Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-03 / 78. szám

HÉTFŐ, 2006. ÁPRILIS 3. \ "AKTUÁLIS" 3 Kampány­finis PANEK SÁNDOR A legmagasabb, harmadfokú készültségre is szükség lehet Mindszentnél Visszaduzzasztja a Tiszát a Duna magas vízszintje A szegedi Sárga üdülőtelepet már elöntötte a víz Fotó: Karnok Csaba Két, a maga stílusában egyformán felszabadult nagygyűlés és két, teljesen ellenkező politikai számításra alapozott beszéd. Ez volt a mérlege a kampány utolsó hétvégéjének, amelyről annyi közösét még el lehet mondani, hogy véglegesen a pohtikai kommuniká­ció területére utalta mindazt, ami a robbantásos fenyegetettség­ről az elmúlt napokban elhangzott. A félelemről szerencsére csak szó esett, és azoknak a pohtikai erőknek sem jött be a számítá­suk, amelyek a nagygyűléseket eleve félelemkeltőnek ítélték. A két miniszterelnök-jelölt beszéde nem fordította más irányba a kampányt, új pohtikai üzenetet egyik retorika sem tartalma­zott. Az MSZP a több szólamot választotta: Hiller István pártel­nök hangoztatta a Fideszt bíráló negatív elemeket, míg Gyur­csány Ferenc inkább a kiegyezéses hangszerelésben beszélt. A szocialisták hívószava a köztársaság maradt, üzenete pedig az, hogy a politikai ellenfél nem tartja tiszteletben ezt „a nemzet a szó, a köztársaság a tett" szófordulattal körülírt eszményt. A szo­cialista nagygyűlés szónokai kerülték a ciklus kormányzati mun­kájának értékelését, az ország problémáit sem a.pártelnök, sem a kormányfőjelöh nem érintette. Az MSZP üzenete lényegében ar­ra utalt, hogy április 9-én egy fejlődéspárti demokrata és egy félel­met keltő vezér között kell választani. Orbán Viktor a választási kampány legerőteljesebb beszédét mondta el. Politikai üzenete központjában azonban szintén nem a szocialisták kormányzati teljesítménye állt, hanem az, hogy a szocialista jelölt az egykori állampárt újracsomagolt áruját kínál­ja, szemben a köztársaság újjáalakításában részt vett Fidesszel. A választás erről az oldalról nézve így szól: egy KISZ-esből átcsoma­golt milhárdos vagy egy nemzeti demokrata.' Míg a Fidesz a már kialakult szavazói tábor mozgósítására hasz­nálta a nagygyűlést, az MSZP a kampányfinisben is a még inga­dozó bizonytalanokat célozta meg. Orbán Viktor hatásosabb szó­noknak bizonyult, rendezvénye erőteljesebben közvetítette az együvé tartozást, de kétséges, hogy a polgári táboron kívülre tu­dott-e pozitív üzenetet küldeni. Gyurcsány Ferenc körülménye­sebb retorikájának ahghanem kevesebb nyoma marad, de az MSZP tematizálása elérte, hogy a kampány két fő eseménye után kevesebb szó esett a kormányzati teljesítményről, amely a bi­zonytalanok protestszavazatait hozhatná. Csongrád megyében is javult a helyzet Kevesebb a regisztrált munkanélküli EREDMÉNYES BELVÍZHARC Erősen csökken a belvízzel borított területek nagysága a megyében: már csak mintegy 21 ezer hektárnyi az elöntött terület, az utóbbi napokban öt-hatezer hektárral zsugorodott a víztükör. A belvízcsökkenés a vízügyi Igazgatóság folyamatos munkájának eredménye: naponta több mint 2 mil­lió 300 ezer köbméter vizet juttatnak a folyókba. Az utóbbi napok napsüté­ses időjárása is segítette a belvíz elleni harcot. Tfegnap Szegednél 690 centimé­teres vízállást mértek, a héten a a 750-et is meghaladhatja a víz­magasság. A jelenlegi első fokút ekkor másodfokú készültség váltja. Mindszentnél, ahol 850 fölé emelkedhet a víz, harmad­fokra is szükség lehet. A Tiszát visszaduzzasztja a Duna. Rendkívüli a mostani árvíz­helyzet. Nemcsak azért, mert a Duna is árad, és visszaduz­zasztja a Tiszát, hanem azért is, mert mindkét folyón az át­lagnál lényegesen magasabb a hóban tárolt vízkészlet az ilyenkor szokásosnál. Elhúzó­dó, akár május közepéig is el­tartó, egyes helyeken a har­madfokot is elérő árvízvédeke­zésre kell fölkészülnünk - jelle­mezte a helyzetet Gombos András, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára szombaton, az új­szegedi gátőrháznál. Szerencse, hogy a Maros vízgyűjtőjén már minden hó elolvadt, ám egy-egy nagyobb esőzés - s hogy lesz-e ilyen az elkövetkező he­tekben vagy sem, kiszámítha­tatlan - jelentős árhullámot ké­pes elindítani bárhol. Csongrád megye esetében főleg a Hár­mas-Körös és a Maros vízgyűj­tőjén hulló csapadék igényelhet gyors védekezést. Az államtit­kár a Tisza-menti szemléje so­rán meggyőződött arról: a víz­ügyi igazgatóságok fölkészültek a hosszú ideig tartó védekezés­re, rendelkeznek a szükséges eszközökkel, megkötötték a külső erők bevetését is lehetővé tevő szerződéseket. Az állam eddig kétmilliárd forintot biz­tosított árvízi védekezésre, s rendelkezésre állnak a további források is. A Tisza alsó szakaszán jelenleg első fokú a készültség. A folyó to­vább árad, tegnap Szegednél 690 centiméter körüli vízállást mér­tek. A hullámtér már mindenütt víz alatt van - tudtuk meg Kőfal­vi Istvántól, az Atikövizig mű­szaki ügyeletesétől. A hét máso­dik felében a vízmagasság meg­haladhatja a 750 centimétert: másodfokú készültségre is szük­ség lesz. Sőt Mindszentnél har­madfokú készültség elrendelésé­re is számítani lehet: 850 centi­méter fölé is emelkedhet a víz. A Hármas-Körösnél jelenleg másodfokon védekeznek, a folyó elérte a 750 centit. Nemsokára 850 centiméterre is nőhet a víz­magasság - ez már harmadfokot jelent. A Maros magyarországi szakaszának középső-felső őrjá­rásaiban, Makón és környékén első fokú a készültség, 409 centi­méter mellett. A héten 450 cen­timéterre nőhet a vízmagasság, a készültséget ilyenkor másodfo­kúra emelik. F.CS. A BIZTONSÁGÉRT ÉS AZ ÉLŐVILÁGÉRT Csanyteleknél is épülhet árvízvé­delmi tározó a Vásárhelyi-terv to­vábbfejlesztése (VTT) keretében; már elkészültek a döntés-előké­szítő tervek. Ide csak rendkívüli áradások esetében engedik be a vizet - mondta Gombos András ál­lamtitkár. Az ennél lényegesen na­gyobb szegedi tározó területének egy részén azonban állandó víz­borítás lesz, a vizes élőhelyek ki­alakításának jegyében. A szüksé­ges vízmennyiség fönntartása ér­dekében oda- és elvezető csator­nahálózat is létrejön, így a táro­zott víz mennyisége nem függ a Ti­sza áradásátél. Több mint 22 ezer fővel, 422 ezer 797-re mérséklődött márci­usban a regisztrált álláskeresők száma, az egy évvel korábbi számhoz képest ez csaknem 14 ezres csökkenés - tette közzé az Állami Foglalkoztatási Szolgálat. A nyilvántartásba belépők száma több mint kilencezerrel csökkent februárhoz képest, és tízezret meghaladóan mérséklődött az egy évvel korábbihoz viszonyít­va. Az előző hónappal összeha­sonlítva Budapest kivételével va­lamennyi megyében csökkent a regisztrált álláskeresők száma. Az egy évvel ezelőtti adatok­hoz képest vegyesen alakult a mutató az ország különböző ré­szein. Budapesten például több mint 11 százalékkal csökkent, Zala megyében viszont ennyivel emelkedett a regisztrált álláske­resők száma. Vas megyében 8,8 százalékkal, Csongrád megyé­ben 8,5 százalékkal csökkent márciusban a regisztráltak szá­ma tavaly márciushoz képest. Néhány megyében azonban emelkedett a regisztráltak szá­ma az egy évvel ezelőttihez ké­pest, így Zala megyében több mint 11 százalékkal. Betörtek az SZDSZ megyei elnökéhez MUNKATÁRSUNKTÓL - Nem hiszem, hogy politikai okokból törtek be hozzám - mondta lapunknak Beregszászi Sán­dor, a Szabad Demokraták Szövetsége megyei szervezetének elnöke, akinek Szegeden bérelt garázsából a műszaki cikkek mellett kampány­anyagokat is elvittek az egyelőre ismeretlen tet­tesek. A liberális politikus elmondta: pénteken későn ért haza, éjjel fél 12 körül parkolt le autó­jával a Nemes takács utcában, ahol a garázst bé­relte. A betörést szombat délelőtt 11 óra körül fedezte fel. Egyik szomszédja szerint fél öt körül még ép volt a garázsajtó. Beregszászi