Délmagyarország, 2006. március (96. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-20 / 66. szám

20 •MEGYEI TÜKÖR* SZOMBAT, 2006. MÁRCIUS 18. Mészáros Márta: Hátba támadtak, de igyekezni fogok Feljelentették a Jazz Kocsmát a szomszédiai A Jazz Kocsmában tartott esti bulikat sokallják a szomszédok Fotó: Frank Yvette Kétfelől támadják a szomszédjai a szegedi Kálmány Lajos utcai Jazz Kocsmát. A többség aláírásával az önkormányzathoz fordult. Van, aki már nem bízik a hatóságban, ezért lapunkat kereste fel. A szórakozóhely üzemeltetője békét szeretne. Támadják a szomszédjai a szegedi Kálmány utcai |azz Kocsma üzemeltetőjét az esti bulik zaja miatt. Húsznál is több szomszéd aláírást gyűjtött, és feljelentette a szórakozóhelyet az önkormányzatnál. A hivatal vizsgálatot folytat, senki sem nyilatkozik. - Most egy-két hete fékezik magukat, amióta figyelmeztette őket a hivatal - magyarázza a szemben lakó nyugdíjas asszony. Nagy Lászlóné Manyika hozzáteszi: tíz éve minden kocsmabérlővel rosszul jártak. Aludni már átköltöztek a ház másik felére, de már ez sem segít. Az asszony többször is szólt a kocsmában. Néhány hete nem bírta tovább cérnával, hajnalban lement, berúgta az ajtót, és közölte, hogy betelt a pohár. Aláírt, feljelentett ő is, de már ismeri az eljárást;. Szerinte mindig ugyanaz történik. A hivatal nem talál semmit, mert addig csend lesz. És kezdődik minden elölről. A mellette lakó szomszéd is aláírt, de lapunknak nem vállalta a nevét. Hallja a dübörgő gépzenét hajnalig, az élőzenével járó dobolás sem tíz órakor fejeződik be, és azt is megkérdőjelezi, hogy az esti hangerő szabáNYITVA TARTÁS n A szegedi Jazz Kocsma hivatalosan hétfőtői szombatig 11 órától, vasárnap délután 3-tól éjfélig tart nyitva. A karaokés gépzenés bulik péntekenként néha hajnali háromig-fél négyig tartanak - ismerte el az üzletvezető. lyos. Szilassi Lajosné a másik oldalon lakik, az asszony nem írt alá. Lapunkhoz fordult, nem bízik benne, hogy a hatóság bármit elér. Már megpróbálta megbeszélni a dolgot - sikertelenül. Legutóbb hétfőn hallott éjszaka robajt. Retteg a nyártól, amikor a kocsma ajtaja nyitva lesz, és az sem szűri a zajt. Balogh László hangerőmérő műszert is beszerzett, ő kelt egyedül az üzlet védelmére. A kocsma fölött lakik, és egyben a pince tulajdonosa. Állítja: odafönt csak az élőkoncerteket hallani tíz óráig, utána nem érez semmilyen dübörgést. A tulajdonos furcsállja, hogy hozzá még senki nem fordult panasszal. A kocsma új bérlője készséggel állt rendelkezésünkre. - Tudom, hogy feljelentettek, azóta rendőrök is járőröznek felénk rendszeresen - árulta el Mészáros Márta. A fiatal nő újdonsült boltvezető, nincs korábbi gyakorlata. A Kálmány utcai kocsmát nyáron vette át, felújíttatta. - Az egyik aláíró szomszéddal már szeptemberben összeismerkedtünk itt az üzletben. Örült, hogy átvettem, mert az előző bérlőkkel gondjai voltak. Megkértem, bármi probléma felmerül, először ne a hatósághoz forduljon, hanem nekem szóljon. Azóta sehol senki, úgy gondoltam, nincs gond. Amikor hallottam, hogy aláírásokat gyűjtenek, átmentem, és mondtam: rosszulesik. Hátba támadtak, és ráadásul úgy érzem, az elődeim sarát is rajtam verik le. Nem volt figyelmeztető jelzés, rögtön feljelentettek. Tudom, hogy van némi igazuk, de talán még nem késő. Azt is értékelhetnék, hogy rendet tartok, az utcán nem hangoskodunk. Sokat költöttem a Jazz Kocsmára, benne van mindenem. Ha bezárnak, végem. Ott rontottam el, hogy bíztam benne, szólnak, ha gond van. Igyekezni fogok, hogy rendezzem a kapcsolatunkat. DOMBAI TÜNDE A CSEND HATARA |j A hivatal február 24-én tájékoztatta a lakókat és a kocsma tulajdonosát: a hatósági osztály szabálysértési csoportja eljárást folytat. Amennyiben akusztikai szakértő közreműködésével bizonyítást nyer, hogy a kiáramló zaj túllépi a jogszabályban meghatározott mértéket, akkor a kereskedelmi csoport is intézkedik. Ismételt hangerőtúllépés esetén korlátozhatják a működést, bezárhatják a vendéglátóegységet. A névelő, száműzve Isten tudja, meddig kellene visszamennünk édes anyanyelvünk kezdeteihez, hogy megtudjuk, egyik-másik