Délmagyarország, 2006. március (96. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-14 / 62. szám

KEDD, 2006. MÁRCIUS 14. •KAPCSOLATOK" 11 A génmanipulációról másképpen A Génmanipuláció-mentes Magyaror­szágért elnevezésű akcióhét beosztása sze­rint Szeged város lakói március 16-án gyö­nyörködhetnek majd a felfújt paradicsom látványában. A tervek szerint lelkes akti­visták Budapest után az Alföld nagyváro­sait keresik fel, hogy a génmódosítás ve­szélyeire hívják fel a városlakók figyelmét. Remélhető, hogy az agitátorok tisztában vannak a ténnyel: Szegedre, a magvetők városába jönnek. Hiszen 20 évvel ezelőtt itt, a Tisza partján álb'tották elő az első magyarországi transzgénikus (GM) nö­vényt. Azóta GM-kukorica, -repce, -rizs született a biológiai kutatások részeként. Sőt a vírusellenálló burgonya, a szárazság­tűrő dohány és búza szintén a szegediek génbeépítési kísérleteinek termékei. A géntechnológiával történő nemesítést nem lehet mellőzni, amikor világszerte, így Európában is tért hódítanak a GM-faj­ták, amelyek előnyt, versenyképességet kínálnak a magyar gazdáknak is. Valószí­nű, hogy a kampánykiadványok nem szól­nak arról, hogy napjainkig 400 millió hek­táron termesztettek GM-növényeket. A világon a gazdák milliói próbálták ki ezt a növénytermesztési technológiát, amely a környezetkímélő mezőgazdaság fontos se­gítője. Biztosan nem esik szó arról sem, hogy 172 millió kg-mai lehetett csökken­teni a földeken kiszórt vegyszerek meny­nyiségét. A GM-technológiák 14%-kal mérsékelték az ökológiai lábnyomot, ami a mezőgazdasági tevékenység káros hatá­saiból származik. Várhatóan nem hallha­tunk arról, hogy az Európai Élelmiszerbiz­tonsági Hivatal (EFSA) az eddig engedélye­zett fajtákat mind az egészségre, mind a környezetre veszélytelennek nyilvánítot­ta. Bizonyára nem találunk hivatkozást azokra a felmérésekre, melyek szerint a magyar gazdák jelentős része vetne kuko­ricabogár-ellenálló GM-hibrideket, hogy csökkentse a vegyszeres növényvédelem költségeit. Talán azt a tényt sem szabadna elfelejteni, miszerint a közeli években a kukorica lesz ' a termesztésbe kerülő GM-növény, amit elsősorban takarmá­nyozási és ipari célra használunk. így kár a GM-paradicsom veszélyével riogatni, megfélemlíteni. Nem érdemes megfeled­kezni európai uniós tagságunkról sem. A magyar agráriumnak versenyeznie kell a francia, spanyol, cseh termékekkel. Ezek az EU-országok pedig termesztenek GM-növényeket. Magyarország hivatalo­san támogatja az uniós stratégiát a nö­vénytermesztési technológiák egymás mellettiségének (koegzisztenciájának) biztosítására. Meg kell adni a magyar gaz­da és vásárló számára is a választás jogát ahhoz, hogy dönthessen: a hagyományos, a bio-, vagy a GM-növénytermesztés lehe­tőségével kíván-e élni, illetve milyen ter­méket fogyasszon. Valóban technológiai sokféleségre van szükség, és elfogadhatat­lan bizonyos érdekcsoportok kisajátító, esetleg politikai szándéka, amikor a GM-technológia kizárását követelik. Kü­lönösen nagy károkat okoznak az ilyen kampányok, ha a jövőbeni fejlesztéseket, gazdasági hatásokat nézzük. Európának versenyeznie kell az Egyesült Államokkal, de kénytelen számolni Kína és India bio­technológiai nagyhatalommá válásával is. Az európai bioalapú gazdaságban a GM-növények egyaránt fontos szerepet kapnak a bioüzemanyag, a műanyagok, és a gyógyszeralapanyagok gyártása során. A gazdasági előrejelzések tükrében igen erő­sen megkérdőjelezhető: miért kell az em­bereket félrevezetni, megfélemlítem? A kampány szegedi állomása kitűnő alkalmat kínál arra, hogy a bemutató aktivistái betekintsenek a