Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-14 / 88. szám

12 • MEGYEI TÜKÖR" PÉNTEK, 2006. ÁPRILIS 14. A Dugonics térig trolipótló jár; a Vidra utcát lezárták Nyár közepéig nem lehet behajtani a Szent István térre Jövő keddtől június közepéig le­zárják a Szent István teret és a Vidra utcát. A környékbeli há­zak és boltok az építkezéstől függően szakaszosan megköze­líthetők. Húsvét után az egész Szent Ist­ván tér alatt folytatódik a köz­műcsere, majd elkezdődik a tér 440 millió forintos rekonstruk­ciója. Pályázaton választotta ki az önkormányzat döntőbizott­sága a kivitelező Sade Magyar­ország Kft.-t, ez a cég dolgozik Víztorony felújításán is. A csa­torna-, víz- és villanyszerelési munkák után parkot, utakat, szökőkutat épít, felújítja a köz­világítást, a troli felső vezeté­két, és kialakítja a Vidra utca felé vezető lépcsőt. A téren ke­rékpárút is átvezet, ezt 143 millió forintért a Strabag Zrt. építi. A biciklisek útvonalát a Csongrádi sugárúton és a sán­dorfalvi úton alakítják ki, a Pe­tőfi Sándor sugárúton és Szent­mihályon halad tovább. A régi kerékpárutakat felújítják a Pe­tőfi "Sándor sugárúton, a Rózsa utcán és a Szent István téren. A két beruházás augusztus végéig készül el. Húsvét után keddtől a bizton­ságos és ütemes építkezés érde­kében a Szent István teret közre­fogó utcákat és a Vidra utcát a Ti­sza Lajos körútig lezárják. A for­galmat várhatóan június közepé­ig elterelik. A 8-as troli teljes vo­nalán autóbusz közlekedik, a já­SZENT ISTVÁN TERI FORGALOMELTERELES Gépjármű és a 8-as trolibusz terelési terve l\ Ou»é>ut> ,. UMlftftl* Miflr« «gytHBW IK3 Fapkuiodwttoai _ Ajute* M MBbvftr.'MuU Cmm^rnUcmm LECHNER ' / 1 /¿¿fnt yo i y fi« f* m 4/ / H O ANNA-KUT f ' fa _ L / / "4/Á* 6 ' ' IW • • -W - , a Xm, / / M Forrás: DM-gyüjtés ratot meghosszabbítják a Dugo­nics térig. A belvárosban a troli­pótló a Lechner téren kifelé ide­iglenes, befelé a megszokott megállónál áll meg. Az An­na-kútnál a mostani buszmegál­lókat lehet használni, a Cent­rumnál és a Dugonics téren a vil­lamossal közös peronon száll­hatnak fel az utasok. A nagykör­úton kívül a megállóhelyek vál­tozatlanok. Mivel a trolipótlók a Madách utcában a Tisza Lajos körúttól a Lechner térig egymás­sal szemben egy vonalon közle­kednek, az útnak ezen a szaka­szán, a tér felőli sávban tilos par­kolni. A Szent István térre bevezető utcák zsákutcák lesznek. A le­DM-grafika zárt területen lévő lakások, üzle­tek és hivatalok - az útépítéstől függően szakaszosan - gépjár­művel is megközelíthetők ma­radnak. A lezárásokról a város szórólapokon tájékoztatja a kör­nyékbelieket. A Vidra utca és a Madách utca kereszteződése át­járható marad. DOMBAI TÜNDE Elektronikus hitelesítés a közjegyzőknél Az országból elsőként a Szegedi Közjegyzői Kamara tagjai vettek részt a minősített elekt­ronikus aláírás használatát ismertető to­vábbképzésen. Az elektronikus közjegyzői tanúsítás május l-jétől vehető igénybe az egész országban. A módszer a közjegyzői jog­szolgáltatás garanciális szabályait nem érin­ti, csupán eszközeiben különbözik a hagyo­mányostól. Például másolat hitelesítésekor az eredeti okiratról nem papír alapú, hanem