Délmagyarország, 2006. március (96. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-03 / 53. szám

PÉNTEK, 2006. MÁRCIUS 3. • KULTÚRA» 7 Palcsó Tomival csak a világ fordult meg Már a megjelenés hetében a negyedik legkeresettebb album volt Palcsó Tbmi Megfordult a világ című debütáló lemeze. A halk szavú fiatalember reméli, dalait mindenki szeretni fogja - és nem csak azért, mert tavaly az év legjobb férfihangjának választották. Palcsó Tomi még mindig ugyanaz a halk szavú, visszahúzódó fiatalember, akit a 2005-ös Megasztárban megismerhettünk. Bár azt mondja, szerelmének, Tóth Gabinak és a körülményeknek köszönhetően ma már jóval határozottabb, sőt: szerelme nemrégiben kis diktátornak nevezte, mindebből szegedi látogatásán mi semmit sem vettünk észre. Kedvesen hagyta, hogy az interjú előtt egy lelkes rajongója fényképezgesse, beírt az emlékkönyvébe, és dedikált neki néhány képet. Mindezek után megkóstolt egy mogyorókülönlegességet, amellyel már egy ideje szemezett, majd azt mondta: „hát, nem erre számítottam", és félretolta. - Fel lehet téged egyáltalán valamivel idegesíteni? - kérdeztük tőle. - Természetesen fel lehet válaszolta. - De az nagyon rossz, mert hirtelen fut el a düh. Szerencsére nagyon ritkán fordul elő velem ilyesmi. Csak akkor, ha valami nagyon nagy dolog történik, vagy ha régóta rakódik bennem a sérelem. Mostanában azonban nincs oka dühöngésre: megjelent bemutatkozó albuma, mely ráadásul egyből a Mahasz eladási lista negyedik helyén nyitott. - Hatalmas dolog, hogy az ember bemegy egy lemezboltba, és látja a polcon a cédéjét - foglalta össze érzéseit azzal kapcsolatban, hogy 19 évesen saját albummal büszkélkedhet. - Annak ellenére, hogy elég kevés idő volt az elkészítésére, a lehetőségekhez képest a legjobbat próbáltam kihozni belőle. A visszajelzésekből is azt szűröm le, hogy sokaknak tetszik, és ilyesmire is számítottak tőlem. Annak ellenére, hogy mostanra már két megasztáros csapat döntősei versenyeznek a rajongókért a lemezpiacon, Tomi nem érzi sem azt, hogy vetélkednének egymással, sem azt, hogy egyáltalán ezeket a cédéket még összekötné a tehetségkutató verseny. Mindenki külön zenét képvisel, és nem is lehet egyiket a másikkal összemérni - mondta. - Remélem, hogy azok is megkedvelik a dalaimat, aki esetleg azt sem tudják, mi az a Megasztár. T.K. Palcsó Tbmi ma is ugyanolyan halk szavú, mint amilyennek a Megasztárban megismertük Fotó: Frank Yvette Horváth Péter állította színpadra H. P. Bigest Habját a kisszínházban Vérbohózat négy sikolyban Csarnóy Zsuzsa, Janik László, Csomor Ágnes és Bokor Noémi a főpróbán Fotó: Frank Yvette Az Ausztráliában élő, magyar származású szerző, H. P. Bigest Hab című vérbohózatát Horváth Péter rendezésében szombaton este mutatja be a szegedi társulat a kisszínházban. Egy budapesti lerobbant, régi bérházban játszódik a fergetegesnek ígérkező bohózat, amelynek premierjét Horváth Péter rendezésében szombaton este tartják a kisszínházban. - H. P. Bigest Ausztráliában élő, magyar származású ötvenes író, rendező. 