géntechnoló­giával történő növénynemesítés rejtel­meibe. Kiadványaik tanúsága szerint nem alaptalan az a feltételezés, hogy szerény ismeretekkel rendelkeznek a GM-technológiát illetően. Amennyiben az ideológiai határok át­léphetők, az MTA Szegedi Biológiai Köz­pont munkatársai szívesen látják az ak­tivistákat a géntechnológiai kísérletek bemutatására a laboratóriumokban, az üvegházakban. Egy ilyen baráti beszél­getés sokat oldhat a feszültségeken, és minden érdekelt számára elfogadható, jó kompromisszumos megoldások irá­nyába jelenthetne elmozdulást. Ennek hasznát az egész magyar társada­lom élvezhetné. Érdeklődés esetén az Arthur@nucleus.szbk.u-szeged.hu e-mailben Györgyey János megkereshe­tő. A GM-növényekkel kapcsolato­san további információk találhatók: http://www.zoldbiotech.hu honlapon. GYÖRGYEY JÁNOS ÉS DUDITS DÉNES, SZEGED Dr. Kovács Miklósné dr. Nóvák Mária halálára A napokban, március 9-én Szeged szegényebb lett. Eltávozott egy ér­tékes ember, egy „fehérek közt egy európai". Mivel érdemelte ki ezt a megkülönböztetett helyet magának? Egy­részt munkásságával. Azzal, hogy országos hírű magyartanár volt, akit diákjai rajongásig szerettek - a szakma pedig tudományos igényű cikkei megjelentetésével, szakfelügyelői megbízatással és kitünteté­sek sorozatával honorálta tudását. Másrészt azzal, hogy idővel pályát változtatva lelkesen és értően szervezte, irányította a megye kulturális életét, figyelmet fordítva minden művészeti ág egészséges működésére. Valamint azzal, hogy szívügye volt a színházművészet. Rendezett nagysikerű diákszínpadi előadásokat, ott volt a hetvenes-nyolcvanas évek diákszínjátszó mozgalmának centrumában; zsűrizett számtalan anyanyelvi és szavalóversenyen, műértő bírálataival csiszolta az elő­adó-művészet iránt vonzódók ízlését, tanította a színművészet tudomá­nyát az egyetemen, értékes kritikákat írt a legrangosabb színházi szak­lapokba, egy időben munkatársa volt a Színház című folyóiratnak is. Fehérek közt egy európai volt a személyisége is. Mi, akik ismertük ­csodáltuk humorát, nőies báját, családszeretetét, nagyvonalúságát, természetességét, műveltségét, eleganciáját, életörömét - és csodál­tuk utolsó leheletéig tartó akaraterejét, tűrőképességét, a fizikai szen­vedések ellenére nem szűnő kíváncsiságát, nyitottságát, csodáltuk az európait. És most itt maradtunk a hiányával... Nyugodj békében, Máriskó! DÓZSA ERZSI, SZEGED Átváltozás 2006 Manapság Kafka Átváltozás 2006 címmel írhatna elbeszélést, vagy inkább mellébeszélést. Akik 1999-ben lelkiismeretük legcse­kélyebb furdalása nélkül „spórol­tak" le hat százalékot a nyugdíja­soknak törvény szerint járó eme­lésből, ma szemrebbenés nélkül ígérnek még tizennegyedik havi nyugdíjat is. Akik 2001 novem­berében a parlamentben kapásból elutasították egy MSZP-s képvi­selő országgyűlési határozati ja­vaslatát a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetéséről, ma azt szajkózzák, hogy azt valójában ők vezették be, „csupán" a megvaló­sítás csúszott át a jelenlegi kor­mányzati ciklusra. Akik négy év alatt egyetlen fillérrel sem emel­ték a mindenkihez eljutó családi pótlékot, amely így elvesztette ér­tékének harminc százalékát, azok most a szegények és elesettek gyá­molítóinak tüntetik fel magukat, ígéretük szerint újra bevezetik majd azt az adókedvezményt, amely pont annyit ér, mint ami­kor egy autószalonban tízmilbós autót tíz százalék kedvezménnyel adnak, kilencmillióért. Akiknek egyébként is sok van, azok megta­karíthatnak egymilliót, akiknek még Suzukira sem futja, azoknak ez annyit „segít", mint macskajaj ellen a dorombolás. Esetleg ezzel