Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-04 / 30. szám

Szombat, 2006. február 4. SZIESZTA 11 HÉTVÉGE A VÁSÁRHELYI FESTOMUVESZ HAZASPARNAL Mártély: téma és korcsolyapálya A közélet, a kultúra, a gazdaság, a sport jeles Csongrád megyei képviselőit kérdezzük sorozatunkban arról, milyen programot választanak maguknak a hét végén, s azt szívesen ajánlják-e másoknak is. Most Erdélyi Tibor és Kakuk Tünde, a vásárhelyi festőművész házaspár (képünkön) árulja el, mivel tölti szabadidejét. A két különböző, egymással nem helyettesíthető technikával dolgozó vásárhelyi festőművész házaspár, Erdélyi Tibor és Kakuk Tünde - sokszor a hétvégi napokat is munkával tölti. Erdélyi Tibor szerencsésnek tartja, hogy felesége akvarell- és pasztellképeket fest, míg ő olajjal dolgozik, ugyanis a közös kiállításuk alkalmával a közönség két, egymást kiegészítő technikával készült festményeket láthat. A házaspár nem tart konzíliumot a képek felett, azaz nem ülnek le csak azért, hogy elemezzék a másik munkáját. Azokat az alkotási folyamat közben látják, így teljesen természetesen fejezhetik ki, hogy mi és miért tetszik vagy miért nem. Tibor annyira fontosnak tartja, s ad Tünde véleményére, hogy ha azt hallja tőle, kész a kép, amin dolgozik, akkor már írja is alá. Azt mondja: az akvarellfestészetbe így nem lehet beleszólni. - Olyan régen dolgozunk együtt - árulta el Kakuk Tünde hogy ez a munka éppen úgy az életünk része, ahogy a gyereket elvisszük az óvodába. A házaspár nagyobbik, most 13 éves Peti fia szombaton a vásárhelyi Liszt Ferenc-iskola Csongor és Tünde musicaljének próbáján vesz részt, szülei addig odahaza takarítanak, hogy a család délután kimehessen Mártélyra korcsolyázni, s gyönyörködni a tájban. Ide kisebbik fiuk, a 7 éves Barnabás is elkíséri őket, igaz ő még csak korcsolya nélkül hajlandó futni utánuk a jégen. A festőművész házaspár vasárnap a barátaival találkozik, s beszélget, egy vacsora mellett. Ajánló: A Csongor és Tünde című musical a vásárhelyi Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola diákjainak előadásában február 17-én és 18-án 18 órától látható a Petőfi Művelődési Központban. Korcsolyázni lehet - a Tisza mártélyi holtágán kívül - például Vásárhely főterén 9-22 óra között, illetve a szegedi műjégpályán 8.30-tól négy turnusban 19 óra 30 percig. B. K.A. Erdélyi Tibor és Kakuk Tünde mindennap látják, milyen témán dolgozik a másik FOTÓ: TÉSIK ATTILA Február Idén különösen érezzük - bár már február van - „nem ette meg a kutya a telet". Akik szeretnék tudni, mit hoz a Halak hava, megtehetik, hogy nemcsak a műholdas időjárási előrejelzéseket figyelik, hanem a népi természeti tapasztalatokra alapozó, úgynevezett kalendáriumos napokat is. Számos érdekesség, évszázados népi megfigyelésre épülő következtetés, hiedelem, jóslat, szokás fűződik a Böjtelő havának kalendáriumos napjaihoz. Február 4-éről valaha azt figyelték meg és tartották, legtöbb évben ez a tél leghidegebb napja - s igen kedvező nap a házasodásra. A következő napokat, Ágotáét és Dorottyáét időjóslóként figyelték, s bizakodtak, ha még nagyon hideg volt, hogy „Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja" (enyhíti), illetve „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja". A bátrabb gazdák régen annyira bíztak ebben az enyhülésben, hogy február 12-én már vetettek, s hitték, az Eulália napján elvetett mag bő termést hoz. Az óvatosabbak a Bálint-napi pacsirtát figyelték, s csak akkor kezdték a vetést, ha a madárka ezen a napon néma maradt - ha azt dalolta „Csücsülj be, MÉG ÖT NAR ÉS NÁLUNK IS A BOLTOKBA KERÜL A HATODIK HARRY P01TER-TÖRTÉNET A magyar Félvér Herceg A világ számos országában 2005. július 