szavunk mai formája mennyire egyenes fejlődés eredménye, és mennyire eltévelyedésé. Az elsőnek tartott nyelvemlékünk, a Tihanyi Alapítólevél még ismerte, ennélfogva használta is a tővéghangzót. A feheru varu, megahodu utu a példa rá. Rövidüléssel lett a Fehérvár, és a hadiút. Kínban lettek volna nyelvészeink, ha akkor akarták volna helyesírási szótárba foglalni szavainkat. Mint ahogy kínban vannak a mostaniak is, körömszakadtáig ragaszkodván az ly-hoz. Talán azért nem térünk át a j-vel való írásra, mert úgy járnánk vele, mint a cz-vel. Micsoda régiségnek hat például a Czuczor Gergely! Pedig a múlt század elején egyszerűsödött le csak c-re. Azt hiszem. elég lenne példának Móra Ferencünk aláírása is. Még ő is cz-vel írta keresztnevét. Helyesírásunk legérdesebb kínpadja ma is az ly-nal való írás. Gyötrődnek vele gyermekeink, mert meg kell tanulniuk szóról szóra a gólyát is, meg a harkályt, összes társával, de j-vel a lakájt meg a papagájt, szintén minden sokadalmával. Nagyot ugrunk most, ne legyen harag belőle. Sok változást, mondjuk ferdítést hozott a „gépesítés". Betüremkedett hozzánk az írógépek sokasága, német ábécével. Hiányoztak róla a hosszú magánhangzók. Amikor a szegedi rózsa—rúzsa (Vö. Rúzsa Sándor) íródott helynévként írógéppel, még a mi nemzedékünk idejében, a Rúzsa Jakab járásából rövidülve kiirthatatlanul Rúzsa lett. írógéppel írva terjesztődött föl a falu neve, azért lett rövid u-val. Nyelvészek hada adott ki körözést ellene, magam annakidején eljutottam egészen a Magyar Tudományos Akadémiáig is, nem és nem! Még láthattam, hogy a falu egyik végén a tábla hosszú ú-val írta, a másik meg röviddel. Természetesen győzött a rosszabbik. Van, aki napjainkban is hadakozik a jobbikért. „Ki van mondva", ha így anyakönyvezték - így írták be helységnévtárunkba -, akkor így kell maradnia, ha mindnyájunk nyelve beletörik is. Időtlen idők óta esedezem, hogy állítsunk végre szobrot a tanítóknak. Alig van emberünk, akit ne ők indítottak volna el későbbi pályájukon, és az ő rabszolgamunkájuk eredményeként lett olyan ez az ország, amilyen egyáltalán lett. Egyetlen ígéretem van rá, több mint tíz éve már, de szobor még nincsen. Csak azért hozom most elő, mert azt meg a tanító nénik és tanító bácsik számlájára kell írnunk, hogy nem szótagolva tanultak olvasni újkori gyerekeink. Észveszejtő balfogások támadnak emiatt az elválasztásnál. Rásegít erre is a gépesítés. Újságolvasók hada berzenkedik például a sajtóbéh kificamítások miatt. Pedig a számítógéphez is van már majdnem megbízható elválasztó program, csak éppen drágán adták az elejin még. Könyvek íródnak elválasztott szavak nélkül. Hiába harsogom sokadmagammal, ami jót föltalált az emberiség, ne hagyjuk elveszni. Meg nem mondhatom, miért üzent hadat - leginkább megint az újságok nyelve - a névelőknek. Összesen három van belőle: a, az, egy. Száműzve van mindenik. Mintha műlábon bicegne a szó, ha az ehbe illő elmarad. Mostanában veszem észre, seregnyi újságcímben dolgozik a hentesbárd, és egyszerűen lecsapja. Megdermedek, amikor saját irományom címében is ezt látom. Igaz, hatalmas megtakarítás lehet több tízezerrel megszorozva akár egyetlen egynek is az elhagyása, de ahogy fagyos télben nem járatunk rövid gatyában embereket csak azért, mert olcsóbb, mint a pantalló, ennyit a nyelvünk ékességéért is tudnunk kellene áldozni. Ne bántsd a magyart! - hangzott az intelem hajdanán, az idegen hódítás ellen. A nyelvét se bántsd! - mondom most. Akkor is kiáltozom, ha tudván tudom, egyre kevesebben hallják meg. H.D. Mindentudás Egyeteme - Szeged: J. Nagy László Az iszlám helyzete a modern korban Képes-e a modernizálásra az iszlám világ? Törckszik-e egyáltalán erre? S meddig jutott el? E kérdésekre a Mindentudás Egyeteme - Szeged sorozat következő előadásán J. Nagy László egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tánszéke vezetője válaszol. MUNKATÁRSUNKTÓL A Marokkótól az indonéz szigetvilágig terjedő iszlám világ 19-20. századi történetének egyes eseményeit, személyiségeit, s azok tevékenységét mutatja be /. Nagy László. Ezen a hatalmas területen