Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-03 / 78. szám

HÉTFŐ, 2006. ÁPRILIS 3. • A K T U Á L I S > 5 Sok tízezren gyűltek össze az MSZP nagygyűlésén Budapes­ten, az Andrássy úton. Csong­rád megyéből húsz buszt in­dított a párt. A verőfényes szom­bat délutánon Gyurcsány Fe­rencet valódi sztárként ünne­pelte a sokaság. Lendületes szó­noklata után a kormányfő a gá­takra indult zsákot pakolni. Kék ég, előtte vörösingesek. Mindent megszerveztek, de leg­inkább az időjárást intézték el ügyesen a szocialisták. A színpa­don pirosba öltözött ifjak néztek szembe a tömeggel, előttük a tri­bünön a párt nagyjai ültek, hátul nemzeti zászlókat lobogtatott a szél. Középen vörös ruhában ült a first lady, Dobrev Klára - Med­gyessy Péterrel az oldalán. Horn Gyula, Lendvai Ildikó, Hiller Ist­ván és felesége, valamint Újhelyi István alelnök is ott hunyorgott a tűző napon az emelvényen. A szegedi politikus felesége MSZP-s pólóban ült be közéjük a műsor kezdete után. Már reggel, a szegedi gyüleke­zőnél látszott: jó idő lesz. Két turnusban indultak Szegedről a párt szimpatizánsai a fővárosba. Voltak, akik Újhelyi István veze­tésével megtekintették az Or­szágházat, mások csak a nagy­gyűlésre mentek. Az utazás nyu­godt és csöndes volt, néha került szóba a politika. A Szegedről, Makóról és Csongrádról induló buszok egymást előzgették az au­tópályán, a párthívek integettek egymásnak. Négyszáz buszt vártak a szer­vezők vidékről. Ahogy szép sor­ban leparkoltak a járművek, öm­lött a nép a kocsik orra között ki­alakult utcában. Felsővadász, Ta­tabánya, Miskolc - az ország minden részéből jöttek, kevered­tek a tömegben az MSZP-sek. Gyurcsány Ferenc: Gazdagabb, sikeresebb ország a célunk CSÓK ÉS PROGRAM |H - Fegyelmezettek voltak az embe­rek, jó volt a hangulat - értékelte a rendezvényt a szegedi Bite Lászlóné a buszon. „Gyurcsány Ferenc drága ember, imádom, ha beszél, mert szívből jön, amit mond, emberközeli. Szegeden el­kaptam, és megcsókoltam. Olyan élmény volt! Erős kezű, agilis mi­niszterelnök kell Magyarország­nak, meg vagyok győződve arról, hogy az MSZP győz, négy éve is megéreztem" - mondta. Tóth Ben­jáminnak a tömeg tetszett. De elé­gedett volt Hiller programbeszé­dével is, ami szerinte érthető, konkrét dolgokat tartalmazott. Lufi- és táblaosztásnál elvesztet­tem útitársaimat, később ugyan megtaláltam Kozma József váro­si pártelnököt, aki viszont lányát kereste. A lufira éhes nép tépte, szaggatta a szervezők kezéből a GYURCSÁNY FERENC: ÖSSZETARTÓ MAGYARORSZÁGOT! A szocialisták egyfelől gazdagabb, sikeresebb ország és erősebb gazdaság megteremtését szeretnék, másfelől azt, hogy ez az erő és gazdagság mil­liókat, egy összetartó Magyarországot szolgáljon - mondta beszédében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki úgy fogalmazott: a nemzet az akarat ahhoz, hogy felemeljük a vidéket, a köztársaság az, amely ehhez erőt, le­hetőséget és feltételt teremt. Az MSZP programja a befektetés és az épít­kezés programja. Egy olyan új Magyarországot lát, amelyben természetes, hogy magyar a magyarral kezet fog, amelynek vezetői nem a nemzet kivá­lasztott vezérei, hanem a köztársaság megválasztott, beszámoltatható parlamenti politikusai, akik nem akarják megmondani a választóknak, ho­gyan éljenek, hanem a választók mondják meg nekik, hogyan képviseljék őket - hangsúlyozta az MSZP miniszterelnök-jelöltje, aki szerint „egy új, büszkeségében, erejében, hitében megerősödött baloldal" képes