Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-19 / 91. szám

SZERDA, 2006. ÁPRILIS 19. • AKTUÁLIS" 5 JÓINDULATÚ MAROS A Maros tegnap 527 centi volt Makónál, vízszintje nagymér­tékben a Tisza visszaduz­zasztásától függ - tudtuk meg Vágfalvi Zoltántól, az Atikövi­zig műszaki ügyeletesétől. Nagy vízszintemelkedést, amitől a korábbi meteorológiai előrejelzések alapján tartani lehetett, eddig nem jeleztek a vízgyűjtő területéről. Holnap, vagy pénteken tetőzik Szegednél a Tisza - Nincs rendkívüli tanítási szünet A tíz métert is meghaladhatja a vízszint Eddig soha nem látott magas­ságú, tízméteres tetőzés várha­tó Szegednél a Tiszán. A min­dent fölülmúló áradat holnap, vagy pénteken ér ide. Az is­kolákban zavartalanul kezdő­dik ma a tanítás; a polgármester arra kéri a szegedieket, autójuk helyett az ingyenes tömegköz­lekedést vegyék igénybe. Tegnap reggel 980 centis vízma­gasságot mértek Szegednél, este elérte a 990 centit. A szakembe­rek úgy számítják, ma is emel­kedik legalább 10 centimétert a víz. A Tisza Szegednél várható­an tíz méteren tetőzik, a hiba­határ tíz-tizenöt centi. Nehéz az előrejelzés, de csütörtökre vagy péntekre várják a tetőzést. Változatlanul rendkívüli ké­szültségi fokozat van érvény­ben, Szegeden több mint ezren dolgoznak a gátaknál, mától NEHÉZ A PONTOS ELŐREJELZÉS A szokásosnál sokkal nehezebb pontos előrejelzést adni az elkö­vetkező napok vízállásáról, a tető­zés időpontjáról - közölte Dobi László, az Atikövizig központi vé­delemvezetője. A Tisza árhulláma ugyanis a Duna visszaduzzasztása miatt rendkívül lassan vonul le; minden mellékfolyó - a szeszélyes csapadékviszonyok miatt nem mindig előrelátható - vízingado­zása azonnal érezteti hatását a vízmagasságban; mindeközben a dunai visszaduzzasztás mértéke is folyamatosan változik. Homokzsákok védik a Stefániát. Még mindig nincs tetőzés -, de már nagyon közelít Fotó: Karnok csaba egyetemisták is. Egyre több a védvonalakon átszivárgó víz és a koncentrált csurgás a belváro­si szakaszon, a partfal mentén is. - Nincs szükség rendkívüli ta­nítási szünet elrendelésére, de arra kérem a szegedieket, hogy személykocsi helyett az ingyenes tömegközlekedést vegyék igény­be - hívta föl a figyelmet Botka László, Szeged polgármestere, a helyi védelmi bizottság elnöke tegnap. Hozzátette, ha vízügy szükségesnek látja, akár le is zár­hatják a belvárost a gépjárműfor­galom elől. Lakossági segítségre egyelőre nincs szükség - a pol­gármester köszönetét fejezi ki a szegedieknek az eddigi munká­kért. Tegnap a klinikák pincéiben is megjelent a viz, veszélyeztetve az elektromos berendezéseket. A veszély elhárítását megkezdte a vízügyi szolgálat. A város egyéb részein megjelent árvízi jelensé­gek nem számítanak rendkívüli­nek, és kezelhetők - mondta Do­bi László, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója, központi védelemvezető. Csongrád megyében tegnap már 3157 ember dolgozott a gá­takon. Megemelte létszámát a katonaság, a polgári védelem,- a rendvédelmi szervezetek a he­lyükön vannak, bekapcsolódott a munkába a Vöröskereszt is ­mondta Frank József, a megyei védelmi bizottság elnöke. Gom­bos András, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium állam­titkára tegnap Szegeden rámuta­tott, a szükséges anyagi és logisz­tikai eszközök továbbra is ren­delkezésre állnak. A megyében a legnagyobb gon­dot a Hármas-Körösön érkező ár­hullám okozza. Csongrádra öt­ezer homokzsákot kértek töltés­erősítéshez. FARKASCSABA Százötven évre visszakereshető adatok Mindszent, a kiemelt - Csongrád megyében három helyen jelöltek ki úgynevezett állami mértékadó vízmércét. A Tiszán kettőt, Szegednél és Mindszentnél, il­letve a Maroson egyet, Makónál - kaptuk a tájékoztatást az Alsó-Ti­sza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság ügyeletétől. Ezekről a vizmércékről rendszeresen leolvassák az adatot, s