digitalizált másolat készül, a közjegyző pedig pecsét helyett egyedi csipkártyájával hitelesí­ti a digitalizált másolatot. Ezek a dokumen­tumok ugyanolyan bizonyító erejűnek minő­sülnek majd, mint a hagyományos pecséttej ellátottak. Az elektronikus eljárás egyelőre nem váltja fel, csak kiegészíti a papír alapú ügyintézést. Az év borászának nagy szerelnie A tökéletes minőségű egri borok előállítására törekszik Vincze Béla, az év borásza, akinek nemcsak a nedűire voltak kíváncsiak a szegediek: az embert is mustrálták. A nagyon szerény, diplo­matikus, negyvenöt éves szakember arra törekszik, hogy visz­szaszerezze a borvidék megtépázott hírnevét. Az ország egyik legkeresettebb embere lett Vincze Béla, amióta tavaly decemberben megkapta az év borásza címet. Azóta nincs olyan nap, amikor ne találkozna a borrajongók népes seregével. Boraival és szimpatikus fellépé­sével nemrégiben Szegeden is ha­talmas sikert aratott. A bort kul­turáltan fogyasztók egyre növek­vő tábora nem elégedne meg, ha csak a teli palackokat küldené a borkóstolók helyszínére: az em­berre is kíváncsiak, őt is must­rálják, lesik, ízlelik minden sza­vát. Vincze Béla szerény, de büszke a szakma nagydíjára - bár szinte mindenki biztosra vette, hogy Thummerer Vilmos (1995) és a tragikus hirtelenséggel elhunyt Gál Tibor (1998) után ismét az egri borvidék egyik neves borásza lesz a befutó. A halk szavú, negy­venöt éves fiatalember - nem kedveli, ha középkorúnak titu­lálják - olyan nagy magyar borá­szokat előzött meg, mint Légii Ottó, Garamvári Vencel és Fritt­man János. De mint sok tehetséges ma­gyarnak, először neki is külföld­ön kellett bizonyítani ahhoz, hogy hazájában is próféta legyen. Az 1994-es évjáratú cabernet franc-ját 1997-ben a világ egyik legjelentősebb borversenyén, a franciaországi Bordeuax-ban aranyéremmel, míg a savignont bronzéremmel jutalmazták. A sikert megismételte kedvenc, 2000-es évjáratú cabernet-jával 2003-ban is. Arra a kérdésre, hogy az itthoni elismerés miért váratott ilyen sokáig - kitérő, fi­nom választ ad: „a bornak és a borásznak is be kell érnie. Ma­gyarországon nagyon sok elhiva­tott, kitűnő szakember dolgozik a szakmában". Aztán persze azt sem rejtheti véka alá, hogy a ma­gyar boroknak a piaca enyhén szólva nem az igazi az unióban. Egyre olcsóbban tudják eladni a nemes nedűket. A nemzetközi borversenyeken viszont aratnak a magyar borászok. A kertészeti egyetemet végzett, az azóta már megszűnt Egri Csil­lagok Szövetkezetben pályáját huszonévesen kezdő Vincze Bé­lának is volt egy időszaka, ami­kor majdnem feladta hivatását: „Mindent beleadtam, szépek voltak a boraim, mégsem tud­tam értékesíteni. Felvillant az agyamban, abbahagyom, mint azok a társaim, akikkel együtt végeztem az egyetemen. A szere­lem mégis erősebbnek bizonyult és a szakmában maradtam. Nem bántam meg, mert a munkám a hobbim és az életem." CS. GÁT LÁSZLÓ Vincze Béla a rendszerváltás után építette pincészetét Eger­ben Fotó: DM A tanárok fotóit egyre kevesebb osztályképen lehet megtalálni Angyalok és lepkék a középiskolás tablókon Szeged belvárosában egyre több tab­lóképről mosolyognak vissza az idén érettségiző