Délmagyarország, 2006. március (96. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-23 / 69. szám

8 •MEGYEI TÜKÖR­CSÜTÖRTÖK, 2006. MÁRCIUS 23. SZEMBESÍTJÜK OLVASÓINKKAL Felismeri-e Vajda Júliát? Játékunkban arra invitáljuk olvasóin­kat, tippeljenek velünk: ki van a ké­pen ? Újságíróink mutatnak egy fény­képet egy Csongrád megyei híres em­berről. Ismeri ót ? Mit mond önnek a portré, az arcvonások • VAJDA JÚLIA Ezúttal Vajda Júlia fotóját mutattuk meg a szegcdi járókelőknek. Volt, aki a Szegedi Nemzeti Színház kiváló operaénekeséről azt hitte, hogy poli­tikus. Volt, aki a kép alapján nem is­merte fel, de a név már ismerősen csengett neki. Akadt, aki azonnal tudta, kiről készült a fotó. ^PÍ Halmosi Henriett főis­kolai hallgató: - Ismerős az arc, de nem ugrik be, hogy ki lehet. Nem, nem tu­dom. Tippelni, találgatni pedig nem szeretnék. Most mi lesz? Azzal sem jutottam közelebb, hogy megmondta, a kultúrához van köze. Énekes? Operaéne­kes? Nem rémlik. Sajnálom. Vajda Júlia? Nem, nem isme­rem. Tamási Zol­tán egyetemi hallgató: - Nem rém­lik... Ki lehet? Ki lehet? Talán politikus. Ar­ra, hogy me­lyik párt tagja, egyáltalán balol­dali vagy jobboldali lehet-e, nincs tippem. Nem politikus, hanem művész? Énekes? Hú! De ennyi segítség sem elég. A képen a szegedi színház magánénekese, Vajda Júlia látható? így sem is­merős. Sajnálom. Víg Zsolt köztisztasági dolgozó: - Nem tu­dom, nem tű­nik ismerős­nek. Nincs is tippem. Most akkor mi lesz? Segít? Találgas­sak, hogy ki lehet? Nem akarok találgatni. Művész, orvos, peda­gógus, politikus közül az egyik a foglalkozása? így sem tudom. Vajda Júlia? így már igen, szegedi operaénekes, csak a képet és a nevét nem tudtam összehozni. KanyóÁdám tanár: - Vajda Júlia operaénekes! Persze, hogy felismerem! A kiváló opera­énekes a Sze­gedi Nemzeti Színház tagja. Sze­retem a zenét, rendszeresen já­rok koncertekre, hangverseny­bérletem is van. A klasszikus ze­nét kedvelem. Régebben jártam operaelőadásokra is, még Pál Ta­más idejében, mostanában már Szegedi konferencia a nemzetközi felelősségről, a tragédiák feldolgozásáról Politikusok kilenc országból A Szeged Biztonságpolitikai Központ egyik legna­gyobb szabású idei rendezvényére kerül sor ma és holnap Szegeden, a Tisza Szállóban (Wesselényi u. 6.)- Kilenc országból összesen 160-an vesznek reszt a Külügyminisztérium által támogatott nemzetközi fórumon, amelynek fő célja a térség aktuális biztonsági kihívásainak elemzése, és az azokra adott lehetséges válaszok bemutatása. MUNKATÁRSUNKTÓL A fórum alapvetően két témakört kíván körüljárni. A konferencia első napján általános biztonságpoliti­kai problémákkal foglalkozik abból a tényből kiin­dulva, hogy a korábbi, bipoláris nemzetközi bizton­sági rendszer összeomlott, helyette pedig új egyelőre nem született. Ebben a helyzetben pedig különleges szerepet kap a nemzeti felelősség. A párbeszéd, a média és a politika felelőssége. Az előadók volt és je­lenlegi miniszterek, nagykövetek, egyetemi tanárok és biztonságpolitikai szakemberek, köztük Szőke László külügyi államtitkár, Martonyi János volt kül­ügyminiszter, aki a nemzeti felelősségről tart elő­adást, Chrudinák Alajos újságíró az iszlám világról és a média felelősségéről beszél, a délkelet-európai dilemmákat elemzi Sven Alkalaj, Bosznia és Herce­govina NATO-hoz akkreditált nagykövete, Arian Starova volt albán külügyminiszter és Pavle fanko­vics volt szerb honvédelmi miniszterhelyettes. A fórumon megvitatandó második kérdéskör: le­het-e a történelem az élet tanítómestere? Azaz: aka­runk-e, tudunk-e tanulni hibáinkból? Azt, hogy pár­beszéd és integráció híján milyen veszélyek leselked­nek a térségre, mi sem jellemezhetné jobban az el­múlt 15 év délszláv válságánál. A fórum azt kívánja körüljárni, hogy a jugoszláv utódállamokban és a vál­ság által közvetlenül érintett szomszéd országokban mennyire sikerült földolgozni a tragédiához vezető okokat és a történteket, illetve az oktatásban, elsősor­ban a középiskolákban foglalkoznak-e ezekkel a kér­désekkel, és ha igen, hogyan. Magyarán: képesek-e az egyes államok iskolarendszerében elfogulatlan elem­zését adni a tragédiának, elősegítve, hogy a megosz­tottság és a gyűlölet helyét a közös jövőt megalapozó együttműködés iránti elkötelezettség, a nacionaliz­must pedig az euro-atlanti integrációban