Délmagyarország, 2006. március (96. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-17 / 64. szám

FELSŐOKTATÁS ÉS TUDOMÁNY • SZERKESZTŐ: HEGEDŰS SZABOLCS GYORSJELENTÉS A FELSŐOKTATÁSBA JELENTKEZŐK SZÁMÁRÓL Tartja népszerűségét a szegedi egyetem •készültek azok a gyorsjelentéj FELVÉTELI JELENTKEZÉSEK SZÁMA ^^ sek, amelyekből kiderül, menynyien jelentkeztek a felsőoktatási Intézményekbe. Az egyelőre I A SZEGEDI EGYETEMEN (2005-2006) sek, amelyekből kiderül, menynyien jelentkeztek a felsőoktatási Intézményekbe. Az egyelőre nem végleges statisztikák azt is Kar Jelentkezések száma megmutatják, hogy a továbbtaKar 2005 2006* nulni szándékozó fiatalok közül Állam- és Jogtudományi 3450 3114 hányan jelölték meg felvételi kéÁltalános Orvostudományi 2073 2200 relmükben a szegedi egyeteBölcsészettudományi 6500 7377 met. A gyógyszerész- és a bölEgészségügyi Főiskolai 1810 1448 csészetttudományi, valamint a Gazdaságtudományi 2224 2768 mezőgazdasági kar népszerűséGyógyszerésztudományi 281 550 ge növekedett leginkább. Juhász Gy. Tanárképző Főiskolai 5348 4336 Mezőgazdasági Főiskolai 297 415 A felsőoktatási felvételi jelentkezések beadása után egy hónappal készült gyorsstatisztiSzegedi Élelmiszeripari Főiskolai Természettudományi 987 4141 725 4181 A felsőoktatási felvételi jelentkezések beadása után egy hónappal készült gyorsstatisztiZeneművészeti Főiskolai 354 350 ka azt mutatja, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) stabilan tartja népszerűségét az érettségizők körében. Idén ugyanis a tavalyinál csupán Összesen * Nem végleges adat 2Z465 27 464 ka azt mutatja, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) stabilan tartja népszerűségét az érettségizők körében. Idén ugyanis a tavalyinál csupán Forrás: SZTE DM-grafika eggyel kevesebb jelentkezést regisztráltak: összesen 27 ezer 464-en írták be az SZTE valamelyik képzését a jelentkezési lapjukra. A mostani adatokból azonban még nem lehet tudni, ki hányadik helyen jelölte meg a szegedi egyetemet, ezt országosan csak március 20-a után hozzák nyivánosságra. Míg az összegyetemi jelentkezések száma alig változott, egyes karokon már tapasztalhatók jelentős eltérések a tavalyi adatokhoz képest. A gyógyszerésztudományi karra például 550-en nyújtottak be jelentkezést, ami majdnem duplája a 2005-ben regisztrált 281 érdeklődőnek. Ennek egyik magyarázataként a kar dékáni hivatalában elmondták: a gyógyszerészdiploma EU-konform, tehát megfelelő nyelvismerettel a végzett gyógyszerészek munkát vállalhatnak az unió tagállamaiban. De itthon is nagy a kereslet az ilyen szakemberek iránt a cégeknél, a gyógyszertárakban és a laboratóriumokban egyaránt. Egy felmérés szerint egy végzősre 3-4 állás jut, míg a jogászoknál 100 végzősre csupán egy. Az a kampány is hozzájárult a jelentkezések számának növekedéséhez, amelyet a karon megalakított pr-bizottság tagjai végeztek: a környék középiskoláiban népszerűsítették az intézményben folyó oktatóés kutatómunkát. A bölcsészettudományi kar is igyekezett felhívni oktatási börzéken, nyílt napokon a bolognai folyamatnak megfelelően átalakult képzéseire a diákok figyelmét. Egyebek mellett ezzel is magyarázható a jelentkezések számának majdnem tizennégy százalékos emelkedése a tavalyi évhez képest. A változás mögött állhat az is, hogy a bolognai folyamatnak megfelelő új képzési rendszerben jó néhány alapszak átkerült a tanárképző főiskolai karról a bölcsészkarra, bár a számok alapján nem feltétlenül ezekre jelentkeztek többen. A toplistát a kommunikáció és médiatudomány szak vezeti 898 jelentkezővel, s alig marad le mögötte a történelem (896), a bronzérmes pedig a szabad bölcsészet elnevezésű „turmix szak", amely a filofófiai és vallástudományi szakirányt éppúgy magában foglalja, mint a filmkultúrát és filmtörténetet, illetve az esztétikát és az etikát. Talán azért is döntöttek sokan, 741-en a szabad bölcsészet mellett, mert a filmes szakirány újdonságot jelent a karon. A további helyeket