Délmagyarország, 2006. március (96. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-30 / 75. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. MÁRCIUS 30. • MEGYEI TÜKÖR« 7 Ügyészségi főkolostorÎ Olvastam, költőtárs, olvastam művedet. Folytatnám is, nem is. Shakespeare óta biztosan tudja az emberiség, lopni onnan szabad, ahonnan lehet. Az irodalomban. Azért se folytatom, mert te sem vagy költő, és már én se leszek. Legföljebb sorstársak lehetünk. Meg azért se, mert nem lett tőle olyan nagy az én szívemnek ő gyö­nyörűsége. Azt írtad, méltó helyre készül költözni az egyik szegedi főügyész­ség. Na, végre! Ha valakik megérdemlik, ők aztán nagyon. Ha módjuk is van benne. A köznapi ember legtöbbször akkor találko­zik ügyésszel, amikor bíróság elé citálják. Egyszer jutottam el a Legfelsőbb Bíróságig, de távollétemben fölmentettek. Igaz, inkább azok az esetek maradtak fönn a történelmi emlékezetben, akiket távollétükben halálra ítéltek, nyilvánvaló ügyészi tüsténkedés közrejátszásával, de engem ekkora megtiszteltetés se ért mostaná­ig. Eleve elrendelt okom sincsen tehát, hogy ellenük szóljak. Történelmi párhuzamra forgott az eszem, amikor írásodat elol­vastam. Ki tudja, hányszor kergették már ki a szerzetesi barátokat a kolostorokból? Aztán fordult a kerék, visszamehettek. A legutób­binál az is megesett, hogy hárman-négyen - vagy öten-hatan - vol­tak, utánpótlás híján. Tudok olyanról is, Isten nyugosztalja sze­gényt, nagyon rendes ember volt, aki félt jogos örökségében. Ezer baj érhette volna, amíg éjnek évadján öregesen kicsoszog a kapuig, és megkérdezi, mit akarnak odakinn ? A bogár azonban olyan a fe­jemben, mint a farontó az ágban. Ha belemegy, végig is rágja ma­gát. Ha az egykori művelődési ház nem tudom hány ezer négyzet­méterében, ahol akármikor megyebál is lehetett volna, csak egy­néhány ügyész kap helyet, ők, remélem, nem félnek. Kajla lelki szemeimmel mindenestre látom az új táblát, Ügyészségi Főkolos­tor fölirattal. Azt is írod, ahogy neked is mondták: így jutnak föladatukhoz méltó munkahelyhez. Először a magunk - sok százezrünk - példá­ja ugrik elő. Elsütöttem már többször is, az ősemberiség korában zsugorítva temettek, minket élni tanítanak zsugorítva. Mérnöki vonalzó szabta meg, hány gyetek lehet egy családban. Idővel föl­szakadtak a vonalas korlátok, néhol akkora házak is épülnek, a ré­gi urasági kastélyokat hajazzák, de a gyerekszülés tovább csök­kent. Ja, kérem, a nagy traumák kihordási ideje igen-igen bosszú. Az is gubancot köt eszem nekieredt fonalára, hogy a napokban írhattam le a legnagyszerűbb agysebészről és szívsebészről szól­ván, akkora kis irodácskát kaptak, ahová cipőkanállal lehet be­húzni akár csak egy látogatót is. Róluk szóltam legutóbb, de Iste­nek hála, többen is vannak. Fejekben még mindig gazdagolf. va­gyunk. Háromfelé osztották azt, ami húsz évvel ezelőtt méltó munkahelye volt az egynek. Igaz, ők nem a paragrafusokat fonják, csak a legkényesebb kormányműben, vagy az élet motorjában iga­zítanak meg srófokat. Naponta mentenek föl embereket a termé­szet adta halálos ítéletek alól. Ha egy kicsit is megröcögne kezük­ben a szike, húzhatnák a lélekharangot. Megveszett optimizmusommal mégis azt hiszem, valami itt is elkezdődött. Hátha megérjük azt is, „méltó munkahelyhez" jutott ügyészeink kitágult látókörükben ha nem is koppintanak pálcával a körmére a tervezőknek, amiért