Délmagyarország, 2006. március (96. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-09 / 58. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR« CSÜTÖRTÖK, 2006. MÁRCIUS 9. A diplomához már újra elfogadják Szegeden kevéssé élő nyelv az eszperantó A hetvenes években sokan foglalkoztak az eszperantóval, de ma már alig érdeklődik valaki a Somogyi-könyvtár gyűjteménye iránt. Tavalytól ismét elfogadják a nyelvből tett középfokú vizsgát a diplomához, mégis csak néhány hallgató él a könnyen, gyorsan és olcsón megtanulható eszperantó adta lehetőséggel. Tanulásban akadályozott és autista gyerekek együtt gurulnak Iskolában görkorcsolyáznak Görkorcsolyázni tanítják a fogyatékkal élő és tanulási problémákkal küzdő gyerekeket a szegedi Sólyom utcai iskolában. A sportszereket pályázaton nyert pénzből vásárolta az intézmény. A gyerekek már be is mutathatták tudásukat a farsangon, lelki szemeik előtt pedig a versenyzés lebeg. Egy új sportág megismertetésére vállalkozott a Sólyom utcai iskola. A fogyatékkal elő vagy nehezen tanuló gyerekeket görkorcsolyázni tanítják. A diákok nagy lelkesedéssel vesznek részt az egy hónapja indidt foglalkozásokon - emiatt szívesen maradnak bent még délután is. - Az alapoknál kezdtük: megtanultunk felállni a görkoriban, majd elindulni és megállni - mondta el Kresák Józse f testnevelő tanár. - Mostanra a gyerekek már tudnak összekapaszkodva vonatozni, szlalomozni és párosan forogni is, mindezt pedig be is mutathatták a farsangon. Nagy sikerük volt a tanárok, a szülők és társaik körében egyaránt. Az iskola azért pályázott görkorcsolyákra, mert ezt a sportot szabadban és tornateremben egyaránt lehet gyakorolni, alkalmas a mozgáskoordináció és az állóképesség fejlesztésére, ráadásul könnyen megtanulható, így hamar sikerélményt okoz. Bár több gyereknek van otthon is görkorija, a sérült gyerekek többségének családja nehéz anyagi körülmények között él, így csak az iskolában van lehetőségük kipróbálni, milyen érzés kerekeken gurulni. Bár a sportszereket most elsősorban a felső tagozatos, tanulásban akadályozottak használják, a csapatban van autista gyerek is. - Szeretnénk majd fellépni, sőt versenyeken is indulnánk - álmodoznak a jövőről a tinik. Lelkesen gyakorolnak is a cél érdekében, és még azt sem bánják, ha sokszor elesnek. - Ez is a műsor része - vonták meg nevetve a vállukat. - De legalább van védőfelszerelésünk. - Csúszik a kori - foglalta össze a legnagyobb problémát Lajos, akinek most még elég bizonytalanul megy a gurulás. Ő az iskolai foglalkozások előtt még csak néhányszor próbálta ki ezt a sportot, kölcsöngörkorcsolyával. Szerencsére van olyan a csoportban, aki már szinte profi. Rafael segít is társainak mindenben. - Ő már csövekben ugrál, meg szaltózni is tud ám! büszkélkedtek vele a barátai. A gyerekek nagyon élvezik a délutáni foglalkozásokat Fotó: Gyenes Kálmán A fiatalok már készülnek űjabb bemutatkozásukra, a húsvéti tojáskeresőre. Azt mondják, szívük szerint jóval többször is gyakorolnának, nem csak hetente egyszer. A tanárok pedig azt szeretnék, ha minél több gyereknek örömet szerezhetnének a görkoritanítással. Ráadásul - ahogy mondják - ezeken az órákon a diákok sokkal jobban viselkednek, mint máskor. A legnagyobb büntetésnek érzik ugyanis, ha nem húzhatják fel lábukra a kerekes cipőket. TÍMÁR KRISZTA PALYAZATON NYERT KORIK A sportszerek beszerzésére pályázott a Tegyünk Egészségünk Színvonaláért Alapítványnál a szegedi Sólyom Utcai Óvoda, Általános Iskola és Logopédiai Intézet. Százezer forintot el is nyertek. A középsúlyos és súlyos fogyatékos gyerekek, valamint a tanulásban akadályozottak oktatásával foglalkozó intézmény tíz pár görkorcsolyát vásárolt a pénzből, saját költségén pedig védőfelszerelést vett hozzá. Két általános iskola jövője a téma Bezárás, átszervezés Hódmezővásárhelyen Két vásárhelyi általános iskola, a Szántó Kovács Jánosról és a Kiss Lajosról elnevezett intézmény jövőjét át kell gondolni - hangzott el nemrég a közgyűlésen a gyermeklétszám drasztikus csökkenése miatti tanárelbocsátások kapcsán. Lázár lános polgármester akkor is, most is azt hangsúlyozza: a bezárás nem megoldás, az átszervezés és pluszforrások felhasználása az lehet. Százegy diák jelentkezett a szentesi Horváth Mihály Gimnázium dráma tagozatára Zokogni is lehetett a felvételin Sebestyén Ágnes a felvételin. A kreatív gyakorlatokban a boldog és megcsalt szerelmes szerepét is el lehetett játszani Fotó: Tésik Attila Évek óta rendszeresen írunk arról, milyen komoly gondot jelent Vásárhelyen a gyermeklétszám csökkenése. Az adatok drasztikus folyamatokról árulkodnak: az elmúlt két tanév elején összesen tizenhét általános iskolai osztállyal indult kevesebb, mint 2003-ban. Ennek persze megvannak a személyi következményei: körülbelül két hete döntött a közgyűlés arról, hogy elbocsát tizenhárom tanárt, egy évvel ezelőtt több mint kétszer ennyi pedagógusnak szűnt meg az állása. A mérleg ennél azért biztatóbb képet mutat, hiszen az elmúlt esztendőkben összesen 52 státus szűnt meg, és 40 új jött létre többek közt a mindennapos testnevelés bevezetése, a túlórák csökkentése és a művészeti oktatás fejlődése miatt. A testületi ülésen azonban ezek mellett az iskolák sorsáról is szó esett. Lázár lános polgármester úgy fogalmazott: az év végén megalakuló új közgyűlésnek az elsők közt arról kell döntenie, mi legyen az intézményrendszerrel. „A testület nem menekülhet a probléma megoldása elől" - fogalmazott, és meg is nevezett két iskolát, amelynek jövőjéről minél hamarabb határozni kell. Lázár az újvárosi Kiss Lajos- és az elsősorban hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó Szántó Kovács János-iskolát említette. Hozzátette ugyanakkor, hogy a bezárás nem megoldás, inkább átszervezésben kell gondolkodni. Kérdésünkre a polgármester most elmondta: ha kell, akár pluszforrást is áldozna a város arra, hogy az újvárosi suli megmaradjon - egy ekkora terület ugyanis nem maradhat iskola nélkül. A Szántó esetében pedig megfontolandó, hogy városi beiskolázású legyen, esetleg az egész országból fogadjon tanulókat ez az az intézmény, amely egyrészt szociálisan hátrányos helyzetű, másrészt tanulási, magatartási zavarokkal küzdő gyermekek integrációját vállalta. A speciális jellegét tehát tovább kellene erősíteni - az ott folyó szakmai munka magas színvonalát ugyanis a kompetenciavizsgálatok igazolták. Az intézmény igazgatójától, Bagi Lászlónétól tudjuk, hogy jelenleg 217 diákot oktatnak. Már most is van egy városi beiskolázású osztályuk, ahová a magatartási és tanulási problémákkal szenvedő gyerekek járnak, a változásokat azonban nagyon komoly szakmai előkészítésnek kell megelőznie. Patócs Anikó, a 220 fős Kiss Lajos-iskola megbízott vezetője pedig arról beszélt, hogy bár most nincs első osztályuk, az előzetes felmérés alapján szeptemberben lesz. Nagyon fontos az is, tette hozzá, hogy a mostani kiscsoportos, illetve egyéni, differenciált fejlesztés a jövőben is megmaradhasson. SZÖGI ANDREA Háromszor annyian jelentkeztek idén az ország minden részéhői a szentesi gimnázium dráma tagozatára, mint ahányan végül felvételt nyernek. A vizsga részben komoly, részben nem az. Az irodalomban való jártasságukról és kreativitásukról kellett számot adniuk a diákoknak. Ebben az esztendőben a kreatív játékok feladatait már nem Bácskai Mihály és Keserű Imre, hanem Szebeni Zoltán és Szurmik Zoltán drámatanár tárta a felvételizők elé. Szebeni tanár úr erről azt mondta: nagy felelősség. A vizsga során a diákok tételt húztak, s feladatuk szerint játszották el a boldog vagy a csalódott szerelmest, a biciklitolvajt vagy a rendőrt. A nagy izgalmat oldotta a felsőbb évfolyamosok jelenléte és a vizsgáztatók humorérzéke, a segítségnyújtás. Instrukcióként a díszteremben elhangzott néhányszor: most zokogjál, most háborodjál fel, most pofozd fel, vagy valljál neki szerelmet. Ahogy az már lenni szokott, a felvételizők némelyike ügyesen és nagy átéléssel oldotta meg a feladatot, mások kevésbé. Százegy diák szeretne középiskolásként a szentesi drámain továbbtanulni - egyharmaduk nyerhet felvételt. A hozott pontok száma legfeljebb ötven, a vizsgán szintén ötven pontot lehet gyűjteni, mely a kreatív tréning, az irodalmi írásbeli, az ének-zene, a