Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-27 / 98. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. ÁPRILIS 27. A szegedi olimpiai bajnok úszó a Szombat esti lázban Czene táncba vitte menyasszonyát A Szegedről elszármazott olimpiai bajnok úszó, Czene Attila az egyik szereplője az RTL Klub új szuperprodukciójának, a Szombat esti láznak. Atlanta aranyérmes vegyesúszója profi táncos meny­asszonyával készül megszerezni az év táncospárja címet, és azt az ismertséget, mely az elmúlt tíz évben - érzése szerint - meg­lehetősen megfakult. Az RTL Klub új műsorának, a Szombat esti láznak van egy szegedi szereplője is: Czene At­tila olimpiai bajnok úszó a menyasszonyával, Bánhidi Pet­rával versenyez az év táncospár­ja címért. Atlanta vegyesúszó aranyérmese már az első adás­ban bebizonyította: nem csak a vízben, a szárazföldön is profi. A kétperces, könnyednek tű­nő tánc mögött persze hetek óta tartó, kemény munka áll. ­Nem gondoltam, hogy ilyen fá­rasztó lesz ez az egész - mond­ta. - Nem is a fizikai része ki­merítő. Az, hogy az alaplépése­ket százszor is elismételjük, nem zavar, hiszen ezt a fajta gyakorlást megszoktam az úszásban. Inkább az idegi meg­terhelés a nagy. És amire egyál­talán nem számítottam: a szombat is hihetetlen fárasztó, hiszen szinte reggeltől estig a stúdióban vagyunk, próbálunk, hogy az élő műsorban minden tökéletesen menjen. Attila elégedett az első részben nyújtott teljesítményével, bár hozzátette, a megelőző napi ké­szülődés miatt nem tudott töké­letesen táncolni. A szegedi olimpiai bajnokot kedvese révén találták meg a műsorkészítők. Petra többszö­rös Európa- és világbajnok ar­gentin tangós, profi táncos. Mi­vel pedig kellett mellé egy is­mert, amatőr ember, egyértel­mű volt, hogy vőlegényével sze­repel majd a Szombat esti láz­ban. Attila korábban soha nem táncolt, csupán néhány alaplé­pést ismert, ami arra volt elég, hogy párjával fel merjen me­részkedni egy bálon a parkettre. Most viszont egy ország előtt kell bizonyítania. - Abszolút nem zavar, hogy a párom sokkal jobb nálam ­mondta. - Petra nem a saját tu­dását mutatja, hiszen ha elkez­dene figurázni, követni sem tud­nám, és ki is esnék a ritmusból. Meg persze hülyén is nézne ki, hogy én csupán alaplépéseket te­szek, azokat is csak úgy-ahogy, ő pedig világszínvonalon táncol mellettem. Attila azt mondja, semmi elő­nye nem származik a többiekhez képest abból, hogy párja egyben a szerelme is. Nem próbálnak pél­dául többet. - Maximum azt ké­rem otthon, hogy egy-egy lépést gyorsan mutasson meg, ha hirte­len nem jut eszembe - mondta. Viták ezzel szemben óhatatlanul vannak köztük a műsor miatt. ­Mindketten maximalisták va­gyunk, de el kell fogadnunk, hogy nincs időnk a tökéletesség­re. Ez viszont néha feszültsége­ket szül. Czene Attila a műsornak kö­szönhetően ismét reflektor­fénybe került, ezt azonban egy­általán nem bánja. - Többek között ezért is vállaltuk mind­ketten a szereplést, hiszen ez nagy lehetőség arra, hogy meg­ismerjenek bennünket. Az olimpián két percig voltam kép­ernyőn. Aki látta, látta, aki em­lékszik rá, emlékszik. Bár tíz évvel ezelőtt letettem valamit az asztalra, ma már a legtöbben azt sem tudják, milyen sportot űztem. Szeretném, ha megint ismernének, hiszen a népszerű­séget nagyon jól lehet hasznosí­tani. TÍMÁR KRISZTA Barta Dóra, Fodor Zoltán és Nagy Zoltán koreografálja a Mozart-táncokat Púder és szilikonmell Cassieri az olasz központban Giuseppe Cassieri íróval talál­kozhat a közönség ma 12.30-kor a Szegedi Olasz Kul­turális Központban (Dugonics tér 2.). A La Stampa című lap irodalmi kritikusaként is dolgo­zó íróval Dávid Kinga és Ales­sandro Rosselli, a Szegedi Tudo­mányegyetem oktatói beszélget­nek. Cassini pugliai