a jelentkezések száma alapján sorrendben a magyar, a jelentős visszaesést (1013 helyett idén 551-en jelölték meg) elszenvedő pszichológia, az anglisztika, a szociológia és a germanisztika foglalja el. Növekszik a mezőgazdasági főiskolai népszerűsége is: míg tavaly 297 jelentkező akart itt továbbtanulni, addig idén 415-en jelölték meg az intézményt. Fodor Ferencné tanulmányi osztályvezető szerint a régióban valószínűleg többen felismerték, hogy az alapképzettség megszerzéséért nem kell távolabbi intézménybe menniük. Minden bizonnyal a Dél-Alföldön egyedülálló vadgazda mérnöki szak is sokak érdeklődését felkeltette. Alig változott a természettudományi kar népszerűsége. Csupán negyvennel emelkedett a jelentkezések száma. Az államilag finanszírozott nappali alapképzésben messze a biológia vonzza a legtöbb továbbtanulót (689 jelentkezés). Ezt a földrajz (443), a mérnök informatikus (353), a környezettan (326), a programtervező informatikus (293) és a gazdaságinformatikus (226) követi. A szegedi élelmiszeripari főiskolai kar egyike azoknak az egyetemi egységeknek, ahová a tavalyinál kevesebben jelentkeztek. A 262 fős, 26 százalékos visszaesés - Cséfalvay Ignác tanulmányi osztályvezető szerint - részben a középiskolások számának csökkenésével magyarázható. A SZÉF alapszakjai közül az élelmiszer mérnöki a legkeresettebb, ezt követi a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, valamint a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki szak. Az egészségügyi főiskolai karon is csökkent a jelentkezések száma - 1810-ről 1448-ra. A legtöbben az ápolás és betegellátás szak, ezen belül is elsősorban a gyógytornász szakirány iránt érdeklődnek. A népszerűségi rangsorban a szociális munka szak áll a második, az egészségügyi gondozás és prevenció a harmadik helyen. HEGEDŰS SZABOLCS A minőségértékelésben kínálnak alternatívát Minőségértékelési modellt dolgoznak ki a Szegedi Tudományegyetemen, hogy munkaerőplac-orientált, rugalmasan reagálni képes felsőoktatási képzési, szolgáltatási kínálatot legyen képes az intézmény felkínálni. Vilmányi Mártonnal, az SZTE stratégiai igazgatójával beszélgettünk. Nemes és egyszerű a célja a Szegedi Tudományegyetemen 2004-ben elkezdett, pályázati forrásból megvalósuló munkának mondta Vilmányi Márton, az egyetem stratégiai igazgatója: a program egy modellt szeretne létrehozni a hazai felsőoktatás számára. Olyan modellt, amely javasolható szakemberek, más intézmények, sőt a teljes hazai felsőoktatás, valamint a határainkon túllak, az Európai Unióhoz újonnan csatlakozók számára is. Annak érdekében, hogy a bolognai folyamat keretében a hazai felsőoktatás hagyományosan jó minőségét mérhetővé, rendszerekkel alátámaszthatóvá, folytonosan fejleszthetóvé, sőt európai viszonylatban is összemérhetővé tegyék. A magyar felsőoktatás persze napjainkban is számos nemzetközi sikerrel büszkélkedhet, ugyanakkor a hallgatókban, a munkaerő-piaci szereplőkben, a vállalatokban joggal merül fel az igény a minőséget bizonyítottan biztosító oktatási programok, felsőoktatási működés iránt. Jelenleg az országban többféle megközelítés létezik a minőségügy, a minőségirányítás kezelésére. Amit a Szegedi Tudományegyetem javasol, az az európai kiválósági díj modelljének mint az intézményi működés minőségszempontú rendszeres átvilágítására leginkább alkalmas megközelítésnek és a vállalati gyakorlatban már bevált teljesítménymenedzsment megközelítésnek az ötvözete. E megoldás lehetővé teszi, hogy a Szegedi Tudományegyetem valamennyi tevékenységét hallgatói és partnerei legmagasabb szintű kiszolgálásának rendelje alá. A bolognai folyamat eredményeképpen bár az európai felsőoktatás struktúrája egységesül, tartalmi értelemben korántsem számíthatunk azonos értékű, vagy akárcsak könnyen összevethető diplomákkal - magyarázta a stratégiai igazgató. Az egyes képzések tartalma továbbra sem standardizált, helye és szerepe van akár a nemzeti, akár az intézményi specialitások