Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-14 / 88. szám

PÉNTEK, 2006. ÁPRILIS 14. •KULTÚRA« 7 Bezárt a Fekete Ház húszéves kiállítása Húsz év után bezárt a szegedi Fekete Ház állandó kiállítása, amely Csongrád és Csanád vármegyé legújabbkori történelmét dolgozta fel. Zombori István osztályvezető tájékoztatása szerint a munkásmozgalmi jellegű tárlatot - amely a rendszerváltozás után komoly változtatásokon esett át - 260 ezren látták. Legendás darabjai - a fakatona, a doberdói fa, az angyalos címer és a Brauswetter-óra - maradnak. A régi helyére két-három év múlva készül ismét állandó szegedi várostörténeti kiállítás. Addig egy minden ízében szegedi céh- és divattörténeti tárlat nyílik meg május végén Katkóné Bagi Eva rendezésében. A legnépszerűbb slágereket éneklik a műfaj sztárjai A musical hangjai A musical hangjai címmel kétrészes, hiánypótló musicalest-sorozatra várja a közönséget jövő keddtől három estén át a Szegedi Nemzeti Színház. A Budapesti Operettszínház és a Madách Színház népszerű művészei, Szinetár Dóra, Bardóczy Attila, Csengeri Ottilia, Náray Erika és Csengeri Attila az elmúlt évtizedek világsikerű musicaljei, a Hair, a Fame, a Kabaré, a Rómeó és Júlia, a Mozart, a Jézus Krisztus Szupersztár és Az operaház fantomja legnagyobb slágereit adják elő. A három nagyszínházi előadásra olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a legjobb jegyeket napok alatt elkapkodták, már csak a kakasülőre lehet belépőt váltani a színház Kelemen utcai jegyirodájában. Az est egyik sztárja Szinetár Dóra Fotó: Schmidt Andrea A Szindbád Pesten Telt ház előtt, nagy sikerrel játszotta szerdán este a Szegedi Nemzeti Színház társulata a Szindbád című zenés mesejátékot és a Nyílt tengeren című Mrozek-darabot a budapesti Nemzetiben, a Vidéki Színházak Találkozóján - tájékoztatta tegnap lapunkat Székhelyi József. A szegedi színidirektor azt is elmondta: a Pesti Magyar Színházban a tervek szerint tegnap este játszották volna a Dulszka asszony erkölcse című Zapolska-darabot, ám a vendégszereplés technikai okok miatt elmaradt. Azlglódi István vezetésével működő teátrum ősszel várja majd a szegedieket, akik ezzel viszonozzák a pesti társulat tavaly szeptemberi kisszínházbeli vendégjátékát. A Szindbád - szegedi színpadon Fotó: Frank Yvette Bal József rendezi a Mechanikus narancsot a kisszínházban Egy brutális antiutópia A brutalitást és az erotikát sem nélkülözi a Mechanikus narancs, amelynek jövő heti bemutatójára Bal József rendezésében javában készül a prózai társulat a kisszínházban. Az Anthony Burgess kultuszrcgényéből írt darab főszerepét Járai Máté alakítja. A kitűnő angol író, Anthony Burgess 1962.-ben megjelent, keserű antiutópiája, a meghatározatlan jövőben játszódó Gépnarancs mára sem veszített aktualitásából. Burgess képzelete és nyelvteremtő zsenialitása a napi politikánál, a múló irodalmi divatoknál is időtállóbb. A megfilmesíthetetlennek tartott regényt Mechanikus narancs címmel Stanley Kubrick az eredeti mű sajátos hangulatát megőrizve, különleges képekkel, hangokkal, hangulattal és nyelvezettel álmodta vászonra. Munkája a filmművészet egyik legsokkolóbb alkotása lett, óriási vihart kavart, számos országban sokáig tiltólistán szerepelt, mára kultuszfilmmé vált. A regény és a film színpadi változatát a prózai tagozatvezető, Bal József rendezésében próbálja a szegedi társulat a kisszínházban. A sajátos díszletet a Metanoia Színházhoz kötődő Perovics Zoltán, a jelmezeket Varsányi Anna tervezte. Boncz Ádám, Pataki Ferenc és Tóth Lambert partnereként a főszereplő Alexet Járai Máté alakítja. - Amikor megtudtam, hogy bemutatjuk a darabot, elolvastam a regényt, megnéztem a filmet, és rögtön úgy éreztem, karakterét és egyéniségét tekintve nagyon nekem való Alex szerepe. A próbák kezdetén viszont megijedtem attól, hogy mennyit kell dolgoznom azért, hogy mások is így gondolják majd - mondja Járai Máté, aki csak tavaly szeptemberben szerződött a szegedi színházhoz, de a Bors néniben, a Szindbádban és a LuJárai Máté alakítja Alexet DM/ov-fotó xemburg grófjában máris letette névjegyét, komoly sikert aratott. - Az előadásunkban sok olyan jelenet is szerepel, ami a filmváltozatból kimaradt. Az én Alexem egészen más lesz, mint a filmbeli figura. Általában nagyon hamar rátalálok a próbák kezdetén a megfelelő karakterre, ezúttal viszont csak mostanában, egy héttel a premier előtt kezdek ráérezni. Bal József és a kollégák sokat segítenek abban, hogy minél jobb legyek. Musicalszínészként mindig támaszom volt a zene, a Mechanikus narancsban azonban csak egyetlen szólóm lesz a produkció elején. Fizikailag és lelkileg is hatalmas kihívás ez a feladat. Az előadás teli van verekedésekkel, ráadásul soha nem vettem részt eddig erotikus jelenetekben, nem álltam még meztelenül a közönség előtt. Úgy gondolom, mostanra megtaláltam magamban azt, amitől ez a szerep igazi és hiteles lehet. Hihetetlenül jó a látvány, szeretem CzutorZoh zenéjét, gyönyörűek a ruhák, minden adott ahhoz, hogy remek előadás szülessen lelkesedik a fiatal színész, aki ugyanakkor biztos abban is: ha minden tökéletesen sikerül, amit megálmodtak, a produkció akkor is megosztja majd a közönséget. HOLLÓSI ZSOLT A TORTENET Alex, a fiatalokból álló huligánbanda vezetője társaival nemcsak rablásokat követ el rendszeresen, hanem a céltalan brutalitásban és rombolásban is kedvét leli. Szülei is rettegnek tőle. Miután gyilkosságért börtönbe kerül, az alkoholista börtönlelkész szerint mivel szabad akaratából követte el bűneit, bűnhődnie kell értük. Az új pszichoterápiás eljárást alkalmazva kezelői viszont néhány heti kondicionálással elérik, hogy Alex iszonyodni kezdjen az erőszaktól. Amikor végül kiengedik a börtönből, szülei eltaszítják maguktól, egykori huligántársai pedig - akikből közben rendőr lett - iszonyúan összeverik. Paradox fintorral éppen az az író veszi pártfogásába, akinek annak idején megerőszakolta és megölte a feleségét... Alex egyszerre taszító és vonzó személyiségén keresztül kapunk képet az alattvalóira gondolattalan. gépies konformitást kényszeritő Államról, amely a fiatalok számára életformává vált erőszak visszaszorítására az „agymosástól" sem riad vissza. A fiatal zenész írta a színdarab 19 zeneszámát Czutor Zoltán és az elszabadult fantázia Tizenkilenc zeneszámot írt a Mechanikus narancs című színdarabhoz Czutor Zoltán (képünkön). A fiatal zenész szerint jó volt, hogy elengedhette a fantáziáját. írt punkszámokat és éteri dalt, különleges keringőt és jazzt is. Friss, punkos, rockos zene, éteri szomorú dal, különleges