Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-05 / 80. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. ÁPRILIS 6. •AKTUÁLIS» 3 Szabadkai Nemzetközi Vásár I. kategóriás kiállítás 2006. június 1-4. A Szabadkai Nemzetközi Vásár ez évben tizedszer kerül megrendezésre több mint 150 résztvevővel, közöttük 30-40 magyar kiállítóval. A rendezvénynek kiemelt szerepe van nem csak a vajdasági régió, hanem Szerbia-Montenegró egészét érintő kereskedelmi kapcsolatok előmozdításában a magyar-szerb-montenegrói kapcsolatokat illetően. A kiállítás tematikája általános és igen széles körű: mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek, gépek és felszerelések, fogyasztási cikkek, építőipari és lakásfelszerelési termékek, járművek és alkatrészeik, vegyipar és műanyag-feldolgozás, fa- és bútoripar, gép- és villamosipar, Informatika, turizmus stb. Részvétel díj (helydíj + standépítés): 12 729 Ft/m! + áfa Jelentkezési határidő: 2006. április 14. További információ, jelentkezési lap: KÖRÖS TRADE KFT. 5600 Békéscsaba, | Szabadság tér 16-18. Tet/fax: 66/449-050, 442-089 S E-mail: info@korostrade.hu Megnevezte tegnap a hallgatók szervezete azt az egyetemistát, akit támogatnak a tandíj-próbaperben. A budapesti Swiderski Erika 2004-ben végzett a szegedi egyetem diplomáját adó Budapesti Média Intézetben. Az ügyet a Szegedi Városi Bíróság tárgyalja, a lányt egy makói iroda képviseli. Swiderski Erikának hívják azt az egyetemi hallgatót, akit a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége (HÖOK) a tandíj-próbaperben támogat - jelentette be tegnap Budapesten Schőberl Márton, a HÖOK elnökségének tagja. Mint korábban megírtuk, az oktatási jogok biztosához fordult három diák azzal, hogy bár államilag finanszírozott képzésben vettek részt, mégis félévente 80-90 ezer forint tandíjat kellett fizetniük a Szegedi Tudományegyetem Budapesti Média Intézetében (SZTE-BMI). A hallgatók országos szervezete tavaly decemberben bejelentette: átvállalják egy diák jogi képviseletét a tandíj visszafizetéséért indított próbaperben. Hogy ki lesz az a hallgató, akkor még nem tudták. Februárban azzal hárították el érdeklődésünket, hogy csak a beadvány elkészülte után nevezik meg a hallgatót. A beadványt a napokban benyújtották, az ügyet a Szegedi Városi Bíróságon tárgyalják majd. A budapesti Swiderski Erika 2004-ben végzett az SZTE BMI-ben, jelenleg a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar szakos hallgatója. A jelenlegi hallgatói jogviszony egyébként feltétel volt, mert a HÖOK csak a felsőoktatásban tanulók ügyeivel foglalkozhat. Schőberl azt mondta, az üggyel kapcsolatban sok korábbi hallgató érdeklődött az irodánál, de a nyilvánosságot csak kevesen voltak hajlandók vállalni, köztük Erika. A diáklány lapunknak elmondta: már BMI-s hallgatóként jogtalannak tartotta a 80, majd 90 ezer forintos tandíjat, amelynek a kifizetése akkor gondot okozott neki. Most azért vállalta a felperes szerepét, hogy megtudja, valóban jogtalanul szedtek-e pénzt tőle. A bölcsészhallgató attól nem tart, hogy az ELTE-n hátrányba kerül a per miatt, „elég nagy baj lenne, ha ez hátrányt jelentene" - mondta. Arra a kérdésre, hogy vállalná-e a pert, ha még mindig a médiaintézetben tanulna, így válaszolt: „az igazságérzetem miatt valószínűleg igen". Hogy Erika is közte volt-e az ügyet tavaly kirobbantó három hallgatónak, arra sem a lány, sem Schőberl Márton nem tudottválaszolni. Az ügyben a makói Kotroczó ügyvédi iroda jár el, akik a HÖOK jogsegélyszolgálatán keresztül évek óta segítik a hallgatói szervezet működését, felsőoktatási ügyekben gyakorlottnak számítanak - tájékoztatott Schőberl. Hozzátette: bíznak benne, hogy a lehető legrövidebb időn belül a hallgató javára születik ítélet és reméli, hogy az ítélet nyomán „más hallgatók is veszik a bátorságot, és úgy döntenek, hogy ilyen úton