Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-06 / 31. szám

HÉTFŐ, 2006. FEBRUÁR 6. • AKTUÁLIS« 3 A csongrádi LosoncziÁron most Japánba készül üvegbetonjával Még idén piacra dobják Minden valószínűség szerint még idén bemutatkoznak a világpiacon a csongrádi fényáteresztő betonból készült termékek, amelyeket elsőként Japánban fognak gyártani. Losonczi Áron találmánya óriási érdeklődést váltott ki amerikai építészek körében, és továbbra is nyitott maradt a kérdés, hogy a Litracont felhasználják-e a Világkereskedelmi Központ helyére tervezett Szabadság-torony építésénél. A washingtoni Nemzeti Építészeti Múzeum beton történetét bemutató kiállításának a legsikeresebb darabja volt a csongrádi fényáteresztő beton. Sajátos jellemzőiről a helyszínen tartott előadást Losonczi Áron, aki a magyar nagykövetség meghívására utazott az Egyesült Államokba. Az USA fővárosában és New Yorkban eltöltött tíz nap alatt a lapunkban is közölt, hazánkban ismert személyiségeken kívül leginkább az építész szakma képviselőivel találkozott a fiatal mérnök, akit a hozzáértők rendre arról faggattak, mikor és mennyiért lesz kapható a Litracon. - Majdnem biztos, hogy még ebben az évben megkezdődik a nagyipari előállítás és forgalmazás - utalt a minap hazatért feltaláló egy japán céggel megkötött szerződésre, melynek részleteiről nem kívánt bővebben nyilatkozni. Annyit elárult, hogy a napokban a felkelő nap országába utazik, ahol a gyártáshoz szükséges technológiai fejlesztés előkészítéséről tárgyal majd. Mindez persze nem zárja ki, hogy az amerikai és az európai kontinensen is beinduljon egy Litracon termékeket gyártó üzem, hiszen a kidolgozott üzleti stratégia szerint nem a betont akarják szállítani, akár több ezer kilométeres távolságba, hanem a technológiát. Arról, hogy a magyarországi gyártásnak mekkora a valószínűsége, Áron elmondta, pusztán egy állami megkeresésről tud beszámolni, melynek keretében a kormányzat kockázati tőkével történő támogatásra tett ígéretet. Ezt és a többi külföldi ajánlatot is egyelőre lehetőségnek tekinti a fiatalember, a végső döntésben tanácsadói segítségére is számít. Ha végül valóban felhasználják a fényáteresztő betont a New York-i Világkereskedelmi Központ helyére tervezett Szabadság-torony építésénél, a beruházás óriási piacot nyithat a Litracon számára. Losonczi Áron szerint - annak ellenére, hogy az új manhattani látványosságot tervező SOM irodának minden tekintetben megfelelt az alapanyagként számításba vett csongrádi üvegbeton - nem lehet biztosra venni beépítését, hiszen a végső konstrukciót politikai tényezők is befolyásolják. B. D. A feltaláló és egy ifjú múzeumlátogató Washingtonban DM/DV-fotó „Nemzetünknek méltó és alkalmas vezetői legyenek" Választási körlevelet adott ki a püspök Egyik politikai irányzat mellett sem áll ki, ugyanakkor valamennyi parlamenti párt programjából beemelt legalább egy hangsúlyos elemet szombaton nyilvánosságra hozott szokásos választási körlevelében Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök. „Az úgynevezett kopogtatócédulák begyűjtése elkezdődik. Nem szeretnék egyetlen párt mellett sem kiállni. De szeretnék segítségére lenni alábbi soraimmal híveimnek, hogy milyen szempontok szerint kellene kiválasztani az alkalmas személyeket" kezdi szombaton nyilvánosságra hozott és a szeged-csanádi egyházmegye valamennyi templomában - így a dómban, az újszegedi és a rókusi templomban is vasárnap felolvasott, tízpontos körlevelét Gyulay Endre. A püspök felhívja a figyelmet az embrió tiszteletére, a házasság fontosságára, elutasítja a béranyaságot, a klónozást és az eutanáziát. Szót emel a szociális igazságosság mellett, a globalizációval szemben a szolidaritást hangsúlyozza: „Nem halat kell adni, hanem hálót, és megtanítani halászni." A bevándorlással kapcsolatban kiemeli: befogadó, nyitott magatartást kell tanúsítani a jövevényekkel szemben, ugyanakkor törvénnyel kell védeni a többségi nemzet érdekeit, gondolnunk kell a határokon kívül élő magyarok érdekeire is. Gyulay