Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-15 / 89. szám

•MEGYEI TÜKÖR» SZOMBAT, 2006. ÁPRILIS 15. SZEMBESÍTJÜK OLVASÓINKKAL Nemcsak az ember városiasodik-hanem az állatok is. Egyre újabb állatfajok fedezik föl az épített környezetet, csakhogy - a ren­delkezésre álló táplálékforrások és élőhely szűkössége miatt - gyakran ki is szorítanak másokat. Sokszor az a gond, hogy a foly­tatódó beépítések következtében elfogy a táplálék, a szaporodóhely. Az ember nem mindig segíthet ilyen helyzeteket észlelve ­olykor azonban igen. Ha egy állatfaj hozzászokott az ember ál­landó jelenlétéhez, ez nem mindig jelenti azt, hogy sorsa örök időkre megoldott. Er­re számos példát tud mondani Gallé Lász­ló, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Ökológia Tanszékének tanszékvezető pro­fesszora, s kollégái, Molnár Nóra ökoló­gus, és Györffy György ökológus, zoológus. Hozzáteszik: az ellenpélda sajnos jóval rit­kább. Ki maradhat meg? Ha két, egymáshoz életmódban hasonlí­tó élőlény vetélkedik egy területért, az ma­rad meg, amely jobban tud alkalmazkodni a körülményekhez. Itt van például a sere­gély és a feketerigó esete. Evekkel ezelőtt seregélyek és feketerigók még vegyesen ke­resgélték a táplálékot a szegedi Széchenyi tér füvén, mára a seregély erősen megrit­kult, elszaporodott viszont a feketerigó. Mi történhetett? Pontosan még nem tisztá­zott. A feketerigóhoz képest kevésbé ered­ményesen tud megfelelő mennyiségű ro­vart, gilisztát előteremteni az egyre fogyó beépítetlen területekről a seregély? Vagy ­odúlakó lévén - nem talál fészkelőhelyet, ellentétben a bokorlakó feketerigóval? Ez esetben megfelelő fészekodúk kihelyezése segíthetne a helyzeten. Mind kevesebb a csóka is, mely egyébként sokak szerint a madárvilág egyik legértelme­sebb - s így nagyon alkalmazkodóképes - tag­ja. Néhány helyen, például a Horváth Mihály utca elején még fészkel odafönn, az épületek díszítései között, de másutt alig. Föltehetőleg az urbánus viszonyok között mind kevesebb rovartáplálék az állománycsökkenés oka. Pe­dig az alkalmanként tojással és madárfióká­val is táplálkozó csóka egyes vélemények sze­rint szerepet játszhat az emberi szempontból sok problémát okozó, elvadult háziga­lamb-állomány ritkításában - ez azonban, a jelek szerint, inkább elméleti lehetőség. Kolibrirokon a panelben Nemrég még elképzelhetetlen lett volna, de a balkáni gerle is egyre kevesebb a városok­ban. Talán a galambok konkurenciája miatt, viszont az is lehet: egyszerűen csak arról van szó, a korábban túlszaporodott balkáni gerle állománya „beáll" a normális mértékre. Ko­rábban azért szaporodhatott el nagyon, mert újonnan - a Balkánról, oda pedig Indiából ­érkezőként sok, kihasználatlan élőhelyet, táplálékot talált. Egyébként pedig ő is kiszorí­tott a városból egy másik, hozzá hasonló élet­módú madarat - az őshonos, védett vadger­lét. Következzék egy pozitív példa! Az egzoti­kus kolibrikkel rokonságban álló sarlósfecske - mely régebben csak hegyvidékek sziklás te­rületein élt, és úgy tűnik, az épületeket szik­láknak tekinti - térfoglalása a szemünk előtt zajlik: először csak a panelnegyedekben je­lent meg, a panelrésekben találva fészkelőhe­lyet, ma már a belvárosban is egyre többször hallható jellegzetes sivítása. Bár a táplálékául