Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-13 / 87. szám

"KAPCSOLATOK" CSÜTÖRTÖK, 2006. ÁPRILIS 13. AZ UGYVED VALASZOL £ Or. Juhász György Amit a késedelmi kamatról tudni kell Tisztelt Ügyvéd Úr! Vállalkozó vagyok. Mint a legtöbb cégnek, nekem is rengeteg kint­lévőségem van, nagyon nehéz a partnereimből pénzt kihúzni. Emiatt sajnos én is gyakran csak késedelmesen tudom rendezni a fizetniva­lóimat. A közüzemi tartozásokat kénytelen vagyok rendszeresen fi­zetni. mert egyébként kikapcsolják a szolgáltatást, és működésképte­lenné válok. A tartozások után általában késedelmi kamatot számol­nak fel. Van, aki 20%-kal számol, van, aki a jegybanki alapkamattal vagy annak kétszeresével és vannak, akik egészen más kamatlábak­kal. Kérdésem, hogy van-e erre valamilyen jogszabály vagy mindenki kénye-kedve szerint számol késedelmi kamatot.' Tisztelt Olvasó! A polgári jogban érvényesülő általános alapelv szerint a feleket szerződési szabadság illeti meg, azaz a szerződések tartalmát - a jogszabályi keretek között - sza­badon állapithatják meg. Igaz ez a késedelmi kamatra is. Ha an­nak mértékét a szerződésben rög­zítették, akkor azt kell alkalmaz­niuk. Természetesen irreálisan magas kamatot érvényesen nem lehet kikötni, a bíróság a túlzott mértékű kamatot mérsékelheti. Abban az esetben, ha a felek kü­lön nem rögzítettek késedelmi ka­matot, akkor a Polgári törvény­könyv szabályait kell alkalmazni. Korábban a mindenkori költségve­tési törvényben szabályozták a ké­sedelmi kamat mértékét. 2004. május elsejétől, az Európai Unió­hoz történt csatlakozásunk óta ez a mindenkori jegybanki alapkamat­hoz igazodik. A főszabály szerint a késedelmi kamat a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű. Teliát a december 31-én érvényes jegybanki alapkamat lesz érvényes az év első félévében és a június 30-i a másodikban. Gazdálkodó szervezetek közöt­ti pénztartozásokra a törvény szi­gonibb rendelkezéseket tartal­maz. Gazdálkodó szervezetnek minősül - többek között - a szö­vetkezet, a gazdasági társaság (pl.: kft., bt., rt.), a közhasznú tár­saság és az egyéni vállalkozó is. Ilyen szervezetek közötti tartozá­sok esetén a jegybanki alapkama­tot 7 százalékkal kell növelni. A kamatfizetési kötelezettség rend­szerint a teljesítést vagy a számla kézhezvételét követő harminca­dik nap elteltétől esedékes. A jegybanki alapkamat jelenleg, 2005. szeptember 20. óta 6%. Az aktuális mértékről a médiából vagy a Magyar Nemzeti Bank honlapjáról tájékozódhat. Az in­terneten egyébként kimondott ka­matszámító oldalakat is találhat. Megjegyzem, hogy bizonyos jog­szabályok a fentiektől eltérő ka­matmértéket állapítanak meg. Ille­ték- vagy adótartozás esetén a jegy­banki alapkamat kétszeresének megfelelő pótlékot kell fizetni, ami tartalmilag a kamattal azonos. In memórián Török László dr. Most még csak sírni tudunk, még nem érezzük a hiányát, hi­szen néhány hete még dolgozott, betegeket gyógyított dr. Török László főorvos, aki elment közü­lünk. Mi, akik „átmenetileg itt maradtunk", még halljuk csen­des hangját, érezzük az empáti­át, amivel betegeihez közeledett és szinte még számítunk rá, a jó kollégára. Dr. Török László 1961-ben született, 1985-ben orvosi diplo­mát szerzett a Szent-Györgyi Al­bert Orvostudományi Egyetem általános orvoskarán. 