Délmagyarország, 2006. március (96. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-14 / 62. szám

KEDD, 2006. MÁRCIUS 14. »MEGYEI TÜKÖR* 7 Át ,/VO< ' www.! ww.SZEG EDI SZABADTÉRI.HU *» ^ ff jegyértékesítés: Átrium Uzl6tházf Kárász II. 9. Tel.: 62/541 -205, Fax: 62/541-206 A túzok és a repceföldek Bioenergia-előállítás és természetvédelem Vásárhelyen ebben a városrészben szorul rá legtöbb ember a segélyre A legszegényebb: Kincses A valósággá vált rémálom: a munkanélküliség csapdája Gyermekes családok - kenyérkereső nélkül A munkanélküliek számán vitáznak a választásra voksolókat toborzó pártok, miközben a szak­emberek a fogalmak jelentésén kapnak hajba. De a mórahalmi L. családot (az apát és felnőtt gyerekeit), vagy a makói P.-nét és férjét nem ez érdekli, hanem az, hogy mikor lesz már ke­nyérkereső munkája - legalább egyiküknek. A számok ridegek. Csongrád megyében a múlt év első három negyedévében 13 ezer 200 munkanél­küliről és 158 ezer 400 foglalkoztatottról tudott a statisztika. A múlt év első három negyedéve alap­ján a munkanélküliségi ráta az ország egészében 7,3, Csongrádban meg 7,7, miközben a környéken ennél is rosszabb a helyzet, hiszen e szám Bács-Kis­kun megyében és Békésben is 8,6 körül mozog. Ugyanakkor a regisztrált munkanélküliek száma az előző évhez viszonyítva nálunk az országos (10) és a két szomszéd megye (8-9) átlagához képest is jobban nőtt - közel 14 százalékkal. Emberi dráma Ahány munkanélküli, annyi emberi dráma. Kü­lönösen az utóbbi időben, mikor egyre több az olyan család, ahol egyetlen kenyérkereső sincs. Pél­dául a makói P.-né és férje hat éve alkalmi mun­kákból, segélyekből és a gyermekük utáni juttatá­sokból tengődik. Pedig a környezetük jobb sorsra érdemes házaspárként ismeri e törekvő cigány csa­ládot. Nemcsak azért, mert Makó nem romák lak­ta városrészében csinosítgatják kicsi házukat, vagy mert igazodnak a szomszédokhoz, hanem azért is, mert az asszony a szakmájában dolgozott - a gyer­mekük megszületéséig. Azt tervezte, ahogy felcse­peredik a kicsi, visszamegy munkahelyére férfiru­ha-készítőnek, de a lánykáról kiderült, állandó or­vosi kezelésre is szorul, s annyira beteg, hogy az anyja nem hagyhatja magára. Az asszony kieső ke­resetét a férj nem képes pótolni, mert régóta mun­kanélküli. Hiába is keres, nem talál munkát, mert szakmája nincs. Próbálkozott „közhasznúval", „kék könyves" alkalmi munkával, de a kereslet és a kereset kevés. - Havonta 45 ezer forint a gyerek betegsége miat­ti emelt családi pótlék, amihez 15-20 ezer forintot teszünk alkalmi munkából, ha éppen adódik - ma­gyarázza Hajni. A fiatalasszony az anyósáéktól és az öccsétől kap némi kölcsönt, amikor a kislányát orvoshoz, budapesti kezelésre kell vinnie. Ha telje­sülhetne három kívánsága, akkor elsőként egészsé­get kérne a gyerekének. Mert ha legalább ő dolgoz­hatna, nem szegénységben tengődnének, hanem boldogulhatnának az életben. Három ok A munkanélküli létnek három fő oka lehet - írja az állást keresőknek az egyik internetes portálon Kiss István pszichológus, életvezetési tanácsadó. Egyrészt a foglalkoztatás struktúrája változhat meg, a piaci változások következtében a cégnek nem lesz szüksége bizonyos tudással rendelkező munkavállalóra, így leépít. A másik ok, amikor egyszerűen nincs álláslehetőség abban a szektor­ban, ezt abszolút munkanélküliségnek nevezzük. RATABAN MÉRVE Munkanélkülinek (állástalannak) hívunk mindenkit, aki egy adott időpontban képes és akar is dolgozni, mégsem talál munkát. A közgazdaságtan megfogalmazása szerint a munkanélküliek és a foglalkoztatottak, vagyis a mun­kaerő piacán jelen lévők együttesen alkotják a munka­erő-állományt. A munkanélküliségi ráta nem más, mint a munkanélküliek számának és a munkaerő-állománynak a hányadosa, százalékos formában kifejezve. A harmadik forma a fikciós munkanélküliség, ami­kor a munkavállaló feladja munkáját, mert váltásra készül, ám új munkahelyet még nem talált magá­nak. Egyik kategóriába se tartozik az a mórahalmi csa­lád, melyet nevezzünk L.