Délmagyarország, 2006. március (96. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-22 / 68. szám

SZERDA, 2006. MÁRCIUS 22. •AKTUÁLIS« 5 AMIKOR ELLENŐRNEK NÉZTÉK AZ ELLENŐRT IH Zoltán elmesélte: egyik ellenőrkollégáját már anynyira ismerték arcról az utasok, hogy amikor a műszak után hazafelé tartott a bevásárlásból, és trolira szállt - noha egy szót sem szólt, hiszen civilként, nem pedig ellenőrként utazott -, többen elővették és megmutatták neki a bérletet. Mások viszont azonnal a leszállásjelzőhöz siettek... A Greenpeace a Szegedi Paprikát is támadta Ellehetetlenülhet az élelmiszeripar Úgy látszik, a Greenpeace nemcsak a magyar mezőgazdaságot, hanem a magyar élelmiszeripart is igyekszik ellehetetleníteni mondta az MTA Szegedi Biológiai Központ főigazgatója azzal kapcsolatban, hogy a környezetvédelmi szervezet aktivistái tegnap húskonzervekre ragasztottak figyelmeztető címkéket egy budapesti Tesco Áruházban. „Génmódosított termék, nem kérünk belőle" feliratú piros-sárga matricát tettek a Greenpeace környezetvédelmi szervezet tagjai a Szegedi Paprika Rt. darált sertéshús konzervjeire. Nemes Noémi, a Greenpeace kampányfelelőse elmondta: több gyártó húskonzervét bevizsgáltatták az Országos Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézetnél (OÉTI): három konzervben mutattak ki a törvényben szabályozott 0,9 százalékot jóval meghaladó arányban génmódosított összetevőt, a szójafehérjét. A labor a Szegedi Paprika Rt. mellett a Glóbus Rt. és a lengyel Lidi húskonzerv termékeiben talált 3 százaléknál magasabb arányban génmódosított összetevőt. A törvények alapján a 0,9 százalék feletti „génszennyezést" minden esetben fel kell tüntetni a terméken - mondta Nemes Noémi. - Ma már nem az számít kivételnek, ha egy szójanövény génmódosított, hanem ha nem az hívja föl a figyelmet Dudits Dénes, az MTA Szegedi Biológiai Központ főigazgatója a Greenpeace-akció kapcsán. Voltaképpen nagyon nehéz nem génmódosított szójához jutni, akár élelmiszer-ipari, akár takarmánycélra. Hiszen a világ nagy szójaexportőrei jószerével teljes'mértékben génmódosított szóját forgalmaznak. A génmódosított szója alkalmazása azért terjedt el, mert így lehetővé válik bizonyos növényvédő szerek - herbicidek - alkalmazása a szójatermesztésben úgy, hogy a vegyszerek a gyomokat elpusztítsák, a szójanövényt viszont ne károsítsák. Mindezt egyetlen enzimfehérje egyetlen aminosavának kicserélésével sikerült a kutatóknak elérni mindössze ennyi tehát a szójában a génmódosítás. A génmódosított szója behozatalát a kontinensre egyébként az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal engedélyezte. - Amiben a Greenpeace által célba vett élelmiszer-ipari cégek hibáztak: nem tüntették föl a termék csomagolásán, hogy 0,9 százalékot meghaladó mértékben tartalmaz génmódosított összetevőt - mondja a professzor. Hozzátéve: az említett hiba nem feltétlenül olyan mértékű, hogy emiatt az ügyben szereplő cégek tevékenysége veszélybe kerüljön. Bartos András, a Szegedi Paprika Rt. vezérigazgatója arról tájékoztatta lapunkat, hogy tegnap a Greenpeace faxon szólította fel a céget, vonja vissza a génmódosított összetevőt tartalmazó termékeit. Kiderült, egy dobozukat - amit még 2004-ben gyártottak - vizsgáltatta meg a környezetvédelmi szervezet akkreditált laboratóriumban. A vezérigazgató elmondta: a szóját beszállítóktól vásárolják, akik garantálják, hogy nem éri el a kifogásolt érték az egy százalékot. A cég a következő álláspontot képviseli: kérik a vizsgálat megismétlését, hiszen az aflatoxinügy is azt bizonyította, hogy az egyszeri alkalom nem elegendő. A társaság maga is bevizsgáltatja a kontrollmintát. Amenynyiben a Greenpeace-nek igaza van, és az rt.-t kár érte, akkor a beszállító a felelős. Ha viszont a vizsgálat a Paprika Rt.-t igazolja, jogi elégtételt vesznek a környezetvédelmi szervezeten. Bartos András munkatársa is megnézte a Szegedi Paprika Rt. Greenpeace által felcímkézett termékeit a budapesti, Fogarasi úti Tescóban, és megdöbbenve vette észre, hogy a 2005-ben és 2006-ban gyártott konzervekre is ráragasztották a figyelmeztetést. F. K.