picinyke kutricákat rajzolnak a köznépnek, legalább zsolozsmáznak benne reggelente. Az Úr le­gyen velük! H.D. Virág Zoltán kapta a Sziveri-díjat A Sziveri János Társaság tizenötö­dik alkalommal ítélte oda a fiata­lon elhunyt vajdasági költő, szer­kesztő emlékére alapított művé­szeti díjat. Az idei kitüntetett Vi­rág Zoltán irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem Böl­csészettudományi Kar Modern Magyar Irodalom Tanszékének docense, aki a napokban a Magyar írószövetségben vehette át a Szi­veri-díjat. Virág Zoltán intenzíven foglalkozik a vajdasági magyar és a déíszláv irodalommal, a kitünte­tést kritikusi, szerkesztői mun­kássága elismeréseként kapta. Újra közelít a benzin ára a tavalyi plafonhoz „A választók ezzel kifejezhetik, hogy elégedetlenek a valódi pártokkal" Érvénytelen voksolást kér a Kétfarkú Kutya Menjünk el szavazni, de szavazzunk ér­vénytelenül, voksoljunk a Magyar Kétfarkú Kutya Pártra - hirdeti plakátjain és hon­lapján az MKKP. A szegedi párt szerint ezzel azt fejezhetjük ki, hogy elégedetlenek va­gyunk a valódi pártokkal. Az MKKP-nak országosan is akadtak követői. Érvénytelen szavazásra biztat honlapján és utcai plakátokon a szegedi Magyar Kétfarkú Kutya Párt. Az igazi pártok kifigurázására, az ígéretverseny nevetségessé tételére létrejött „álpárt" arra kéri a vele szimpatizálókat, hogy április 9-én a szavazólapra tollal írják rá a kutyapárt nevét, rajzoljanak mellé négyze­tet, abba pedig egy ikszét. Mivel az MKKP nem bejegyzett párt és hivatalosan nem in­dul a választásokon, ezért a szavazócédulán egyébként nem szerepel. A párt igény esetén kétfarkú kutya matricát ad támogatóinak, akik azt felragaszthatják a szavazócédulára. Kovács Gergő, a párt és a kétfarkú kutya ki­ötlője mindezt így magyarázta: ha a válasz­tók rájuk szavaznak, „azzal aktívan kifejez­hetik, hogy nincsenek megelégedve az igazi pártokkal. Az otthon maradást érdektelen­séggel, közönnyel, lustasággal szokták ma­gyarázni a szakértők. Ha valaki elmegy és ránk szavaz, az azt jelenti, hogy őt érdekli az ország sorsa, szívesen bele is szólna a dolgok alakulásába, de a valódi pártok közül egyikre sem tudná lelkiismerete szerint voksolni. Másrészt úgy tapasztaltam, hogy sokan csak valaki ellen szavaznak. Ha ránk szavaznak, akkor az összes igazi párt ellenében teszik ezt." Kovács Gergő hangsúlyozta: a Magyar Két­farkú Kutya Pártnak nem a demokráciával és a szabad választásokkal van problémája, az MKKP ezek feltétlen híve. Úgy látják azon­ban, hogy a választási kampány a demokrá­cia paródiája, annak nem túl vicces karikatú­rája csupán. A fiatal párt egyébként éppen a napokban nem tartja meg - a konkrét programmal, helyszínnel, időponttal meghirdetett - nagy­gyűlését. Az MKKP azért hirdetett elmaradó gyűlést, hogy felhívja a figyelmet: a pártok ilyen jellegű „öndicsőítő" rendezvényeit fe­leslegesnek és pénzkidobásnak tartja. A néhány hónapja kampányoló párt veze­tője elmondta, az utca embere kedveli, a hi­vatalos politika kritizálja őket. Ez utóbbi Kovács Gergő szerint nem lenne baj, de a A KÉTFARKÚ KÖVETŐI Az MKKP nyomán több hasonló kezdeményezés indult az országban. Kovács Gergő tájékoztatá­sa szerint Vácon működik és plakátol a Negye­dik Út, akik azt Ígérik: bevezetik a 15. hónapot, helyreállítják az időjárást és megszüntetik az amortizációt. A Multifarkú Kutya Párt két darab örök életet, vezetékes sört