megjelenítésének. E versenyben azok lesznek az igazán nyertes felsőoktatási intézmények, amelyek gyorsabban, korszerűbben képesek a munkaerőpiaci változásokra reagálni, azaz időben felismerik milyen képzésekre, milyen ismeretanyagra van szükségük a jövő munkavállalóinak munkájuk végzésére. „Számunkra fontos, hogy a jövőben is be tudjuk mutatni: a hazai képzés valóban jó minőségű, az egységes Európában éppúgy megállja a helyét, mint a múltban." A projekt befejezésekor, 2006 végén nem alakul ki úgynevezett kötelező modell a felsőoktatásban - mondta Vilmányi Márton. „Az élet sok megoldást kínál, mi megpróbálunk egy lehetőséget körbejárni, és hiszünk abban, hogy sikerrel járunk" - szögezte le a stratégiai igazgató. F.K. NYITOTTAK A HALLGATÓK A SZELEKTÍV GYŰJTÉSRE Pulóver lesz a szemétből Ősz óta külön gyűjtik az egyetemen a különféle hulladéktípusokat, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. pedig ingyen szállítja el azt. A mindkét félnek előnyös megállapodás erősíti a környezettudatos gondolkodást, amelyre a hallgatók és az egyetemi dolgozók is nyitottak. A Szegedi Tudományegyetem nemcsak a térség legnagyobb foglalkoztatója, de egyben egy hulladéktermelő nagyüzem is. Évente több mint 2500 tonna, mintegy 11 ezer köbméter vegyes kommunális hulladék keletkezik az egyetem 11 karán és számtalan intézményében. Az egyetem rektora, Szabó Gábor és Szabó Ferenc, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. ügyvezető igazgatója két évvel ezelőtt határozta el, hogy egy szélesebb kutatási és oktatási együttműködés keretében az egyetemi szeletív hulladékgyűjtést is megszervezik. Az országos összehasonlításban is figyelemreméltó és példaértékű együttműködés kezdeményezői célul tűzték ki, hogy a keletkező hatalmas hulladékmenynyiség legalább egyharmadát, elsősorban a jól hasznosítható papír és műanyag hulladékokat külön gyűjtve biztosítják az újrahasznosítás feltételeit. Az egyetemen közel fél éve kezdődött a szelektív hulladékgyűjtés. Ifkovics Kálmán, az egyetem gazdasági és műszaki főigazgatóságának ellátási főosztályvezetője elmondta: a hallgatók és tanszéki dolgozók már korábban jelezték igényüket a különféle hulladéktípusok külön gyűjtésére. Másrészt az egyetem mint a város legnagyobb oktatási intézménye nagy hangsúlyt fektet a környezettudatos nevelésre. A környezetgazdálkodási kht. szelektív gyűjtőket helyezett el nyolc egyetemi kar és kollégiumaik épületében, illetve azok közelében: a legtöbb hallgatót képző bölcsészettudományi kar például csaknem ötszáz ötvenliteres kukát és számos konténert kapott. Ezek tartalmát rendszeresen és díjmenetesen szállítja el a kht. A karokon négyféle hulladékot - műanyagot, papírt, üveget és fémet - gyűjtenek külön, az önkormányzati cég pedig értékesíti azt. Kommunális, azaz vegyes hulladék persze emellett is keletkezik, mennyisége azonban a korábbinál jóval kevesebb, így az egyetem szemétszállítási kiadásai is csökkentek. Ifkovics Kálmán hangsúlyozta, hogy a szelektív hulladékgyűjtés hozadéka hosszabb idő múlva érezhető igazán. A vezető bizakodó: jelenleg a résztvevő karokon keletkező szemét húsz százalékát gyűjtik szelektíven, nyárra azonban legalább harmincszázalékos arányt szeretnének elérni. Szabó Ferenc elmondta: a szelektív egyetemi hulladék a sándorfalvi úti regionális hulladékválogató üzembe kerül, ahol utóválogatás és tisztítás után a papírt, a műanyagot és a fémet bálázzák, majd ezt követően értékesítik. így lesz a műanyag palackból később polárpullóver, a papírhulladékból pedig írólap vagy környezetbarát táska. A társaság büszke arra, hogy szoros együttműködést sikerült kialakítania egy olyan nagy múltú, jelentős tudományos és oktat isi intézménnyel, mint a Szegedi Tudományegyetem, és nemcsak a szelektív hulladékgyűjtés, hanem a tudományos kutatás, a környezetvédelmi oktatás és a környezeti tudatformálás számos más területén is. T. R. Külön kukába kerül a fém, a műanyag, a papír és az üveg FOTÓ: KARN0K CSABA