Délmagyarország, 2006. március (96. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-06 / 55. szám

HÉTFŐ, 2006. MÁRCIUS 6. "AKTUÁLIS* 5 Erzsébet-szobrot avattak Mórahalmon Zenés műsorral kísért szoboravatót tartottak tegnap Mórahalmon. A közelgő nőnap tiszteletére a mórahalmi gyógyfürdő előtt felavatták Kligl Sándor szobrászművész Erzsébet elnevezésű szobrát, amely örök emléket állít a nőknek és az életet adó víznek. Az ünnepélyes le­leplezés előtt beszédet mondott Nógrádi Zoltán polgármester, aki minden férfi nevében megköszönte a hölgyeknek azt a tudást és sze­retetet, amely nélkül nehezen tudnánk megküzdeni az élet minden­napos problémáival. Kligl Sándor elmondta: alkotása a női lét csodá­latra méltóságát jeleníti meg. A szoboravatáson Nógrádi Zoltán és Kligl Sándor mellett részt vett Balogh László országgyűlési képviselő is. A politikusok és az alkotó a szobor leleplezése után egy-egy szál szegfűvel kedveskedett az ünnep­ségen megjelent hölgyeknek, akik tegnap a mórahalmi gyógyfürdőbe is ingyen mehettek be. Balogh László és Nógrádi Zoltán avatta fel a szobrot Fotó: Karnok Csaba A legöregebb és a legfiatalabb képviselő a csárdában Múltidézés a jelenig Géczi József és Újhelyi István szocialista országgyűlési képvi­selő volt a vendége a Közéleti Kávéház szervezésében a „Leg­öregebb és a legfiatalabb kép­viselő" címmel tegnap este a Roosevelt téri halászcsárdában megtartott rendezvénynek. MUNKATÁRSUNKTÓL A két kormánypárti politikus be­szélgetőpartnere, Gróf Róza ki­sebb bakival indított, ugyanis MSZMP-s képviselőként szólítot­ta meg őket. A „rend" néhány másodperc alatt helyre állt, ez­után Gróf Róza múltidézésre kér­te a nagyobbik kormánypárt két tagját. Az egykori reformkörös, az 1991 óta országgyűlési képviselő Géczi József részletesen beszélt az 1988-89-es időkről, a békés át­menetről és a rendszerváltásról. A politikus hangsúlyozta, minden­ki másként élte meg azt az idősza­kot és magát a rendszerváltást. Újhelyi István a „régi időkről" szólva megjegyezte, neki 1993-ban teljesen természetes volt, hogy valamiféle közösséget keresve az MSZP-ben kezdi politi­kai pályáját. Azzal mindannyian egyetértettek, hogy 1998-ban a szegedi fiatalok „megmutatták" magukat, de végül lemaradtak a rendszerváltásról. Arra a kérdésre, hogy „Hol van­nak a rendszerváltáskor megis­mertbátor értelmiségiek?", azt vá­laszolták: sajnos egy részük elfor­dult a politikától, másik részük pedig a háttérbe vonult. Újhelyi hozzátette, a jobboldalon egyre több a hidegvérű, a szellemi mű­helyektől magát távol tartó politi­kus. A jobboldali érzelmű értelmi­ség kiszolgálja a jobboldalt, míg a baloldali érzelmű értelmiség főleg a baloldalt kritizálja. Bár a halászcsárda különtermét zsúfolásig megtöltő szegediek előtt Géczi és Újhelyi többször is hangsúlyozta, tudják, nem vá­lasztási gyűlésen vannak, mégis vissza-visszatérően élesen bírál­ták Orbán Viktort és a jobboldal, főleg a Fidesz-MPSZ kampányát. Fogyasztani kell a vécéhasználatért Több mint egy éve bezárták a nyilvános illemhelyet a vásárhe­lyi nagyállomáson. Az utasok csak a presszó vécéjét használ­hatják, de csak akkor, ha fo­gyasztanak valamit. - Zárva volt a vásárhelyi nagyál­lomás nyilvános vécéje. A presz­szóban van egy, de ezt csak akkor használhattam, ha fogyasztok. Vettem egy kávét, és így megkap­tam az illemhely kulcsát - hívta fel szerkesztőségünk telefonos ügyeletét Szabó Sándorné. Tegnap délelőtt mi is körbesé­táltunk az állomáson. Az illem­hely összefirkált ajtaján hatal­mas lakat lóg. A peronon vára­kozó egyik utas útbaigazított minket, amikor a vécét keres­tük. TEMA az olvasótól - Tessék bemenni a presszóba. A kulcsot kérjék el a pultostól, de