keringő, varietészerű dzsessz - a Mechanikus narancs című darab zenéjét Czutor Zoltán, a Nyers egykori, illetve a Belmondó jelenlegi frontembere írta. A fiatal zenészt Bal József rendező kereste fel és nyomta a kezébe a színdarab alapjául szolgáló regényt azzal, hogy olvassa el, és ha van kedve, írjon 10 zeneszámot. Czutornak volt kedve, és végül a 10 szám helyett 19 készült. A legtöbbje hagyományos értelemben vett dal, a többi aláfestő zene. Czutor Zoltán ezzel párhuzamosan zenekara lemezét is készítette, így „nagyon aktív és fárasztó korszakon" van túl. Arra a kérdésre, hogy mennyiben más színdarabhoz zenét szerezni, elmondta: sokkal nagyobb szabadságot jelent. - Ha az ember popzenekarnak ír zenét, vissza kell fognia magát, mederben kell tartania a fantáziáját. Minél meglepőbb számot ír, annál kevésbé valószínű, hogy szívesen játsszák a rádiók, tévék. Most éppen fordítva lehetett gondolkodni, kellettek a meglepő fordulatok. Ez jólesett. Úgy gondolkodtam, hogy mi az, amit én a rádióban is szívesen hallgatCzutor: Nagyobb munka, több energia volt, mint amire számítottam Fotó: Frank Yvette nék, ami meglepne. A szerkesztők valamiért azt hiszik, hogy ha az ember bekapcsolja a rádiót, azt szeretné, hogy ne érje meglepetés. Én meg pont fordítva gondolom. Czutor elmondta: bár a szöveg viszonylag kötött volt, írás közben megpróbálta saját tapasztalatait, „a régi bölcsességeit" is felhasználni. A zenék kisebb része régóta benne élő motívumra épült, a legtöbbet azonban teljesen új ötlet, gondolat ihlette. Hogy hogyan reagálna egy hasonló felkérésre, arra a zenész úgy válaszolt, hogy nagyon szívesen végezne újra ilyen munkát, de ha igent mond, azt sokkal átgondoltabban teszi. „Sokkal nagyobb munka, több energia volt, mint amire számítottam. Szívesen elvállalnám, de annak már más lenne az ára." G. ZS. HÍREK NO-SZIROM A NOVOTELBEN Pataki Ferenc festőművész nyitja meg ma 14 órakor a Novotel Szeged Hotel galériájában a fiatal szegedi alkotóművész, Daróczi Erzsébet Nő-szirom című kiállítását. Hárfán közreműködik Erdős Judit. REGIÓRA SZEGEDRŐL Ma 14 órától látható a Regióra Szegedről című műsor az m 1 -en. A magazin egy hazánkban egyedülálló művészeti ágat képviselő alkotót, Szutor Gabriellát mutat be, aki tojáshéj megmunkálásával készíti szenzációs műremekeit. A stúdióban vendégül látják Somló Gábor színészt, aki humoros írásaiból idéz fel néhányat. A szegedi mini jégkorongozók lelkesedéssel, megszállottsággal beszélnek a sportágukról. A Regiórában ma is hallható szalonzene, majd játék és kívánságműsor következik. Az adást Sári Zsuzsa szerkeszti. MEDIAWAVE Április 28-án veszi kezdetét az idei Mediawave-fesztivál. A Nemzetközi Film- és Zenei Fesztivál központja idén is Győr lesz, május elsején pedig a Monostori erőd lesz a házigazda. Az egykori Erdélyi Szépmíves Céh szerkesztője Kós Károllyal dolgozott A mindszenti Laci bácsi már tananyag Irodalmi olvasókönyvekben is szerepel a Mindszenten élő Lőrincz László neve, életútja. A 85 éves Laci bácsi annak idején az Erdélyi Szépmíves Céh Könyvkiadó és az Erdélyi Helikon folyóirat szépirodalmi szerkesztője volt, együtt dolgozott Kós Károllyal. Bár közgazdasági diplomát szerzett, az irodalom mégis végigkísérte életútját. Számtalan verse, novellája jelent