nem csu­pán árvíz esetén. Nagyjából 150 évre visszamenőleg megvannak ezek a számok, amelyekből a vízügyi szakemberek tudnak előre jelezni, s meghatározzák az árvízi készültség fokát. Mindszentnél például a legmagasabb vízszintet 2000. április 21-én mérték, 1003 centit. Ed­dig itt ez volt a viszonyítási alap, ami most megdőlt, mert tegnap dél­ben már 1027 centit mutatott a mérce. Bordás megtámasztás, ellennyomó medence Ha átázik a töltésmag Olyan hosszú ideig már volt ár­víz, mint a mostani, ám ilyen magas, mint ami most lesz, még nem volt. E kettő együtt rendkí­vüli terhelést jelent a gátaknak. A töltés nem egyszerűen földből van - mondja Dobi László, az Al­só-Tisza-vidéki Környezetvédel­mi és Vízügyi Igazgatóság (Atikö­vizigj igazgatója, központi véde­lemvezető. Belsejében vizet át nem eresztő agyagmag található. Ezt, ha csak lehet, össze is kötik a területen a talajfelszín alatti ­szintén agyag - vízzáró réteggel, s így jóformán tökéletes szigete­lést alkot. De nem mindenhol, mert léteznek- területek, ahol % vízzáró réteg elérhetetlen mély­ségben van, vagy csak vékony, és a töltés agyagmagját nincs mivel összekötni. Miből áll a gát többi része? Víz­áteresztő anyagból: földből és ho­mokból - elsősorban a mentett oldali rézsű tartalmaz sok homo­kot. Használata azért szükséges, mert ha a víz mégis keresztülha­tol a töltésmagon, nem dúsul föl a töltéstestben, csökkentve an­nak szilárdságát, hanem halad tovább - és kiszivárog a belőle a mentett oldalon. Amíg a töltés alól vagy a töltés­ből érkező, kiszivárgó víz tiszta ­ekkor fakadó viznek nevezik -, addig nincs gond. De ha zavaros­sá válik - ekkor már buzgárnak hívják -, azt jelzi: a víz kezdi meg­bontani a talajt, utat törve magá­nak. Ez már veszélyes: addig viszi ki a talajt a töltésből a víz, míg az­tán a gát megroggyan, magassága csökken, szilárdsága szintén, és áttörheti az áradat. Buzgár észle­lésekor úgynevezett ellennyomó medencét építenek homokzsák­okból, körbefogva a szivárgást. így saját maga akadályozza meg a to­vábbi áramlást a víz. A töltéstest átázása is okozhat gondot elhúzódó áradás idején. Ha a föld átázik, a talajrészecskék kö­zötti összetartó erő csökken, a ré­zsű megcsúszhat, és bekövetkez­het a töltésszakadás. Ez ellen úgy­nevezett bordás megtámasztással védik a gátat, a töltés vonalára me­rőleges támasztófalat építenek. A töltéspaplanozás is védekezési mód: meghordják vízáteresztő ho­mokkal az átázott szakaszt, ez to­vábbviszi a vizet a töltésből. Külö­nösen intenzív átázáskor fóliával szigetelik le a gát víz felőli oldalát. Szeles időben a hullámzás úgy­nevezett elhabolással is rongál­hatja a gátat, ezt nyúlgáttal aka­dályozzák meg. F.CS. UTAK A BIZTONSÁGNAK Árvízvédekezéskor nagyon fontos a felvonulási utak biztosítása, Ide­iglenes kőszórással, hogy a mun­kákat végző járművek meg tudják közelíteni a védelemre szoruló he­lyeket. Ilyen út létrehozása kezdő­dött nemrég az algyői híd fölötti szakaszon, a Tisza jobb partján. Motorcsónakkal a megáradt folyón Ijesztő a kép a Tisza árterében: vannak olyan házak, melyeknek már csak a legteteje látszik ki a víz alól. Néma csend minden­felé, a folyó hömpölyög az épít­mények falai körül. A vízi ren­dészet és a vízi mentők csapata állandóan járőrözik a nyugodt­ságot színlelő Tiszán. A máskor élettel teli Sárga üdü­lőtelep kísértetvárossá változott. Néma csendben siklik a motor­csónakunk a vízen, csak a fák legmagasabb ágaira költözött madarak éneke töri meg a néma­ságot. Seller András, a Szegedi Vízi Mentő Szakszolgálat elnöke ügyesen lavíroz a kisebb fák tete­jén, melyekből már csak egy-egy ág „kiált" levegőért a víz felszíne felett. A villanyvezetékekre is vi­gyázni kell: ha nem hajolnánk jobbra-balra, a fejünk beleakad­na az áram nélküli drótba. Olyan magas a víz, hogy a közvilágítási lámpatestek a hajóból elérhetők. Némelyik épületnek már csak a teteje