előtte rendeljenek valamit - fi­gyelmeztetett minket Ambrus Zoltán. Egy csésze forró kávét rendelve el is vehettük a kulcsot. - Több mint egy éve zárva tart a nyilvános illemhely. Ennek oka, hogy mivel külső vécé és nincs benne fűtés, a csövek szétfagytak - tudtuk meg Kiss Ernőtől. Az ál­lomásfőnök hozzátette, még ja­nuárban elfogadták azokat a ter­veket, amelyek alapján tavasszal egy új mellékhelyiséget alakíta­nak ki a váróterem egy részében. K.T. Hangjelzéssel balesetet előzhetnének meg a kerékpárosok Bringások csengő nélkül A biciklis közlekedés alapfel­tételei közé tartozik, a városi bringások jelentős részének még sincs csengője. A gyalo­gosok és kerékpárosok közti „kommunikációt" segítő esz­közre kicsi az igény, emiatt pe­dig nő a balesetveszély. A rend­őrök csak a lámpát és a villogót figyelik, a csengőhasználat el­lenőrzésére nincs lehetőségük. Noha a KRESZ a kerékpár tartozé­kai közé sorolja, a városban közle­kedő biciklik legalább felén nincs csengő. A kerékpárosok és gyalo­gosok balesetveszélyes „találkozó­inak" elkerülésében jelentős sze­repet játszó eszköz ára mindössze párszáz forint, sokan mégis fölös­legesnek tartják - inkább kiabálva hívják föl a járókelők figyelmét magukra. Gyorstesztünk azt mu­tatta: a Stefánián szembejövő első tíz bringásból csak háromnak volt csengője. Túri Zoltán, a Szilléri sugárúti kerékpár szaküzlet munkatársa szerint a fiatalok szinte egyáltalán nem keresik a baleset-megelőző eszközt, és az általuk eladott bi­cikliknek is csupán tíz százalékán van csengő. Mint mondja, gyári­lag szinte egyik bringára sem sze­relnek csengőt, aminek az lehet az oka, hogy a divatos biciklik váltói miatt körülményes fölrakni azt kormányra. - Én gyakran használom, ha a városban tekerek, mert nálunk a bicikliútra ugyanúgy rámennek a gyalogosok, mintha járdán sétál­nának. Ha kitartóan csöngetek, legalább nem kell lefékeznem vagy összevissza kanyarognom minden „eltévedt" gyalogos mi­att - mondta a télen is kerékpár­ral közlekedő fiatal ember. Hoz­A KRESZ a kerékpár tartozékai közé sorolja a csengőt, mégis kevesen használják Fotó: Frank Yvette zátette: vevőik az országúti for­galomban ajánlott fényvisszave­rő mellényt sem keresik, és a bu­kósisakra is inkább csak a spor­tolók tartanak igényt. A Prolog kerékpár üzlet és szerviz munkatársa, Labancz Attila is megerősítette: nem jel­lemző, hogy gyári tartozéka lenne a bicikliknek a csengő. Ha mégis van rajta, akkor azt ők szerelik rá. Szerinte a város­ban tekerő bringások nagyjából felének nincs csengője - a gye­rekekén jellemzőbb inkább a használata. Villogót és lámpát is csak az utóbbi években kezd­tek vásárolni a kerékpárosok. - Hamarosan talán elkezdik belátni a bringások, hogy nem a LATSZANI KELL, NEM HALLATSZANI - Mi a láthatóságra figyelünk elsősorban, ebből a szempontból nem fon­tos, hogy használ-e valaki csengőt vagy nem - mondta Kónya Zsolt, a Szegedi Rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályvezetője. A fő­hadnagy hozzátette: a kis eszköz a gyalogos és biciklis közlekedés viszo­nyában lényeges - noha ez a kettő elvileg el van különítve. A gyakorlat azonban azt mutatja: egyik fél sem tartja be, hogy csak a saját „sávjában" haladhat, és a kerékpárút-hálózat sem közelíti meg a hollandiai infrast­ruktúrát, nem beszélve a közlekedési kultúráról. Emiatt a csengő szerepe mégiscsak kiemeltté válik. A hiányos felszereltségű drótszamarak tulajdo­nosait leginkább figyelmeztetik - bírságolni, feljelenteni csak „kritikus közlekedési körülmények" esetén szoktak. rendőr miatt kell fényvisszave­rőt, lámpát, csengőt használni­uk, hanem a saját biztonságuk érdekében. Sokan viszont még mindig csak a maguk kárán ta­nulnak - hangsúlyozta Labancz Attila. T.R. Hogyan tanuljunk angolt ötvened magunkkal1 Tatár bifsztek rendel - a menzán Alig egy hónapja indultak be az ingyenes szegedi angoltanfo­lyamok. Az Arany János-isko­lában tanuló legnagyobb létszá­mú csoportot látogattuk meg. A példamutató elődöt hallgatva kiderült, nem kidobott pénz a város fizette nyelvóra. Mintha a kicsik és nagyok csa­ládlátogatásra érkeznének a sze­gedi Arany János /Általános Isko­lába. Kinn nagy pelyhekben szál­lingózik a hó, az ingyenes angol­tanfolyamra érkezve tálcán kí­nálja magát a hagyományos an­gol beszédtéma: az időjárás. - Az évszakok később követ­keznek a tankönyvben. Remé­lem, akkor már csak emlékezet­ből idézzük fel a havat - tereli más témák felé figyelmemet Függ Zsolt nyelvtanár. Az alagso­ri ebédlőben tartja az óráját: a kockás terítős menzaasztalok köré nagy létszámú csoport gyü­lekezik. Zsolt erőt próbáló lét­számot, ötven felnőtt diákot ve­zényel. És nem először. - Tavaly is két ötvenfős csoportot vittem párhuzamosan, idén ugyaneny­nyien váltják egymást hetente kétszer másfél órában - magya­rázza. Közben „bemosakszik", mert táblatörléssel kezdte a dél­utáni tömegoktatást. - Nem ör­döngös dolog, persze teljes erőbe­dobással küzdök. Korábban gye­rekeket tanítottam, ők rövid tá­von jobbak. Gyorsabban vág az eszük, verhetetlenek például a szótanulásban. A felnőtteket vi­szont nem kell biztatni, és sok­kal jobban terhelhetők. A meglett korú diákok a „be­csöngetésig" mormolva ismétlik az új szavakat, átnézik a leckét. SIKERES „NAGYCSOPORTOS" Rakonczai László tavaly buzdult neki az angoltanulásnak. Tiszta lappal kezdett, Függ Zsolt óriáscsoportjában végezte el a kezdő, majd a haladó tanfolyamot. Azóta magántanárhoz jár, év végére középfokú nyelvvizsgát tervez. A huszonnyolc éves területi képviselő megjegyzi: a nagycsoportos foglalkozás nagyszerű kedvcsináló. Tanára türelmes, következetesen szigo­rú volt, jó humorral oldotta a tömeg hangulatát. 1 ^úgnÉKL^ááimts ¡•HM flM 0MmL. -j® Angolos padtársak: Kovács Szilveszter és Kneip László Fotó: Schmidt Andrea „Az első sorba ülök le az öregúr mellé. Megvárom, míg befejezi a mobiltelefonálást" - gondolom, de a nyolcvanesztendős nyugdí­jas tanárember fel is kér egy mo­sollyal padtársának: - Eddig ne­hezen ment a kiejtés, de most betettem a hallókészülékem ­súgja Kovács Szilveszter, a tan­folyam korelnöke. Elpirulok, akkor hát nem telefonált. Zsolt a táblánál állva érdeklődik, ki­nek van kérdése az előző lecké­hez. Senki nem mer jelentkezni - zavarban van a társaság. Kneip Lászlót a lányai cikizték. Azt mondták, túlságosan „thüringi­ai" a kiejtése. Urbán Cintia a Táltos-iskola ötödik osztályában is angolozik, neki az esti óra kiváló gyakorlás. Padtársa az édesanyja, Tábi Tünde, aki csendre int minket. Lám, a tanár úr kikérdezi a lec­két. Mi Cintiával lapítunk, mert anya és lánya nem írt házi fel­adatot. „Buszos téma volt, mi nem járunk busszal" - kacsinta­nak. A hátunk mögül egy szakál­las nebuló menti a helyzetet, el­kalauzol angolul a vadasparktól a sportcsarnokhoz. Zsolt türel­mesen hallgatja, majd megkér­dezi, mindenki jóllakott-e óra előtt. Ma gondolatban ugyanis étterembe megyünk. Kedvükre rendelhetünk tatár bifszteket, szegedi hallét, vagy ki mit szeret és tud - angolul. DOMBAI TÜNDE INGYEN - 6,7 MILLIÓBÓL Februárban 2100-an iratkoztak be az ingyenes tanfolyamokra. Az 51 csoportot a termeket biztosító is­kolák tanárai oktatják, melléjük a szervező Szegedi Városkép Kft. végzős egyetemistákat toborzott. Óradíjaikat és az ingyenes tan­könyveket az önkormányzat fizeti: a 32 órás tanfolyam a városnak 6,7 millió forintjába kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents