Délmagyarország, 2006. március (96. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-02 / 52. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. MÁRCIUS 2. • AKTUÁLIS« 3 ALSÓMÖCSOIÁD-SZUBJEKTÍY jjj A Baranya megyei Alsomocsolad. ahol hatalamas húsüzem épül, festői helyen fekszik, egy tavacska mellett, Pécstől 55, Dombóvártól 15 kilométerre, az én szülőfalumtól, Szászvártól pedig húszra. Ezt a húsz kilométert naponta tette meg biciklivel az én orosztanárom annak idején, oda és vissza is természetesen. Alsómocsolád zsákfalu, alig 350-en lakják, se orvosa, se Iskolája nincs, a közeli Mágocs jelenti számára az infrastruktúrát. Napjában öt buszjárat kanyarodik be a faluba, vonattal viszont jól megközelíthető, a Bátaszék-Dombóvár vasútvonal mellett található. Ipz, az állomáshoz két kilométert kell gyalogolni a faluból. ugyancsak Csányi Sándor, illetve a Délhús érdekeltségi körébe tartozó Pick Szeged Zrt. tradicionális termékei is az új alsómocsoládi üzemben készülnének majd. Kifejtette, a Délhús szárazáruját eddig is Alsómocsoládon gyártották, az infrastruktúra, a gyártási hagyományok és a körülmények a további fejlesztésnek kedveznek. S mivel abban a térségben nagy a munkanélküliség, találnak majd munkaerőt is. Jelenleg főleg dombóváriak és mágocsiak dolgoznak az alsómocsoládi üzemben. Szegeddel kapcsolatban kifejtette: a Pick szaláminak kedvez a széljárás, a tavalyi 6500 tormáról idén 7-8 ezerre növelik az előállított mennyiséget. A Baranya megyei fejlesztés tehát nem Szeged rovására történik. A jelenlegi beruházás része annak á már tavaly elkezdett termelés-racionalizálási programnak, amelynek keretében a sertésvágás Pécsről Szegedre került, a baranyai megyeszékhelyen pedig az elmúlt év második felében egy úgynevezett húscentrumot hoztak létre. A 770 millió forintos költséggel megvalósított, évi 550-600 ezer sertés feldolgozására képes, néhány hete átadott komplexum immár a cégcsoport összes késztermékgyártó üzemét kiszolgálja. F.K. Baranya megyében valósul meg az óriásberuházás A szaláminak kedvez a szél A Baranya megyei Alsómocsoládon fejleszt a Délhús Zrt., ott hozza létre Közép-Európa legnagyobb szárazárugyártó üzemét. A Délhús érdekeltségi körébe tartozó Pick Szeged Zrt. termékeinek gyártását azonban ez a beruházás nem befolyásolja, sőt Kovács László elnök-vezérigazgató szerint a Pick szalámi újra a fénykorát fogja élni. Információink szerint a Délhús Zrt. már elkezdte azt a több mint 2,5 milliárd forint értékű zöldmezős beruházást a Baranya megyei Alsómocsoládon, amelynek keretében Közép-Európa legnagyobb és legkorszerűbb szárazárugyártó üzemét építi fel. A várhatóan az év közepére elkészülő gyárban elsősorban úgynevezett nem penészes szalámit gyártanak majd, a létszámot pedig a jelenlegi 170-ről 230-ra növelik. Mint ismeretes, a Délhúsnak három telephelye van: Pécsett, Baján és Alsómocsoládon. Kovács Lászlót, a Délhús és a Pick elnök-vezérigazgatóját a tegnap Kubában értük el telefonon. A vezető cáfolta, hogy a tavaly óta Szegeden vágnak a Délhúsnak is Fotó: Karnok Csaba A terveket tervezte a megye Makón Háromszor annyi pénzt használhat fel Magyarország az uniós forrásokból 2007-től 2013-ig, mint amennyit jelenleg. Erre az időszakra most készülnek a tervek, amelyeket tegnap Makón mutattak be. A félig már megvalósult és a nagyon távoli tervekről is szólt a Megyejárás című konferencia-sorozat első része tegnap Makón, a Koronában. A 2007-től 2013-ig tartó időszakra szánt Nemzeti fejlesztési terv, s része, a regionális operatív program most készül, és akinek van véleménye, elképzelése, most még az önkormányzatokon, vagy Marosvári Attila megyei közgyűlési alelnökön keresztül fölveheti a kapcsolatot a készítőkkel. A makói beruházásokról Búzás Péter polgármester, a társulás elnöke számolt be, bemutatkozott a többi kistérség is. Marosvári Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy a DKMT területéről - a három dél-alföldi megyéből, Nyugat-Romániából és a Vajdaságból az Interreg nevű programra 112 millió euró pályázati igény érkezett. Ennek most csak a harmadát támogatták - így jut pénz a klárafalvi biogázüzemre, a Maros-part rehabilitációjára és a makói kórházban folyó orvosképzésre is. Frank József, a megyei közgyűlés elnöke a most futó és később kezdődő programokat sorolta fel, szólt a szegedi biopoliszról, a hidakról, a Dél-Alföld