1986-tól az egyetem urológiai tanszékén, a szegedi kórházban dolgozott, és itt szerzett szakvizsgát urológiá­ból és andrológiából. 1999-ben Phd tudományos fokozatot nyert el. Többször tett külföldön ta­nulmányutat, számos közle­ményt, könyvrészletet írt és elő­adásokat tartott. A Magyar Uro­lógus Társaság, a Magyar Andro­lógus Társaság, a Magyar Nőor­vos Társaság, a Magyar STD Társaság tagja volt. Az Androló­gus Társaság vezetőségi tagnak választotta és így országosan jól ismert és elismert volt. Az elsők között szakvizsgázott andrológi­ából. Tekintélyét szakmai tudá­sával alapozta meg, de felbecsül­hetetlen értékű volt „az a diplo­máciai tevékenység", melynek nyomán a hazai tudományos élet kisebb nagyobb konfliktusait el­simította. Ó volt az a központi mag, ahova minden andrológus elismeréssel fordulhatott, és ahol az egymásnak feszülések feloldódtak. A szegedi kórházban a jó kollé­ga megtestesítőjének tartottuk, szakmai és emberi segítséggel mindenkinek a rendelkezésére állt. A betegek tömegei kötődtek hozzá, hiszen végtelen türelem­mel, együttérzéssel és magas szakmai tudással szolgálta a gyó­gyításukat. Valami tévedés történhetett, hogy egy ilyen kiváló ember el­szólíttatott és mi gyarlók, itt ma­radtunk. ígérjük, hogy az emlé­kedhez mindig méltók leszünk és örökké megőrizzük. A szegedi urológiai tanszék és a szegedi körház nevében: PROF. DR. PAJOR LÁSZLÓ Hagyd élni a nyuszit! A nyuszikának - a szeretgetés mellett - megfelelő élettérre van szüksége Fotó: Schmiát Andrea Húsvét jegyében gyakran felelőtlenül vásá­rolnak az emberek élő állatot ajándékba. Az ünnep után fényét vesztett állat van, hogy a serpenyőben végzi. Szülők, nagyszülők és testvérek kiscsibék­kel, nyuszikkal térnek haza az egyébként ál­latoktól csendes családi házakba, lakások­ba... Az ünnepek alatt az ajándékállatok pil­lanatnyi mosolyt varázsolnak ugyan a csa­ládtagok arcára, de az idill hamar elmúlik: az aranyos füles vagy kiscsibe, ami húsvét nap­ján meglepett örömmel rohangált a szőnye­gen, az ünnep után már csak unott teherként ficánkolhat. Gondot okozhat a családnak a mindennapokban az állat táplálása mellett a lakást piszkító szőrzet és az ürülék is. Az élő állat szőre vagy tolla a megajándékozottból akár még allergiás tüneteket is kiválthat. Az óvodában, iskolában lévő csemeték elől a szülők sok esetben vágásra, hulladékkonténer­be dobják vagy egyszerűen szélnek eresztik az élő húsvéti ajándékot. A „humánus" keretek között a vadasparkba leadott húsvéti nyuszik egy része vadállatok elemózsiájaként végzi. Hogyan lehet megakadályozni azt, hogy élőlényekkel sanyarú módon legyünk kény­telenek bánni? Húsvét előtt gondoljuk végig, hogy valóban szívesen tartanánk-e állatot a lakásban, és a későbbi években hogyan fog­nak ettől megváltozni hétköznapjaink. Pél­dául mi lesz jövő húsvétkor? Nyaralás alatt? Mindig gondolnunk kell a környezetre, a tu­datos (állatra nézve felelős) állattartásra, te­hát az ajándékba vásárolt élő állat egész éle­tére kiható döntésünk következményeire. Az Orpheus Állatvédő Egyesület tapasztalata az, hogy sokszor befolyásolja a tudatlan, infor­málatlan vásárlót a profitszerzésre törekvő (hátsó-) szándékkal árusító kereskedő. A le­hetőségek közepette ne hagyjuk magunkat befolyásolni! Ha nem vagyunk biztosak az ál­lat további sorsát