szolgáló rovarok mennyisége a városban egy­re kevesbedik, ez a sarlósfecskét nem érinti ­nagyon gyorsan nagyon messzire is el tud táplálékért repülni. Nem úgy, mint a - pihe­nő- és kölykedzőhelyül szintén panelréseket hasznosító - denevérek, melyek létszáma fo­lyamatosan csökken. Igaz, gyakran látni es­„AKIK" MÉG ELTŰNTEK Eltűnt a városból az utóbbi évtizedekben ­többek között - a kerti rozsdafarkú, a koráb­ban a templomtornyokon mindenütt fészkelő vörös vércse, megritkult a gyöngy- és macs­kabagoly. A baglyok megritkulása - bizonyított tény - részben szintén a galambok számlájá­ra írható, a többi madár esetében a fokozódó beépítés, az élőhely- és táplálékcsökkenés az ok. Már a házi verebek létszáma is csökken. S az ő helyüket már végképp nem fogja semmi betölteni, mert náluk Igénytelenebb madár nincs - csupán az üresség marad. ténként egy-egy csapongó denevért, gyakori­ságuk azonban töredéke az évtizedekkel ez­előttihez képest. A költő békái A békák közül a zöld varangy városiasodik sikerrel. Ha talál egy kis vízterületet, ahol le­rakhatja petéit és az ebihalak fölnevelkedhet­nek - ilyen például egy, a Mikszáth Kálmán utcában évek óta üresen álló telek -, minden meg van oldva. A kifejlett állatok szárazföldi életet élnek - estelente „lomha földi békák szanaszét görögnek", írta Arany János -, szétszéledve a parkokban. Úgy látszik, a sza­badon sétáltatott kutyáktól megvédi őket méregmirigyekkel fölfegyverzett bőrük; a közvilágítás pedig ellátja őket lámpák fény­körébe került, lehullt rovarokkal. Őket nem fenyegeti élőhely- és táplálékkonkurens, csak az ember, akár gépjárművel, akár gyalog. El­taposni őket a legnagyobb botorság - a város­széli kertekben rengeteg rovarkártevőt fo­gyasztanak. A kerti tavak terjedő divatja vi­szont sokat segíthet ezen velünk együtt váro­siasodé élőlényen. ECS. Felismeri-e Bende Gábort? Új játékunkban arra invitáljuk olvasóinkat, tippeljenek ve­lünk: ki van a képen ? Újságíró­ink mutatnak egy fényképet egy Csongrád megyei híres em­berről. Ismerik őt? Mit mond önnek a portré, az arcvo­nások ? BENDE GÁBOR A szegedi járókelőknek ezúttal Bende Gábor fotóját mutattuk meg. A Rádió Plusz népszerű műsorvezetőjét, lemezlovast senki sem ismerte fel, pedig egyikük már autogramot is kért korábban tőle. Volt, aki kézi­labdásnak, más péknek, illetve balettigazgatónak vélte a rá­dióst. Mandák Attila tanuló: - Nem tudom, ki lehet a ké­pen. Talán egy sportoló. Sze­rintem a Pick­Szeged egyik kézilabdása lehet. Nem sporto­ló? Akkor értelmiségi? Biztosan szegedi? Sajnos, én nem vagyok idevalósi, így egy kicsit nehéz a helyzetem. A szórakoztatóipar­ban dolgozik? Talán egy szegedi tévésről lehet szó? Ez sem. jó? Hogy zenei vonalon gondolkod­jak? Nem ő a szegedi balett veze­tője? Hogy Bende Gábor rádiós van a képen? Sohasem hallottam még a nevét. Pozsik András tanuló: - Fogalmam sincs, ki lehet a képen. Talán egy hegyi em­ber? Úgy gon­dolom, nem ér­telmiségi, a kép alapján legalábbis nem tűnik túl okosnak. Rosszul gondolom? Akkor politikusnak mondanám, de nem szoktam té­vét nézni, így a neve nem fog beug­rani. Sok fiatalhoz szokott szólni? Akkor talán újságíró? Nem? Ak­kor gyermekműsorokat vezethet a tévében. Bende Gábornak hívják, és rádiózik? Nem ismerős a neve, ugyanis rádiót