tánc és a testneveAz eszperantó a nemzetektől független, mindenki számára egyenjogú nyelvhasználatot biztosító élő, semleges nemzetközi nyelv olvasható a Magyar Eszperantó Szövetség honlapján, a www.eszperanto.hu-n. A meghatározásból úgy tűnik, a mesterséges nyelvben csodálatos lehetőségek rejlenek, a legtöbben mégis csak a gyors nyelvtanfolyamokat hirdető plakátokon találkozik vele. Rátkai Árpád szegedi eszperantista a 90-es években az országos szövetség elnöke volt. Ma úgy látja, kevesen érdeklődnek komolyan a nyelv iránt. Tíz tanulóból kilenc csak azért jelentkezik eszperantó tanfolyamra, mert sürgősen szüksége van egy nyelvvizsgára. - Sokan gazdasági megfontolások alapján döntenek az eszperantó mellett, mert körülbelül 10-szer könnyebb megtanulni, mint bármelyik másik nyelvet. Ez tizedannyi időt és költséget jelent. - mondta Rátkai Árpád, aki maga is készít fel diákokat a nyelvvizsgára. - A nyelvtant az első 1-2 órán át tudjuk venni, aztán a szótanuláson van a hangsúly. A szegedi Somogyi-könyvtár eszperantó részlege sokáig az ország legnagyobb ilyen nyilvános gyűjteményének számított. A különgyűjtemény vezetője körülbelül 3200 könyvet és közel 200-féle folyóiratot gondoz itt. - Ezek a kötetek nem kölcsönözhetők, csak helyben lehet őket olvasni, de mostanában nem nagy irántuk az érdeklődés - mondta Nagy Katalin . A nyelv virágkora hazánkban a 70-es években volt. Akkor sokan lés tíz-tíz pontjaiból áll össze. Az énekvizsgán Majtényi András például kíváncsi volt arra, a diáknak milyen a hallása, az énekhangja, tud-e szolmizálni, s játszik-e hangszeren. A tanár úr azt állította, hogy nem szigorú, a vizsgán pedig kiderült, hogy tényleg nem kell tőle félni. A tornateremben Kovács Éva tanárnő előtt tettek bizonyságot a diákok állóképességükről, labdaérzékükről, s kiderült, hogy szédülnek-e a gerendán. A drámais felvételi rendszeréből világos, hogy a megmérettetésre az általános iskolában lehet előre készülni. A gimiben már számít a tehetség, a humán beállítottság, a kreativitás, a szorgalom, a rátermettség. A gimnázium folyosóján szüazért tanulták, mert a szövetség utazásokat szervezett olyan országokba, ahová másképp nehéz volt kijutni. Mára ezek a praktikus hajtóerők megszűntek. - Szegeden mindig voltak helyi eszperantószervezetek, de valahogy folyton felbomlottak - mondta Rátkai Árpád. - Az internet terjedése is erősítette a folyamatot. Vonzóbb otthonról egy kínai eszperantistával beszélgetni, mint elballagni egy művelődési házba. A magyar egyetemek tíz éven át nem fogadták el az eszperantó nyelvvizsgát a diplomaszerzés feltételeként, és többletpont sem járt érte a felvételin. - 1995-ben lépett hatályba a jogszabály, amely előírta, hogy csak élő idegen nyelvből tett vizsgával lehet eleget tenni a követelményeknek - mondta Kothencz Mihály, aki a szegedi egyetem bölcsészkarának tanulmányi osztályát vezeti. - Tavaly azonban az minisztérium kérésére az MTA Nyelvtudományi Intézete írásba adta, hogy az eszperantót élő idegen nyelvnek tekinti. Ezért 2005 tavaszától, ahol a képzési követelmények nem írnak elő mást, el kell fogadni az eszperantó nyelvvizsgát - tájékoztatott Kothencz Mihály, aki úgy látja, nem jellemző, hogy tömegek használják ki ezt a lehetőséget. Inkább olyan nyelvet választanak a hallgatók, amelynek gyakorlati hasznát veszik. A bölcsészkaron a nyári záróvizsga-időszakban 1200-1400 hallgatóból alig húszan vették át a diplomájukat eszperantóval. F.G. lók és bátor diákok szorongtak; volt drámais szülők is elhozták a naggyá serdült fiukat, lányukat a felvételire. Az egyik édesanya azt elmondta, nagyon örülne, ha drámais lehetne a gyermek, hiszen pontosan tudja, milyen nevelést kaphat. Sebestyén Ágnes azt mondta, azért akar ide járni, mert szereti a verseket, azokban szárnyal. Reaussout-piot Eszter az írásbeli után úgy nyilatkozott, a Kör és a négyzet című fogalmazása szerinte nagyon jól sikerült. A szentesi Tóth Tibor pedig azt mondta, mindenképpen humán tagozatra készül, és azért vállalta önként a felvételi megmérettetést, mert szerinte a dráma tagozat az egyik legjobb hely a városban. BLAHÓ GABRIELLA