Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-18 / 90. szám

SZERDA, 2006. ÁPRILIS 19. • AKTUÁLIS» 3 Magyar paradicsom a CBA Áruházban. Vannak, akik ezt vennék, ha nem lenne drágább a külföldinél Fotó: Frank Yvette W) ÁRUK ÉS ÁRAK SZEGEDI ^^ • SZUPERMARKETEKBEN Forint CBA UDL vöröshagyma 109 (holland) 80 (német) fokhagyma 679 (kínai) 725 (argentin) krumpli 119 (magyar) 88 (cseh) paradicsom 589 (magyar) 349 (spanyol) paprika 989 (magyar) 222 (spanyol) alma 199 (magyar) 189 (magyar) uborka 449 (magyar) 99/db (spanyol) retek 99/csomó (magyar) 99/csomó (olasz) Forrás: DM-gyűjtés DM-grafika Magyar zöldségeket kerestünk két, Szegeden is jelen lévő üzletlánc boltjaiban. Az egyikben szinte egyáltalán nem találtunk, a másikban ugyan bőséggel volt - viszont jóval drágábban. - Anyu! Tudod, hogy én nem szeretem a sárga krumplit! - mondta nyávogós hangon az ötéves Molnár Zsófi, aki anyukája bevásárlókocsijában ült a Makkosházi körúti Lidi Áruházban. - Hidom, kicsim, de itt csak ez van összegezte a kínálattal kapcsolatos egyik legfontosabb tényt édesanyja, Molnárné Halász Renáta. A fiatal nő ugyanis nem tudott másféle áruból választani, csak az aprószemú cseh burgonyából. A zöldségsoron végigsétálva csodásnak tetsző spanyol paradicsommal és paprikával, átlagos német hagymával és fonnyadt spanyol uborkával is találkoztunk. Az olasz retek mérete megdöbbentő: a magyarnak legföljebb a harmada. Magyar áru alig van a zöldség- és gyümölcsfélék között, ami azonban Molnárnénak, mint mondta, csak akkor jelent gondot, ha a keresett termék ronda. Ilyenkor többnyire átmegy egy másik boltba, ahol megtalálja a megfelelő minőséget. Ha nincs rá ideje, marad a sárga krumpli és a mikroretek. Az almák közt válogató Békési János számára az a legfontosabb, hogy mennyibe kerül az adott zöldség vagy gyümölcs. - Nem szoktam nézni, honnan jön a portéka. Az ár sokkal nagyobb méretben van kiírva, a kisbetűt meg szemüveg nélkül nem látom - mondta a nyugdíjas férfi, akinek véletlenül sikerült a gyümölcsválaszték nagyjából tíz százalékát adó magyar áruból választania. A kocsijában lévő vöröshagyma azonban már Németországból jött. Mint mondta, tudja, hogy ezzel nem a magyar gazdákat támogatja, de egyedülálló nyugdíjasként nem telik neki a többnyire drágább magyar árura. Normális méretű retekcsomók, jóval drágább, de hasonlóan szép paradicsomok és paprikák álltak a ládákban a Budapesti körúti CBA Áruházban, ahol a táblák tanúsága szerint a zöldNAGYBAN OLCSÓBB •j - Amíg a magyar fogyasztók pénztárcája lényegesen vékonyabb, mint a régebben uniós országok polgáraié, addig nehezen lehet őket rábeszélni a magyar élelmiszerek vásárlására, hiába jobb a minőségük mondta Hódi Pál, a mórahalmi Mórakert Tész vezetője. Tapasztalatai szerint a kis- és közepes termelőket és földbirtokaikat összefogó szövetkezetek kialakításával a termények előállítási költségei csökkenthetők. így a magyar áru versenyképesebb lesz, és a fogyasztókhoz is olcsóbban juthat el. ségfélék túlnyomó része magyar. Más kérdés, hogy a Makóról származó hagyma és fokhagyma helyett hollandot és kínait árul a szlogenje szerint magyar üzletlánc. - Ritkán vásárolok itt, mert nem a legolcsóbb ez a bolt, viszont a zöldség és a gyümölcs általában friss és jó ízű - mondta Tóth Boglárka. A közelben lakó nő hozzátette: az akciós katalógusokban ugyan szépnek és olcsónak látszanak a multikban árult zöldségfélék, az ízükben viszont már többször csalódott. Kár, hogy gyakran drágább a magyar zöldség, mint a külföldi. Ha olcsóbban vagy ugyanannyiért adnák, szerintem sokan ezt választanák -vallja Tóth Boglárka. TOMBÁCZ RÓBERT ETIKAI KÓDEXEN DOLGOZNAK H| Dékány András, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium szóvivője elmondta: tavaly augusztus vége óta a multikkal, a nagykereskedőkkel és a termelőkkel közösen dolgoznak egy olyan etikai kódexen, amit a magyar áruk forgalmazásával kapcsolatban álló minden piaci szereplő elfogad. Eszerint a hiper- és szupermarketeket üzemeltető multinacionális cégeknek élelmiszereik legalább hetven százalékát magyar termelőktől kellene beszerezni. Bár a megállapodás még aláírásra vár. minden, a hazai piacon jelen lévő óriáscég - a Lidit kivéve kifejezte