sem szoktam hall­gatni. Plausin Kata­lin tanuló: - Amikor elő­ször ránéztem, az villant be, mintha egy au­tóversenyzőt látnék. Úgy vé­lem, ez mégsem jó irány, mert egy sportolóhoz képest kicsit kövér­kés az arca. Akkor leginkább pék­nek gondolnám. Mackósabb al­kat, ezért a pékszakma biztosan jól állna neki. Szórakoztatóipar­ban dolgozik? Tévés biztosan nem lehet, mert eléggé riadt az arca. Bende Gábor rádiós műsorvezető? Én a Rádió Pluszt szoktam hall­gatni. Hogy ott dolgozik? Ezt a meglepetést! Forró Alexand­ra tanuló: - Hogy ki van a képen? Ez jó kérdés... Ahogy elnézem, egy hoteligazgatót látok. Annak pontosan így kell kinéznie! Nem jó? Sejtettem. Hogy sok emberrel van napi kapcsolatban? Színház­igazgató talán? Ez sem talált? A szórakoztató műfajban utazik? Egy pillanat. Talán lemezlovas? Azt is csinálja? DJ Sterbinszky? Ja, ő nem szegedi. Bende Gábornak hívják? Úristen! Ő egy rádiós, aki­től egyszer már autogramot is kér­tem. Hihetetlen, hogy nem ismer­tem fel! Lapunk cikke nyomán laptopot kapott a hittantanái Valóra vált Mónika dédelgetett álma Valóra vált a vásárhelyi Asztalos Mónika álma, lecserélheti régi, elavult asztali számítógépét. A Hódmezővásárhelyi Gyermek­egészségügyért Alapítvány számlájára cikkünk megjelenése után két hét alatt elengedő pénz gyűlt össze egy űj laptopra. Sok a házigalamb, kevés a csóka Városiasodé állatvilág A gyermekkora óta kerekes székben élő, vásárhelyi Asztalos Móni­ka, aki hittantanári diplomát szerzett, ám adminisztrátorként dolgozik, munkájához, ismeretszerzéshez és szórakozáshoz is használta régi számítógépét, amelyet annak idején használtan ka­pott. Ez a komputer azonban mára nagyon rossz állapotba került. Új számítógépére a Hódmezővásárhelyi Gyermekegészségügyért Alapítvány kezdett gyűjteni, s a gyűjtés Mónikáról szóló írásunk megjelenése után jelentősen felgyorsult. Ezt követte a Mónika igé­nyeinek megfelelő, azaz internetezésre, távmunkára is alkalmas, hordozható számítógép beszerzése, melyet végül baráti áron a he­lyi Origó Kft. biztosított. Az ajándékot a minap adták át a mindeddig semmiről sem tudó Mónikának, akit Berényi Károly, az alapítvány elnöke és Kószó Péter, az alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntött. Hangsúlyozták, nem a szánalom vezette őket, amikor gyűjtést kez­deményeztek, hanem az, hogy továbbra is biztosítva legyen Mónika otthoni munkavégzéséhez a megfelelő és működő, ráadásul bárhová magával vihető laptop. - Szenzáció! - csak ennyit tudott mondani először Mónika, amikor megpillantotta a hordtáskás, mindent tudó laptopot, melyre Gyöm­rő-Molnár Imre feltelepítette azokat a programokat is, melyek lehető­vé teszik az otthoni munkavégzést is. Az Origó Kft. vezetője ráadásul vállalta, hogy Mónika otthonában csatlakoztatja a laptopot a meglé­vő internetes vonalhoz is. - Olyan álmom vált valóra, melyre nem számítottam. A számomra ismeretlen adományozók jóságát a munkámmal fogom meghálálni ­mondta Mónika meghatott, remegő hangon. Nem sokkal később már kíváncsian érdeklődött, hogyan is kell bekapcsolni és üzemeltet­ni új komputerét. KOROM ANDRÁS Asztalos Mónika és édesanyja az új számítógéppel Fotó: Tésik Attila Galambok a városban. Hozzátartoznak mindennapjainkhoz Fotó: Frank Yvette

Next

/
Thumbnails
Contents