Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-12 / 86. szám

SZERDA, 2006. ÁPRILIS 12. • MEGYEI TÜKÖR» 11 Valami van! Teremtő és mindenható örök Isten! Micsoda háborúság lehetett volna itt, ha a választási hajrá előtt derült volna ki, hogy mégis­csak árt az embernek az a méreg, amit a szúnyogok ellen vetnek be minden tavasztól minden őszig. A kórház-privatizálás vádját ha ezzel fejelhették volna meg egyik oldalon, és hárították volna a másikon! • Az agysorvadásos marhakór, és a bütyköshattyú-veszedelem katasztrófatöltete szép kiegészítést kapott volna, az árvízre rá­adásul. Választási ügyékben steril vagyok, de annyiban érint a do­log, hogy évtizedekig kukorékoltam többek között a vegyszerára­datok ellen is. Akkoriban akár parázs fölött forgattak volna, ahogy az óriásnyársra húzott címeres ökröt szokták dínomdánom ide­jén. Legtöbbször a növényvédelem szakemberei gyürekeztek elle­nem, akiknek pedig, gyatra eszem szerint, elsősorban mégiscsak az embervédelem lehetett volna elsődleges kötelességük. Csak azért hozom föl egyik esetemet, mert abból lett a legna­gyobb ügyem. Tavaszok elején kibontották a zöldséges vermet egyik szövetkezetünkben, és vizes hordókban áztatták a portékát. Az asszonyok karja könyékig dagadozott tőle. Elmentem a falu orvosához, aki egyébként azelőtt a szegedi klinikán dolgozott. Azt mondta, itt bizony vegyszerártalom esete forog fönn. Megírtam, erre jöttek az óriásnyárssal. A legnagyobb érv, hogy nyugatnémet szenei dolgoznak, tehát baj nem lehet belőle. En meg kontráz­tam: onnan kitiltották már, azért adták el nekünk. És most ? Vár­junk egy picikét. Hasonlóan vagdalkoztam a vasúti átjárók húsdarálóival is. Kisebb múzeumot lehetne berendezni ajánlataimmal. A szakállas sorom­pó, a félsorompó, az aszfaltba beépített sípoló, a döcögtető is benne lenne. Amerikából hozott példákat is fölsorakoztattam, baráti segít­séggel. Csak a közút meg a vasút emberei forgatták a nyársat. Tessék kapaszkodni, most másodszor is hallani, derék magyar föltalálónk két kézzel adna olyan ketyerét az emberiségnek, amelyik képes az autóban jelezni, vigyázz, ha jön a vonat. Áramot se igényel, és élet­tartama is hosszú. Ha ezt is fölkapták volna a választási kampányo­lók, ebből is lehetett volna nagy haddelhadd. Lehet, hogy ez is jó lett volna! Üzengettem a cseresznyefa tetejéről, hogy a szúnyoginváziók ellen bevetett irtószer nem csak a szúnyogra hat. Abból indultam ki, ha a levegőből permeteznek, a rusnya féregként ismert ameri­kai fehér szövőlepke hernyója is eltűnik. Ha igaz lenne, hogy mire leér a földre, már el is múlik a hatása, akkor ez még vígan dőzsöl­ne. Ha viszont nem múlik el? Amikor két marokkal tömöm ma­gamba odafönn a cseresznyét, azt is megeszem, és a fene tudja, mit eszem. A növényvédősök mindig megkotorták alattam a parazsat. Most pedig megint kiderült, förtelmetes méreg lakik abban. Az vi­szont újra meglep, hogy az illetékes siet kijelenteni, anyagi érdeke­ink azt diktálják, ami készlet már megvan, azt föltétlenül kiszórják. Valami tehát megint van, de ha szabad még idéznem Rajkin mestert, nem az igazi. A paraszti bölcsességgel szólva még azt se mondhatjuk, nem csináltunk bele'a kútba, csak a kávájára, és on­nan piszkáljuk tovább. Ez céhrányosan még mindig bele tart. H.D. „Egy tetováltra még mindig ferde szemmel néznek" Vásárra viszik a bőrüket Egyre többen tetováltatnak magukra áb­rákat, de a tetoválóművész szerint az em­berek többségében még mindig visszatet­szést keltenek a bőrre felfestések. Kevés az igazán profi művész - az elrontott test­képeket nehéz helyrehozni. - Gyerekes hülyeség volt, tesztalanya voltam