felelőssé­get vállalni nemcsak önmagáért, hanem az országért, mind a tízmillióért határon belül és sok-sok millióért határon kívül. „Soha többé nem a múlt a baloldal, hanem visszatérve gyökereihez a társadalmi haladás, a progresz­szió, a bátor átalakítás, az igazságosság pártja vagyunk" - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc, majd közölte: a választás verseny, de nem háború, „nincs szükség vezényló'tábornoki egyenruhába bújt politikusokra, nincs szükség ajtóinkon kopogtató választási sorozóbiztosokra". Az áradásra utalva hozzátette: „van itt feladat fontosabb, mint ajtókon ko­pogtatni. Tessék zsákot pakolni közös vagyonunk, életünk, tisztessé­günk megvédésére!" gázzal töltött vörös gömböket. Aki kért, „Igen MSZP" feliratú táblát is kapott. Miután a tűzszerész átvizsgálta ebédre szánt szendvicseimet, a ki­vételezettekkel együtt bemehet­tem az Andrássy út lezárt szaka­szára. Méretes szekuritisek mö­gött torlódott a pesti belváros felől érkező tömeg, a fotóriporterek szorgalmasan csattogtatták gépe­iket. Egyszer csak futásnak ered­tek az újságírók a színpad felé, né­hány másodperccel később meg­indult a tömeg is: megnyitották az első kordont, tízezrek rohantak jó helyért, de egy második kor­donnál fönnakadtak, ismét csak a sajtósok jutottak át. Ez a védvo­nal pár perccel a kezdés előtt „esett el", akkor kerítésre, lámpa­oszlopra másztak a deres hajú ak­tivisták, hogy jobban lássanak. Egy lila nadrágos, hatvan körüli asszony az újságíróknak fenntar­tott padok egyikére mászott fel, onnan kiáltozott lelkesen, miköz­ben a lábánál ülők körmöltek. Pély Barna melegítette be fél­órás koncerttel a tömeget. Úgy tűnt, hogy a Gyurcsány- és a United-rajongók halmazának vi­szonylag kicsi a metszete. Bedő Tamás csongrádi polgármester, képviselőjelölt azért lelkesen bil­legett a dalok ritmusára. Utána fölzendült az MSZP „igen, igen, igen"-es himnusza, majd a ma­gyar himnusz. A Gál J. Zoltán és Juhász Fe­renc gegduó osztotta indításképp Mikolát. Mondták, hogy elsején az elsők, másodikán a másodi­kok gyűlnek, erre a tömeg haho­tázott. Gál J. szerint a szingliket azért nem szereti a Fidesz, mert nehezen hoznak még egy em­bert. Megkezdődött a show. Vi­deoüzenetek, klipek, néptánc, szavalat, részletek a Hairből. Szi­li Katalin szónoklatával kevéssé tudta tűzbe hozni a tömeget, Hil­ler István pártelnök beszéde na­gyobb sikert aratott. A hosszúra nyúlt műsor közben többen kia­bálták, hogy „Feri, gyere már!" És Feri jött. Először csak a kive­títőn jelent meg, sikoltozott a tö­meg, üvöltött Robbie Williams: „I just wanna feel real love...". A brit sztár zenéje elhalkult, a tö­meg még hangosabban zúgott, és amint Gyurcsány Ferenc föllé­pett a színpadra, szabadon enge­dett lufik ezrei pöttyözték piros­ra az eget. A miniszterelnök-jelölt lelkesí­tőn beszélt, de hosszú mondatai­nak eleje sokszor már elfelejtő­dött, mire a végére ért. Értette, hogy kell fokozni, lendülete átra­gadt a közönségre, ujjongás, taps szakította félbe. Már az elején ez­rek skandálták: „Húzzunk bele!" Szónoklata végeztével - ami után zsákolni ment a Margitszigetre -, az ováció elcsendesedése után a tömeg gyorsan szétoszlott. A vi­dékre induló buszok ablakába ki­tették a táblákat: „Igen MSZP". M. B. I. ORBÁN VIKTOR: ÉBRESZTŐ, MAGYARORSZÁG! „Valami elszabadult, világos kiáltó jele ez annak, hogy lázad a szoborpark, a múlt szobrai, amelyeket 1990-ben sikere­sen eltávolítottunk és a városon kívüli parkba zártunk, most