ivóvízminőségét javító programról - amely minden megyei települést érint -, a makói szennyvízprojektről - amelyet a kormány már támogat -, és érvelt a csongrádi vízlépcső mellett. A fórumon elhangzott: jó lenne levezetni, mi érdeke fűződik a kisteleki gazdának a szegedi biopoliszról szóló tervhez; mert lehet, hogy fűződik, de az eddigiekből nem derült ki. B.A. Jobban akarják a jót SZABÓ C. SZILÁRD Avatni pedig muszáj. Főleg kampányidőszakban. Hogy tudja a nép, gondoskodnak róla, jót akarnak neki. Nem mintha eddig nem akartak volna neki jót, dehogynem, mindig azt akarták mondták is -, de most valahogy jobban akarják a jót. A jóból pedig - mint tudjuk - sosem elég. Tizenkét évvel ezelőtt ezért is adták át szinte kilométerenként - ökörsütéssel és gulyáspartival egybekötve - az Ml-es autópálya új szakaszait a választási hadjáratban. Akkor már a jóból is megártott a sok. Olyan is előfordult már ebben a kicsiny országban, amikor nagy örömüknek többen is hangot adtak nagyembereink közül egy óriásberuházás elkészültekor. A szekszárdi Szent László Duna-hidat például hárman is felavatták: Csillag István gazdasági miniszter, valamint Orbán Viktor és Medgyessy Péter miniszterelnök - jó magyar szokás szerint külön-külön. Az avatási láz Szegeden is elkezdődött. Tegnap átadták az első csarnokot a Mars téren. Két hét múlva készen lesz a második csarnok, április közepéig pedig kialakítják a parkolót. A Glattfelder téren a tél közepén - mikor máskor 7 - kezdték a rekonstrukciót. Már hetek óta fóliasátor alatt dolgoznak, építik az új szökőkutat, hogy határidőre, március közepére elkészüljenek. A logisztikai központ első ütemének építése másfél éves csúszással indul. Az alapkövet természetesen kampányidőszakban teszik leBiztos vagyok abban, hogy az eseményen helyi politikusaink mellett valamelyik nagyemberünk is nagyon fogja akarni a jót ünnepi köszöntőjében - például a munkahelyteremtés vonatkozásában, amellyel az ellenzéki véleményekre hajaz. Lomnici Zoltán az ítélőtáblán - A Szegedi ítélőtábla úgy működik, mintha 1950-ben meg sem szűnt volna. Működéséhez mind a tárgyi, mind a technikai feltételek biztosítottak - mondta Heidrich Gábor a Szegedi ítélőtábla elnöke az ítélőtábla tavalyi tevékenységét értékelő sajtótájékoztatón. Az évértékelésen részt vett Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke is, aki szerint a szegedi bíróság 2005-ben jól működött, szerves részévé vált a magyar igazságszolgáltatásnak. - Szeged igazságszolgáltatási centrummá vált - jelentette ki Lomnici. Az ítélőtábla három megye - Csongrád, Békés és Bács-Kiskun - fellebbezett ügyeiben járt el a tavalyi évben. Ezekből a megyékből összesen 1524 ügy érkezett a táblabíróságra: 498 büntető, 496 polgári, 530 gazdasági. Az ügyek közel kilencven százalékát le is zárták - folyamatban 215 ügy maradt. Büntető ügyekből 2005-ben közel harminc százalékkal érkezett kevesebb az ítélőtáblához, mint 2004-ben. A befejezett büntető ügyek száma 517 volt: több mint egyharmadának emberölés volt a tárgya. A Szegedi ítélőtábla büntető kollégiuma tavaly összesen 728 év börtönbüntetést szabott ki, hárman kaptak életfogytiglant. Közülük ketten minimum 30, míg egy 40 év letöltése után szabadulhat. A táblabíróság 148 vádlottat talált bűnösnek: 124 férfi és 24 női vádlottat. s BESZÉLGETÉS M| A Balázs Béla Filmtékában tegnap délután levetített Üvegfal című film után a nézőkkel Dobrev Klára, a rendező Erdőss Pál, valamint orvosok, családvédők és szociális intézmények vezetői beszélgettek az alkotás központi témáját adó rákról, mely elleni küzdelemnek a miniszterelnök felesége családi érintettsége miatt is nagy harcosa. „Búcsúzunk tőled drága barátunk és sporttársunk" Az orvos halálának oka: szivacsos agysorvadás Meghalt a szivacsos agysorvadással kezelt makói sebész. Az orvosok, ápolók, hozzátartozók hónapokig küzdöttek érte a szegedi neurológiai klinikán. Mindenki tudta azonban: a Creutzfeldt-Jakob kór halálhoz vezet. Egykori cselgáncsozó társai a mai napig nem hiszik el, hogy többet nem találkoznak vele. MUNKATÁRSUNKTÓL Elhunyt a múlt hét végén az a makói osztályvezető főorvos, akit tavaly októbertől szivacsos agysorvadás tüneteivel kezeltek a szegedi neurológián. Orvosok, ápolók és hozzátartozók a végsőkig küzdöttek életéért - sajnos nem tudtak segíteni. A szegedi születésű orvost olyan kór támadta meg, mely halálhoz