próbálják érvényesíteni a követelésüket." A HÖOK Erikán kívül más hallgató perköltségét nem vállalja át, de jogi segítséget, illetve tájékoztatást másnak is nyújtanak. G. ZS. AZ EGYETEM NEM KOMMENTÁL Az egyetem szóvivője, Keczer Gabriella azt mondta, az ügynek ebben a szakaszában a Szegedi Tudományegyetemnek nincs mondanivalója. Szabó Gábor rektor külföldön tartózkodik, ezért őt nem sikerült elérnünk. A csapatok készen állnak FEKETE KLÁRA Mint egy klasszikus állóháborúban, amelyben a frontvonalak akár évekre megmerevedhetnek, úgy állt be mára a két nagy párt biztos szavazótábora. Mindenki tudja, aki politizál, hogy kollégája, szomszédja, barátja merre húz, és ennek megfelelően, kissé finomítva mondja meg a véleményét, vagy egyszerűen meg se mondja. Meggyőzni, rábeszélni, átállítani a piros térfélről a narancsszínűre, vagy fordítva, senki se akarja a másikat. Mert reménytelen vállalkozás lenne. Nem volt azonban ez mindig így. A négy évvel ezelőtti választási kampányban - ha még átlátunk egyáltalán a „múlt ködén" - vérre menő küzdelmek zajlottak, családok szakadtak ketté, évtizedes barátságoknak lett vége - mindörökre. Vitáztunk reggel, a villamosmegállóban, délben, a menzán, délután és este, sörök, melegszendvicsek mellett. Es kivetkőztünk önmagunkból, és azt gondoltuk, hogy lehet a másik olyan hülye, hogy nem látja, amit pedig a vak is lát. És jött a kokárdás időszak, amikor egyik napról a másikra a társasházi, máskülönben csak köszönőviszonyban lévő szomszédok kezdtek el furcsán nézni egymásra. Az egyikben azért omlott össze a világ, mert a másik autójának antennáján egy hónapon át a nemzetiszínű szalagot látta, a másikban meg fordítva: mert kedves, segítőkész szomszédjáról hirtelen kiderült, „nemzetietlen" gondolkodású. Négy évvel ezelőtt elvált, mint az ocsú a búzától, hogy ki miféle ember-a másik szemében. A választásokat, az utána tartó hisztériás fél évet aztán mindenki túlélte, de senki sem lett már ugyanaz, aki korábban volt. Nemcsak a durva, sértegetésbe torkolló viták fogytak el, hanem az értelmes, fröccsözés alá kívánkozó beszélgetésekkel is szegényebbek lettünk. Hiányzik az a párbeszéd, amelyiknek a végén esetleg valaki úgy állna fel: meggyőztetek, aláírom, hogy bizonyos kérdésekben igazatok van. Ugyanezt látni a politikusi vitákban is: a felek elbeszélnek egymás mellett, ha stúdióban ülnek, ha meg közös fórumot próbálnak tartani, akkor a közönség pfújol. Ezért aztán nem is nagyon próbálkoznak a nyilvános megmérettetéssel. A csata időpontját kitűzték, a harci riadókat megfújták, mi pedig - immár hallgatag - csapatokba rendeződtünk. Júliustól csak OEP engedéllyel adhatók kd gyógyszerek Bajba kerülhetnek a kis patikák Néhány patika akár el is veszítheti a tb-támogatott készítmények kiadási jogát, ha júliusig nem sikerül kiépítenie az elektronikus összeköttetését az egészségbiztosítóval. A szakemberek szerint a kis falusi patikák komoly bajba kerülhetnek. Egy kormányrendelet szerint júliustól nem adhatnak ki gyógyszereket tb-támogatással azok a patikák, amelyekben nem lesz elektronikus összeköttetés az egészségbiztosító adatbázisával. Ez az a rendszer, amelyet hónapok óta tesztelnek 270 patikában. Most folyik a második próbaüzem, ugyanis az első nem sikerült. A gyógyszertárak csak hosszú idő alatt tudtak feljelentkezni a rendszerre, sőt: olyan is előfordult, hogy ez egyáltalán nem sikerült. A gyakorlatban mindez azt jelentené, hogy a beteg a rendszer hibája miatt ilyenkor nem kaphatná meg a kedvezményes árú gyógyszert. A patikusok éppen emiatt tiltakoznak a hálózat országos, minden gyógyszertárra kiterjedő beindítása ellen. Az elektronikus, mobilkommunikációs rendszert eredetileg azért építtették ki, hogy a közgyógyellátottaknál ellenőrizni lehessen, hogy valóban jogosultak-e a kedvezményre. Szakemberek szerint egy lázas gyereknek is csak akkor