Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-04 / 30. szám

SZOMBAT, 2006. FEBRUÁR 4. • MEGYEI TÜKÖR" 7 Nincs béke a vásárhelyi kistérségben Nyilatkozatháború a Mindszenti Hírekben Újra indulatokat gerjesztett a kistérségi társulás ügye, miután a Mindszenti Hírek című városi lapban Mindszent, Mártély és Székkutas polgármestere Vásárhely dominanciájára, az együttműködés hiányára panaszkodik. Lázár János országgyűlési képviselő, vásárhelyi polgármester viszont úgy látja, három kollégája a társulás ügyét politikai célokra akarja felhasználni. MUNKATÁRSUNKTÓL Vásárhely dominanciájára, az együttműködés hiányára panaszkodik a Mindszenti Hírekben Zsótér István mindszenti, Balogh lánosné mártélyi, valamint Vígh Viktor székkutasi polgármester. A kisváros helyi lapjában közölt nyilatkozatuk szerint „pártbeszéd helyett párbeszédet" követelnek. Hiányolják a rendszeres kistérségi találkozókat, az információcserét. Nincsenek egyeztetések, mondják, amit azért tartanak elfogadhatatlannak, mert elvileg közös az érdek: a kistérség előrelépése. A Mindszenti Hírekben olvasható írás a legutóbbi vásárhelyi közgyűlésen is szóba került. Vásárhelynek az az érdeke, hogy betöltse a kistérség vezető funkcióját, válaszolta Lázár János polgármester Bacsa Pál szocialista települési képviselő felvetésére, miszerint a kistérségi polgármesterek a város dominanciájára panaszkodnak. Nem Vásárhelyen múlt, hogy utolsóként alakult meg a kistérségi társulás, hanem Mindszent és Székkutas vezetésén, hangsúlyozta ismételten lapunknak Lázár János, mondván: így 25-30 millió forinttól estek el. Vásárhely lemondott a társuláshoz érkező források 40 százalékáról, s már csak negyven százalékot vesz igénybe. Egyébként meg helytelennek tartja, hogy a társulás ügyét politikai célokra akarják felhasználni, s a települések vezetői a szocialisták érdekében kampányolnak mindezzel. Nem politikai céllal nyilatkoztak a Mindszenti Híreknek, állítja ellenben a három polgármester. Csupán reagálni szerettek volna a kisváros helyi lapjában korábban LAZAR ES A FARADTSAG Pártállástól függetlenül nem tartja szerencsésnek Hernádi Gyula szocialista képviselő, hogy egy megyei jogú város polgármestere egyben egy kistérség országgyűlési képviselője is. Minderről a vásárhelyi közgyűlésen már többször beszélt, s a mostani ügy kapcsán hozzátette: úgy tűnik, a történtek igazolják véleményét. Lázár János polgármester erre azt mondta: megérti, hogy Hernádi aggódik a teljesítőképessége miatt, de nem érzi, hogy elfáradt volna, a döntést pedig inkább bízzák a választókra. megjelent Lázár-interjúra, melyben mint országgyűlési képviselő egyebek mellett arról beszélt, hogy kistérségi ügyekben szereptévesztésben vannak polgármester-kollégái, s célszerű néha felhívni a figyelmet a törvényességre. Mindszent vezetője, Zsótér István ugyanakkor ismételten hangsúlyozta: nem igaz, hogy a kisváros vagy Székkutas miatt alakult meg utolsóként a társulás, az ok Vásárhely hozzáállásában keresendő. A törvényességről szólva pedig elmondta: hónapokig vizsgálódott a kisvárosban az Állami Számvevőszék, s mindent rendben talált. Csupán szakmai kritikával illették a kistérségi társulás létrejöttét, működését, jegyezte meg Balogh fánosné, mondván: egy országgyűlési képviselőnek minimum az a feladata, hogy segítse a településeket. Nem kampányol senki ellen, s senki mellett sem, azt viszont el kell ismerni, hogy a társulás kapcsán nem alakult ki együttműködés, munkakapcsolat, jegyezte meg Vígh Viktor. Székkutas polgármestere egyébként a Mindszenti Hírekben azt is elmondta: egy