megpróbálnak visszalopakodni" - mondta a Fidesz nagy­gyűlésén Orbán Viktor, aki ébresztőt fújt Magyarországnak. A pártelnök hozzátette: az utóbbi hetekben toronyházakat is beborító arcképek, „több kilométerről is látható papírszobrok néznek le ránk a magasból", amelyeket „valaki életé­ben, saját magának állíttatott, saját maga iránti önbecsülése jeléül". A politikus szerint most nem egy négyévente szo­kásos választásról van szó, hiszen ma már ott tartunk, hogy „terrorveszélyre hivatkozva akarják elültetni lelkünkben a félelmet és a bizalmatlanságot". Orbán Viktor leszögezte: nem engedik, hogy a „pártmunkásokból lett milliárdosok" adjanak leckét munkából, becsületből. Kijelentette, hogy a Fidesz készen áll a „felelőtlenség korszakának lezárására", a nemzeti kormányzásra és egy nemzetegyesítő program megvalósítására. Ennek lényegét a munka, otthon, család hármas jelszavával határozta meg. Arra biztatta közönségét, hogy keressék fel a bizonytalanokat, a betegeket, a ma­gányosakat, a fásultakat, és kérjék őket arra, hogy menjenek el választani, és adjanak még egy esélyt az „országépí­tó'knek". „Hiszem azt, hogy április 9-én ismét meg fog szólalni a valóság. Kérem önöket, ne feledjék, Sztálin szobra 65 mázsa volt, egy egész birodalmi hadsereg állt mögötte, mégis sikerült ledönteni. Most csak egy papírszobrot kell a he­lyére tennünk" - mondta Orbán Viktor, aki „Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok!" felkiáltással búcsúzott. Narancssárgába öltözött a Kossuth tér Viktort követelte a tömeg Húsz busz indult Csongrád megyéből az MSZP nagygyűlésére Vöröslött az Andrássy út Ember- és transzparenserdő az Andrássy úton Fotó: Karnok Csaba Megtelt a pesti belváros tegnap délután, a Kossuth térre és kör­nyékére tízezrek zsúfolódtak össze. Ismert emberek mintegy két órán át vonultak föl a szín­padra. Orbán Viktor beszédét lelkesedéssel fogadta a tömeg. A Fidesz szegedi csapatai épp a szegedi Folkolor együttes zené­jére masíroztak be az Ország­ház elé, tábláikon a képvise­lőjelölt, Kalmár Ferenc képét hordozták, Bodó Imrét pedig egy óriási molinón reklámoz­ták. Szegedről öt, Mórahalom­ról egy busz érkezett, a szim­patizánsok fizették az utazás költségét. A Kossuth tér felé vezető utakon a résztvevők megkapták a kellé­keket, a nagy, narancsszínű ko­rongokat. Nemzeti zászlót min­denki otthonról hozott, de moz­góárusok nyolcszázért is árulták. Ahogy gyűlt a tömeg, minden ut­ca „beállt", ami a térre vezet. Da­ruk emeltek kivetítőket a magas­ba, a környéken, a színpadtól akár sok száz méterre is így kö­vették az eseményeket. Szinte észrevétlenül kezdődött el a nagygyűlés, érkeztek a szín­padra a vendégek, mindegyikük bemutatkozott, és egy-egy lelkesí­tő mondatot mondott. A bevonu­lókat üdvrivalgás fogadta. Eljött ­sokan más jeles ember mellett ­Kiss B. Attila operaénekes, Dúzsi Tamás bortermelő, Koltay Gábor filmrendező, Finta József építész, Szegedről Kligl Sándor szobrász­művész, Dux László professzor. ­A komcsi csalt, a komcsi csal, a komcsi csalni fog! - hangzott Ke­rényi Imre belépője. - Hajrá, Szentes, hajrá, Magyarország, de nagyon! - kiáltott érkezésekor Pit­ti Katalin énekművész. Röviden megszólalt a Fidesz plakátarca, Fata Jánosné is, aki először a szívgyógyszerek árának emelése miatt volt szomorú, majd jobb választásban bizakod­va mosolygott az országra. - Ér­zem a változás szükségességét ­mondta. Mikola Istvánt hatalmas üdvri­valgással köszöntötték. - El akarnak minket