vezet. Magyarországon évente 10-15 szivacsos agysorvadásos megbetegedést regisztrálnak, az esetek egymástól elszigeteltek, vagyis emberről emberre nem terjed a kór. Vécsei László tanszékvezető egyetemi tanár annyit közölt: a Szegedi Tudományegyetem egy közleményt ad ki a betegségről, a konkrét esetről nem kívánt nyilatkozni. A tájékoztatóból kiderül: a Creutzfeldt-Jakob kór vezető tünete a progresszív elbutulás. A betegség 36-65 éves korban fordul elő és egymillió ember közül egy-kettőt érint évente. Tünetei között szerepel a személyiségváltozás, emlékezet- és magatartászavarok; a betegség két hónap-három éven belül halálhoz vezet. A megbetegedést még tavaly jelentette a klinika vezetése a megyei tisztiorvosi szolgálatnál. Csongrád megyében tavaly ez volt második ilyen eset. Kovács Ferenc, a szolgálat vezetője már akkor kijelentette: nincs szükség különleges intézkedésre. A fiatal sebész munkahelyén, a makói Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórházban mély megrendüléssel fogadták már a megbetegedés hírét is. A sebész szaktudását, emberségét kollégái és betegei is nagyra becsülték. A család kérésére Baráth Lajos, az intézmény igazgatója azonban kérdéseinkre nem válaszolhatott. Dzsúdós társai még ma sem hiszik el, hogy többet nem találkozhatnak a szimpatikus fiatalemberrel az edzőteremben. Egykori csapattársa, az orvos Erdélyi Endre tudott kollégája betegségéről. - Műit orvos tisztában voltam, hogy mit jelent ez a betegség, de a többieket biztattam, hogy barátunk újra lejön közénk a tatamira. A legsportszerűbb volt közöttünk, de az élet vele nem volt sportszerű - mondta az orvos. Barátját, Krajkó Gyulát nagyon megrázta a hír: junior korukban együtt edzettek és versenyeztek. - Egyszerűen nem tudom elhinni, ami történt. Emlékszem: nagyon szeretett volna orvos lenni. Mindenkin segíteni akart, rajta nem tudtunk. Búcsúzunk tőled drága barátunk és sporttársunk. A miniszterelnök feleségét, Dobrev Klárát lenyűgözte a diagnosztikai központ Szívesen viszi „bezzeg Szeged" hírét Az egészséges életmódot népszerűsítette tegnap Szegeden Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc felesége. A nap folyamán ellátogatott az új klinikán működő diagnosztikai központba is, melyről azt mondta: Nyugat-Európában bárhol megállná a helyét. Lugosi Andrea, Botka László polgármester feleségének vendégeként tegnap Szegedre látogatott Dobrev Klára. A miniszterelnök felesége az Egészséges Településekért Alapítvány elnökeként a nap folyamán az egészségmegőrzést, az egészséges életmódot és a rákmegelőző küzdelmet népszerűsítette a városban. Délután az új klinikán működő Euromedic Diagnostics Szeged Kft.-ben is járt, ahol többek között megtekintette a hónap végén beüzemelendő új MRI készüléket. Dobrev Klárát a cég vezetői és orvosprofesszorok kísérték a diagnosztikai központban. A miniszterelnök felesége számos szakmai kérdést tett fel. Az 1,1 millió euró értékű MRI beszerelése különösen érdekelte, hiszen - mint mondta - soha nem látott még olyan átépítést, mely most LÁTOGATAS SZOREGEN jjjf Dobrev Klára tegnapi programja Szőregen fejeződött be. Az új művelődési házban Újhelyi István országgyűlési Képviselő fogadta, majd helyi civil szervezetek képviselőivel találkozott. A negyedórás látogatás során a cég vezetői szerét ejtették, hogy szóba hozzák: az MRI feletti emeletre ősszel szeretnék beállítani a PET CT-t is, melyhez már minden szükséges feltétel adott, csupán az nem, hogy a betegek ingyenesen vehessék igénybe ezt a szolgáltatást. Feltétlenül meg akarják azonban várni, hogy az OEP befogadja ezt a vizsgálatot, melyre tavaly a reméltekkel ellentétben nem került sor. - Lenyűgöző, amit itt megvalósítottak - mondta látogatása végén Dobrev Klára. Nemcsak azért, mert a környezet olyan, ami bárhol Nyugat-Európában megállná a helyét, hanem mert az itteni orvosokból olyan optimizmus és erő sugárzik, melynek segítségével el tudták érni azt, ami büszkeségévé válik az egész országnak. Viszem is majd mindenfelé „bezzeg Szeged" hírét. TÍMÁR KRISZTA az új készülék miatt folyik az alagsorban. - Mi adta a legnagyobb munkát a gép telepítésekor? - érdeklődött, mire az egybehangzó válasz az volt: a közel négytonnás műszer beemelése. Emiatt ugyanis falat is kellett bontani. Palkó András, az SZTE radiológiai tanszékének vezetője, Dobrev Klára és Lugosi Andrea Fotó: Schmidt Andrea