országgyűlési képviselőnek nem kisistenként kellene irányítania a kistérséget, hanem oda kellene figyelnie a kistelepülések problémáira is. Nem számít Vígh Viktor szavazatára, reagált erre Lázár János, majd a szavazók döntenek, tette hozzá. Hitéin '^aé,*»***. A k fapHódmi - ***or /*)/„,:'; a farossáp1, 3 /efafo " terafeff k Z" ^M?I t^SP'ö"yil foVeZ? es 'ér- "yftania kérit L,Zlőn*k Részlet a Mindszenti Hírekben megjelent cikkből Fotó: Tésik Attila Az expolgármester mást várna el és másnak örül Szentesen, Makón és Szegeden Nem kiabálnak be, de megvan a véleményük A makói tápboltos baloldali ember volt, mégis a jobboldali polgármesterjelölt szórólapjait dugta a takarmányos zsákokba. Amikor ez kiderült, azzal védekezett, hogy mindig a gyöngébbet illik segíteni. Ez persze a '90-es években történt. Sok rendszerváltó helyi politikus épp azért idegenkedik a mai közélettől, mert ez a levegő már hiányzik belőle. A volt polgármesterek neve ma csak kivételes alkalmakkor kerül szóba. Szentesen most épp arról szól a kampány, hogy a megyeháza avatására miért nem kapott meghívót Rébeli Sz. József. A megyeháza avatóünnepe miatt kritizálta Szentes polgármesterét a városi ellenzék. A képviselő-testület múlt heti ülésén Karikó-Tóth Tibor, a polgári frakció tagja fölolvasott egy levelet, amelyet társa, Rébeli Sz. Tamás írt. A levél arról szól, hogy Szirbik Imre polgármester nem hívta meg a rendszerváltás utáni első polgármestert, Rébeli Sz. Józsefet Tamás édesapját - a megyeháza avatására, pedig az épület tulajdonjogát ő szerezte meg a városnak. Rébeli Sz. Tamás kérte az MSZP-s Szirbiket, kérjen elnézést. Szirbik tudomásul vette a levelet, de nem kért bocsánatot. Kategorikus, rövid nem a válasz - Nem tudom, ez miért most tűnik föl: engem az utódom soha nem hívott meg sehová - mondta most érdeklődésünkre Rébeh Sz. József jogtanácsos. A kérdésre, történt-e kettejük között olyan konfliktus, amit utóbb nem beszéltek meg, a volt polgármester azt mondta, nem emlékszik, bár az igaz, hogy a rendszerváltás utáni első ciklusban, amikor alkalom adódott, ő mindig elmondta, hogy a kommunizmusnak vége. A mostani polgármester akkor önkormányzati képviselő volt. Aztán fordult a kocka: Szirbik 1994-ben látványos fölénnyel győzött, és azóta is mindig elnyerte a szentesiek bizalmát. Az A szentesi megyeháza avatására minden szentesit meghívott a polgármester. Az ellenzék szerint ezt nem így kellett volna Fotó: Tésik Attila elmúlt tizenkét évben nem ejtette ki elődje nevét. - Minden szentesit meghívtam az avatásra; mindenkinek szíve joga, hogy elfogad-e egy meghívást, vagy sem, ezren eljöttek, és felhőtlenül örültek annak, hogy a megyeháza elkészült - felelte kérdésünkre Szirbik Imre polgármester. - Amikor a képviselő-testület legutóbbi ülésén ez a téma fölvetődött, azért nem reagáltam bővebben, mert úgy gondolom, ez kampányfogás volt az ellenzék részéről. Arra való, hogy elrontsa az örömöt, és elterelje a figyelmet arról, hogy ez a város az elmúlt tizenkét évben fejlődött és szépült. Amikor Rébeli Sz. Józsefet arról kérdeztük, foglalkozott-e azóta a visszatérés gondolatával, kategorikus, rövid nemmel válaszolt. Szentesen a rendszerváltás óta a második polgármester vezeti az önkormányzatot - a megyeszékhelyen a negyedik. Az utód mindent elölről kezd Szeged első szabadon választott városvezetője, Lippai Pál ügyvéd kap meghívót a városi rendezvényekre, ám, mint mondja, ez csupán protokolláris kapcsolatot jelent. Utódjával, Szalay Istvánnal néhányszor egyeztetett közügyekben, Bartha Lászlóval és Botka Lászlóval azonban