Délmagyarország, 2006. március (96. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-23 / 69. szám

14 • MEGYEI TÜKÖR* CSÜTÖRTÖK, 2006. MÁRCIUS 23. A márciusi télből - szélviharos nyárba Időjárási szélsőségek várhatók az idén A télies március összefügghet a . globális fölmelegedéssel az égliajlatkutatő véleménye szerint. A klímának az egyik egyensúlyi állapotból a másikba való átmenete idején ugyanis sokféle szélsőség előfordulhat. Emlékezetes, tavaly már tornádó is volt Magyarországon - a jövőben is lehetnek hasonló szélviharok. Az MTA nemrég lezárult Vahava-projektje ajánlásokat fogalmaz meg az időjárási szélsőségek kivédésére. „Miért hallani annyit a globális fölmelegcdésről, amikor még márciusban is télies az időjárás?" - tették föl sokan a napokban a kérdést, amikor még tartott a márciusi tél. Rövidülő tavaszok A mind később kezdődő tavasz valóban a globális éghajlatváltozás egyik jele lehet - mondja Makra László, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének docense. A változások egyik szembeötlő - az utóbbi években is mutatkozni látszó - eleme lehet, hogy a szó szoros értelmében vett tél egyre később, akár január elején kezdődik, s elhúzódik egészen március végéig. Maga a tavasz drámaian lerövidül: áprilisban kezdődik igazán. A nyár eltarthat októberig is, az őszies időjárás pedig csak december végén fejeződik be. Az évszakok eltolódása - melyből nemrég a „márciusi telet" érzékeltük mellett az időjárási szélsőségek is jellemzőek lesznek: nagyon sok csapadékot hozó időszakok válthatják egymást nagyon szárazokkal, egyazon éven belül is jelentkezhet belvíz és aszály. Szokásosnál hevesebb szélviharok is várhatóak a jövőben Belvíz és aszály akár egyazon éven belül is bekövetkezhet - különösen a Dél-Alföldön. A Vahava-projckt megoldást kínál Illusztráció: SchmiJt Andrea emlékezetes: tavaly nyáron már tornádó is volt Kőbányán. Fölmelegedés lesz Szélsőséges időjárási események a klíma egyik egyensúlyi állapotából a másikba való átmenet idején alakulnak ki. A létrejövő új állapot legjellemzőbb vonása valóban a fölmelegedés lesz - mondja az éghajlatkutató. Máris olyan mérvű fölmelegedés következett be az ipari forradalom óta, amilyenre, ehhez hasonlóan rövid idő alatt, nem volt példa. - Föl kell készülni arra: a FIZETETT klíma a következő tíz-húsz évben megváltozik az eddigihez képest. Ehhez alkalmazkodni kell, a szélsőségeket ki kell védeni, mely csak tudatos klímapolitika alkalmazásával lehetséges - hívja föl a figyelmet Zágoni Miklós fizikus, a Magyar Tudományos HIRDETÉS Akadémia közelmúltban lezárult Vahava- (változás-hatás-válaszadás) projektjének egyik szakértője. A Dél-Alföldnek fontos Hogyan? Ezt kutatta három éven át a Láng István akadémikus vezette projekt; a munkákról - még a kutatások időszakában tájékoztatót is tartott Szegeden. A kutatások eredményei alapján szükséges volna nemzeti éghajlat-változási stratégia létrehozása azonnali, illetve rövid- és középtávú feladatok megoldásával. A stratégiában foglalt ajánlásokat a Vahava az országgyűlés elé tárja, amely törvényt, illetve határozatot hozhat ezek végrehajtásáról. A Dél-Alföld számára az országos átlagnál sokkal fontosabb lehet a szélsőségek elleni védekezés - lévén, hogy ennek a régiónak az időjárása még a klíma egyensúlyi állapotában is elég szélsőséges volt. F.CS. VAHAVA-AJANLASOK Át kellene gondolni a természeti katasztrófák (árvíz, belvíz, jégkár, aszály) ellen köthető biztosítási formákat; szükség lehet az építészeti szabványok hosszú távú módosítására energiatakarékossági és lakhatási-hővédelmi szempontból; a katasztrófavédelem anyagi eszközeit, személyi állományát fejleszteni kellene. A vízügynek a belvíz, áradás elleni védekezés mellett az aszály, a vízhiány elleni védekezésre, a vízmegtartásra is gondot kellene fordítania. Az agráriumban folytatni kell a szélsőséges víz- és időjárást jól tűrő növényfajták nemesítését. A közegészségügyben meg kell oldani a hőségriasztást, az idősek és betegek ellátását hosszan tartó hőhullámok esetén. Az energetikában az innováció, az alternatív energiaforrásokat alkalmazó technológiák kifejlesztése, az energiatakarékos termékek, megoldások nemzetközi piacra segítése a feladat. IDÉN IS PANELPROGRAM Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter március 16-án kiírta az idei panelpályázatot. A támogatás célja az iparosított technológiával épült lakóépületek (panelházak) energiatakarékos felújítása, illetve ezen lakóépületek gépészeti rendszereinek, berendezéseinek, valamint a közvetlen környezetükben lévő utak, parkolók, játszóterek, parkok korszerűsítése, felújítása. 