Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-29 / 100. szám

10 SZIESZTA 2006. április 29., szombat A második Gyurcsány-kormány június közepén megalakulhat, az MSZP-SZDSZ koalíció a második ciklusban folytathatja munkáját. Gyurcsány Ferenc és csapata választási eredményével több szempontból is egyedülálló a magyar politika történetében. A magyar miniszterelnökök közül eddig egyedül Gyurcsány Ferenc maradhatott kormányfőnek - demokratikus, szabad, titkos és általános választójogon alapuló szavazás eredményeként hangsúlyozza Szegő Iván Miklós az egyik internetes újságban megjelent írásában. Ám ezt az eredményt azért sem mondhatja magáénak senki a magyar királyság és köztársaságok miniszterelnökei közül, mert a rendszerváltozást megelőző korokban nagyon mások voltak a választás szabályai magyarázza Kovács László Imre, a Szegedi Tudományegyetem Politológia Tanszékének docense. Nem pártok, klubok Hatalmi váltógazdaság a rendszerváltozásig nem létezett Magyarországon, sőt: választás révén ellenzék nem került hatalomra - kivéve a századfordulót. Az 1875. évi alapításától kezdve a választásokat sorra megnyerő Szabadelvű Párt több miniszterelnököt is elfogyasztott, ám a parlamentben ellehetetlenült állapotok és a közvélemény polarizálódása miatt 1905 elején a király feloszlatta az országgyűlést, és új választásokat írt Négy választást nyert Tisza Kálmán 1875 és 1890 között, ötödjére pedig kissé zavaros körülmények között, de ismét hatalomra jutott. Másfél évtizedes miniszterelnöksége idején hihetetlen gazdasági fejlődés ment végbe, stabilizálta a Monarchiában Magyarország helyzetét. Fiát, Tisza Istvánt (képünkön) soha nem választották meg miniszterelnöknek, mégis kétszer (1903-1905 és 1913-1917) volt kinevezett kormányfő. Politikusi módszereinek és törekvéseinek megítélése ellentmondásos. Tisza híres volt merevségéről, makacsságáról, bírálói szerint ellenzett minden reformtörekvést. Először bukásba sodorta a sok évtizede hatalmon lévő Szabadelvű Pártot (1905), majd belevitte a Magyarországot az első világháborúba (1914). Két kritikus pillanatban is ő állt tehát az ország élén, jóllehet erre se szabad és demokratikus, se manipulált választáson nem kapott felhatalmazást. Nem volt választási győztes Wekerle Sándor sem, pedig három különböző alkalommal is állt az ország élén - ő a Monarchia utolsó - hivatalát ténylegesen betöltő - kormányfője. A választási ciklus közben hatalomra került és újraválasztott magyar kormányfők közé tartozik Gömbös Gyula (1932-36), Bethlen István (1921-31), Teleki Pál (1920-20, 1938-41), Dinnyés Lajos (1947-48), Dobi István (1948-52), Rákosi Mátyás (1952-53), Münnich Ferenc (1958-61), Kádár János (1956-58, 1961-65). Ciklusokon át A DEMOKRÁCIÁBAN NEM MINDEN VÁLASZTÁSON BUKIK A KORMÁNY" Többszörös kormányfők régen és most ki. Ezen a Tisza Istvánhoz köthető Szabadelvű Párt vereséget szenvedett a Függetlenségi Párttal szemben. A Függetlenségi Párt vezette kormánynak azonban egyetlen, a Monarchián belül a magyar befolyást erősíteni kívánó törekvését sem sikerült megvalósítania, ezért a koalíciós kormány lemondott. Erre Tisza István megalapította a Nemzeti Munkapártot, mely győzött is az 1910-es választásokon. Aztán 1913-ban az uralkodó ismét (immár másodszorra) Tisza Istvánt bízta meg kormányalakítással. Mindez azt is mutatja, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiában nem modern pártok, hanem inkább két nagy politikai klubhoz hasonlatos alakulat uralta a közéletet. De a választójogot vagyoni, életkori vagy egyéb korlátokhoz kötötték, a döntésben csak a felnőtt lakosság 10 százaléka vehetett részt. Sőt: a közigazgatási és katonai-csendőri nyomás, a szervezkedés korlátozása és a manipuláló sajtó is akadályozta a tiszta versengést. A XX. század elején