1992-ben Tokióban ismerkedtem meg vele, amikor a Ciao Bambino című darabommal megnyertem ott egy hangjáték-világversenyt. O is a gyerekkoráról írt hangjátékot, és már akkor beszélgettünk vele a Habról, amit azután én fordítottam magyarra. Átdolgoztuk egy kicsit, de ettől még nem az én darabom - állítja a drámaíróként is ismert rendező, aki évekkel ezelőtt Dollármama címmel már színpadra állította a bohózatot. Szegeden most azért ragaszkodott az eredeti címhez, mert úgy érzi, a Hab hab a tortán: semmi komoly nincs benne, könnyed szórakozást kínál. - A polgári vígjátékírás a zsidó humorban gyökerezik, hajszálereken mindenhová eljut, ezért nemzetközi. A humor tárgya lehet helyhez kötött, de működése, ritmusa és gondolkodásmódja a világon mindenhol hasonló. A vérbohózat műfaji megjelölés arra utal, hogy a Hab a bohózatnál is bohózatabb. Bigest barátom a négy felvonás helyett legszívesebben négy felvonyítást írt volna, végül mégis maradt inkább a négy sikolynál - mondja Horváth Péter, aki rögtön megnyugtat mindenkit: ez nem azt jelenti, hogy négy részben játszszák. A hat szerepben Csarnóy Zsuzsát, Jakab Tamást, Szilágyi Annamáriát, Bokor Noémit és Csomor Ágnest láthatja a közönség, valamint Janik Lászlót, akinek az egyik jelenetben alsónadrágban kell színre lépnie. Mivel nem egy vonzó fiatal lány, de nem is a Schwartzenegger, kicsit meghökkentő a látvány... Horváth Péter szerint a humor Magyarországon furcsán háttérbe szorított műfaj, Karinthy Frigyes épphogy csak tagja a Parnaszszusnak. Nagy Lajosnak, Rejtő Jenőnek épphogy megbocsátják, hogy ők is foglalkoztak irodalommal. Pedig nagyon is értékelendő dolog, ha háromszáz ember két órán keresztül jól érzi magát a színházban. A nevetés megtisztít, és jobbá is tesz egy kicsit. - Amerikában élő nagybátyámat egyszer borotválkozni láttam: a tükörből egy szomorú, megfáradt öregember nézett szembe önmagával. Ám amikor észrevette, hogy megérkeztem, fülig érő mosollyal fordult meg, és rögtön tizenöt évet fiatalodott. Amikor a napokban az egyik szegedi újságárus hölgynél vásároltam, az élet összes borzalma rajta volt az arcán, és legszívesebben meggyilkolt volna, amiért újságot akartam nála venni. Amikor ettől zavarba jöttem, eltette a kétszáz forintosomat, és azt mondta, nem is adtam oda. Mennyivel jobb lenne, ha az ember nem terhelné a másikat és saját magát sem azzal a sok szörnyűséggel, amit érez, hanem mosolyogna, és akkor mindenkinek jobb lenne javasolja Horváth Péter, aki úgy véli, vígjátékot írni, rendezni és játszani komoly szakmai feladat, de senki sem értékeli igazán. Egy héttel a premier előtt mindig eljutunk oda, hogy gyűlöljük a szerzőt, a rendezőt, elátkozzuk azt a pillanatot, amikor belekezdtünk, mert a produkció nyilvánvalóan kudarc lesz, bukta, senki sem fog rajta nevetni. Kedden még én is úgy éreztem, jobb lenne inkább három nap alatt bemutatni a III. Richárdot, mert ezen ember nem fog mosolyogni. De szerdán beült a próbára két kollégánk, akik nevettek, és ez némi reménysugárt jelentett: talán mégis sikerül. HOLLÓSI ZSOLT Dante - Szeged után Rómában MUNKATÁRSUNKTÓL A Római Magyar Akadémiai termeiben ma este nyílik a Dante Alighieri a kortárs magyar művészetben című kiállítás, amelyen negyvenhárom magyar művész, több mint száz alkotása, festmények, grafikák, szobrok és érmek láthatók. A szegedi Olasz Kulturális Központ által is szervezett kiállítást Girolamo Arnaldi, a római, és Pál József, a szegedi egyetem professzora nyitja meg. A Tóth Attila művészettörténész által rendezett tárlat iránt Itáliában nagy az érdeklődés: Róma után további helyszíneken, Arpinóban és Pescarában mutatják be a korábban Szegeden is kiállított alkotásokat. A megnyitó után a nemzeti kutatásfejlesztési program keretében támogatott munkálatok eredményeit ismertetik magyar és olasz szakemberek. A magyar emlékek Olaszországban, Jelenkori értékeink megőrzése című projekt keretében a szegedi egyetem és a Római Magyar Akadémia által közösen olasz nyelven kiadott magyar-olasz tanulmányok és dokumentumok három kötetét mutatják be. A sorozat főszerkesztője a kutatásokat is koordináló Pál József. A köteteket magyar részről Glatz Ferenc, Prokopp Mária, Sárközy Péter, olasz részről Girolamo Arnaldi, Giovanna Motta és Antonello Biagini professzorok ismertetik. A hatvannégy tanulmány és eredeti dokumentum a történelmi, művelődéstörténeti kapcsolatok korábban nem ismert tényeit tárja az olvasók elé. Miidósa Erika jubileuma MUNKATÁRSUNKTÓL A világ jelenlegi legjobb Éj királynőjének tartják a Berdál Valéria növendékeként a szegedi konzervatóriumból indult Miklósa Erikát (képünkön az Éj királynője jelmezében a Metropolitanben James Levine karmesterrel), aki 15 éve a zenében címmel jubileumi koncertet ad szombaton este a Nemzeti Hangversenyteremben. A közreműködő MÁV Szimfonikusokat Harazdy Miklós vezényli, a koloratúrszoprán vendégeként fellép a milánói Scala sztárbaritonja, Leo Nucci és az Operaház vezető mezzója, Wiedemann Bernadett. Hanna Mela képei a Somogyiban Szenti Tibor író, néprajzkutató nyitotta meg tegnap a szegedi Somogyi-könyvtárban a Hanna Mela festőművész válogatott képeiből rendezett kiállítást. Hanna Mela festőművész Aradon született 1892-ben, iparművészeti, majd Barcsay Jenő évfolyamtársaként képzőművészeti főiskolát végzett, ahol Rudnay Gyula volt a mestere. Már az 1920-as, '30-as években rangos kiállításokon szerepeltek és keltek el művei a Nemzeti Szalonban, a Műcsarnokban, a velencei biennálékon és Párizsban. Dolgozott olajjal, temperával, vízfestékkel, szénnel. Tematikája is gazdag: festett bibliai és lovagkori témákat, városi és falusi életképeket, portrékat, karikatúrákat, amelyeken a fergeteges mozgás vagy az egyes figurák egyénisége nyűgözi le a nézőt. Tájképeinek hangulatteremtő ereje magával ragadó. Szerette az Alföldet, gyakran volt vendége a baráti Vekerdy családnak Vásárhelyen és Mártélyon. Pedagógusbarátait segítendő illusztrációkat, bábukat, díszleteket készített óvodások, kisiskolások számára. Ennek az anyagnak jelentős része a martonvásári óvodamúzeumba került. 1972-ben hunyt el, életműve eredeti színt jelentett a 20. század magyar festészetében. Film Ilia Mihályról MUNKATÁRSUNKTÓL A Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiója portréfilmet forgatott a Szegeden élő irodalomtörténészről, nyugalmazott egyetemi docensről, Ilia Mihályról. A kortársai, tanítványai által „ember-ember" szakos tanárnak, „irodalmi emigránsnak" nevezett oktató tápéi gyermekkoráról, családjáról, szegedi egyetemi éveiről beszél a kamera előtt. Visszaemlékezik a Tiszatájnál eltöltött másfél évtizedére, a kor kulturális életének „mindenható urával", Aczél Györggyel folytatott csatározásaira, különös menesztésére a lap éléről, és emellett őszintén vall egykori, III/III-as megfigyeltetéséről. A filmben megszólalnak pályatársai, tanítványai (Csapody Miklós, Esterházy Péter, Fűzi László, Gálfalvi György, Páll Lajos, Péter László, Zalán Tibor, Zelei Miklós, Varga Lajos Márton, illetve egy 1994-es felvételről néhai Balassa Péter és Baka István), akik szinte rajongással beszélnek az Ilia Mihályhoz fűződő kapcsolatukról. Az 50 perces portréfilm szerkesztő-riportere furkovics János, rendezője, vágója Szabó Beatrix, operatőre Fodor Balázs. Az Ilia tanár úr című filmet március 5-én, vasárnap 11 óra 5 perckor sugározza a Magyar Televízió l-es csatornája.