azonnal ér­tesítette a rendőrséget, a bűnügyi helyszínelők azonban nem találtak használható nyomokat. A megyei elnök szerint a tettesek nem tudhatták, hogy a hatalmas, leragasztott dobozokban nem­csak műszaki cikkek, hanem kampányanyagok is vannak. Tuczakov Szilvána, a Csongrád Me­gyei Rendőr-főkapitányság szóvivője megkeresé­sünkre közölte: a rendőrség eljárást indított az ügyben. Szegeden az utóbbi hetekben több hasonló eset is történt: március elején a MIEP-Jobbik a Harma­dik Út Választási Szövetség politikusának, Herold Gábornak a Gogol utcai tárolójába törtek be. A tettesek plakátokat, szóróanyagokat, névjegykár­tyákat és kitűzőket vittek magukkal. Néhány nap­pal korábban a Fidesz-KDNP közös országgyűlési képviselőjelöltjének, Bodó Imrének Szilléri sugár­úti irodájába törtek be, ahonnan a tettesek műsza­ki cikkeket vittek magukkal. Az élelmiszerboltok örülnek, ha a minimálbért ki tudják gazdálkodni Korai lenne a garantált bérminimum? A kis üzletekben baj van a béremeléssel Illusztráció: Karnok Csaba Kormányrendelet írja elő a vállal­kozóknak , hogy a minimálbér mel­lett a garantált bérminimum intéz­ményét is alkalmazniuk kell - július l-jétől. A szakszervezet azonban hajlandó meghallgatni néhány olyan szakma érveit, amelyek nehéz hely­zetbe kerülnének, ha többet fizet­nének, mint amekkora a minimál­bér. Július 1 -jétől a vállalkozó köteles a mi­nimálbér, a 62 ezer 500 forint helyett 68 ezer 800 forintot fizetni azon dolgo­zójának, aki szakképesítéssel és leg­alább kétéves gyakorlattal rendelkezik. A garantált bérminimumról szóló kor­mányrendelet 2007. január l-jétől a kétéves gyakorlattal bírók számára már 75 ezer 400, egy évvel később 86 ezer 300 forint kifizetését írja elő. Az érdekképviselet, a Kisosz azonban aggódik, hogy akadnak olyan vállalko­zók - a kereskedők közül a kisboltosok és elsősorban az élelmiszert árusítók tartoznak közéjük -, akik örülnek, ha a minimálbért ki tudják gazdálkodni. Martonosi István, a Kisosz megyei tit­kára azt mondta, attól tartanak, hogy a több alkalmazottnak munkabért fizető vállalkozások kénytelenek lesznek egy-két dolgozójukat elküldeni. Mivel a kormányrendelet bizonyos ágazatokban több kárt okozna, mint hasznot, a Kisosz tárgyalást kezdemé­nyezett a Kereskedelmi Alkalmazot­tak Szakszervezetével (KASZ). A szakszervezet nyitott arra, hogy a ga­rantált bérminimum egy kisebb ösz­szeg legyen. A kormányrendelet is le­hetőséget ad arra, hogy az érdekképvi­selet és a szakszervezet megállapodá­sa esetén nem szükséges ragaszkodni a megállapított bérminimumhoz. Mi­előtt azonban a Kisosz elkezdené a tárgyalásokat a KASZ-szal, a vállalko­zóknak elküldött kérdőívekkel méri fel, hányan, milyen szakmákban ké­pesek kitermelni a garantált bérmini­mum többletterheit. Beszéltünk egy olyan élelmi­szer-kereskedő egyéni vállalkozóval, aki három lakótelepi üzletben össze­sen 15 embert alkalmaz, igaz, néhá­nyat csak részmunkaidőben. Czeglé­di Sándor - aki többek között a Panel ABC-t is viszi a Kereszttöltés utcá­ban - elmondta, idén durván 15 szá­zalékkal nőnének a költségek a ga­rantált bérminimum bevezetésével, miközben a forgalma éppen csak az inflációval egyenes arányban, 3-4 százalékkal emelkedik, ami a szak­mában kifejezetten magasnak szá­mít. A bérköltségek az összes kiadás­nak így is az egyharmadát teszik ki. Az élelmiszer-kiskereskedő szerint csak akkor lehetne jelenlegi formájá­ban bevezetni a garantált bérmini­mumot, ha csökkennének a járulé­kok. Martonosi István elmondta: nem tart attól, hogy hamis képet kap a kér­dőívek alapján. Nem fog mindenki panaszkodni, hiszen egy autókereske­dő már most sem a minimálbérhez közeli béreket fizeti alkalmazottai­nak. Itt egy olyan réteg esetében kell bölcs döntést hozni, amely az eddigi­nél is nehezebb helyzetbe kerülne a garantált bérminimummal. F.K.

Next

/
Thumbnails
Contents