nem. - Magyarországon az a szokás, hogy minden új vezető elölről kezd mindent, nem divat az elődöt megkérdezni - véli Lippai. Mi annak idején egyszer már előkészítettük az északi elkerülő út tervét, a financiális háttér is rendben volt, a terv mégis nyolc éven át feküdt a fiókban. Most szerencsére előkerült. A müncheni repülőtér munkatársaival közösen pedig elkészíttettük a szegedi reptér bővítésének tervét is, amely szintén a fiókba került - most már talán ott is marad. Én annak idején többször is megkértem a titkárnőt, hogy hívja fel a volt főnökét, és beszéljen meg vele egy találkozót - ő Csonka István tanácselnök-helyettes volt. Pedig tőle elvileg nagyobb szakadék választott el,. mint az utódomtól és a többi polgármestertől. Lippai hozzátette: ehhez a témához tartozik, hogy amikor a városi önkormányzat nemrég megrendelt egy közvélemény-kutatást, őhozzá is eljött egy kérdezőbiztos. - Kíváncsi voltam, hogy egy vagyok-e a reprezentatív mintavétel véletlenszerűen kiszemelt alanyai közül. A kérdező azt mondta, nem: a városházán kifejezetten kérték, hogy Lippai Pál véleményét tudakolja. Mint mezítlábas érdeklődő A makói Búzás Péter néhány napja egyeztetett elődjével, igaz, nem mint volt polgármesterrel, hanem mint háziorvossal. A találkozón a kórházról esett szó, és Sánta Sándor kifejtette: a kormánynak el kellene döntenie, hogy finanszíroz-e kis kórházakat, vagy nem. Ha igen, akkor ezt végre a támogatásban is éreztetnie kellene. Sánta valószínűleg most is képviselő lenne, ha a törvény nem állítja választás elé: politizál vagy praktizál. A háziorvosi munkát választotta 2002-ben. Miután a polgármesteri székért folytatott harcot 1994-ben Búzás nyerte, Sánta képviselőként dolgozott a testületben. Gyakran vitázott Búzással, megesett az is, hogy egy-egy kemény szóváltás után elhagyta az üléstermet. Az egyik ütközőpont épp a kórház volt, amelyet még Sánta idején adott át a város a megyének. Búzás egy ideig úgy gondolta, hogy ez hiba volt, és vissza kell szerezni a kórházat. Aztán mégis a megyénél maradt az intézmény, és nem is került napirendre a visszavétel. Kapcsolatuk az ezredforduló táján kezdett változni. Sántának eltört a lába, amikor egy betegéhez ment. A baleset után a hozzá közel állók közül sokan nem keresték, Búzás viszont fölhívta, és jobbulást kívánt neki. Ez pedig jólesett. Makó kisváros, s ezért sajátos politikai viszonyok élnek benne, melyekre jellemző a tápboltos esete, akinek baloldali kapcsolatai voltak, mégis minden takarmányos zsákba tett egy Sánta-szórólapot. Amikor ez kitudódott, és az elvbarátai faggatták, azzal védekezett, hogy mindig a gyöngébbet illik segíteni. - Ha elmegyek egy jobboldali párt gyűlésére, és leülök az utolsó sorban mint mezítlábas érdeklődő, föltűnhet az embereknek, hogy vajon miért nem ültetnek előre, ezen talán a szervezők is dilemmázhatnak; hát nem sűrűn hozom őket ilyen helyzetbe mondja Sánta. - Nemrég megkeresett a Jobbik, a MIÉI) aztán a Hegedűs-féle, újjászervezett kisgazdapárt, de én nemet mondtam. Talán azért is, mert amikor az orvosi hivatás mellett döntöttem, úgy éreztem, ez jó befejezése volt a közéleti munkámnak. Sántának van egy másik indoka is. Bár Makón úgy ismerik, mint aki nem fut el a konfliktusok elől, azt mondja, a mostani kétpólusú közéletben, a folyamatos párharcban nem érezné jól magát. - A későbbi békeidőre kellene gondolniuk a két nagy párt vezetőinek. )ó lenne, ha mostantól nem vadulna, hanem szelídülne a kampány. Mert végül előfordulhat, hogy az a fél, amelyik győz, csak egy fél országot nyer. Ez pedig borzasztó lenne. BAKOS ANDRÁS