-nek. Nem szívesen be­szélnek helyzetükről. De a tények beszédesek: az apa és három felnőtt gyereke is munkanélküli. Az apa még csak-csak talál magának hasznos elfoglalt­ságot a ház körül, a földeken, de a fiatalok számára ez átmeneti megoldásnak is kevés. Hiába tanultak szakmát, elhelyezkedni, s a generációs munkanél­küliség csapdájából szabadulni képtelenek. Csúsz­nak lefelé. A fázisok A gyásszal rokonítható az állásvesztés - jelenti ki a pszichológus. Az állástalan a tagadás, a harag, a depresszió és a beletörődés fázisait éli át. Aktív ál­láskeresési fázisában erről a mélypontról indul las­san felfelé hangulati görbéje. A tapasztalatok alap­ján azonban már hat hónapos sikertelen pályázás egyre mélyülő apátia felé sodorhatja az álláskeresőt és ebből a gödörből nagyon nehéz kijönni. ÖLI. Egymillió forint egy-egy túzok pénzben kifejezett értéke. Leg­nagyobb veszélyt a tél, a havazás jelenti számára: ha nem jut táplálékhoz, elrepül Dél-Európába, ahol nagy eséllyel lelövik. Ha azonban repcét talál - mely, mint bioenergia-növény jelentős jövő elé néz Magyarországon nem vándorol, s meg van mentve. - Most már elmondható: a mint­egy harmincdarabos, Csongrád megyei túzokállomány, mely a Csanádi-pusztákon él, átvészelte a telet - mondja Kókai Károly, a Magyar Madártani és Természet­védelmi Egyesület (MME) megyei csoportjának alelnöke, aki rend­szeresen figyelemmel kíséri a Kö­rös-Maros Nemzeti Park Igazga­tósághoz tartozó terület élővilá­gát. A túzok - legnagyobb mada­raink közé tartozik, elérheti" a ti­zenhat kilót is - havas, kemény tél esetén messze elkóborol táplá­lék után. Akár Észak-Olaszor­szágnak veszi az irányt, akár a Balkánra, könnyen lelövik. Amennyiben nem lövik le, akkor is eljuthat olyan helyekre, ahol aztán kérdéses, mi lesz vele - ta­valy télen még Budapest belterü­letén is láttak túzokot. Ha azonban megindul a megú­julóenergia-termelés - elsősor­ban a biodízel-előállítás -, egyre kevésbé kell tartani attól, hogy a túzok határainkon kívülre ván­dorol télen, vagy egészen lehetet­len helyekre keveredik. A biodí­zel nyersanyaga ugyanis a repce­olaj, a télen is zöldellő repce pe­dig - a takarmánykáposztán túl­menően - a túzok egyik legkitű­nőbb téli tápláléka. - Egyébként a repce magja, az olaj kipréselése után, kitűnő fe­hérjetakarmánynak számít a ser­téstenyésztésben. Jól helyettesít­heti a jelenleg e célra használt, import szóját, melynek fölhasz­nálása állat-egészségügyileg egyébként sem aggálymentes ­halljuk a szakembertől, aki egy­szersmind állatorvos is. A sertés­tenyésztés során keletkező híg­trágya pedig a biogáz-előállítás­ban játszhat növekvő szerepet ­nagyon is összefér a megújulóe­nergia-létrehozással a túzok. S nem csupán azzal: lucerna és őszi vetésű gabona is kerülhet a túzokos gyepterület mellé. Csak az a fontos: ne óriási monokultú­rákvegyék körbe a nagy madárnak otthont adó pusztai élőhelyet, ha­nem kisebb táblák, „mozaiko­san", és ne kezeljék őket intenzí­ven. A Csongrád