16-án jelent meg a Harry Potter and the Half-Blood Prince. J. K. Rowling hatodik Potter-sztorija magyarul Tóth Tamás Boldizsár tolmácsolásában, az Animus kiadó gondozásában február 10-én kerül a boltokba. A magyar Félvér Hercegről a www.mezesfalas.com és más internetes oldalak böngészése után adunk közre néhány csemegét. Az angol szöveg első idegen nyelvű fordítása tavaly októberben Horvátországban, illetve Németországban látott napvilágot. Ekkorra magyarul is olvashatóvá lett a Félvér Herceg - de csak az interneten kalózkodók számára. Dumbledore emlékei A hivatalos magyar fordítás, Tóth Tamás Boldizsár munkája, tavaly november elejére készült el. A szöveget az Animus kiadó munkatársai közül először Gábor Anikó és Balázs István szerkesztő olvasta. A nyomdai előkészítés másfél hónapot igényelt. A kiadó Harry Potter-könyvei az Alföldi Nyomdában, Debrecenben készülnek. A Félvér Herceg nyomdai munkálatai egy hónapot igényeltek. E munka gyorsaságát jellemzi, hogy Rowling 2004 decemberében adta le a hatodik kötet kéziratát, amely anyanyelvén júliusra nyert könyv formát. A címlap eredeti képét adja vissza a magyar fordítás borítója. A rajz annyit elárul a hatodik Harry Potter-kötet tartalmáról, hogy az ott látható edény talán Merengő, mely kitüntetett szerepet kap az új történetben: segítségével Dumbledore többször is megmutatja a múlt emlékeit Harrynek. De lehet egy tál is, amely kapcsolatban áll Voldemorttal. A könyvborítón a köd színe: zöld, ami utal a varázslatra, a Mardekár színeire, illetve a gyilkos Avada Kedavra átokra is... Harry új barátnője Az előző könyvekből biztosra lehet tudni, hogy Harry e történetben a 6. évét kezdi a Roxfortban, az 1996 júliusa és A szerelem is főszereplő... jjarjypoíter M.. 1 I. R. ROWLING 1997 júniusa közötti történéseket ismerjük meg. /. K. Rowling az általa szerkesztett weboldalon néhány információt megosztott a rajongókkal. így például elárulta, hogy Harrynek Cho Chang után új barátnője akad, és elcsattan egy-két csók. A történetben Harry mesél barátainak a próféciáról. Kiderül, miért bízik Dumbledor Pitonban. Voldemort viszszatérését viszont a muglik is észreveszik, és többet tudhatunk meg a Sötét Nagyúr születéséről. A varázsvilág háború előtt áll... Az első mondatok Az izgalmas történet - a hivatalos Ajánlott olvasmányok A Brit Királyi Irodalmi Társaság megbízásából J. K. Rowling - több más íróhoz hasonlóan - összeállította a maga listáját, arról a tíz könyvről, amit szerinte minden gyereknek el kellene olvasnia. A MuggleNet információja alapján e körbe tartozik Emily Brontë: Üvöltő szelek, Roald Dahl: Karcsi és a csoklgyár, Daniel Defoe: Robinson Crusoe, Charles Dickens: Copperfield Dávid, Joseph Heller: A 22-es csapdája, Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!, George Orwell: Állatfarm, J. D. Salinger: Zabhegyező, William Shakespeare: Hamlet, Beatrix Potter: Két komisz egér története (ez magyarul még nem jelent meg). Bestseller J. K. Rowling mellett - többek között Agatha Christle, Stahl Judit, Szabó Magda, Illetve Jules Verne, George Orwell, Lőrincz L László, Wass Albert neve is olvasható a bestseller.lap.hu című internetes oldalon a szerzők között. A bestseller angol szó jelentése: a legjobban fogyó. A kifejezéssel azt jelzik, hogy a kiadvány egy bizonyos időszak legnagyobb üzleti sikerét jelenti a forgalmi adatok szerint. A bestseller és a kommersz (tömegben gyártott, közepes minőségű) kifejezéseket egyesek azonos értelemben, gyakran lekicsinylően használják. Ugyanakkor tény, például egy könyv bestseller volta önmagában nem jelenti a mű „értékességét" (például hosszabb távon érvényes tartalmat, maradandóságot), de a közönség