az egyik haveromnak - mutatta a lábán és fel­karján „díszelgő" tetoválásokat Kovács Gergő a tetoválómesternek, aki nem rejtette véka alá véleményét. Győri Berci már több mint tíz éve űzi az ipart, jól ismeri a tetoválok színes-érde­kes világát, de mind a mai napig haragra gerjed, ha kontár munkával találkozik. - Sokan is vagyunk és kevés az igazán profi szakember - meséli a tetoválóművész, aki Ger­gőt semmi jóval nem kecsegtette. A lábán ugyan még ki tudná javítani egy nagyobb ábra felvarrásával a „szétfolyt" régi képet, de a vál­lán levő bőrelváltozásokon már ő sem tud segí­teni. Miért nem megy plasztikai sebészhez? ­Drága és csúnya heg marad utána. Ha semmi esély nincsen a kijavításra, azért elgondolko­zom ezen a lehetőségen is - mondta. - Szerencsére nincs divatirány a mintákban, hozzám csak egyéniségek járnak. A többség határozott elképzeléssel jön. Ez jó dolog, hi­szen egy tetoválást nem egy hétre vesz az em­ber- magyarázza Berci, aküiek tűje alatt mind­egyik nem és korosztály megfordult az elmúlt évtizedben. - Tévedés azt hinni, hogy a tetkók iránt csak a fiatalok érdeklődnek. Egy hatva­non túli csaj is volt már az ügyfeleim között. Azt mondta most került olyan helyzetbe, hogy fel tudjon vállalni egy tetoválást. Jópofa volt ­mesélte. A tapasztalatok szerint aki egyszer rászánja magát, hogy tetoválást csináltat magának, újra és újra át szeretné élni a tetoválótű bizsergető érzését. - Olyan ez, mint az ópium - mondja Berci, utalva egyik kuncsaftjára, akinek felső­testén már alig van szabad hely és hat éve folya­matosan dolgozik rajta. Természetesen vannak olyan ábrák és motívumok, amelyek mindig népszerűnek bizonyulnak. Ilyenek a távol-kele­ti írásjelek, a nonfiguratív motívumok és ­meglepő módon - az „oldschool" tetoválások, mint a „Szeretlek Józsi", amit a XXI. század igé­nyeinek megfelelően, kis szívvel és modern be­tűvezetési technikával lehet kérni. Győri Bertalan jól ismeri a tetoválok színes-érdekes világát Fotó: Frank Yvette Fohsz Bernadett nem szívet, hanem tá­vol-keleti jeleket készült a gerincére teto­váltatni. - Ez lesz a második tetoválásom, az elsőt 17 évesen csináltattam a derekam­ra, családi hatásra. Nálunk mindenkinek van tetoválása, de ennek a másodiknak mégsem örültek a szüleim - mondta a 21 éves lány, aki szerint még mindig ferde szemmel néznek az emberek arra, akinek különféle ábrák borítják a testét. - Egy bró­kercégnél dolgozom, ott sem örülnek túl­zottan neki. Ha pedig állást keresel és fel­tűnő helyen van a tetoválásod, kicsi az esély hogy megkapd a munkát - beszélt ta­pasztalatairól. K. G. G. HEGEK NELKUL Viczián Csaba plasztikai sebész tapasztalatai szerint egyre többen keresik fel a plasztikai kli­nikákat, hogy megszabaduljanak tetoválásaik­tól. Az úgynevezett klasszikus tetoválásokat, mint a nyolcvanas években népszerű „Anyám" vagy „Julcsi" feliratokat egy-két lézeres keze­lés alatt el lehet tüntetni. A profibb képek eltá­volításához, amelyeket több rétegben vittek fel a bőrre, öt-hat alkalom szükséges. Erre a célra a Q-kapcsolt lézerek a legalkalmasabbak - a bőrfelületen nem marad látható nyoma a be­avatkozásnak. Frank Sándor mesterszakács a Roosevelt téri halászcsárdából már kábeltelefonra váltott! Kóstoljon bele Ön is! Amiért Sándornak is megérte váltani • Akár 2 010 Ft havidíj megtakarítás* • Akár 1 190 Ft havidíj • 0 Ft kapcsolási díj • Ingyenes beszélgetés hálózaton belül *A feltüntetett havi dijak az ÁFA t tartalmazzak. A megtakarítások összege a 2006. március 21-én az Invitel honlapon közzétett Alaphang díjcsomag, vala www.t-kabel.hu telefonos ügyfélszolgálat: 1298

Next

/
Thumbnails
Contents