-F. CS. BALOGH: SZEGED KÉSZ AVÁLTOZÁSRA „Szegeden a Fidesz jelöltjei összesen 34 ezer ajánlószelvényt gyűjtöttek össze, ami azt bizonyítja, hogy a város kész a változásra" - mondta tegnap Balogh László, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelölt azon a szegedi sajtótájékoztatón, amelyen a vasárnap nyilvánosságra hozott fideszes kampányprogramot ismertette képviselőjelölt társaival. JÉGKOCKÁT SZIGETEL A CSEMETE Egy két köbméteres jégkockát szigetel le ma délután 1 órakor a víz világnapja alkalmából a szegedi Roosevelt téren a Csemete természet- és környezetvédelmi egyesület. Az érdeklődők megtippelhetik, hogy június 6-áig, a környezetvédekni világnapig hány százaléka olvad el a jégkockának. A zöld hajtás elnevezésű kerékpáros demonstrációt ma délután 4 órától rendezik meg az akadálymentes és járható kerékpárutakért. VÍZ VILÁGNAPJA A FÜVÉSZKERTBEN Még a kaktusznak is szüksége van vízre - ez a címe a szegedi füvészkertben a víz világnapja kapcsán nyíló kiállításnak. A ma délelőtt 9 órakor nyíló bemutató a növényeknek a vízhez jutáshoz, a vízben való élethez kialakított alkalmazkodási formáit ismerteti meg a látogatókkal. A bemutató vasárnapig tekinthető meg. Térdig sárban, félméteres kátyúkban Lánctalpassal a telepre Sártenger vezet a telephelyekre Fotó: Gyenes Kálmán Sárban, közel félméteres kátyúkon keresztül vezet az út Dorozsmán az egyik ipartelephez. A vállalkozások lassan becsukhatják kapuikat, mert a kuncsaftok máshová mennek. A szegedi önkormányzat 2004 végén azt ígérte: mivel a nyugati elkerülő út elzárja majd a telep bejáratát, kialakítanak majd egy másik bejárót. Ez eddig nem történt meg. Nem szeretnénk elakadni a hatalmas sárban, ezért autónkat a Dorozsmai út-Szilva utca kereszteződésben hagyjuk és gyalog próbáljuk megközelíteni az egykori Móra Ferenc Mezőgazdasági Szövetkezet területét. Nem jutunk messzire: harminc-negyven centiméter mély kátyúk, illetve kavics- és homokdombok állják utunkat. A Magyar Közút Kht. építi a nyugati elkerülő utat, amit május 31-éigkell átadni. A telepről az egyik vállalkozó speciális autóval kijön értünk, de ezzel sem egyszerű megtenni a bevezető száz métert. Útközben kétszer majdnem elakadunk, szerencsére a sofőr a vízzel teli kátyúkat úgy ismeri, mint az inkák a folyók gázlóit. Ha menet közben kinyitnám az autó ajtaját, a sáros víz biztosan belöttyenne. Horváth Tibor, autóbontással foglalkozó vállalkozó azt magyarázza a kocsiban: az iparterületen működők - a raklapforgalmazó, a papírbálázó, a teherfuvarozó, az építési vállalkozó, a dugattyúgyártó tudják mivel jár az útépítés: a kellemetlenségekkel együtt kell élni. - Még azt is elviseltük, hogy a telep egy részének kisajátításakor elbontották a kerítést és azóta nem állították helyre. Próbáljuk megakadályozni a lopásokat, ami nem mindig sikerül. Nem szóltunk semmit, nyeltünk. De most már betelt a pohár! Veszélyben a vállalkozásunk - foglalja össze aggodalmát. A szegedi önkormányzat 2004 végén írásban azt ígérte, a telephely közúti kapcsolatát biztosítja: a Díszlet utcában negyven méter hosszú teherforgalomra alkalmas, szilárd burkolatú utat épít 2005. augusztus 31-éig. Ezzel szerették volna elkerülni, hogy a nyugati elkerülőt építők és a vállalkozók ne zavarják egymást. - Eddig egy kapavágás sem történt - mutatja a földes területet a dugattyúgyártással foglalkozó Sajtos Szűcs János, aki már megjárta: vadonatúj autójának elejét egy kátyú tönkretette. - A forgalom megcsappant, a vevők máshova mennek, mert a telep sokszor megközelíthetetlen. Kiderül, hogy a vállalkozókat tavaly szeptember végén az önkormányzat arról értesítette: a határidőt ez év május 15-ére módosítja. Addig a telephely megközelítését a Szilva utca felől biztosítja. - Az önkormányzat által biztosított úton biztonságosan legföljebb lánctalpasok járhatnának. A nagyobb alkatrészeket traktoron szállítjuk ki a sarokra, mert a vevők nem tudnak bejönni. Ráadásul regisztrált autóbontót működtetünk és a veszélyes hulladékot el kell szállíttatnunk. A kamionosok nem szívesen jönnek be - mondja Horváth Tibor, aki többi vállalkozó társával együtt értetlenül áll az útkáosz előtt. CS. GÁT LÁSZLÓ ÚJ TERV KELLETT jgg Az önkormányzat azért módosította a Díszlet utcai bejáró kialakításának a határidejét - tudjuk meg Molnár Lászlótól, a városüzemeltetési iroda vezetőjétől -, mert az egyik lakó az eredeti tervet megvétózta: az azon szereplő utat a házához közellnek találta, ezért új tervet kellett készíteni. Az irodavezető elmondta: egyeztettek a nyugati elkerülőt építő Magyar Közút Kht.