érdeklődését jelzi. Márpedig egy könyv az olvasónak szól. magyar fordítás első néhány sora alapján - úgy kezdődik, hogy: „Éjfélre járt az idő, a miniszterelnök egyedül ült a dolgozószobájában. Egy hosszú jelentést olvasott, de a mondatok a legcsekélyebb nyomot se hagyták elméjében. Egy távoli ország elnökének telefonhívását várta, s vagy arra gondolt, mikor jelentkezik már a nyavalyás, vagy a mögötte álló hosszú és kimerítő hét kellemetlenségeit próbálta száműzni emlékezetéből - ezek mellett nemigen maradt hely másnak a fejében..." A magyar Félvér Herceg tíz terjesztő céghez, közel ugyanabban az időben jut el, majd tovább, közel ezer helyre. így az ígéretek szerint - az olvasók február 10-én délután már az ország legtávolabbi pontján is megvehetik Harry Potter újabb történetét, várhatóan közel négyezer forintért. Egyébként a Harry Potter-könyvekből eddig több mint negyedmilliárd darabot adtak el világszerte; a regényeket több mint hatvan nyelvre fordították le. ú. i. dáriumos napjai csücsülj be!", akkor még hideget jósoltak, és nem kezdtek vetni. A madarak menyegzős napja (február 14.) viszont akár hideg, akár enyhébb, alkalom volt a kotlóstyúk ültetésére, egyes vidékeken pedig arra is, hogy a madarak terméscsipegetésének elhárítása érdekében Bálint napján a szőlőföld négy sarkán megmetsszék a vesszőket (tolvajtávoltartó célzattal is). A délebbi vidékeken a bő termés érdekében ekkor megkezdték a munkát a gyümölcsösökben. Másnap, Faustinus névünnepén pedig sokfelé szokás volt jól megrázni a gyümölcsfákat, bő termést varázsló szándékkal. A délvidéki asszonyok viszont a tojáshasznot igyekeztek ezen a napon babonázni, nem varrtak, nehogy „beöltsék a tyúkok seggit". Julianna jeles napjától (február 16.) azt várták, enyhébb időt hoz. S ha ő nem, hát majd Zsuzsanna (február 19.) „elpeseli a havat, friss füvet hoz", és megszólaltatja a pacsirtát, a tavasz hírnökét. Ám, ha azt látták, hogy a pacsirta alacsonyan, csak a ház magasságáig szállt e napon, alckor azt jósolták, hogy lesznek még hideg napok. Ennek ellenére a legtöbb helyen az óvatosak is megkezdték ilyenkor a trágyázást, a szőlő metszését, és más metszésre, érvágásra is jónak tartották a régi öregek Zsuzsanna névnapját. A rossz napok közé sorolták viszont Péter februári ünnepét (22-én), a megfigyelések szerint ugyanis ha e napon köd volt, vagy csapkodott az eső, az azt jelentette, hogy a búzába üszög esik majd, s oda a termés. E gabonakár elhárítása érdekében voltak olyan gazdák - például a tápaiak és a szőregiek -, akik ekkor, Üszögös Péter napján nem vetettek,, de egyéb mezőgazdasági munkát sem végeztek. Volt, ahol annyira szerencsétlennek tartották ezt a napot, hogy semmibe se kezdtek bele. Ellenben azt nagyon figyelték, hideg van-e, mert úgy vélték, negyven napig még tart a zimankó, ha a februári Péter dideregtető. A Halak havának végén a legfontosabb kalendáriumos nap a Mátyásé (február 24.), amelyet leginkább a jégtörésről emlegetnek, pedig a halászok jeles napja is. Lévén ilyenkor a csukák ívásideje, igyekeztek halat fogni, annál is inkább, mert a fáma azt mondta, aki ilyenkor kifogja a szent halnak tartott „Mátyás csukáját", az egész esztendőben szerencsésen halászik. Akik nem csak a szerencsében bíztak, azok e napon vetették el a magokat, mert abban hittek, hogy azokba nem esik féreg, jó lesz a termésük. Egy „termésnek" azonban nem örültek Mátyás napján, az ekkor kipottyant tojást kártojásnak (magtalannak) vélték, és átdobták a kerítésen, a háztetőn. Ezen a napon nem ültettek kotlóst. Azt a népi bölcsességet pedig a legkisebb gyerekek is tudták, hogy Jégtörő Mátyás havat, jeget „ha nem talál, csiuál, ha talál, elrontja". SZABÓ MAGDOLNA