illetően, akkor ne vásárol­junk ajándékként élő állatot sem húsvétra, sem más ünnepi alkalmakra. Az esetek több­ségében az élőlény csak egy unott teher ma­rad az ünnep után. Az is lehet, hogy már megvásárolta valaki az ajándéknak szánt kisállatot, és csak ez­után eszmél rá a nyakába vett terhekre. Ez esetben semmiképpen ne eressze szélnek senki a felesleges állatot, és ne is dobja a sze­métgyűjtő konténerbe. Célszerű kertes ház­ba, állatvédelmi telepre elajándékozni a hús­véti nyuszit, kiscsibét, és a többi ajándék ál­latot. Figyelembe kell vennünk az állatok ki­szolgáltatott helyzetét, és azt, hogy ezzel az ember nem élhet vissza. A leghumánusabb lehetőséget keressük az állat további sorsá­nak figyelembevételével. Elő állat ajándéko­zását visszatartó tényező lehet, hogy mára már börtönnel sújtható bűncselekmény az állatkínzás! Mit ajándékozzunk húsvétra? Elő állat he­lyett van alternatíva: csokidíszeket, szinteti­kus alapanyagokból készült figurákat, plüss­játékot vagy tartós emléktárgyakat. Orpheus Egyesület, Szeged Szegedi diákok sikere Jól szerepeltek a szegedi diákok a két tannyelvű iskolák angol nyelvű országos vers- és prózamondó versenyén Budapesten. A Madách Im­re Általános Iskola 8. osztályos tanulója, Kopasz Réka nyerte meg a versenyt, az ugyancsak nyolcadikos Rengei Boglárka harmadik lett. Mindkettőjük felkészítő tanára Lengyelné Fenyvesi Mária. Madách Imre Altalános Iskola igazgatósága • A Budapesten megrendezett II. országos zeneiskolai és szakközépisko­lai hárfaversenyen a Szegedi Mester Tanoda tanulói szép sikerrel vettek részt. Az előkészítősök közül Tóth Bettina I. helyezést, az első osztályosok között Solymossy Andrea III. helyezést ért el. A második osztályosok kö­zött Olasz Flóra győzött, az ötödik osztályosok között Király Orsolya II. helyezést szerzett. Mindannyiuk felkészítő tanára Gorbunova Natalia hárfaművész, a Szegedi Szimfonikus Zenekar tagja. Szegedi Mester Tanoda A karikatúra fegyver Kedves Valaki! A minap kezembe került a Szegedi Szép­írás címet viselő művészeti havilap. Szép kiadvány, jó kiadvány, van benne tanul­mány, történet, versek, rajzok, csupa-csupa fontos, jó dolog. Na meg van benne két olyan rajz is, karikatúra, melyet - ha jól vé­lem - én rajzoltam egykor. Az egyik (1996) egy madárijesztőről szól, a másik (2002) meg két hígvelejű, közhasznú, közéleti pla­kátnézegető városvezetőről. Bizony meg­örültem, hiszen az alkotó általában szeret találkozni saját alkotásával. A megszólítás azért szól úgy, hogy Kedves Valaki, mert azt olvastam, hogy a főszer­kesztő Polner Zoltán, á kiadó dr. Majzik Ist­ván, a szerkesztő Tandi Lajos. Ismerem őket, régóta, jól, ők is ismernek engem jól, régóta. Ők bizony sosem tennének olyat, hogy használnák más szellemi termékét, csak úgy! Csak úgy, mintha találták volna. Valahol. Szerteszét a papírok között, mond­juk a földre dobva. A rosseb tudja, hol. Pedig vélhetőleg csak találhatták, merthogy ők biztosan nem rajzolták. Azokat bizony én rajzoltam. Legalábbis valószínűleg én, mert­hogy azért nem egészen ilyenek voltak, ami­kor még én fogtam saját ceruzámat. Egy kis­sé megváltoztak. (Azt nem hinném, hogy magától alakul át egy rajz, tűnik el róla egy-két fontos részlet, torzul, hitványodik). Bizony-bizony azokba belekurkásztak. Dő­reségből-e, avagy meggondolt sanda