2002 óta összesen 2489 panelfelújítási pályázatot támogatott a kormány, mely 113 174 lakás korszerűsítését jelenti - ismertette áz elmúlt négy év számait Kolber István miniszter. Több százezer ember otthona szépült meg eddig, és ilyen ütemben 2013-ig, a következő uniós költségvetési ciklus végéig a hazai panelállomány 80%-a felújítható. A finanszírozásba az Európai Unió is beszáll. Mivel a 2006. évi költségvetési törvény biztosítja, hogy a támogatási keret „felülről nyitott", minden olyan pályázat számíthat a korszerűsítési támogatásra, amelyet az előírásoknak megfelelően nyújtanak be. A pályázat szempontjából iparosított technológiával épült lakóépületeknek tekintendő a panel, a blokk, az alagútzsalu, valamint az öntöttfalas, a vasbeton vázas és egyéb előregyártott technológia felhasználásával épült lakóépület. A támogatást az alábbi munkálatokra lehet igénybe venni: nyílászárók szigetelése, cseréje, tető vagy pincefödém szigetelésével együtt, homlokzat hőszigetelése; az épületgépészeti rendszerek, felújítása, az épület környezetének korszerűsítése. Támogatás igényelhető továbbá a „panellakások távfűtési berendezései lakásonkénti önálló fűtési energiafogyasztás-szabályozására" és a fűtési vezetékhálózat ehhez szükséges átalakítására. Csak olyan pályázat nyújtható be, melynek eredményeként a pályázat szerinti korszerűsítést követően az épület valamennyi lakásában korszerűsítik a hálózatot. Az igényelt állami támogatás mértéke a beruházási érték maximum 1/3-a, de lakásonként legfeljebb 400.000 Ft lehet. A költségmegosztás a következő: a települési önkormányzat minimum a költség 1/3-át, a tulajdonos/ok minimum a költség 1/3-át, a központi költségvetés maximum a költség 1/3-át fedezi. A települési önkormányzat, illetve a többi tulajdonostárs - az adott épület esetében - átvállalhatja részben vagy egészben az egyes tulajdonost terhelő saját részt. Önálló pályázatot is nyújthatnak be a társasházak és lakásszövetkezetek, amennyiben adószámmal rendelkeznek. Ebben az esetben az önkormányzatot terhelő 1/3 részt, vagyis a saját részükkel együtt összesen 2/3 részt is a pályázóknak kell biztosítani. Az állami támogatás mértéke változatlan. A pályázat során csak azok a települési önkormányzatok - beleértve a fővárosi önkormányzatot és a fővárosi kerületeket is - nyerhetnek el állami támogatást, amelyek maguk is pályázat útján működtetett támogatási rendszert hoznak létre rendeleti úton, a közigazgatási határaikon belül elhelyezkedő, iparosított technológiával épült társasházak, lakásszövetkezeti épületek, illetve önkormányzati bérházak energiatakarékos felújításának elősegítésére és az épületek környezetének korszerűsítésére, felújítására. A pályázónak a pályázat benyújtásakor pályázatonként kétlépcsős pályázat esetén egyszeri, 20.000 Ft összegű pályázati díjat kell fizetni. A pályázatok befogadása folyamatos, benyújtási határidő: 2006. szeptember 29. MEGÚJUL VÁC BELVÁROSA Vác Önkormányzata „Vác, Főutca - Főtér program" című pályázatával közel 840 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert ei a Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) keretében. A pénzből helyreállítják a település barokk belvárosát. A város 93 millió forint önerőt biztosít a kapott 840 millió mellé, így a beruházás összköltsége 933 millió forint. Vác főterének régi kialakítása, valamint az épületek állapota és használata nem felelt meg egy korszerű, frekventált városszerkezeti képnek, ezért indokolt volt a Március 15. tér teljes felújítása. A beruházás során megtörtént a tér forgalmi rendezése, a térburkolatok és zöldfelületek megújítása. Új utcabútorokat helyeztek el, a tér fórum jellegét erősíti a Konstantin kert és zenepavilon építése. Megtörténik a tér gyalogos kapcsolódásainak kialakítása, valamint az elavult közművek teljes rekonstrukciója. A felújítás a műemlék épületek rekonstrukciójára is kiterjed. A fejlesztés munkahelyeket teremt a megújuló belvárosi részben, ahol új gazdasági tevékenységek, üzletsorok kaphatnak helyet. A barokk belvárosi kép és építészeti értékek megóvásával egy vonzó környezet jön létre, amely serkenti a vállalkozói kedvet, egyúttal emeli a szolgáltatások színvonalát. Létrejöhet egy valódi főtér és sétálóutca, visszatérhet a századforduló óta fokozatosan eltűnő kisvárosi hangulat, a lakosság ismét a főtéren korzózhat.