-vel és amíg nem készül el a Díszlet utcai út, addig biztosítják a Szilva utca felől a bejárást. Kijelentette, hogy a Díszlet utcát a Strabag Rt. május 15-éig megépíti, de addig is türelmet kér a vállalkozásoktól. Szegedi műszaki kar - francia segítséggel A mérnökképzést folytató 61 francia felsőoktatási intézményt tömörítő N+I hálózat jelentős segítséget nyújthat a Szegedi Tudományegyetem önálló műszaki karának létrehozásához — jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Szabó Gábor rektor. Az EduFrance közhasznú szervezet pedig francia ösztöndíjakat kínál a természettudományi kar hallgatóinak is. A francia-magyar kölcsönös együttműködés jegyeit viseli magán az a képzési program, melyet sajtótájékoztatón mutatták be tegnap a szegedi egyetemen. Ezentúl - az EduFrance ügynökség révén - már magyar természettudomány szakos, illetve mérnökhallgatók is Franciaországban, a 61 felsőoktatási intézmény valamelyikében folytathatják tanulmányaikat, s a legjobbak számíthatnak a francia nagykövetség, illetve a Magyarországon működő francia vállalatok ösztöndíjára. A programban részt vevő hallgatók számára ezentúl előzetes szaknyelvi képzést is indítanak, így megteremtik annak lehetőségét, hogy a magyar diákok két év alatt felkészülhessenek egy olyan francia állami mérnöki oklevél megszerzésére, mellyel akár Franciaországban, akár más európai országban vagy a magyarországi, francia tulajdonban lévő vállalatoknál munkát vállalhatnak. Az ugyancsak Szegedre látogató, s az egyetem vezetőivel tárgyaló N+I hálózat képviselői fölajánlották segítségüket az SZTE megalakítandó műszaki karának képzési terve kidolgozásához, Galliából vendégoktatók toborzásához - tudtuk meg Szabó Gábor rektortól. Az együttműködés jegyében ezentúl francia mérnökhallgatók is érkeznek Szegedre egy-két hónapos tanulmányútra. A kifogások nem, csak a módszerek változtak nem sokat változtak az évek alatt, a módszerek viszont igen. A jegykazallal közlekedő potyázok helyett inkább az okirat-hamisítás terjed: napi egy-két összeollózott, átsatírozott bérletet foglalnak le. Ezeket a jegyvizsgálók azonnal felismerik. A bérlet használója ellen pedig büntetőeljárás indul. A turista típusú potyautasok nem értik az ellenőrt, látszólag nem fogják fel, hogy a villamoson jegyet is kell venni. Az ellenőr persze „ütközőzóna" is az SZKT és az utasok között: sokan mondják el neki a társasággal kapcsolatos gondjaikat, panaszaikat. A szegedi ellenőröknek atrocitásokkal is számolniuk kell, de Angéla szerint az a megfelelő taktika, ha nem is szállnak vitába az erőszakra hajlamos utassal - a bunyóhoz ugyanis két fél kell. Ha ilyesmi mégis kialakulna, azonnal rendőrt hívnak. Zoltán szerint a kötekedőket, részegeket és jegy nélkül utazókat mindig megpróbálják szép szóval leszállítani a járműről, sok esetben azonban a vezetőnek meg kell állnia, és addig nem is indul el, amíg a problémás utas nem távozik. Ilyenkor a többi utas mindig az ellenőrök mellé áll. Egy-egy szimpatikusabb potyázónál viszont előfordul, hogy az utasok győzködik az ellenőrt: ne büntesse meg a bliccelőt. T.R. Folytatás az 1. oldalról - Nem az a célunk, hogy minél több embert megbírságoljunk, hanem, hogy érezzék a jelenlétünket - vallja Angéla, aki szerint ez ösztönzően hat az . utazóközönségre, javul a bérletvásárlási morál. Tapasztalatuk szerint egy nap legfeljebb tíz esetben bírságol egy ellenőr, de van, hogy egyszer sem. Két megállóval később leszálltunk, és amíg vártuk a következő járatot, Zoltán felsorolta, mire hivatkoznak leginkább a lebukott bliccelők: 1. pár perce veszítette el a bérletét, 2. most akart jegyet venni, 3. otthon maradt a kabátjában. A kifogások Munkában a jegyellenőr Fotó: Schmidt Andrea