Délmagyarország, 2006. március (96. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-23 / 69. szám

8 •MEGYEI TÜKÖRCSÜTÖRTÖK, 2006. MÁRCIUS 23. SZEMBESÍTJÜK OLVASÓINKKAL Felismeri-e Vajda Júliát? Játékunkban arra invitáljuk olvasóinkat, tippeljenek velünk: ki van a képen ? Újságíróink mutatnak egy fényképet egy Csongrád megyei híres emberről. Ismeri ót ? Mit mond önnek a portré, az arcvonások • VAJDA JÚLIA Ezúttal Vajda Júlia fotóját mutattuk meg a szegcdi járókelőknek. Volt, aki a Szegedi Nemzeti Színház kiváló operaénekeséről azt hitte, hogy politikus. Volt, aki a kép alapján nem ismerte fel, de a név már ismerősen csengett neki. Akadt, aki azonnal tudta, kiről készült a fotó. ^PÍ Halmosi Henriett főiskolai hallgató: - Ismerős az arc, de nem ugrik be, hogy ki lehet. Nem, nem tudom. Tippelni, találgatni pedig nem szeretnék. Most mi lesz? Azzal sem jutottam közelebb, hogy megmondta, a kultúrához van köze. Énekes? Operaénekes? Nem rémlik. Sajnálom. Vajda Júlia? Nem, nem ismerem. Tamási Zoltán egyetemi hallgató: - Nem rémlik... Ki lehet? Ki lehet? Talán politikus. Arra, hogy melyik párt tagja, egyáltalán baloldali vagy jobboldali lehet-e, nincs tippem. Nem politikus, hanem művész? Énekes? Hú! De ennyi segítség sem elég. A képen a szegedi színház magánénekese, Vajda Júlia látható? így sem ismerős. Sajnálom. Víg Zsolt köztisztasági dolgozó: - Nem tudom, nem tűnik ismerősnek. Nincs is tippem. Most akkor mi lesz? Segít? Találgassak, hogy ki lehet? Nem akarok találgatni. Művész, orvos, pedagógus, politikus közül az egyik a foglalkozása? így sem tudom. Vajda Júlia? így már igen, szegedi operaénekes, csak a képet és a nevét nem tudtam összehozni. KanyóÁdám tanár: - Vajda Júlia operaénekes! Persze, hogy felismerem! A kiváló operaénekes a Szegedi Nemzeti Színház tagja. Szeretem a zenét, rendszeresen járok koncertekre, hangversenybérletem is van. A klasszikus zenét kedvelem. Régebben jártam operaelőadásokra is, még Pál Tamás idejében, mostanában már Szegedi konferencia a nemzetközi felelősségről, a tragédiák feldolgozásáról Politikusok kilenc országból A Szeged Biztonságpolitikai Központ egyik legnagyobb szabású idei rendezvényére kerül sor ma és holnap Szegeden, a Tisza Szállóban (Wesselényi u. 6.)- Kilenc országból összesen 160-an vesznek reszt a Külügyminisztérium által támogatott nemzetközi fórumon, amelynek fő célja a térség aktuális biztonsági kihívásainak elemzése, és az azokra adott lehetséges válaszok bemutatása. MUNKATÁRSUNKTÓL A fórum alapvetően két témakört kíván körüljárni. A konferencia első napján általános biztonságpolitikai problémákkal foglalkozik abból a tényből kiindulva, hogy a korábbi, bipoláris nemzetközi biztonsági rendszer összeomlott, helyette pedig új egyelőre nem született. Ebben a helyzetben pedig különleges szerepet kap a nemzeti felelősség. A párbeszéd, a média és a politika felelőssége. Az előadók volt és jelenlegi miniszterek, nagykövetek, egyetemi tanárok és biztonságpolitikai szakemberek, köztük Szőke László külügyi államtitkár, Martonyi János volt külügyminiszter, aki a nemzeti felelősségről tart előadást, Chrudinák Alajos újságíró az iszlám világról és a média felelősségéről beszél, a délkelet-európai dilemmákat elemzi Sven Alkalaj, Bosznia és Hercegovina NATO-hoz akkreditált nagykövete, Arian Starova volt albán külügyminiszter és Pavle fankovics volt szerb honvédelmi miniszterhelyettes. A fórumon megvitatandó második kérdéskör: lehet-e a történelem az élet tanítómestere? Azaz: akarunk-e, tudunk-e tanulni hibáinkból? Azt, hogy párbeszéd és integráció híján milyen veszélyek leselkednek a térségre, mi sem jellemezhetné jobban az elmúlt 15 év délszláv válságánál. A fórum azt kívánja körüljárni, hogy a jugoszláv utódállamokban és a válság által közvetlenül érintett szomszéd országokban mennyire sikerült földolgozni a tragédiához vezető okokat és a történteket, illetve az oktatásban, elsősorban a középiskolákban foglalkoznak-e ezekkel a kérdésekkel, és ha igen, hogyan. Magyarán: képesek-e az egyes államok iskolarendszerében elfogulatlan elemzését adni a tragédiának, elősegítve, hogy a megosztottság és a gyűlölet helyét a közös jövőt megalapozó együttműködés iránti elkötelezettség, a nacionalizmust pedig az