környezet­be ágyazott regényeit szatirikus, groteszk látásmód jellemzi. Ugyancsak az olasz központ­ban, ma 18 órakor Kováts Albert festőművész, a Magyar Festők Társaságának elnöke nyitja meg a Punti d'incontro (Találkozási pontok) című képzőművészeti kiállítást, amelyen Barabás Márton, Haász István és Nánay Szilamér munkáit láthatják az érdeklődők. A tárlathoz beveze­tőt mond Pál József tanszékve­zető egyetemi tanár, a verniszá­zson közreműködik Pavlovits Dávid gitárművész. Kardos Pál emlékére A Szegedi Tudományegyetem Ju­hász Gyula Tanárképző Főiskolai Karának Kardos Pál Női Kara ma 19 órakor a Vedres István Építő­ipari Szakközépiskola dísztermé­ben emlékhangversenyt rendez névadója, Kardos Pál Liszt-díjas karnagy, zenepedagógus tisztele­tére. Köszöntőt mond Maczelka Noémi tanszékvezető főiskolai tanár. Vezényel: Ordasi Péter, közreműködik: Miks Adrienn (ének), Ordasi Anna (zongora). A műsorban többek között Bartók és Kodály művei csendülnek fel. Három fiatal táncos, Barta Dó­ra, Fodor Zoltán és Nagy Zoltán közösen jegyzi a Szegcdi Kortárs Balett Mozart-táncok című új produkcióját, amelynek szegedi bemutatóját a tánc világnapján, szombaton este tartják a kis­színházban. Megelevenedik a mitológia az új szegedi fákban Philemon a füvészkertben - Professzionális felnőtt társulat­nak először készítek komolyabb koreográfiát. Eredetileg Mozart 250. születésnapján, a Nemzeti Táncszínházban mutattuk be ezt a produkciót - mondja Barta Dóra, a Szegedi Kortárs Balett Harangozó-díjas táncosa, aki a háromrészes est leghosszabb, Púder című darabját koreografál­ta. - Selmeczi György választotta ki a zenét: egy francia, egy német és egy antik jellegű, kevésbé köz­ismert Mozart-múvet. Ezzel ki­csit megkötötte ugyan a kezem, de a franciás zenéből rögtön egy tipegős, púderes világra asszoci­áltam. Először egy földtől elru­gaszkodott világot képzeltem cl, amihez azonban egy emelőszer­kezetre is szükségünk lett volna. Ifechnikai szempontból egysze­rűbb megoldást kellett választa­nom, ezért inkább a darab embe­ri oldalát igyekeztem erősíteni. A Napkirály udvarának különle­ges, pikáns világát szerettem vol­na felidézni, ahol tulajdonkép­pen színház volt az élet. Nem szólt másról, mint játékról, kül­csínről és szerepekről. Mindenki a király által kiosztott szerepét játszotta, ezáltal elveszítette va­lódi egyéniségét. Ez egy groteszk, furcsa világ volt, ahol a saját lé­nyét el kellett fednie, be kellett púdereznie az embernek, és egy egészen más maszkot kellett ma­gára öltenie. Alapvetően ezzel játszom a Púderben. Játszom persze a férfi és a nő viszonyával is: azt vizsgálom, hogy a lecsupa­Barta Dóra és a táncosok a Púder próbája közben Fotó: Schmidt Andrea szított nő és a lecsupaszított férfi mennyiben más, mint a felcico­mázott, púderezett világ szerep­lői. Ez a probléma korunkat is jellemzi: ma ugyanazt tesszük, mint a Napkirály színpadának szereplői, csak épp nem rizspo­ros parókát viselünk, hanem pél­dául szilikonbetétet ültetünk a mellünkbe. Mindig a korszak el­várásainak igyekszünk megfelel­ni, és behódolunk a trendeknek. Legtöbbször feleslegesen, mert megtarthatnánk természetes mi­voltunkat is - hangsúlyozza Bar­ta Dóra, aki táncosként is fellép a Mozart-esten, amelynek A kis semmiségek című részét Fodor Zoltán koreografálja. O ugyan hivatalosan nem szerződtetett táncosa az együttesnek, de a Car­mentői a Carmina Buranáig szá­mos darabban találkozhattak már vele a nézők. A harmadik rész címe: A pia­cere - azaz: Tetszés szerint. An­nak a Nagy Zoltánnak a mun­kája, aki ösztöndíjas fiatal tán­cosként három évig különböző washingtoni, New York-i, chi­cagói társulatoknál dolgozott, és izgalmas táncszínházi elkép­zelésekkel másfél éve