megyei túzokélő­helyen részint a nemzeti park biz­tosít ilyen körülményeket, részint a környék lakói is olyan gazdálko­dást folytatnak, mely nem zavarja az unióban Magyarországon kívül alig-alig előforduló madarat. F.CS. Túzok Csongrád megyében is él, a Körös-Maros Nemzeti Park te­rületén Fotó: Széli Antal Rácz János és felesége a tűz pusztításának nyomait mutatja Gólya utcai házukon Rendszeres gyermekvédelmi támogatás, munkanélküli-segély, tüzelőutalvány ­ezek nélkül még rosszabb lenne az élet Kincsestelepen. A vásárhelyi városrészek közül tavaly itt kellett szétosztani a legtöbb önkormányzati segélyt. Az egyik család csak úgy tud fűteni, hogy kapott szén­utalványt. Kiégett mosógép, törött mosdó- és WC-kagy­16 fogadja Vásárhelyen egy Gólya utcai ház udvarára lépőket. Az épület hátsó faláról hi­ányzik a vakolat, a tető faszerkezetének egy része pedig nemrég lett felújítva. Az itt élő öt­fős család két hete költözhetett vissza, mert január közepén a zárlatos mosógép miatt ke­letkezett tűz félig lakhatatlanná tette az épü­letet. - Bementem az önkormányzathoz, hogy segítséget kérjek. Húszezer forint gyorsse­gélyt adtak. Egyébként hét-nyolc éve nem ka­punk semmiféle támogatást, mert a felesé­gemnek és nekem is van munkám, s kettőnk keresete néhány forinttal túllépte azt a kere­tet, ami alatt jár a segély - mondta a családfő, Rácz János. A három gyermeket nevelő família Kin­csestelepen él. Ez az a vásárhelyi városrész, ahol tavaly a legtöbb segélyt kellett kioszta­nia az önkormányzatnak. Rácz János szerint ennek az az egyik oka, hogy itt nincsen sem­mi munkalehetőség. Úgy véli, a gondot az enyhítené, ha helyben teremtenének álláshe­lyeket. O szerencsésnek vallja magát - a fent említett bajok ellenére -, mert 23 esztendeje van munkája. Ráczéktól néhány házzal arrébb laknak Aj­taiék. Kopogtatásunkra a háziasszony, Ajtai Andorné nyitott ajtót. - Férjem és én is rokkantnyugdíjasok va­gyunk. Három gyereket nevelünk, kevesebb mint havi 100 ezer forintból. Most kaptam meg a 23 ezer forint nyugdíjamat, befizettem a rezsit és maradt egy ezresem - panaszolta. Az asszony elmesélte, hogy nemrég járt a népjóléti irodán, ahol 88 ezer forint értékben tüzelőutalványt kapott. A felét már fel is ve­hette, így tudott vásárolni mintegy 14 mázsa kazánszenet. Olcsóbbat is választhatott vol­na, de azok alig égnek, így maradt a drágább, viszont a jobb minőségű. Ajtai Andorné megjegyezte, annak ellené­A LEGTÖBB MUNKANÉLKÜLI Ml A vásárhelyi önkormányzat népjóléti irodája ta­valy több mint 562 millió forint segélyt osztott szét. Ebből a legtöbbet, a teljes összeg mintegy tizenöt százalékát a kincsestelepiek igényelték. A város tizennégy választókerületéből a második legmagasabb segélyösszeg (13 százalék) a külte­rületre került, a harmadik helyen pedig Susán áll (10 százalék). Vásárhelyen átlagosan 10 ezer fo­rintnyi segély jut egy főre, ez az összeg azonban Kincsestelepen a duplája. Itt a 2721 főnyi felnőtt lakosságból 1200 kap valamilyen segélyt. Ezenkí­vül Itt a legmagasabb a rendszeres gyermekvé­delmi támogatásban, valamint a munkanélkü­li-segélyben részesülök száma is. Tavaly a Kin­cses! családokban az egy főre eső átlagos jöve­delem nem érte el a 24 ezer 700 forintot. re, hogy Kincsesen sok a szegény, nehéz hely­zetű család, a városrész szépen fejlődik. Az utcájukban, a Gólyában is épülnek az új há­zak, s a régi, felújításra érett épületek udvara, környezete legalább rendezett. K.T. Fotó: Tésik Attila

Next

/
Thumbnails
Contents