euro-atlanti integrációban való közös részvétel érdek- és értékrendszere válthassa fel? A nemzetközi fórum egyébként jelentős idegenforgalmi missziót is betölt, hiszen közel 400 vendégéjszakát hoz Szegednek. Pompár László: Többségben vannak a stoppolós érdeklődők Ma már nem a szűcs az úr a mesterek között Mindössze pár hónapjuk van a szűcsöknek és szőrmeárusoknak arra, hogy kitermeljék maguknak azt a hasznot, amiből az év hátralevő időszakában megélhetnek. Szegeden már alig találni mesterembert, mert vagy kiöregedtek és abbahagyták a szakmát, vagy a fővárosba költöztek. Nehéz helyzetben van a szűcsszakma. Szegeden is egyre kevesebben foglalkoznak bundakészítéssel. Pompár László utolsó mohikánként tapasztalt szűcsmesterekkel állítatja elő algyői varrodájában a szebbnél szebb nemesprém és irhabundákat, amiken szegedi üzletében próbál túladni. Bunda a fővárosból - A nemesprém örök divat, igény is lenne rá, mégis egyre kevesebben engedhetik meg maguknak ezt a i ÍKWH fajta luxust. A vá- Többen javíttatnak, mint vásárolnak-magyarázza Pompár László Fotó: Frank Yvette sárlók közül eltűnt a középréteg: vagy egyáltalán nincs pénzük az embereknek, vagy nagyon sok van. Utóbbinak pedig csak az első osztályú áru kell, nem számít, mennyiért. Ez még nem is lenne baj, de ehhez párosul ezen vásárlóréteg sznobsága. Inkább többszörös árat fizetnek ki egy-egy darabért Budapesten, csak hogy elmondhassák: bundájukat a Váci utcán vásárolták meg - mondja Pompár László. Szegeden ezért inkább javíttatni viszik az emberek megkopott bundáikat, semmint új darabot vásároljanak. - Több a stoppolós érdeklődő, mint a vásárló. Ráadásul a vevők durván alkudoznak a fix árakra is. Pedig iszonyú kis haszonnal dolgozunk, ráadásul sokat kell költeni reklámra, hogy az emberek egyáltalán bejöjjenek a boltba. Tavasszal pedig már előállítási költség alatt áruljuk a bundákat. Ha ezek az akciók is lemennek, vége a szezonnak - mondja Pompár László. A rókák öröme Hogy mégis melyik a legnépszerűbb bunda a vásárlók körében? Nagyobb részben az olcsóbb irhát, kisebb részben a pézsmából, mormotából és nercből készült szőrmebundákat keresik az emberek. A vörös- és ezüstróka kezd kimenni a divatból: drága az alapanyag és vastag a szőre, ami a hölgyeknek nem éppen kellemes viselet. Szeged környékén pedig egyedül a rókapopuláció az, ami olyan számban fordul elő, hogy megérje a vadászoknak a bundájáért puskavégre kapni az állatokat. - Pézsmapocok is akad, de olyan kevés van belőle, hogy egy emberöltő lenne, mire összejönne egy bundáravaló - mondja Pálfi Zoltán fővadász, aki a '80-as években maga is lelkesen vadászott a rókákra, hogy bundájukat szűcsmestereknek kínálja fel eladásra. Elmondása szerint egyre kevesebben lövik az állatot szőrméje miatt, hiszen a ravaszdiból is legalább tizenöt példányt kell elejteni ahhoz, hogy egy szép rókabunda jöjjön ki belőle. Harminc év felett A szűcsszakma jövőjét egyedül a hölgyek menthetik meg. Ha valaki harmincöt-negyven éves lesz, biztosan eljön venni egy bundát. Ettől az életkortól van igényük a nőknek arra, hogy szép szőrmében jelenjenek meg például egy bálon - mesél a tapasztalatokról Pompár László, aki minden évben külföldi szőrmekiállításokon is részt vesz, ahol a legújabb fazonokkal ismerkedik meg. - Nekünk kellene ott árulnunk, mert jóval olcsóbban állítunk elő egy bundát, de a nemzetközi piacra lehetetlen betörni. Mi első-, másod- és harmadosztályú anyagokból dolgozunk, hiszen itthon csak ezt tudják megfizetni. Külföldön az első osztályú sem kell, csak a csúcsminőséget keresik - nem számít, mi az ára. Nyugaton egy irhabundáért 2000 eurót is elkérnek, mi nyolcvan-százezer forintért (350-400 euróért) árusítunk igazán szép darabokat mondja. Pompár László abban bízik, pár évig még eltartja a szegedi vásárlóréteg a szakmát, legfeljebb a javításból élnek majd meg. Ha így sem érné meg csinálni, a maradék szűcsnek is Pestre kell mennie. - Régen, ha valaki csúnyán nézett egy szűcsre, nem adták el neki a kabátot, olyan sok volt a vásárló. Ma már nem a szűcs az úr mondja. KG. G. Hozza lendületbe vállalkozását! Válasszon a Lendület Portálon összegyűjtött EU-pályázatok és allami források közül! www.lendulet.hu (06 1) 225 5600 Egyetlen kattintás - megannyi lehetőség