való közös részvétel érdek- és értékrendszere válthassa fel? A nemzetközi fórum egyébként jelentős idegen­forgalmi missziót is betölt, hiszen közel 400 ven­dégéjszakát hoz Szegednek. Pompár László: Többségben vannak a stoppolós érdeklődők Ma már nem a szűcs az úr a mesterek között Mindössze pár hónapjuk van a szűcsöknek és szőrmeárusoknak arra, hogy kiter­meljék maguknak azt a hasznot, amiből az év hát­ralevő időszaká­ban megélhetnek. Szegeden már alig találni mesterem­bert, mert vagy ki­öregedtek és ab­bahagyták a szak­mát, vagy a fővá­rosba költöztek. Nehéz helyzetben van a szűcsszak­ma. Szegeden is egyre keveseb­ben foglalkoznak bundakészítéssel. Pompár László utolsó mohikán­ként tapasztalt szűcsmesterekkel állítatja elő algyői varrodájában a szebbnél szebb ne­mesprém és irha­bundákat, amiken szegedi üzletében próbál túladni. Bunda a fővárosból - A nemesprém örök divat, igény is lenne rá, mégis egyre kevesebben engedhetik meg maguknak ezt a i ÍKWH fajta luxust. A vá- Többen javíttatnak, mint vásárolnak-magyarázza Pompár László Fotó: Frank Yvette sárlók közül eltűnt a középréteg: vagy egyáltalán nincs pénzük az embereknek, vagy nagyon sok van. Utóbbinak pedig csak az első osztályú áru kell, nem számít, mennyiért. Ez még nem is lenne baj, de ehhez párosul ezen vásárlóréteg sznob­sága. Inkább többszörös árat fizet­nek ki egy-egy darabért Budapes­ten, csak hogy elmondhassák: bundájukat a Váci utcán vásárol­ták meg - mondja Pompár László. Szegeden ezért inkább javíttatni viszik az emberek megkopott bun­dáikat, semmint új darabot vásá­roljanak. - Több a stoppolós ér­deklődő, mint a vásárló. Ráadásul a vevők durván alkudoznak a fix árakra is. Pedig iszonyú kis ha­szonnal dolgozunk, ráadásul so­kat kell költeni reklámra, hogy az emberek egyáltalán bejöjjenek a boltba. Tavasszal pedig már előál­lítási költség alatt áruljuk a bun­dákat. Ha ezek az akciók is lemen­nek, vége a szezonnak - mondja Pompár László. A rókák öröme Hogy mégis melyik a legnépsze­rűbb bunda a vásárlók körében? Nagyobb részben az olcsóbb irhát, kisebb részben a pézsmából, mor­motából és nercből készült szőr­mebundákat keresik az emberek. A vörös- és ezüstróka kezd kimen­ni a divatból: drága az alapanyag és vastag a szőre, ami a hölgyek­nek nem éppen kellemes viselet. Szeged környékén pedig egyedül a rókapopuláció az, ami olyan számban fordul elő, hogy megérje a vadászoknak a bundájáért pus­kavégre kapni az állatokat. - Pézs­mapocok is akad, de olyan kevés van belőle, hogy egy emberöltő lenne, mire összejönne egy bun­dáravaló - mondja Pálfi Zoltán fő­vadász, aki a '80-as években maga is lelkesen vadászott a rókákra, hogy bundájukat szűcsmesterek­nek kínálja fel eladásra. Elmondá­sa szerint egyre kevesebben lövik az állatot szőrméje miatt, hiszen a ravaszdiból is legalább tizenöt pél­dányt kell elejteni ahhoz, hogy egy szép rókabunda jöjjön ki belőle. Harminc év felett A szűcsszakma jövőjét egye­dül a hölgyek menthetik meg. ­Ha valaki harmincöt-negyven éves lesz, biztosan eljön venni egy bundát. Ettől az életkortól van igényük a nőknek arra, hogy szép szőrmében jelenjenek meg például egy bálon - mesél a tapasztalatokról Pompár László, aki minden évben külföldi szőr­mekiállításokon is részt vesz, ahol a legújabb fazonokkal is­merkedik meg. - Nekünk kelle­ne ott árulnunk, mert jóval ol­csóbban állítunk elő egy bundát, de a nemzetközi piacra lehetet­len betörni. Mi első-, másod- és harmadosztályú anyagokból dolgozunk, hiszen itthon csak ezt tudják megfizetni. Külföldön az első osztályú sem kell, csak a csúcsminőséget keresik - nem számít, mi az ára. Nyugaton egy irhabundáért 2000 eurót is el­kérnek, mi nyolcvan-százezer forintért (350-400 euróért) áru­sítunk igazán szép darabokat ­mondja. Pompár László abban bízik, pár évig még eltartja a szegedi vásárlóréteg a szakmát, legfeljebb a javításból élnek majd meg. Ha így sem érné meg csinálni, a maradék szűcsnek is Pestre kell mennie. - Régen, ha valaki csúnyán nézett egy szűcsre, nem adták el neki a ka­bátot, olyan sok volt a vásárló. Ma már nem a szűcs az úr ­mondja. KG. G. Hozza lendületbe vállalkozását! Válasszon a Lendület Portálon összegyűjtött EU-pályázatok és allami források közül! www.lendulet.hu (06 1) 225 5600 Egyetlen kattintás - megannyi lehetőség

Next

/
Thumbnails
Contents