már szándékát annak elfogadására. A szóvivő hozzátette: adminisztratív intézkedésekkel egy szabad piacgazdaságban nem lehet elérni, hogy a magyar áruk ott álljanak a polcokon külföldi versenytársaiké mellett. Cseh krumpli, német hagyma, spanyol paprika, magyar retek A hazai zöldség drágább Vonul a Tisza PANEK SÁNDOR Amikor 1879. március 12-én a Tisza a petresi gát után áttörte a Szegedet még védelmező vasúti töltést is, a folyó 605 centiméterrel tetőzött. A nagy víz, amely elpusztította Szegedet, mintegy 170 centiméterrel volt kisebb, mint az a tetőzés, amely a héten előttünk áll. Hétfőre virradóra megdőlt a Tisza 1970-es rekordja is, az emberek mégis bizakodóak lehetnek. Bár előttünk van még a Tisza tetőzése, és a töltéseknek még hetekig nagy nyomást kell kiállniuk, azt máris érzi mindenki: ennek az újabb védekezési időszaknak is a magyar vízügyi szakma a hőse. Össze lehet vetni munkájuk eredményét a Vajdaságból vagy Romániából érkező hírekkel, ahol a gátak szintén alkalmasak lennének a magas víz megfogására, de már az áradás előidőszakában a töltések átázásától kell tartani. Az 1970-es nagy víz óta megerősített védmúvek minden bizonnyal Szegeden is, Szolnokon is bírják majd a nyomást. A Tisza azonban nem véletlenül vívta ki a partjainál lakók félelemmel vegyes tiszteletét. Százhatvan éve, amióta 1846. augusztus 27-én gróf Széchenyi István mint a Tisza-szabályozás királyi biztosa Tiszadobnál megtette az első kapavágást, a munkákat a természettel küzdő ember szemléletmódjával végzik. A Tiszát kiegyenesítették, de minél kevésbé terült szét, az áradások annál könnyebben rohantak le rajta, s a védekezés egyre magasabb és erősebb gátakat követelt. De bármennyire magasak a gátak, minden nagyobb tiszai áradásnál ugyanaz a félelem jön elő: elég erősen tartják-e töltései a folyót ? A Tisza mintha legyőzhetetlen lenne. Szolnoknál például a 2000-es áradás idején alig volt nagyobb a vízhozama, mint 1970-ben, mégis 1,32 méterrel magasabban tetőzött, ami azt a rémképet vetítette előre, hogy a gátakat - nagy költségen - egyre magasabbra kell építeni. A Tiszával való küzdelemben egy új szemlélet hozhat kiegyezést, az, amely megadja a folyónak, ami az övé. A 2001-ben körvonalazódott és jelenleg a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése néven ismert elgondolás annyit igazít ki Vásárhelyi Pál egykori tervein, hogy a folyónak egyes szakaszain árvízcsúcscsökkentő tározókat hoz létre, ahol a víz kiönthet. Ezzel csökkenthető lesz a meder melletti védekezés költsége, és egy új tájgazdálkodás keretében részben visszaállhat a Tisza eredeti természeti rendszere. A gátakat azután is erősen kell majd tartani, de a nehezen szelídülő folyó mentén a védekezést segíti majd, ha a Tisza szabadabbá válik. Romlott szalámiért 800 ezres büntetés Egy hónapon át ellenőrzött a boltokban a tisztiorvosi szolgálat és a fogyasztóvédelem. Az ÁNTSZ nem tapasztalt javulást, Deszken egy boltot 800 ezer forintra büntetett. Egy hónapos ellenőrző körútja végére ért a megyei tisztiorvosi szolgálat. Szegeden nem találtak kirívó esetet. Deszk vezet, egy élelmiszerüzlet egyetlen pultjában tizenháromféle lejárt szavatosságú felvágottat találtak a szakemberek. Több mint száz megyei boltot, cukrászdát, valamint hidegkonyhai készítményeket gyártó és forgalmazó helyeket jártak végig. - Üzemeltetéssel kapcsolatos problémákat találtunk elsősorban. Szakképzetlenek a dolgozók, vagy az üzemeltető nem tudja, hogy a régi szakképzettséget ötévente tanfolyammal meg kell újítani. A helyzet nem javul, általában azok a helyek problémásak, amelyek korábban is hibáztak foglalta össze tapasztalataikat dr. Kiss Edit. A közegészségügyi osztály vezetője elmondta, hatszor szabtak ki maximális, 10 ezer forintos helyszíni bírságot kisebb hiányosságokért: nem takarítottak megfelelően, egymás mellett tároltak felvágottat és tejet. Az első összesítés alapján a megyei ANTSZ szabálysértési eljárást három esetben kezdeményez, súlyosabb hibákért: egy helyen szeleteltek hús- és felvágottfélét, együtt tároltak húspogácsát és készterméket, nem tartották be a mosogatás szabályait. Várhatóan 100-150 ezer forint bírságot kell fizetnie az üzemeltetőknek, így a vétkes deszki