és Sopron-Záhony 4-es metrót ígér. Nemrég az MKKP is új ígére­tekkel állt elő, úgy mint: boldogság, szépség, pénzosztás. Követelik még, hogy Szegednek ezentúl legyen - hegye. » frv "fi- vA „ --«¿a szavazzon XVTYRPÄRTRA) OH P FKPL5¿ p SZMSZ pMBF jg[ täf^rite KMyA pÁyt WWW.MKKP.HU GONDOLJON ORE! Az MKKP szerint így kellene voksolni Fotó! Schmidt Andrea kritikák nem arra reagáltak, amiről ők be­szélnek. - Olyat még senki sem mondott, hogy „ha­zudik a Kutyapárt, nem is szoktak a politiku­sok felelőtlenül ígérgetni." Éppen erre lenne jó a ránk leadott sok érvénytelen szavazat, hogy a politika is kénytelen legyen érdemben reagálni felvetéseinkre és talán változtatni is egy csöppet. Siket fudit megyei főjegyzőtől megtudtuk, nem ütközik a választási eljárási törvénybe, hogy az MKKP érvénytelen szavazásra buz­dít. GONDA ZSUZSANNA Pár forint a különbség a töltőállomások között Az autósok csak remélhetik, hogy ezúttal nem éri el a benzinár a 290 forintot Fotó: Schmidt Andrea Aki a tegnapi újabb, egy héten belül immáron második ben­zináremelés után indul el tan­kolni, jól nézzen körül, mert egyes kutaknál olcsóbban le­het hozzájutni az üzemanyag­hoz. Igaz, számításaink sze­rint legfeljebb 360 forintot le­het megspórolni a 95-ös ben­zin árából. Abban egyelőre csak reményked­hetnek az autósok, hogy nem is­métlődik meg a tavaly szeptem­beri helyzet, amikor is 290 fo­rintba került egy liter benzin. Egy hét elteltével ugyanis újra emel­kedett a benzin ára. A 95-ösért tegnap óta 5 forinttal kell többet fizetni a kutakon, a gázolaj pedig 3 forinttal drágult. Az emelés után a 95-ös átlagára már 280 fo­rint körüli, a gázolaj pedig 263 forintba kerül. Az elmúlt hetek­ben az is előfordult, hogy a dízel­olaj ára magasabb volt, mint a 95-ös benziné. Idén kilencedik alkalommal cserélik az ártáblákat a benzin­kutasok. Amióta a Mol a világ­piaci árakhoz alkalmazkodik, két benzinkút árai között ko­molyabb eltérés is lehet, de in­kább a vidéki kutaknál. Szege­den a legolcsóbb és a legdrá­gább kút között mindössze ki­lenc forint a literenkénti kü­lönbség - újra a 95-ös benzin árát véve alapul. A szerdai áremelés óta az Agipnál, a Bajai úton egy liter 95-ös oktánszámú benzin liter­je 275 forint 90 fillér, pontosan 5 forinttal több, mint kedden. Ugyancsak öt forinttal emelt az Esso is a kútjainál: a korábbi 272 forint 90 fillér helyett 277,90-et kér. A szegedi Mol-kutaknál azonban nem egyformák az árak: míg a Do­rozsmai úton 278,90, addig az Algyői úton 272,90-ért mérik a 95-öst, vagyis a különbség egy cégen belül 6 forint. Ennek az az oka - mondta Albert Tibor, a két töltőállomás vezetője -, azért alkalmaznak a két város­részben más árakat, mert figye­lik a konkurenciát. Az Algyői úton ugyanis ott a JET, amely még most is csak 269,90-ért ad­ja a 95-ös benzin literjét - ez a kút mellesleg körkérdésünk alapján egyértelműen a legol­csóbb. A Shell 277,90-es árával az Algyői úti „hármas" közül a legdrágábbnak számít. Aki te­hát az olcsóbb megoldást vá­lasztja, és 40 litert tankol, az 320 forintot takaríthat meg. Az utóbbi hetekben gyakran előfordult, hogy a gázolaj ára ma­gasabb volt, mit a benziné, ezért nem takarékoskodhattak a díze­les járművel közlekedők sem. Néhány éve még 50 forintos kü­lönbséget is mértek a gázolaj és a benzin ára között, ezért sokan cserélték le autóikat dízelfo­gyasztásúra. F. K.

Next

/
Thumbnails
Contents