jelent meg az általános választójog, de még ez is csak a férfiakra vonatkozott. A XX. század közepétől szavazhattak a nők is. A trónfosztó gróf Egyetlen részlet, például a gróf Bethlen István neve fémjelezte időszak is érdekesen ellenpontozza a közelmúlt folyamatait. Például az, hogy a gróf a Kisgazdapártra építve, de azt beolvasztva hozta létre 1922-ben az úgynevezett Egységes Pártot. Aztán viszont rendeleti úton leszűkítette a választójogot, és a nagyobb városok kivételével visszaállította a nyílt szavazást. így biztosított kényelmes parlamenti többséget a kormányzó párt számára. Az is Bethlen politikusi ügyességét mutatja, hogy a Bethlen-Peyer paktummal kevésbé ellenséges ellenzékké tette a szociáldemokrata pártot, majd 1923-ra kiszorította pártjából a Gömbös Gyula féle nemzeti és szociális irányzatú politikusokat. Kiemelkedő gróf Bethlen Istezen belüli kíméletlen harc, az úgynevezett szalámitaktika eredményezte azt a fordulatot, hogy 1949-ben először nem pártok, hanem az azokat tömörítő népfront indult a választásokon, de immár ellenzéki alternatíva nélkül. A korszakot jellemzi, hogy a terror Rákosi és Kádár idején is épp miniszterelnöki periódusukra esett. Váltás, folytonosság Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és kormányfőjelölt FOTÓ: MT1/S0ÓS LAJOS ván azért is, mert tíz éven keresztül (1921. április 14. és 1931. augusztus 24.) volt Magyarország miniszterelnöke, s keresztény-nemzeti kormányzata támogatta és stabilizálta a Horthy-rendszert. Politikusi elkötelezettségére példa, hogy legitimista (királypárti) érzelmei ellenére 1921 októberében a budaörsi csatában meghiúsította IV. Károly második visszatérését, majd keresztülvitte a Habsburgok trónfosztását. A világban és a gazdaságban bekövetkezett fordulat hatására is 1931 augusztusában lemondott, de a politikában a kormánypárt vezetőjeként, később Horthy tanácsadójaként jelentős szerepe maradt. A választástörténet tanulságait kutató számára érdekes, hogy a Horthy-rendszer bukását követő első voksoláskor koalíciós kormány alakult. Az Más kormányfők, például Lázár György „munkásságára" szürkesége miatt szinte nem is emlékezünk, pedig 1975-től 12 éven át állt a kormány élén. E korban valós választék nélkül tartottak választásokat egészen 1985-ig, amikor először volt kötelező a kettős jelölés. így lett az 1990-es a rendszerváltó választás. Azóta most először folytathatja a kormányzást a választás előtt is hatalmat gyakorló személy és koalíció. Ez nem szokatlan az európai, klasszikus demokráciák történetében. Például a brit munkáspárti kormányt háromszor választották újra, előtte a konzervatívok négyszer nyertek választást; Németországban pedig Kohl kancellár tizenhat éven, vagyis négy választási cikluson át maradhatott hatalmon. A következtetés? Az igazi demokráciában nem minden választáson bukik a kormány. ÚJSZÁSZI ILONA Bukott politikusok A szavazáskor sikeres, de hamarosan bukásra ítélt miniszterelnökök listája is hosszú, de e politikusok neve kevésbé ismert. E körhöz tartozik Lónyay Menyhért (1871-72), akit kora legkorruptabb politikusának tartottak. Vagy a pár hónappal a választás előtt kormányfővé lett, de néhány hónappal a voksolás után meg is bukott Wenckheim Béla (1875), akit vasútpanamái tettek hírhedtté. Bánffy Dezső (1895-99) az úgynevezett „szürke kabinet" miniszterelnökeként a nemzetiségek erőszakos magyarosításának híve volt, de az általa alkalmazott nyílt erőszak tömegfelháborodást, az ellenzéki pártokból pedig heves ellenállást váltott ki. A parlamenti obstrukció Bánffyt lemondásra kényszen'tette. Azóta miniszterelnöki bársonyszékben követő Széli Kálmán (1899-1903) hiába volt erélyes és takarékos, az újoncjutalék rendezése politikai vesztét hozta. A liberális Szapáry Gyula (1890-92) pedig a polgári házasság engedélyezése miatt valláspolitikái vitákba keveredett - és bukott. ISTENNŐK ÜNNEPE, TŰZTISZTELET, ORBÁN KISEPRŰZÉSE Májusi égifa és fagyosszentek A május a virágzásnak, a termékenységnek, a párok egymásra találásának és összekötödésének hónapja. Beköszöntét ősidők óta árnyas erdőkben ünnepelték vígsággal, amit később majálisnak neveztek, a reá virradó éjszakán égifát állítottak, a szerelem csillagos határú magasságát jelezve. De e hónapnak más jeles napjai is vannak. Az esztendő legszebb hónapjának nevében a termékenység hindu istennőjének, Majának neve őrződik, de a hókezdő népi mulatságokban ott lappang a rómaiak Floralia-ünnepe (Flóra a virágok istennője), Vénusz (a szerelem istennője), Dionüszosz és Bacchus (a szőlő, a bor, a mámor istenei) előtti tisztelgés is. Köszöntésüknek természetbe kivonulós, vígan mulatós szokása ősrégi, a pogány és a későbbi vallásos elemeket, meg a munkát, a szolidaritást demonstráló évszázados majálisokat szövi a hónap első napjára. Az elsejére állított májusfák a természetünneplés és a szerelemvallás szimbólumai, gyökereik ősi rituálékhoz, Fülöp és Jakab apostolok legendáriumához, s a legényvirtuskodások régi szokásaihoz nyúlnak vissza. Szerelemvallás és zöldágünnep Az égig érő szerelmet jelképező fa régen igazán akkor volt értékes, ha azt lopták a legények az erdőből, s ha pántlikákkal, keszkenőkkel, üveg borral volt feldíszítve, azt jelezte, eljegyezték a leányt, sőt az esküvőt még azon évben megtartják. Egyes vidékeken az égifa helyett a kerítésre tett, feldíszített, kisebb fák, ágak jelentették a májusfát - más nevén jakabfát, hajnalfát -, s az csak díszítést, a zöldágünnep szokásának továbbélését jelentette. A múlt század második felében a magyar falvak többségében kötelezően dívott a közösségi májusfa állítása a piactéren, a művelődési ház előtt, a sportpályán vagy a ligetben, s körötte zajlott az össznépi majális. A Kettősök (Ikrek) havának kezdőnapja a hiedelmek szerint gonoszjáró nap is volt, félték, és boszorkányűző praktikákat is gyakoroltak itt-ott. Időjárását pedig nagyon figyelték, mert úgy vélték, „ha éjjelén esik, nagy termés lesz, ha hideg vagy fagy van, nem lesz termés". Ha a májusba fordító nap tiszta, meleg idejű, akkor bő búzatermést jósol, ha pedig párás, hideg, akkor csak közepes hozam várható. Május 4-én a 17. századtól Flóriánt, a házakat a tűztől óvó védőszentet ünneplik. Tiszteletére régen a kéményseprők, tűzoltók és más, tűzzel kapcsolatba kerülők (például kovácsok, fazekasok) még böjtöt, körmenetet is tartottak, s e napon nem dolgoztak. Sőt sokfelé tüzet sem gyújtottak a tűzpatrónus napján. Borhozó „ácok" A fagyosszentek - Pongrác, Szervác, Bonifác (12., 13., 14.) - a népi tapasztalások szerint döntően képes befolyásolni a termést. Ha didergősre fordították az „ácok" az időjárást, a szőlősök és gyümölcsösök gazdái füstöléssel, trágyaégetéssel igyekeztek ültetvényeiket, fáikat védeni a fagykárok ellen. Ezekben a napokban nem szívesen látták az esőt, mert azt tartották: „Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken se látsz". Dicsért vagy szidott Orbán Orbán (május 25.) nem fagyosszent, de a mondás szerint ő is „söpri a termést a faggyal". A vincellérek, szőlősgazdák, kocsmárosok, kádárok lévén Orbán védőszentjük - a szőlősökben szobrot állítottak neki. S ha jó időt hozott, virággal feldíszítették, hajlongtak előtte, dicsérték, ettek, ittak egészségére, sőt óborral is meglocsolták a szobrot. Ám ha fagyot, hideg esőt hozott, kárt tett a leendő termésben, akkor szidták, némelyek meg is vesszőzték a szobrát. A méhészek azonban inkább fohászkodtak hozzá, hogy az Orbán bogarainak tartott, e napon kirepülő apró rovarokat serkentse szorgos munkára, adjon nekik virágos gyűjtőhelyeket, legyen sok méz. SZABÓ MAGDOLNA