boltosnak is, de neki ezenfelül minden felvágottféleség után 50-50 ezer forintos minőségvédelmi bírságot is. Ilyen bírságot egyébként a tisztiorvosi szolgálat tizenegy helyen, másfél millió forint értékben rótt ki. - A fogyasztóvédők vizsgálatai is lezárultak, az országban Bács-Kiskun megyében a legrosszabb a helyzet, ott szinte nem találtak problémamentes üzletet - tájékoztatott Mesterházy Attila, a szociális tárca politikai államtitkára. A legjobbnak Csongrád megye bizonyult a rangsorban, a vizsgált boltoknak „csak" a felében találtak szabálytalanságot az ellenőrök. Országszerte a hústermékeket, a csokinyulakat és a tormát figyelték. A boltok egyötödében pakoltattak le kifogásolt árut a polcokról. A 378 megvizsgált helye« 50 millió forint bírságot szabtak ki. DOMBAI TÜNDE Bartos András fenntartja, hogy a mintavételezés jogszabálysértő volt ^ Paprikabotrány: a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ANTSZ Folytatódik a 2004-ben kirobbant úgynevezett paprikabotrány: az ANTSZ Csongrád megyei intézete az ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kérte a Legfelsőbb Bíróságtól. Kovács Ferenc tiszti főorvos annak ellenére fenntartja, hogy jogszerűen bírságolták meg a Szegedi Paprika Rt.-t, hogy a bíróság több perben is a cégnek adott igazat. Téves mintavétel miatt, mint azt korábban megírtuk, pert vesztett az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ANTSZ) Csongrád Megyei Intézete a Szegedi Paprika Rt.-vei szemben. Kovács Ferenc megyei tiszti főorvos már az ítélethirdetés után kijelentette: nem nyugszik bele a döntésbe. Szerinte a bíróság nem ismerte fel a határozatában rejlő fogyasztói kockázatot. Kovács annak ellenére fenntartotta kijelentését, hogy a 2004-ben kirobbant paprikabotrányban érintett Szegedi Paprika Rt. az utóbbi hónapokban az ország különböző pontjain minden pert megnyert az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomásokkal, valamint a tisztiorvosi szolgálatokkal szemben. - A Csongrád Megyei Bíróság által meghozott, bennünket elmarasztaló, de általunk jogszabálysértőnek tartott határozat és annak indokolása gyakorlatilag lehetetlenné teszi a kiskereskedelmi forgalomba hozott élelmiszerek hatósági vizsgálatát. Álláspontunk szerint a döntés ellentmond az élelmiszer-biztonság legalapvetőbb követelményének. A bíróság ítélete szerint ugyanis a forgalomba hozott egyes hibás élelmiszerek jogkövetkezmények nélkül, közvetlenül és a genetikai károsodások által közvetve is veszélyeztethetik a fogyasztók és utódaik egészségét, esetlegesen életét - indokolta lapunknak Kovács Ferenc, hogy miért fordultak felülvizsgálati kérelemmel a Legfelsőbb Bírósághoz. A főorvos hozzátette: a megyei bíróság jogértelmezése már sérti az állampolgárok alkotmányban megfogalmazott jogait is. Az ÁNTSZ által vitatott ítélet a tisztiorvosi szolgálat szerint tulajdonképpen azt mondja ki, hogy hibás élelmiszer forgalmazásakor a kiskereskedelmi fogyasztásra szánt egyedi csomagolású termék esetén nem alkalmazhatók a hatályos jogszabályban előírt minőségvédelmi szankciók. - Ennek az „elvnek" a gyakorlatban történő alkalmazása azt eredményezné, hogy szankciómentes maradhat minden élelmiszer-biztonságot sértő, veszélyes vagy mérgező termék gyártása, forgalmazása, ha azokból az aktuáhs ellenőrzéskor a kiskereskedelmi egységben tíznél kevesebb számú minta lelhető fel. OLÁH ZOLTÁN CEGÁLLÁSP0NT v A Szegedi Paprika Rt. a bíróság előtt arra hivatkozott, hogy az ÁNTSZ megsértette a mintavételi szabályokat. Véleményük szerint a toxinok minősítésére az egyenetlen eloszlás miatt tíz-tíz párhuzamos mintát kell venni, és kizárólag az így képzett átlagminta alapján lehet az élelmiszert minősíteni. A Szegedi Paprika Rt. vezérigazgatója tőlünk hallotta, hogy az ÁNTSZ felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be az LB-hez. Bartos András fenntartja, hogy a mintavételezés jogszabálysértő volt. nem felelt meg a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásainak, ami azt is előírja: az egyedi minták számának minimálisan tíznek, míg az átlagminta tömegének minimálisan egy kilogrammnak kell lennie. Az ÁNTSZ vizsgálatai pedig termékenként csak egy-egy csomagra (egyedi mintára) terjedtek ki.