mintegy másfél milliárd muszlim cl, de nem alkot monolitikus egységet. Nagyon is sokszínű e térség. A muszlim világ a 19. században próbált meg elindulni a inodernitás útján. Al Afgani (1838-1897) meditált először azon, hogy a hajdan nagy muszlim birodalmak miért hanyatlottak le, s kerültek európai hatalmak uralma alá. S hogy tudnak újra egyenrangú part- MINDENTUDÁS nerként bekap- IW™ csolódni a dinamikusan fejlődő világ vérkeringésébe. Úgy vélte, hogy ehhez az iszlám eredeti forrásához kell visszatérni, megerősítendő muszlim identitásukat, s ezzel együtt törekedni a modern kor technikai vívmányainak az elsajátítására. Voltak olyan szervezetek és gondolkodók (Haszan al Banna a Muzulmán Testvérek élén) akik szerint elegendő a gyökerekhez való viszszatérés, a muszlim tudat megerősítése ahhoz, hogy sikeresen tudjanak a modern világba bekapcsolódni. A Mindentudás Egyeteme Szeged előadása szerdán 18 órakor kezdődik Szegeden az egyetemi TIK kongresszusi termében (Ady tér 10.). A Mindentudás Egyeteme a Magyar Tudományos Akadémia tudományos vezetésével és a Magyar Telekom társadalmi szerepvállalásával jött létre. Magyar Tudományos Magyar A1 ,, . Telekom Akadémia Hódmezővásárhely saját halottjának tekinti Elhunyt Csikós András Rövid, súlyos betegség után vasárnap virradóra, 59 esztendős korában elhunyt Csikós András vásárhelyi festőművész. A város díszpolgárát Hódmezővásárhely saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek. MUNKATÁRSUNKTÓL Csikós András festőművész 1947. június 3-án született Hódmezővásárhelyen, 1970-ben kapta meg diplomáját a szegedi tanárképző főiskolán, ahol Fischer Ernőtől és Vinkler Lászlótól tanult. A vásárhelyi nagyközönség alkotásaival először az 1971-ben rendezett őszi tárlaton találkozhatott. 1970-től a Művészeti Alap tagjaként tevékenykedett, s termékeny életében több mint ezer festményt készített, a legkorábbit 13 esztendős korában. Kipróbálta az akvarellt, a tusrajzot, az olajhoz először húszéves korában nyúlt. A vásárhelyi festőiskola egyik jellegzetes képviselőjeként a helyi hagyományok líraibb vonulatát folytatta, ám munkásságát nemcsak helyben, hanem külföldön, Japánban, az Egyesült Államokban, Kanadában is elismerték. Leggyakrabban az alföldi tájat, a-várost és a város környéki tanyákat, a kisvárosi vedutákat, a Tisza holtágait és ártereit ábrázolta, először visszafogott színvilággal, majd egyre több színt Csikós András a vásárhelyi városházán 2005-ben, amikor díszpolgárrá választották Fotó: Tésik Attila használva. Legnagyobb erényének tartotta, hogy megmaradt vásárhelyinek, s mindig azt rajzolta, festette, amit környezetében látott. Képei fő értéke a részlet szépségeinek megragadása, s az egyedi tájkarakter bemutatása. Munkásságának, életpályájának elismerésenként tavaly október 23-án díszpolgári címet kapott szülővárosától. Csikós Andrást a város saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek. Fizetéskönnyítés az APEH-től MUNKATÁRSUNKTÓL Azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik a bevallásaikban szereplő, vagy az adóhatóság által határozattal előírt adófizetési kötelezettségeiknek nem tudnak maradéktalanul eleget tenni, lehetőségük van írásbeli kérelem előterjesztése, és 2200 forint eljárási illetéknek a 10032000-01076064 számú számlára történő egyidejű megfizetése mellett fizetéskönnyítést (részletfizetés, fizetési halasztás) kérni az adóhatóságtól. Abban az esetben engedélyezhető a fizetéskönnyítés, ha a fizetési nehézség nekik nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy jártak el, ahogy az az adott helyzetben tőlük elvárható. Ebben a körben azt vizsgálja az adóhatóság, hogy az adózó milyen lépéseket tett a fizetőképessége helyreállítása érdekében, illetve, fizet-e rendszeresen adót, vagy évek óta egyáltalán nem teljesíti e kötelezettségét, és azt is, hogy korábban részesült-e fizetési kedvezményben és annak eleget tett-e. A likviditási problémák igazolásához a kérelmezőnek nem elég közölnie, hanem bizonyítania is kell az ezt alátámasztó tényeket a gazdálkodási adataival, az üzleti tervével, a már megkötött szerződéseivel.