Endre szerint fontos a határozott szembeszegülés a korrupcióval, minden törvénytelenséggel, bűnözéssel, fel kell számolni a prostitúciót, a pedofíliát, a drogkereskedelmet. „Jó lenne, ha nyugodtan mehetnének haza öregjeink a templomból, mert nem tépik le az arany nyakláncukat, vagy lakhatnak tanyán, anélkül, hogy rablógyilkosoktól kellene félniük. Vagy a templomok istentiszteleti kincseit nem kellene templomgyalázóktól félteni." Az egyházi méltóság óv attól, hogy hazánk a gazdagabb nemzetek hulladéklerakójává, piacává váljon. A 8. pontban, amikor az intézményes reformról ír, kiáll az egészségügy rendbetétele és stabilizálása mellett. Gyulay Endre utolsó pontban említi a szolidaritást: „Legyen meg a szolidaritás teljes vállalása, állítsák meg a társadalom kettészakadását, a banki szféra uralmát." A szeged-csanádi megyés püspök befejezésül azt kéri híveitől, hogy ha elérkezik a választás napja, mindnyájan adják le voksukat, de átgondoltan, felelősséggel tegyék ezt. „Addig is kérjük Istent, naponta imádkozzunk, hogy nemzetünknek méltó és alkalmas vezetői legyenek" - zárja a választások elé írt körlevelét Gyulay Endre. OLÁH ZOLTÁN Eladták a tetemeket Betegségben elhullott sertéseket ettek és értékesítettek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hernádcécén, ahol a sertéstelep dolgozói a gyanú szerint eladták az állattetemeket. Az eddigi adatok szerint „a hernádcécei sertéstelepről az elhullott sertések tetemeit az ott dolgozók kiviszik, azokat feldolgozás, illetve tovább értékesítés céljából eladják". A nyomozás során már bizonyossá vált, hogy az említett Borsod-Abaúj-Zempléni település telepéről kerülnek ki elhullott sertések tetemei, amit saját fogyasztásra, illetve értékesítésre is felhasználtak a helybeliek. A rendőrség gyanúsítottként hallgatott ki egy hernádcécei férfit, miután a nála végzett házkutatás során bűnjelként húsféleségeket foglaltak le. A húsokat a főállatorvos vizsgálja. Ezt követően derülhet ki: az elhullott állatok húsa egészségre ártalmas közfogyasztási cikknek minősül-e. Poénos tolerancia PANEK SÁNDOR Lassan a társadalomra is érvényes Edward N. Lorenz meteorológus mondása, hogyha Brazília őserdejében meglegyinti egy lepke a szárnyát, akkor abból Texasban tornádó lehet. Szeptemberben egy dán szerkesztő fejéből pattant ki, hogy egy gyerekkönyv illusztrálásához arról a Dániában egyáltalán nem életbevágó közügynek számító témáról rendeljen rajzokat, hogy milyennek látják Mohamed prófétát a dán karikaturisták. Egy sorozat közhelyes karikatúra azóta az egész mohamedán világra szóló erőszakos tiltakozási hullámot indított el. Egy dán szerkesztői szobában másként élték meg a mohamedán vallásalapító karikírozását, mint az arab országokban. Az európai vívmányok mindenki számára üdvözítőnek hitt tudatában bizonyára szórakoztatónak tűnt az élcelődés, hogy a prófétát bombaturbánnal ábrázolják, és a vicc még meg is felelt annak a közhelynek, amelyet a világ az amerikai „demokráciaexport" nyomán táplál az arabokról. Mégsem feltételezhető, hogy lenne olyan ütődött lap a világon, amelyik az arabok humorérzékére hagyatkozna, amikor csúfot űz a prófétájukból. A dán lap arra hivatkozik, hogy a karikaturisták öncenzúrát gyakoroltak Mohamed ábrázolásában, mióta egy muzulmán férfi megölte Theo van Gogh holland rendezőt - ezért rendelte meg a sorozatot. Irigylésre méltó az a sajtó, ahol az öncenzúra legégetőbb kérdése Mohamed ábrázolásában jelentkezik. De valószínűbb, hogy a közlés a vallással való heccelődés bulváros bukéját kínálta az olvasóknak. A karikatúrákból talán nem lett volna ekkora felfordulás, ha azokat szolidaritásból és a sajtószabadság védelmében nem közölte volna jó pár európai újság (köztük magyar napilapok is). A szohdaritás még érthető is, miután az arab közvélemény erőszakosan reagált a számára provokatív közlésekre. A szólásszabadság védelmében azonban kiábrándító addig fellépni a mohamedán világgal szemben, amíg az európai médiát meghatározó, és a hírpiac sokszínűségét korlátozó monopóliumokról (lásd még: öncenzúra) ezek a lapok nemigen közölnek poénos karikatúrát. A mohamedánok reagálásának számos oka lehet, a sérelmektől a vallási fundamentalizmusig, de egy sem olyan, amit ne lehetett volna előre kiszámítani. Az európai vezetők váltig igyekeznek kettéválasztani a szólásszabadság és a vallási érzékenység iránti felelősség problémáját, hogy egyszerre békéltessenek, és megvédjék a nyugati eszményeket. Alighanem mindegyiküknek eszébe jutott a török uniós tagfelvételi kérelem is. Havazás és napsütés is várható a héten Nem ússzuk meg a hideget, de a lehűlés csak két napig tart. Szerdán és csütörtökön hó is eshet, hét végére azonban ismét kisüt a nap. Hét végére metsző hideget ígért a meteorológia, aki azonban vasárnap kinézett az ablakon, ragyogó napsütésben gyönyörködhetett. A hóvirágokat mégis korai várni, a hideget nem ússzuk meg. Dénes László, az Országos Meteorológiai Szolgálat Dél-Magyarországi Regionális Központjának munkatársa elmondta: vasárnap sem volt melegebb az előző napokhoz képest, csupán a hőérzetünk „csapott be" bennünket. A páratartalom tegnap 52 százalék volt, szemben a napok óta tapasztalható 80 százalék körülivel. A nyirkos, párás levegő a többrétegű ruhán is áthatol, a szárazabb levegő, napsütéssel kombinálva viszont elhitette velünk: közel a tavasz. Különösen a szélvédett területeken járók érezhették így, a város szélén vagy külterületeken élők azonban négy fokkal hűvösebbet érzékeltek. Vasárnap éjszaka megérkezett az ígért lehűlés: ma hajnalra már csak mínusz 11 fokot jósoltak, így lesz ez kedden reggel is, ám az előrejelzések szerint ekkor napközben a napsütés helyett felhős lesz az ég. Szerdán és csütörtökön csapadék, hó vagy havas eső hullik - hogy melyik, az egy-két fokon múlik. Dénes László szerint csütörtökön a hó a valószínűbb, aznap akár 8-10 centiméter is eshet. Péntekre elvonulnak a felhők, és hét végére újból kisüt a nap. Csákányi Eszteré az idei Páger-díj Folytatás az 1. oldalról Mint a díjat odaítélő kuratórium indoklásából kitűnik, az elismerést a színházkedvelő makói közönség szeretetén túl Csákányi Eszter azzal érdemelte ki, hogy elhivatott, profi színművész. Kéttucatnyi filmben játszott, igazán azonban a színpadon érzi otthon magát. Életrajza szerint 1971-től 1973-ig a Nemzeti Színház stúdiójának növendéke volt - ezt követően a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szerződött mint csoportos szereplő, rövidesen főszerepeket kapott, és a színház vezető színészei közé tartozott. Tizennyolc évadot töltött Kaposváron, majd 1992-ben átszerződött a budapesti Katona József Színházhoz. A díjátadót követő beszélgetés moderátora, Réz András filmesztéta megjegyezte: mindkét teátrumot modern szellemiségű és rendkívül népszerű színházként tartották számon abban az időRéz András és Csákányi Eszter Fotó: Karnak Csaba ben, amikor Csákányi Eszter ott játszott. Most a hasonló elismertségnek örvendő, külföldön is gyakran turnézó Krétakör Színház társulatának tagj a. A kitüntetést Csákányi Eszter meghatottan köszönte meg. Mint a színpadi beszélgetésben megvallottá, igazi csapatmunkásnak tarja magát, fontos számára a társulat, ugyanakkor egyáltalán nem bánja, hogy a filmvásznon szinte KETS2ER JÁTSZOTT PAGERREl jj A Páger-díj idei, egyébként ötödik kitüntetettje kétszer játszott együtt Téni bácsival. Úgy jellemezte: igazi profi volt akit soha egyetlen jelenetben vagy beállításban sem látott hibázni. Ráadásul alakításai húsz-harminc, sőt negyven év után sem klasszikusnak, sokkal inkább modernnek, elevennek tűnnek. kivétel nélkül kevésbé hangsúlyos figurákat alakított eddig. Mint fogalmazott, ő nehezen megfogható, erős színpadi egyéniség, és ezt általában nehéz beilleszteni egy kész forgatókönyvbe. Eddigi életműve azonban ezzel együtt is igen gazdag, hiszen pályafutását tizenkilenc esztendősen kezdte. Terveiről azt mondta, a Krétakörben új darabot idén már nem játszanak készülnek viszont ismét külföldre, ezenkívül felolvasóestekkel szeretnének a közönség elé állni. SZABÓ IMRE