétségtelen, hogy ezek uralják most a piacot. Meg persze az ezek sikerét meglo­vagló, hasonló témájú könyvek ­mondta az üzletvezető. TÍMÁR KRISZTA többet kellene beszélgetnünk a következő év­tizedekről. Arról, hogy mit tudunk tenni an­nak érdekében, hogy Magyarország az EU-hoz gyorsan felzárkózó, erős gazdaságú ország legyen, mert a Kovács Pistik ezt igé­nyelnék. Az általunk korábban megkérdezett szak­emberek véleményével, mely szerint a kam­pány unalmas volt, Kuncze Gábor nem értett egyet. „Soha ennyire negatív nem volt. Volt itt dokumentumlopás, cédulahamisítás, megrá­galmazták a miniszterelnököt, és kiderült, hogy emberek adatait aszerint tartják nyilván, hogy milyen a politikai világlátásuk." A kampány további durvulására nem szá­mít, de garantálja, hogy pártja „továbbra is távol tartja magát a negatív kampánytól". Számszeríisítsc, mekkora megtakarítást hozhat a programjukban szereplő kisebb ál­lam - kértük a politikust, aki elmondta: ha megszűnnek a fölösleges háttérintézmények, a párhuzamos döntési folyamatok, ha több teret engednek az e-önkormányzatoknak, akkor az állam úgy lesz kisebb, hogy közben magasabb színvonalú szolgáltatást nyújt. - Becslések szerint 1900 milliárd forintba kerül az apparátusok fenntartása. Az itt elért 10 százalék megtakarítás 190 milliárd forin­tot jelent. Ezt a gazdaság erősítésére és adó­csökkentésére lehetne fordítani. Sándor Klára esélyeiről is kérdeztük pártel­nököt. Szerinte az SZDSZ-MSZP országgyű­lési képviselőjelöltjének van esélye megnyer­ni az első fordulót. GONDA ZSUZSANNA A Hospice Alapítvány nem az „utolsó kenet feladója" A haldoklót és családját is segítik Kevesen veszik igénybe Szege­den a Hospice Alapítvány szol­gálatait, pedig önkénteseik in­gyen segítenek a haldoklókon, valamint hozzátartozóikon. Azt mondják, a végstádiuniú daga­natos betegek és családjuk fel­készítése az elmúlásra éppolyan fontos, mint anyagi biztonsá­guk megteremtése, illetve az ápolási teendők szakszerű meg­tanítása. A Hospice Alapítványról a mai napig nagyon kevesen tudnak, pedig Szegeden már több éve működik. Önkéntesei végstádi­umú, például rákos betegeknek és családjuknak nyújtanak se­gítséget az utolsó időszakban. Tavaly mindössze húsz esetben keresték fel őket, pedig az ala­pítvány szakemberei szinte minden felmerülő problémá­ban megoldásokat tudnak kí­nálni. Szociális munkásaik se­gítenek az anyagi nehézségek leküzdésében, pszichológusaik a lelki traumát igyekeznek eny­híteni, ápolóik megtanítják a szakszerű betegellátást, orvosa­ik pedig korszerű fájdalomcsil­lapítást biztosítanak a haldok­lónak. Mindez pedig egy fillér­jébe sem kerül az érintettek­nek. - A Hospice-ra az utóbbi idő­ben egy kicsit rányomódott az „utolsó kenet" bélyege - adta meg a lehetséges magyarázatot Mari Albertné arra, miért kere­sik fel olyan kevesen a szegedi alapítványt. A kuratóriumi el­nök úgy tapasztalja, rájuk már csak akkor gondolnak, ha a csa­lád és a beteg is feladta már az életért folytatott harcot. - Pedig cppen a halálig vezető úton len­ne a legtöbb támogatásra és se­gítségre szükségük - tette hoz­zá. - Ha valaki megbetegszik, az egész család egyensúlya felbo­rul. Ezért mi nemcsak a haldok­lót, hanem a körülötte élőket is gondozzuk - mondta el Kondé Ágnes szociális munkás. A 32 éves nő korábban a gyermekkli­nika intenzív osztályán dolgo­zott, ott szembesült először a halállal. Akkor jött rá, milyen nagy szükség van ilyen esetek­ben az emberségre, a segítségre. Ezért ment a Hospice-hoz segí­Kondé Ágnes szociális munkás­ként segíti a Hospice Alapít­ványt Fotó: Cyenes Kálmán tőnek, ahol elsősorban a család anyagi biztonságának helyreállí­tásában vállal szerepet. A rákos betegséggel való küzdelem ugyanis a családok minden tar­talékát felemészti, és általában az érintettek nincsenek tisztá­ban azzal, honnan kérhetnek segítséget. A Hospice a gyászra való felké­szülésben, illetve annak feldol­gozásában is segítséget tud nyúj­tani. - A halál ma már nem a mindennapi életünk része ­mondta Mari Albertné. - Ré­gen a többgenerációs családok­ban a gyerekek úgy nőttek fel, hogy végignézték, ahogy a nagyszülő megöregszik, majd meghal, számukra ez termé­szetes folyamat volt. Ma vi­szont, amikor még azt is eltit­kolják a gyerek elől, miért nem láthatja többé a nagyit, idegen­né vált a halál. Erről a beteg sem tud kivel beszélni, hiszen ha szóba hozza, általában azt a választ kapja: „ne is mondj ilyeneket!" Pedig lehet, pont erre lenne szüksége, hogy élete utolsó hetei nyugalomban tel­hessenek. T. K.

Next

/
Thumbnails
Contents