Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-20 / 92. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. ÁPRILIS 20. •AKTUÁLIS" I 5 Meghaladta az 1000 centit a Tisza vízszintje - Búvárok vizsgálták a partfalat Holnapra várható a tetőzés Szegednél A Tisza vizét már nemcsak a mederben, hanem a Móra parkban is meg kell fogni Fotó: Schmidt Andrea Holnapra várható Szegednél a Tisza tetőzése, 1015 centivel. A Hármas-Körös tetőző vízállása is meghaladhatja a tíz métert. A helyzet továbbra is rendkívüli. Szegeden - ahol folyamatosan növekszik a védekezésben részt vevők létszáma - a csorgások csökkentésére tovább folytatják a partfalnál a padkaépítést ho­mokzsákokból. Búvárok tegnap végigvizsgálták a partfalat, nem találtak aggodalomra okot adó réseket. Ma tovább folytatják a víz alatti vizsgálatot. Szegeden tegnap délutánra elérte a tízméteres magasságot a Tisza, ez negyven centivel magasabb, mint az 1970-es rekord. A tetőzés, 1015 centivel - a hibahatár plusz-mí­nusz tíz centi - holnapra várható. Tegnap legerősebben Mindszent és Algyó között áradt, ezen a szaka­szon 45 centivel nőtt magasabbra a víz, mint korábban bármikor; Mindszenten tegnap délre 1044 centit ért el. A Hármas-Körösön Szarvasnál tegnap 980 centit mér­tek, a töltéskorona fölé emelkedett a víz: nyúlgátakkal kellett töltést Döntés kérdése Két feldöntött, óriási virág­ládát láthattak azok, akik a minap hajnalban a Dóm té­ren jártak. Több métermá­zsa földet tartalmaznak a ládák - a beléjük ültetett cserjéken túlmenően. Föl­borításuk aligha lehetett egyemberes munka, bizo­nyára nem kis mérvű erő­összevonást követelt - ez persze csak föltételezés, nem próbáltuk ki. Mindez azután történt, amikor már lehetett jelentkezni ho­mokzsákot tölteni az árvízi védekezéshez. Ki lapátol árvízi védeke­zéskor, ki rongál - döntés kérdése. Egészen pontosan: ládadöntésé. F.CS. magasítani. A tetőzés Szarvasnál mára várható, 980-1010 centivel. A Maros Makónál 533 centivel tegnap tetőzött. Az Alsó-Tiszán és mellékfolyó­in már csaknem 2400-an dolgoz­nak az árvízi védekezésben. A munkák súlypontja a Tisza és a Hármas-Körös bal partján van. A szegedi partfalnál a csorgások csökkentésére tovább folytatják a padkaépítést homokzsákokból. - Szegeden is nőtt a védekezés­ben részt vevők létszáma. Négy­száz egyetemi hallgatót mozgósí­tott az önkormányzat, a nemzet­védelmi egyetemről további öt­ven hallgató jött, kiegészítve a korábbi kétszázas létszámot. Ka­posvárról kétszáz katona érke­zett - jelentette be tegnap Botka László, Szeged polgármestere, a helyi védelmi bizottság elnöke. A védekezésben részt vevők étel­lel-itallal való ellátása kifogásta­lan, szállodák, éttermek is föl­ajánlották segítségüket. A hon­védelem és a katasztrófavédelem saját logisztikáját működtetve gondoskodik az ellátásról. - Célegyenesbe ért az árvízvé­delem. A védvonalak képesek az árvizet a partok között tartani ­közölte Varga Miklós vízügyi he­lyettes államtitkár. Tegnap Szegeden váratlanul víz tört fel egy part közeli csatorna­aknából, a Belvárosi hídtól lej­jebb. A vízügyi szakemberek a vízfeltörés helyét homokzsákok­kal körülvették, a csatornát le­zárták. A Miskolcról érkezett Neptun Búvárklub speciális osztaga ala­posan végigvizsgálta a partfalat a hídtól az árvízi emlékműig, s nem talált olyan réseket a partfal összeillesztési helyein vagy egye­bütt, ahol veszélyes mennyiségű viz juthatna be a városba - tájé­koztatott Dobi László központi védelemvezető, az Atikövizig igazgatója. A búvárok ma - mint Mezősi Tamás, a mentőosztag vezetője elmondta - a híd fölötti partszakaszt is végigvizsgálják. FARKAS CSABA HAJÓZASI TILALOM Hl Teljes hajózási tilalom van érvényben a Tiszán. Ennek ellenére az utóbbi na­pokban a rendőrségnek és a vízi rendőröknek többször is intézkedniük kellett a tilalmat megszegőkkel szemben. A hajókat azért nem szabad használni, mert az általuk keltett hullámzás veszélyezteti a gátakat és zavarja az árvízi véde­kezésben részt