tért haza. Eredetileg volt egy rövid negye­dik része is az estnek, amit fu­ronics Tamás koreografált. Ő azonban most Gounod Faustjá­nak bemutatóján dolgozik a kecskeméti színidirektorral, Bodolay Gézával a debreceni te­átrumban. Pataki András, a balettegyúttes igazgatója elmondta: a Mo­zart-táncokból a következő he­tekben hat előadást tartanak Szegeden. Május végén már újra a Nemzeti Táncszínházban játsszák, a következő évadban pedig a kecskeméti színházban tűzik műsorra. H. ZS. A Tildas Fája ? Fotó: Frank Yvette A fák különféle mítoszokban betöltött szerepét mutatja bca füvészkert rendhagyó kiállítása, ahol a történeti magyarázatok mellett a „főhősökkel'' is találkozhatunk. Egyes „megfásult" szereplők, nem törődve rossz hírükkel, virágba borultak. Az újszegedi füvészkertben nyári melegben tanul­mányozták az érdeklődők a kert közepén álló „kunyhóban" - stílszerűen fatálaikra - ki­függesztett mitológiai sztorikat. A kert legújabb, május 5-éig tartó kiállítása a fákat mutatja be - a mitológia tükrében. Találhatunk itt megkapó törté­neteket a görög, a római, p kelta, a keresztény, a mongol, a kínai és a japán kultúrkörből is. - Látod, milyen szép történet - mondta Pálöczi Csaba barátnőjének, miközben egy finom mozdu­lattal átkarolta kedvese derekát. A pár éppen Phile­mon és Baucis Ovidiustól származó történetét ol­vasgatta, amelyben a főisten szívélyes vendéglátá­sáért az idős pár csupán annyit kért: egyikük se lás­sa holtan a másikat. Jupiter így haláluk percében fává változatta őket - Philemont férfias tölggyé, Ba­ucist pedig a női szimbólumnak tartott hárssá. Kedvese, Nagy Lívia szerint a sztrori ugyan szép, de kár, hogy szomorkás. Miközben a kiállítást összerendező Szöüösi Réka, a füvészkert munkatársa szinte minden szóba hozott fához elkalauzolt bennünket, elmondta: a fák mére­te, több száz vagy akár több ezer éves élettartama már korán lenyűgözte az embereket - nem csoda, hogy számtalan rege, monda és mítosz kötődik hozzájuk. Az egyik üvegházban egy másik tragikus szerelmi mítosz, Daphné története elevenedett meg, akit anyja babérfává változtatott, hogy megmeneküljön a megigézett Apollón közeledésétől. A költészet és a jóslás istene azonban így sem tudta őt nélkülöz­ni, jobb híján babérkoszorút font és hordott a fején - kedveséből. A fagyoktól óvott babérfán ma már nem látszik a nőies alak, a megtört levélből áradó átható illat viszont a hölgyek remek babfőzelékeire emlékeztetett. Az ókori görögön és rómain kívül a keresztény mitológiában is fontos szerepet töltenek be a fák, elég, ha csak az almára gondolunk. Ennek a nö­vénynek a negatív „karriertörténete" már a Hespe­ridák kertjéből származó aranyalmával elindult, ami végül Homérosz Iliászában megénekelt véres trójai háborúba torkollt. A további folytatásban á Tudás Fájáról leszakított és megevett alma vezetett a Paradicsomból való „kilakoltatáshoz", amit csak tetéz, hogy a legenda szerint fézus keresztfáját ép­pen abból az paradicsomi almafa-származékból ácsolták, ami Ádám sírján nőtt. A füvészkert munkatársa szerint ugyanakkor nem lehet egyértelműen bűnbaknak kikiáltani az almát, hiszen az „aranyalma" a mediterrán népek­nél valószínűleg citrom vagy narancs lehetett, a gö­rögkeleti kereszténységben pedig fügeként ábrázol­ják a bűnbe ejtő gyümölcsöt. Az almafa egyébként sem tűnik túl sértődöttnek rossz híre miatt: gyö­nyörűen virágzik a kert távolabbi részén, mit se tö­rődve azzal, mit gondolnak róla az emberek. T.R. KIHALÓ FÁK A TIK-BEN A kiállítás „párja" az SZTE TIK-ben nyílt tárlat, ahol a vi­lág veszélyeztetett, kihalás szélére került fáit mutatják be. Ez a kiállítás is május 5-éig várja a látogatókat. Bánhidi Petra és Czene Attila

Next

/
Thumbnails
Contents