Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-22 / 94. szám

SZOMBAT, 2006. ÁPRILIS 22. • MEGYEI TÜKÖR" 5 Buszokon, traktorokon vitték az embereket és az értéktárgyakat Szegednél százezer homokzsák erősíti a gátakat Változatlan a Tisza vízállása, folyamatban van a tetőzés. Még néhány napig folyamatban is lesz, azután végre megkezdődik, igaz, nagyon lassan, az apadás. A Csongrádnál megrepedt Körös-gát­nál ellennyomó medencét építenek. Szegednél tegnap reggeltől estig folyamatosan 1009 centinél állt a Tisza - minden jel arra mutat, hogy a tetőzés megkezdődött. Mindszentnél 1061, Csongrádnál pedig 1061 centi körüli vízállással kezdődött el a tetőzés. Lényegében Szolnoktól egé­szen a Dunába való betorkolásig tetőzik a Tisza. Ez négy-öt napig is elhúzódhat, s csak azután kezdő­dik meg a rendkívül lassú, napi egy-két centis apa­dás. Hogy a folyamat ilyen lassan zajlik le, annak köszönhető, hogy a Duna vízállása a Tisza-torkolat környékén még mindig rendkívül magas, apadását a szintén a Dunába torkolló Száván levonulóban lévő árhullám tovább lassítja. Szintén a Duna - és annak következtében a Tisza - visszaduzzasztó hatásából adódóan a Hár­mas-Körös is nagyon magas, a tetőzés Szarvasnál 986. A Maros 515 centi magas, a tegnapelőtti tető­zéshez képest néhány centit csökkent. - Szegeden a homokzsákos gátmegerősítés teljes egészében megtörtént - jelentette be Botka László polgármester, a helyi védelmi bizottság elnöke. A gátakat százezer homokzsák erősíti, és ötvenezer áll fölhalmozva. A polgármester köszöni a lakos­ság segítségét, ugyanakkor, mint mondja, további emberek munkájára most nincs szükség. Váratlan esemény is bekövetkezett a megyében tegnap: a Körös jobb partján, Csongráddal szemben megrepedt a töltés. A környező tanyavilágból kite­lepítettek az embereket, állatokat. A Hármas-Körös bal partján a töltés szintjével meg­LESZ ELEG KATONA ÉS JÁRMŰ IS Azt egyelőre nem tudják, hogyan fogják megol­dani, hogy a helybeli és az ország más vidéké­ről érkezett katonák szavazhassanak vasár­nap. Joguk van hozzá, ugyanakkor az mégsem fordulhat elő, hogy emiatt hátrányt szenvedjen a védekezés munkája. A Kovács István dan­dártábornok által vezetett egység - amely zömmel a szentesi dandár katonáiból áll, de tataiak és szolnokiak is vannak közöttük - a Körösön Öcsödtől délre, a Tiszán egészen Mártélylg dolgozik a gátakon. A Kovács József ezredes parancsnoksága alá tartozó vásárhe­lyiek és a kaposváriak Mártélytól délre, így Szegeden is dolgoznak. Helikopterek mellett kis motoros csónakok által vontatott kompok, teherautók, ha kell, lánctalpas úszó járművek segítik a munkát. egyező magasságú vízállás ellen kell küzdeni - érzé­keltette a leküzdendő veszély mértékét Dobi László központi védelemvezető, az Atikövizig igazgatója. Itt tehát tegnap tovább folytatódtak % töltésmagasítási, -erősítési munkák. Ugyanez folytatódik Mindszent, Csongrád, Szentes térségében is a Tiszán. Frank József, a megyei védelmi bizottság elnöke azt mondta, hogy a katonákkal, polgári védelmi­sekkel, katasztrófavédelmi szakemberekkel és ön­kéntesekkel együtt most már több mint ötezren dolgoznak a megyében a folyók gátjain. F. CS. Nagy Zoltán: Mindenkit és mindent mentünk, ha akarja, ha nem! Titkos tervek kimenekítésre Ha valahol átszakadna a gát, azonnal megkezdődne a mentés ­nyilatkozta lapunknak a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság elemző tisztje. Nagy Zoltán a titkosított tervekről nem be­szélhetett, azt viszont elmondta, mindent tudnak, például azt is, mennyi terhes vagy idős él egy-egy házban. Folyamatosan frissített adatbankjukban még az állatokat is nyilvántartják. - Az emberek kimondva-ki­mondatlanul félnek a gátszaka­dástól. Van erre katasztrófater­vükI - Katasztrófatervünk nincs. - Akkor mi van helyette 1 - Mielőtt erre válaszolnék, el­mondom, hogy a megye területe hét katonai körzetre van feloszt­va. Az úgynevezett békeidőkben is tudjuk, hogy melyek a veszé­lyeztetett területek, például hol lehet leginkább számítani vegyi veszélyre, gyakori tűzre, földren­gésre, bel- és árvízre, mit kell tennünk a madárinfluenza fel­bukkanásakor. Ezekből is látszik, mindig mindennel számolunk, a különböző veszélyhelyzetekre van részletes tervünk. Részletes és állandóan frissített adatbázi­sunkban egyebek mellett azt is nyilvántartjuk, hogy egy-egy te­lepülésen, egy-egy házban meny­nyien élnek. Tudjuk hol él terhes nő vagy idős ember, vagy ki be­teg. De azt is, hogy hol és milyen állatokat tartanak, azon belül mennyi szárnyast vagy emlőst. Ezek kitelepítéskor vagy kimene­kítéskor nagyon fontos adatok. - Akkor mégiscsak van ilyen tervi - Ilyen van, de az előbb nem ezt kérdezte. Egyébként a kitele­pítés és a kimenekítés nem ugyanaz. Az utóbbi azonnali be­avatkozást igényel. - Mondana konkrétumokat I Ha például Szegednél átsza­kad a gát, akkor hogyan zajlik a mentési Mennyien vesznek részt benne, honnan érkeznek járművek, hova viszik a kime­nekített embereket és állato­kat 1 - Mielőtt erre bármit válaszol­nék, hangsúlyozni szeretném, hogy az árvíz elleni védekezés szakmai munkáját vízügyi szak­emberek irányítják. Egy esetleges gátszakadás esetén ők értesíte­nek bennünket, mi pedig késle­kedés nélkül azonnal megkezd­jük a kimenekítést az előre meg­tervezett menekülő-útvonala­kon. Azonnal! - Ha jól értem, a gátszakadás­ra is kész terveik vannak. - Minden veszélyhelyzetre vannak kész terveink. - Mit csinálnak, ha a Tisza belvárosi szakaszán átszakad a gát, hogyan folyik a mentés 1 - A tervek titkosak, részletek­ről nem beszélhetek. - Illájuk, hogy a Tisza Volán és az SZKT elvégezte a felké­szülést egy esetleges igénybevé­telre. Nem sikerült titokban tartani, hogy a két cég mennyi emberrel és milyen járművek­kel venne részt a mentésben. - Adott esetben a két cég beve­tése is része a tervnek, de ennél többet tényleg nem mondhatok. - Akkor az emberek honnan tudlak meg, hogy mi a teendő­jük 1 - Tudni fogják. - Mit tesznek azokkal, akik nem akarják, hogy kimenekít­sék őket 1 - Előfordulhat, de a veszélyhely­zet kihirdetése felülírja az alapvető emberi jogokat. Mindenkit és min­dent mentünk, ha akarja, ha nem! - Jelenleg melyik gátszakasz van veszélyben 1 - A megye biztonságban van, nyugodtan elhiheti. OLÁH ZOLTÁN VESZELYBEN A Csongrád Megyei Katasztrófavé­delmi Igazgatóság adatai szerint a megyében 93 ezer 174 személyt, a 60-ból 27 települést és 30 ezer 573 épületet veszélyeztet az árvíz. bútorait, hűtő- és mosógépét, állatait. A buszokon főként gyermekek menekülnek. A falu határában bedugul a forgalom, mert két gigantikus katonai gépkocsi, amelyek kétéltű jár­műveket szállítanak, próbál megfordulni. Versenyt futnak a vízzel - Mi nem megyünk. Saját fe­lelősségünkre itt maradunk. Aláírtuk a papírt - mondja ki­sírt szemmel Cseri Lászlóné, aki láthatóan nehezen tartja vissza könnyeit. A család házá­ból a Körös-gátra látni, oda, ahonnan a veszély jöhet. Az asszony Kiskunhalasra küldte a rokonokhoz tízéves lányát, na­gyobbik gyermeke, a 19 éves Nikoletta és férje azonban Sze­levényen marad. „Eddig sem aludtunk túl sokat éjszaka, de most már nem is merünk. Őrt állunk, s ha jön a víz, menekü­lünk. Már összepakoltunk a ko­csiba." Azt mondja, inkább ver­senyt fut a vízzel és az idővel, de nem hagyja itt a házát, mert A KOROS MÁSIK 0LDALAN Dobi Lászó központi védelemvezető, az Atikövizig igazgatója elmondta, hogy a kiürített településeknél az árvízi védekezésről a Szolnok megyei szakemberek gondoskodnak. A Körös jobb oldali gátjának megcsúszása a bal parton lévő Csongrád megyei területre nem jelent újabb veszélyt, ebből nem adódnak pluszteendők az Atikövizig számára. Bíznak abban, hogy ti­szazugi kollégáik biztonsággal megoldják a feladatot. fél, hogy kirabolják. „Miben bízzak? Pár napja a pallókat is ellopták a gátról!" - közli köny­nyeit törölgetve. Kolldth Tibor is marad. A férfi tudni véli, hogy Tiszasason és Kunszent­mártonban már átszakadt a gát. „Ilyeneket hallottam - közli, amikor látja hitetlenkedő ar­cunkat -, ezt mondják, de ilyenkor már mindent beszél­nek az emberek." Nyilas János idős rokonait viszi Cibakházá­ra. Azt mondja, nem várja meg a katasztrófát. A hátsó ülésen összepréselődött három idős nő szólni sem tud a félelemtől. Csak a szemük beszél... Nyilas János pedig elfordul, elmorzsol egy könnycseppet, majd tovább­hajt. Csak az éjszakát éljük túl - Csépán mindenki az utcán áll­dogál. Nincs pánikhangulat, de ta­pintható a feszültség. Bujdosó Gé­záné háza előtt négyen beszélget­nek. Az idős nő már vörösre sírta a szemét. - Nem hagyom itt a há­zam, amelyben egy élet munkája van - mondja elcsukló hangon. Szomszédasszonya sem megy. Ab­ban bíznak, hogy ha gátszakadás is történik a Körösön vagy a Tiszán, nem megy fel addig a víz, ahol ők laknak. Cseh László arról mesél, hogy amikor 1919-ben átszakadt a Tisza-gát, csak a mélyebb fekvésű alvéget mosta el a folyó. Az alvégen most romák laknak. Rostás Gusz­távné nyolc gyermekével várja a buszindulást a focipálya mellett. „Egy kis tejet, teát és pelánkát kap­tam össze, és már jöttünk is. Nem tudom, hová visznek bennünket, és meddig fog tartani ez az egész" ­mondja kétségbeesett hangon a ci­gányasszony. Tiszasas nyugodt. Túlságosan is nagy a csend a festői kisfalu­ban. A kocsmát fél hétkor bezár­ták, alig találunk embert az ut­cán. A polgármesteri hivatal előtt három busz áll. - A tanács kihirdette, hogy akkor indulnak a buszok, amikor harangoznak. De nem nagyon mennek az em­berek, még egy busz sem indult el a faluból - mondja Németh Jó­zsef. A 81 éves férfiért a lánya jött el Kecskemétről. „Nem azért megyek el, mert félek, hanem mert a lányom azt mondta, hogy mennem kell, és kész." Az idős férfi szerint ha péntek éjszaka nem tör be a víz, akkor megme­nekül a falu és az egész Tiszazug. sz. c. sz. Drámai kitelepítés a Tiszazugban Sírtak, akik mentek, sírtak, akik maradtak tegnap a Tiszazug három településén - Szelevényen, Csépán és Tiszasason -, ahonnan négyezer-ötszáz embert kellett kitelepíteni a Hármas-Körös men­tén történt gátrepedés miatt. Egy sokat látott nyolcvanegy éves tiszasasi férfi azt mondta, ha péntek éjszaka nem tör be a víz, akkor megmenekültek. A Körös torkolatában megcsú­szott, megrepedt gátrézsű miatt három falu kitelepítéséről dön­tött tegnap délután a Jász-Nagy­kun-Szolnok Megyei Védelmi Bi­zottság. A Csongrád megye hatá­rához közeli Szelevényről, Csé­páról és Tiszasasról 4500 ember evakuálását kezdték meg. Több százan a városközpontban „Megszakítjuk adásunkat, mert most kaptuk a hírt, hogy három faluból kell kitelepíteni az embereket Szolnok megyében" ­közölte az egyik szegedi kereske­delmi rádió. Szelevény felé au­Buszokkal szállították a gyermekeket tózva mi is láttuk, nagy a baj, mert a Hódmezővásárhely és Kunszentmárton közötti úton lépten-nyomon olyan mikrobu­szokat és terepjárókat előztünk meg, amelyekben vízügyesek ül­tek. A Tiszazug székhelyén, Kunszentmártonban óriási a for­galom, homokot és homokzsá­kokat szállító teherautók jön­nek-mennek. A város központjá­ban több százan - nők és férfiak, gyermekek és idősek - töltik a zsákokat. - így megy ez már na­pok óta. Erősíteni kell a Kö­rös-gátat, mert a víz minden ed­digi rekordot megdöntött ­mondja a helyi védelmi bizottság tagja. Dénes Zsolt elmeséli, hogy 2000-ben is kritikus volt a helyzet, ami­kor Tiszasason egy hatalmas, töltéssza­kadással fenyegető buzgárt fogtak meg. A védelmi műbe kö­zel negyvenezer ho­mokzsákot építettek be. Szerinte most nagyobb a baj, fél at­tól, hogy úszni fog a Tiszazug. Kunszent­mártonban kétezer embernek biztosítot­tak szállást kollégiu­mokban, iskolákban és óvodákban. A szelevényi be­kötőúton egymást érik a járművek. Három-négy per­cenként feltűnik egy mentőautó vagy egy betegszállító ko­csi. Később megtud­juk, hogy az időse­ket, a betegeket, a terhes anyákat szál­lítják biztonságo­sabb helyre. A két­ezer lelket számláló faluból tömegével jönnek az emberek. Van, aki utánfutó­val, más kisteherau­tóval vagy traktorral szállítja értékeit, Sírtak, akik mentek, sírtak, akik maradtak

Next

/
Thumbnails
Contents