célza­tossággal, azt nem tudhatom. Azt viszont tudom, hogy a karikatúra fegyver. Veszélyes, mert csőre van töltve. Egyáltalán nem mindegy, kire célzói vele, mikor sütöd el, milyen céllal. Nem arra való, hogy a vurstli céllövöldéjében durrogtasson vele az ember. Én eddig még nem éltem vissza a karikatú­ráimmal, nem csináltam altestet a számból, sem mondva, sem rajzolva. Ezt nem én mondom, nekem mondják, írják, üzenik azok az újságolvasók, akik hétről-hétre vár­ják a Délmagyarország és a Délvilág hátsó oldalán a rajzaimat, már vagy 10 éve. Úgyhogy, Kedves Valaki (vagyis kifene?). Ne kurkássz az én rajzaimban. Ne pakold azokat bele semmiféle másik kiadványba. Ne veregesd a csalánt más talentumával, csap­kodj a sajátoddal, ha bírsz. Ha meg nem bírsz, nem mersz, akkor... hagyd a fenébe! Biztosan jó lett volna az a kiadvány az én raj­zaim nélkül is, minek rizikózni. (Ilyen egy­szerű a dolog!) Ölel-csókol: NÉGY (NÉMETH GYÖRGY, SZEGEDj A napközis tanár - emlékek és büntetések Életem legellenszenvesebb taná­ra az általános iskola alsó tagoza­tában, napköziben tanított. Mu­musnak neveztük, két évig bol­dogított a Vörös Csillag utcán. Ha rá gondolok, még most is látom magam előtt zsírtól csillo­gó arcát, a homlokára tapadt göndör, fekete hajtincseket, és érzem a csípős szagát. Reszelős hangjától félt az egész osztály. A napköziben mindig síri csend volt. Hetente legalább kétszer mesét mondott a nagy októberi szocialista forradalomról, Lenin­ről, a Téli Palota ostromáról és az Auróra cirkálóról. Az egész osz­tályt magázta. Ebédelni a szomszéd utcában lévő iskola ebédlőjébe jártunk. Úgy kellett átvonulni, hogy a mutatóujjunkat a szánkra ta­pasztottuk, a másik kezünket hátratettük, a derekunkhoz. Egy­szer Rudi (a napközis csoport leg­magasabb tanulója) kiszaladt az ebédlő mellett lévő forgalmas üt közepére és csinált ott pár fekvő­támaszt. Mumus üvöltött. Egy szép napon felfedeztük, hogy az iskola épülete melletti téglakerítés egyik téglája hiány­zik. Mivel Mumus benn ült az osztályban, mi meg kinn voltunk az udvaron, elkezdtük bontogat­ni a kerítést. Szép nagy lyuk volt már rajta, amikor észrevettük, hogy a szomszédban milyen szép gyümölcsös van. Óvatosan átlo­póztunk, teleszedtük a markun­kat, zsebeinket (jusson a többi­eknek is) és siettünk visszafelé, meg ne lásson a szomszéd. Jó sok idő eltelt, amikor lélekszakadva rohant az iskolaépület felől egy társunk, hogy „GYÜN MU­MUS!" Akik még a szomszédban voltak, megrohamozták a lyukat, hogy Mumus ne lássa odaát őket (pedig az igazság odaát van, ill. volt). Jött is Mumus döngő lép­tekkel, már messziről üvöltötte: „Mit csinálnak maguk?" Utána bezavart az osztályterembe és a társaságot három csoportra osz­totta: 1. ártatlanok (a spiclik), 2. bűnrészesek (akik ettek a gyü­mölcsből), 3. bűnösök (akik át­mentek a szomszédba). A bűnré­szeseknek 20 forintot kellett hozniuk másnapra, a bűnösök­nek 40-et. Kb. 5-6 éve láttam a buszon. Az a sárga sál volt a nyakában, ami 20 évvel ezelőtt. Furcsán néztük egymást. Nem köszön­tem neki. Mert hogyan is szólí­tottam volna? „Jó napot, Mumus néni?" 2-3 éve olvastam a gyászhírek­ben a nevét (akkor tudtam meg az igazi keresztnevét). Magányo­san halt meg a szociális otthon­ban. Nyugodjék békében. KONCZ ERIKA, HÓDMEZŐVÁSÁRHELY

Next

/
Thumbnails
Contents