akar kedveskedni a „luxusbalol­daliaknak" ez a nagyon drága, „csontszegény" jobboldal? Akik szerint Hófehérke, Hü­velyk Matyi és Csipkerózsika va­lóságosan létező személyek, azok­nak nem jelenthet gondot elhin­ni, 2006. július elsejéről másodi­kára virradóra - zápor vagy jégeső helyett - 200 ezer új munkahely fog az égből a nyakunkba hullani. Meg azt sem, hogy a kieső több százmilliárd forintnyi járulékot ­mintegy egymilhó munkavállaló társadalombiztosítási hozzájáru­lását - majd ez a 200 ezer új mun­kavállaló be tudja fizetni, mert kezdő fizetésük egyből az átlag öt­szöröse lesz. A „polgári" akarat nem akad fenn például olyan ki­csinyes, ostoba, földhözragadt szoclib tudálékoskodáson mint: hogy a túróba játszhatná el olyas­valaki Beethoven összes, zongorá­ra írott szonátáját, aki még életé­ben nem látott zongorát?! Józan, paraszti eszünket nyugodtan he­lyettesíthetjük a Vezérbe vetett őszinte vakhittel, mert ha egyszer a Vezér ezt nyilatkoztatta ki, ak­kor egészen bizonyosan úgy is lesz. Mint a mesében... Netán abban reménykedik szá­mos polgár, hogy Magyarország 2006. július elsejéről másodiká­ra virradóra majd rálel egy hatal­mas, gigantikus, már-már koz­mikus méretű négylevelű lóheré­re? Nos, amit az eleve teljesíthe­tetlen, irreális ígéretekben bízók találni fognak, az csakugyan bazi nagy, gigászi, mi több, egyenesen orbitális lesz. Csak éppenséggel nem lesz négylevelű. Még kevés­bé lóhere. KOVÁCS ATTILA, SZEGED Hisz(téría) Ha én is olyan lennék, mint Hiszékeny úr, a Zsebtévé egykori szerep­lője, talán még el is hinném a fideszes plakátok által terjesztett valót­lanságokat, hogy rosszabbul élünk, mint négy éve, és kisírt szemmel támolyognék a bankomba, hogy felvegyem a fizetésem, ami most duplája a négy évvel ezelőttinek. De ha jobban belegondolok, azért mégis csak szemtelenség, hogy miért nem a négyszerese?! MÉHES JÁNOS, SZEGED GYURCSANY FERENC UJ MAGYARORSZAG PROGRAM k es losithatö ígéiepik, Mi olyan programot kínálunk az országnak és benne Csongrád megyének, amellyel nem­csak elérhetjük, de bizonyos területeken túl is szarnyalhatjuk a fejlett európai államok színvonalat. 1. Kornyezetvedelem • A Dél Alföld Régió 225 telepulesenek tobb mint egymillió lakojat érintő ivovizminöség­javíto program megvalósítása (Csongrád. Békés, Bács-Kiskun megyékben összesen 101 milliárd Ft értekben) • Makó és térsége szennyvízcsatornázás! fejlesztése 6 településen, 41 ezer ember erdekében 2. Egészségügy fejlesztése * Egészségipari tudományos park es inkubátorház fejlesztése Szegeden 3. Oktatás, iskolák fejlesztés« * Iskolafejlesztesre a megye döntése alapján felhasználható ősszeg 10 milliárd Ft; kozpontl pályázati kiírás alapján felhasználható megyei keret 14,5 milliárd Ft ez oss/ese-. 20 -25 iskola fel újítását teszi lehetővé * A hódmezévásárhely! Kozmutc/a Flóra Értelmi Fogyatékos Isáo'a es Ottnor, felujitasa 4. Munkaerő-piaci igényekhez igazodó szakképzés » Térségi integrált Szakképző Központok (TISZK; lé­tesítése Szegeden 5. Szociális felzarkoztatas, tarsadaimi oeszetartozas erósíte­se * Kompié* kistérségi szociális fejlesztési projekt Kistelek ler sejkében (Bács-Kiskun megyével együtt 1.3 érintett teiepuiesen) 6. Idegenforgalmi fejlesztesek * Kereskedelmi szálláshelyek bóvrtés« • falus*, bor-, lovas, kerékpáros turizmus fejlesztése 7. »«glooélls iKyeieml Tudasfcozpont • A Szegedi Egyetemen Bfopoiisz kialakítása (Élettudományi es Bíoipari Technológiai / . BropoiiS/ kialakítása ?£i Kózpont. szoftvert* ¿n kep/ée fejlesztése innovációs kutatóhálózat, műszaki Szeged PL r v LATOM. HISZEM. AKAROM.

Next

/
Thumbnails
Contents