meg, legutóbb Indulhatok, érkezhetek címmel látott kötete napvilágot. „Te László! Hát most már ezentúl novellista is leszel, nemcsak költő? Úgy jársz majd, mint én: az építészek azt mondják, hogy ez a Kós nagy író, az írók meg azt mondják, hogy Kós nagy építész." e szavakkal fogadta annak idején Kós Károly Lőricz László novelláinak megjelenését. A ma már Mindszenten élő, 85 éves Laci bácsi szívesen emlékezik viszsza az akkori időkre. Az Erdélyi Szépmíves Céh Könyvkiadó, az Erdélyi Helikon folyóirat szépirodalmi szerkesztője Sepsiszentgyörgyön született. Édesanyja korán meghalt, elvesztése pedig annyira megviselte a fiút, hogy kimaradt az iskolából. - A temető előtt vezetett az utam az elemi iskolába, de én inkább édesanyám sírjához mentem, mint tanulni. Ezért újra kellett kezdenem az első osztályt - emlékezett vissza Laci bácsi, aki később egy kereskedelmi középiskolában folytatta tanulmányait. Itt szerettették meg vele az irodalmat. Egyházi iskola lévén azonban onnan nem lehetett egyetemre jelentkezni, csak úgy, ha egy román iskolában érettségizik le. - Ez egyáltalán nem volt könnyű, ritkaságnak számított a sikeres érettségi, így még az újságok is megírták, hogy leküzdöttem az akadályt, s megszereztem magyarázta büszkén. A kereskedelmi végzettséggel azonban csak közgazdasági egyetemre jelentkezhetett, ám az irodalom iránti szeretet továbbra is megmaradt. Az Erdélyi Helikonnak küldött kéziratai tetszést arattak, s végül szerkesztői állást ajánlottak fel Lőrincz Lászlónak. így ismerkedett meg Kós Károllyal, aki a Helikon felelős szerkesztője volt. j A második világháború azonban Laci bácsi életében is változást hozott. Kolozsvárról hurcolták el az oroszok, s három évig szibériai kényszermunkán volt. 540 civilt vittek el Kolozsvárról, s 52-en élték túl a lágert - mesélte Laci bácsi. O maga másfél évig, 12 órás váltásban, éjjel-nappal egy kőbányában dolgozott, majd tankgyárba került át. Ám szerinte a kőbánya úri hely volt az új munkához képest. Laci bácsi egészségét is megviselte a fogság, 42 kilósán tért haza, hosszú ideig egy budapesti kórházban ápolták. - Később egy ismerősöm révén megismerkedtem Tamási Áron íróval, valamint Áprily Lajos költővel, akik azt tanácsolták, hogy folytassam a tanulmányaimat. Két év alatt végeztem el a közgazdaság-tudományi egyetemet, ahol tanári diplomát szereztem. Egerben egy középiskolában tanítottam, amikor vezetői továbbképzésre küldtek. A tanfolyam elvégzését követően azonban közölték: a minisztériumban akarnak alkalmazni. Ez nem hiányzott nekem, így fogtam a bőröndöm, kimásztam az ablakon, s visszamentem Egerbe - mesélte. Később hivatalból áthelyezték az oktatási minisztériumba, ahol pedagógusok továbbképzési rendszerét kellett kidolgoznia. Részt vett a budapesti pedagógus továbbképző intézet megalakításában, melynek az igazgatója, később igazgatóhelyettese lett, de pedagógiai kiadványok szerkesztésével is foglalkozott. Laci bácsi nevével, életrajzával, írásaival ma is lehet találkozni irodalmi olvasókönyvekben. Legutóbb a költészet napja alkalmából a mindszenti Keller Lajos Városi Könyvtár gondozásában az Indulhatok, Érkezhetek című kötete látott napvilágot. T.A. A ma már Mindszenten élő Lőrincz Lászlónak számos verse, novellája látott napvilágot Fotó: Tésik Attila