vevők munkáját. Az ártéri nyaralókat a rendőrség és a vízimen­tő-szolgálat folyamatosan ellenőrzi. Ötvenszeres a Tisza hozama, kis vízhez képest A nullponthoz mérik a vízszintet Honnan számítva tíz méter körüli a mostani vízállás? A szegedi vízmérce nullpontjához képest, melyet egy régi, kisvizes állapot figyelembevételével határoztak meg. Vízhozam tekintetében to­vább tartja magát az 1970-es rekord - most kevesebb víz érkezik másodpercenként, mint akkor, de a kevesebb víz a Duna magas vízállása miatt magasabbra duzzad. MUNKATÁRSUNKTÓL A nullpontot 1842-ben hatá­rozták meg, az az évi nyári, na­gyon alacsony víz szintjén, az akkori Közmunka- és Közleke­désügyi Magyar Királyi Minisz­térium fölkérésére - mondja Lábdy fenő, az Alsó-Tisza-vidé­ki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vízrajzi és környe­zetértékelési osztályvezetője. A nullpont tehát, melytől mérjük a mindenkori vízállást, nem a­Tisza fenekén van, így lehetsé­ges, hogy a vízállás nyáron mí­nuszba is átmehet - ha tartós szárazságban még alacsonyabb­ra süllyed a Tisza vízszintje, mint amilyen alacsony volt 1842 nyarán. Ha a mederfe­néktől számítanánk a vízszin­tet, hol ilyen, hol olyan magas­ságot kapnánk, tekintve, hogy a folyómeder itt ilyen, ott meg amolyan mély. A Belvárosi híd­nál például, ahol a partra merő­leges kőgátakat rejt a víz, s a sodrás nagyon kimélyítette a medret, két kőgát között akár harmincméteres mélységet is lehetne most, a tíz méter körüli vízálláskor mérni. De a Berta­lan hídnál, ahol sekélyebb a meder, csak mintegy tizennyolc métert. Mennyivel hoz több vizet a Tisza ilyenkor, mint kisvizes állapot idején? Mintegy ötven­szer. Egyébként most, amikor minden eddigi vízmagassági rekord megdőlt, még mindig kevesebb vizet hoz a Tisza, mint az 1970-es áradás idején. Akkor 4200 köbméter folyt át másodpercenként a szegedi ke­resztszelvényben - e mennyi­ség négy nap alatt megtöltené a Balatont -, míg most „csak" mintegy 3700 köbméter. Ez is mutatja, a Duna visszaduz­zasztó hatásának milyen óriási szerepe van a mostani rekord­vízmagasság kialakulásában. És a sebesség? A Tisza közép­sebessége 1,1 méter másodper­cenként - most ehhez képest 1,7-re nőtt. Ez egy gyorsan gya­logló ember sebességével egye­zik meg. Csak hónapok múlva nyithat újra a Kiskőrössy Az ártéri éttermeket, csárdákat szinte telje­sen ellepte a Tisza. Az elhúzódó és magas ár­víz miatt nemcsak a „szokásos" károk je­lentkeznek, de a közeli ballagási ebédek be­vételkiesését is megsínylik a vendéglátósok. Az évi „szokásosnál" jelentősen magasabban áll a Tisza vize az ártéri vendéglátóhelyeken, így a Sárga elején lévő Kiskőrössy halászcsárdában is. Oláh Dezső, a vízparti étterem tulajdonosa szin­te naponta jár ki, hogy megnézze az árvízhelyzet alakulását - ami semmi jóval nem kecsegtet. A tulajdonos szerint a téglából és betonból felhú­zott épület ugyan jól bírja a megpróbáltatásokat, a példátlan árvíz levonulása után azonban leg­alább egy hónap, mire kiszárad az épület, és ven­dégeket is tudnak fogadni. Az épületben jelenleg kétméteres szinten áll a víz, holott az átlagos években az egy métert sem szokta elérni. - Hogy mikor tudunk újra megnyírni, azt még az árvízvédelmi szakemberek sem tudják - mondta tegnap a halászcsárda tulajdonosa, akinek ugyan Szegeden van még egy étterme, annak teljes kapacitással történő működtetése sem tudja azonban ellensúlyozni árvízi kárait. Oláh Dezső szerint a takarítás és a festés költ­ségei több milbó forintra rúghatnak. További kárt jelent, hogy a közeli ballagások és diplo­maosztók vendégei, a családi és baráti társasá­gok jelentós bevételt hozó ebédjei, vacsorái is elmaradnak az idén. A tulajdonos úgy véb, leg­hamarabb nyár közepén tudják megnyitni a közkedvelt vízparti éttermet - így a fesztivállá­togató turisták talán már a Tisza partján tud­ják megkóstolni a szegedi halászlevet. T. R. Fuldoklik a Kiskőrössy halászcsárda Fotó: Schmidt Andrea •fW ^s-vv "W

Next

/
Thumbnails
Contents