látszik ki. - Ez itt a Kiskőrösy halászcsár­da - mutatja Molnár Endre, a szakszolgálat műszaki vezetője. Nem hiszek a szememnek: a fő­épület tetőtéri ablakait nyaldos­sa az agyagszínű, nyugodtságot színlelő Tisza. A csárda parkoló­jában, ahol a fehér P betűs kék táblából már csak néhány centi­méter látszik ki, néhány pilla­natra megállunk, hogy a környe­ző házakat jobban szemügyre ve­gyük: a magas talpakon állók ab­lakain bekukucskálva látszik, a tulajdonosok felkészültek, amit lehetett elszállítottak. - Az egyik épületből a napok­ban két embert kellett kimente­nünk - mondja Dávid Imre, a Szegedi Vízi Rendészeti Rendőr­őrs parancsnoka. Hozzáteszi: éj­jel-nappal több hajóval járőröz­nek, mert a tolvajok szeretik az ilyen helyzeteket kihasználni. A hajózási és a halászati tilalom el­lenére többen a vízre merészked­nek, ellenük szabálysértési eljá­rást indítanak. - Megértjük a halászokat, hogy ilyenkor lehet igazán jó a fogás, de nekik is be kell tartani a sza­bályokat. A védekezést nem aka­dályozhatják - jelenti ki a pa­rancsnok, aki - már a gyermek­klinika alatti részen - figyelmez­tet egy kisgyereket, hogy ne men­jen a víz közelébe. A Boszorkány ­szigettel szemben, a bal parton, a Lövölde utcától délre a gát fehé­ren csillog: a fólia veri vissza a napsugarakat. Ezen a részen is szorgalmasan dolgoznak a kato­nák, magasítják a partot. Az új­szegedi gátőrháznak már a lába­zata jól látszik, normális vízál­lásnál, amikor hét méterrel ala­csonyabb a szint, csak a tető fi­gyelhető meg a mederből. Alig észrevehetően haladunk a part mellett, nehogy hullámokat kelt­sünk. - Ma kegyes az időjárás, remél­jük, ilyen is marad, míg le nem vonul az árhullám. Ezen a szaka­szon, ha az erős szél a vizet a parthoz csapná, nem használna védműnek - magyarázza Seller András, miközben óvatosan kor­mányozza befelé a hajót. A meder közepén olyan nagy a Tisza sodrása, hogy csak cik­cakkban lehet az árral szemben haladni. Ebből is érzékelhető mi­csoda nyomás hárul a töltésekre. CS. G. L. HID ALATT A szegedi Stefánia melletti szaka­szon a vízen parkoló úszóház sta­bilan állja az áradást. A vízi ren­dészet szerint nem kell attól tarta­ni, hogy elszabadul. Úgy saccol­ják, most még éppen elférne az építmény a Belvárosi híd alatt. Tegnap a motorcsónakban ülve a fejünk még éppen nem súrolta a régi híd rakpart fölött húzódó pil­lérének az alját. Az újszegedi gátőrház a folyóról alig látszik Fotó: Schmidt Andrea Ladikból zuhant a vízbe egy férfi Életveszélyes állapotban, a szegedi II. szá­mú kórház intenzív osztályán fekszik az az 50 éves férfi, aki tegnap hajnalban egy ladikból a Tiszába zuhant és több mint egy óra múlva mentették ki. MUNKATÁRSUNKTÓL Szegednél tegnap kis híján halálos áldoza­tot követelt az árvíz. Egy, a Tiszaport Kft. Bolygó nevü hajóján éjjeliőrként dolgozó ötvenéves férfi ladikkal a part felé tartott, amikor a csónak megbillent, ő meg a folyó­ba zuhant. A víz elsodorta, de néhányszáz méter után fennakadt egy uszadékon. Több mint egy órát töltött a vízben, mire meghal­lották segélykiáltásait és kimentették. Test­hőmérséklete 34 fokra lehűlt, életveszélyes állapotban szállították a Szegedi Városi Ok­tató Kórházba. A kórház főigazgatója, Pajor László pro­fesszor lapunknak elmondta, a férfi testhő­mérsékletét fokozatosan felmelegítették és a dél körüli órákra stabilizálták. A főigazga­tó megjegyezte, a beteg mellkasi és kari sé­rüléseket is elszenvedett, ráadásul kétoldali tüdőgyulladást és magas lázat diagnoszti­záltak nála. A férfin kissé zavart állapota miatt koponya CT-t is elvégeztek, ami ki­mutatta, hogy beüthette a fejét, mivel ko­ponyája bevérzett. - A beteg továbbra is életveszélyes állapot­ban van, jelenleg megfigyelés alatt tartjuk. Az majd később dől el, hogy a gyógykezelést hogyan folytassuk - nyilatkozta lapunknak Pajor László professzor.

Next

/
Thumbnails
Contents