lehetne kiadni a fájdalomcsillapítót, ha az egészségbiztosító arra rábólintott. - Reméljük, csak akkor vezetik be ezt a rendszert, ha az már mindenhol tökéletesen működik - fogalmazott Kőhegyi Ferenc, a Csongrád Megyei Gyógyszerészkamara elnöke. Hozzátette, szerinte a teljes hálózat kiépítésével sem lehet majd garantálni, hogy az apró, falusi gyógyszertárakban ne forduljon elő térerőprobléma, és ezzel ne szoruljanak ki az ott vásárló betegek a kedvezményes gyógyszerkiváltás lehetőségéből. Márpedig azt egyetlen patikus sem vállalhatja fel, hogy egy szükséges gyógyszert ne adjon ki csupán a technikai hiányosságok miatt. T.K. A Szegedi Fellebbviteh Főügyészség vezetője lehet Polt Péter utóda Horányi Miklóst javasolja legfőbb ügyésznek Sólyom László államfő Péntek délig kérhetnek igazolást azok, akik lakhelyüktől távol akarnak voksolni Az országban bárhol lehet szavazni Péntek délután négy óráig lehet bejelenteni és igazolást kérni, ha az országgyűlési választások április 9-i, első fordulójában valaki különböző okok miatt nem „saját" szavazókörében akar vagy tud voksolni. MUNKATÁRSUNKTÓL Szegeden a 129 ezer választásra jogosult közül tegnap délig 780-an jelezték, hogy lakcímüktől távol kívánnak szavazni. Közülük 175-en külképviseleten, 156-an pedig a megyeszékhelyen, de nem eredeti szavazókörükben adják le voksaikat. A 156-ból öten kórházban, negyvenen börtönben vannak. Mózes Ervin ezeket az adatokat átlagosnak tartja. A szegedi önkormányzat jegyzője megjegyezte: Szegeden a 129 szavazókörben ugyanannyi jegyzőkönyvvezető és átlagosan nyolc-kilenc tagú szavazatszámláló bizottság várja a választókat. Ha nem eredeti választókörükben teljesítik megbízásukat, akár ők is bejelenthették, hogy lakcímüktől távol szavaznak. A jegyző azt is elmondta, hogy a választói névjegyzék nyilvánosságra hozatala óta 351 -en meghaltak. Az elmúlt időszakban 368-an költöztek el Szegedről, és körülbelül ugyanannyian telepedtek le a megyeszékhelyen. Mózes Ervin azt mondta, az elmúlt évek adatait figyelembe véve ez is átlagosnak mondható. Horányi Miklóst javasolja legfőbb ügyésznek Sólyom László államfő. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészségvezetője óriási megtiszteltetésnek tartja jelölését. - Tegnap reggel tudtam meg, hogy Sólyom László köztársasági elnök úr engem javasol legfőbb ügyésznek. Ezt óriási megtiszteltetésnek tartom nyilatkozta lapunknak Horányi Miklós, a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség vezetője. A 64 éves főügyész az előzményekkel kapcsolatban elmondta: néhány hete személyesen fogadta Sólyom László köztársasági elnök miután a neve másokéval együtt március 21-én felmerült a legfőbb ügyész lehetséges utódaként. Polt Péter legfőbb ügyész mandátuma 2006. május 16-án jár le. Az alkotmány szerint a legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára, egyszerű többséggel választja meg az országgyűlés. Horányi Miklós arra a kérdésre, hogy számít-e a pártok támogatására, azt válaszolta, ez egy nagyon rossz kérdés, ugyanis róla köztudott, hogy nincsenek pártkapcsolatai. Az előbbi kérdés pontosítása után, mely szerint bízik-e abban, hogy megválasztja az országgyűlés, azt mondta: - Szeretném elnyerni az új összetételű parlament bizalmát. OLÁH ZOLTÁN MEGFELEL A KÖVETEIMENYEKNEK Sólyom László köztársasági elnök álláspontja szerint „Horányi Miklós képzettségét, felkészültségét és képességeit illetően megfelel a jogszabályokban megállapított, illetve azoknak az egyéb követelményeknek, amelyek szükségesek a legfőbb ügyészi teendők törvényes és hatékony ellátásához". Polt Péter és Horányi Miklós Fotó: Schmidt Andrea Swiderski Erikát képviseli a HÖOK a tandíjügyben Indul a próbaper Szegeden, megnevezték a hallgatót Schőberl Márton, a HÖOK elnökségi tagja és Swiderski Erika, a próbaper felperese a budapesti sajtótájékoztatón Fotó: Napi Ász