lehetetleníteni! Nem fog sikerülni! - mondta da­cosan a miniszterelnökhelyet­tes-jelölt. Utóbbi két megszóla­lásban érződött: reagáltak az elő­ző napi MSZP-nagygyűlésen el­hangzottakra, ahol Fata Jánosné­ból és Mikolából is viccet csinál­tak. A teret és a környező utcákat elborította a narancsba öltözött sokaság. Néhányan a Néprajzi Múzeum épületének több emelet magas párkányaira is fölkapasz­kodtak, narancssárgába öltözött fanatikusok pedig a tér fáin gub­basztottak órákon keresztül. A beszédek között zene szólt: magyar vegyes felvágott, köztük egyetlen angol nyelvű szám, a Fal (Pink Floyd). Hosszabb műsor­időt egyedül a Back II Black zene­kar kapott. Keresztes Ildikó zeng­te: „Igen, igen, igen, élni kell...". Rákay Philip műsorvezető külön fölhívta a figyelmet: e dallal, az igenekkel ők kampányoltak elő­ször, mégpedig az uniós parla­menti választáskor. Demjén Ró­zsi dalára mindenki fölemelte sárga tárcsáját, Philip kérte, hogy a téren így jelezzék: felkel majd a nap. Játszott a Kormorán is, ek­Változást sürgetnek a Parlament előtt Fotó: Schmidt Andrea SÍRTAK Hl Őrült jó hangulat volt ennyi embert még nem láttam. Négy éve is sír­tunk, most is sírtunk, de most örö­münkben. Kétszázan jöttünk Szen­tesről - mondta a hatalmas szen­tes.fidesz.hu felirat tövében elvonu­ló Bozóné Ágoston Mária. A szegvá­ri fiatalasszony biztos benne, hogy nyerni fognak. - Az átélt lelkesült­ség belülről, a szívünkből jön. Orbán Viktor gondolatai a mi gondolataink, a magyar emberek gondolatai ­fűzte hozzá. Nagy Aranka gyermek­gyógyász a szegediekkel hazafelé tartó buszban foglalta össze élmé­nyét: - Orbán Viktor beszéde lé­nyegre törő volt, mint mindig, de most lelkesítőbb. Az igazságot mondta, amit várunk: a változást ahogy magukat bemutatták. A tömeg már türelmetlenül köve­telte Viktort. Még egy csángó kórus lépett föl, Demjén Rózsi énekelte a Fidesz himnuszát, és akkor eljött a perc. Egy pillanat­nyi feszült csend után belépett Orbán Viktor. Dudálás, sikítás, kiáltozás, tapsorkán fogadta. A miniszterelnök-jelölt ésszerű szünetekkel, tagoltan beszélt, hangja felhívó, lelkesítő volt. Hihetetlen erővel hatott közön­ségére. Határozott ellenségképet festett, a tömeg pfújolt, huho­gott a végszavakra. Aki hallotta szegedi beszédét, sok azonossá­got találhatott. Mivel mindig vitára ad alkal­mat, hogy hányan voltak, ha­gyatkozzunk most Orbán Viktor­ra, aki azt mondta: többen, mint négy éve. A szónoklat végén na­rancsszín papírcsíkok robbantak ki a díszletből, és elborították a Kossuth-teret. Ez minden eddigit felülmúlt - búcsúztak egyetértő­en a fideszesek. MOLNÁR B. IMRE kor a színpadon ülők a ritmusra ringatták sárga pontjaikat. Az öt­éves Lajcsik Dorottya kérdezte dalban: „Hát én immár kit vá­lasszak?" Színpadra jött Grosics Gyula, a tér zúgta: hat-három, hat-három... Ekkor már a tömeg „Viktor! Viktor!" kiáltással a pártelnököt, a miniszterel­nök-jelöltet követelte, de előbb Kudlik Júhát, aztán Schmitt Pált üdvözölhette a színpadon. Kudlik megnyugtató, anyai hangon szólt születésről, anya­ságról, Schmitt pedig a már ko­rábban is emlegetett meggyőzés­ről beszélt. Be kell kopogni a szomszédokhoz, beszélni kell az első szavazókkal - mondta. A visszafogott beszédet tapssal fo­gadták. Ekkor a Fidesz alvezér­triója kapott pár mondatót: Kö­vér László „pápai gyerek", Áder János a „csornai Charles Bron­son", Pokorni Zoltán „tanár" ­Orbán Viktor: Le kell zárni a felelőtlenség korszakát

Next

/
Thumbnails
Contents