diákok. A végzősök legin­kább a tabló tervezésben jeleskedtek, a megvalósítást általában másokra bíz­ták. - Ezt kézzel festették - mondta egy lány a Kárász utca egyik kirakatába nemrégiben kikerült tablót tanulmá­nyozva. - Nem néz ki rosszul, de a gimnáziumot két u-val pingálták fel ­tette hozzá éles szemű barátnője. A két lány elégedettségét a Gábor Dénes gimnázium 1 l/G osztályának tablóké­pe váltotta ki. A végzős diákokat egy, a tablójuk közepére festett angyal veszi a gondviselő szárnya alá. - A tabló iga­zi csapatmunka eredménye - tudtuk meg az „angyalarcú" diákok osztályfő­nökétől, Farkas Csomangó Gyöngyi­től. A extrém tabló ötlete a diákoktól származik, megvalósítása pedig a gim­názium egyik volt tanulójának keze munkáját dicséri. - Én hagyományo­sabb tablót javasoltam, de a diákok fontosabbnak tartották az egyediséget - mondta az osztályfőnök. A végző­söknek az egyediség mellett az is fon­tos volt, hogy a Kárász utcára kerüljön ki tablójuk. Ezt már szeptemberben elintézték. Ha nem is a sétálóutcán, de a belvá­rosban sikerült helyet szereznie a Ti­sza Lajos szakközépiskola 12/G osztá­lyának is. A végzősök egy sárgás-zöld színű üveglepke szárnyairól moso­lyognak a járókelőkre. - A tabló akkor lenne igazán a szívem csücske, ha mi csináltuk volna - mondta Kasza Ilona osztályfőnök, aki rajztanár lévén több tablóötlettel is megrohamozta érettsé­giző osztályát. - Sokan járnak közülük szakkörre, egyik legkedvesebb tevé­Extrém ötletekből is akad bőven kenységük az üvegfestés. Ezért is le­pődtem meg, hogy végül nem ők, ha­nem egyikük ismerőse készítette el a tablót - mondta az osztályfőnök. Min­den igyekezet ellenére került egy kis hiba a tablóra: komoly szemmereszt­getést igényel azon tanulók nevének kibogarászása, akik a lepke sárga szárnyrészletére kerültek, ugyanis az ő nevüket szintén sárgával festették fel. A Kőrösy József szakközépiskola 12/A osztályos tanulói már a jövőt is szem előtt tartották, amikor elkészítették tab­lójukat. Valódi fénykép helyett ugyanis ­ami a ragasztás miatt kétséges, hogy több évtized múltán is a helyén marad ­digitális technikával „égettették bele" tablójukba a képmásukat. A járókelők­nek a kőrösys tablón azok a képek okoz­hatnak még újdonságot, amelyek az osz­tály életében fontos szerepet játszó ki­rándulásokról, bulikról készültek. A tablóra az összes tanár fotója is felke­rült. S hogy a többi tablón miért csak az iskola vezetősége és néhány tanárának fotója látható? Ez magyarázható.a hely­hiánnyal, de valószínűbb, hogy a diákok úgy gondolták: az iskolában eltöltött négy év elegendő ahhoz, hogy egy életre megjegyezzék egykori tanáraik szigorú tekintetét. K. G. G. Fotó: Karnok Csaba ÁRAK !P A szegedi középiskolák többsége igyekezett házon belül megoldani a tablókészítést, de az alapanyag és a fotók elkészítése után így Is legkevesebb tízezer forinttal lett könnyebb az osztálykassza. Akik különböző cégekre bízták a kivitelezést, azoknak 30-70 ezer forintot kellett fizetniük. Egyes üzletek kirakatbérleti pénz is kértek a tabló kiállításáért, ami álta­lában tízezer forinttal növelte a kiadásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents