Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-28 / 50. szám

HÉTFŐ, 2006. FEBRUÁR 27. •AKTUÁLIS« 3 A Szegedi Tudományegyetem tanácsa tagokat delegált a gazdasági tanácsba Szabó Gábor ismét rektor Folytonosságot és folyamatosságot ígért székfoglalójában Szabó Gábor az egyetemi tanácsnak Fotó: Karnok Csaba Egyetlenként pályázott; 35 igennel, 2 tartózkodás mellett újra rektorrá választották Szabó Gábort. Utolsó ülését tartotta tegnap a Szegedi Tüdományegyetem tanácsa. Az SZTE vezetése március l-jétől átalakul. Négy évre ismét Szabó Gábort, az intézmény jelenlegi vezetőjét, az élelmiszer-ipari kar professzorát választotta rektornak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE] tegnap ülésező tanácsa. Az SZTE élére most egyetlenként pályázó Szabó Gábor - két tartózkodás mellett - 35 igen szavazatot kapott. Szabó Gábor - lapunk érdeklődésére - arra emlékeztetett, hogy a Szegedi Tudományegyetem mai eredményei a kolozsvári gyökerekből eredeztethetők, a szegedi felsőoktatás folytonos története 1921-ben kezdődött, az intézményt eddig 56 rektor irányította. A régi-új rektor munkatársaival együtt a folytonosságot és a folyamatosságot képviseli. Legfontosabb küldetésének a tehetséggondozást, a kutató-innovatív lendületet, a szolgáltatóbarát egyetemi környezetet és a karitativitást nevezte. A kompromisszumra való törekvés jellemezte Szabó Gábor eddigi munkásságát, s reméljük, ezen az úton halad tovább - vélekedett a választást követően Telegdy Gergely, az egyetemi hallgatói önkormányzat elnöke. A tanács oktató tagjai közül a természettudományi kar dékánja, Csirik János pedig annak a reményének adott hangot, hogy az SZTE minél több területen élni tud a kínálkozó lehetőségekkel, amelyektől függ, hogy az egyetem a következő tíz-húsz évben is a hazai felsőoktatási intézmények egyik vezérhajója marad-e. Az integrációs folyamat is ad új feladatot, például a felsőoktatási törvény teljesítéséből adódó új egyetemi szabályzatok megalkotását. Az egyetem irányításának új struktúrája kialakult. Az ET tegnap megismerkedett a gazdasági tanács tagjaival, e testületbe tagokat delegált. A tanácsadó testület elnökévé Szabó Gábort választották, s hivatalból tagja Tráser Ferenc, az SZTE gazdasági és műszaki főigazgatója. A gazdasági tanács tagjai közül az egyetem delegáltja Dervarics Attila, az SZTE társadalmi tanácsának elnöke, a Démász Rt. korábbi elnök-vezérigazgatója; Rácz Béla professzor, stratégiai rektorhelyettes; Vécsei László akadémikus, az egyetem neurológiai klinikájának vezetője; a diákokat Mák Balázs, az egyetemi hallgatói önkormányzat korábbi vezetője képviseli. Az oktatási tárca Kertesi Gábort, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársát, Monok Istvánt, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatóját és Széles Gábort, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökét delegálta. A testület munkájában tanácskozási joggal részt vesz Rigó Szilveszterné, a Magyar Államkincstár megyei vezetője. Március l-jétől új testületek - a szenátussá alakuló egyetemi tanács, illetve a gazdasági tanács - irányítják a Szegedi Tudományegyetemet. Ú.i. TI MAR KRISZTA Aki nem fogadott még örökbe elhagyott, gazdátlan kutyát, nem tudhatja, milyen érzés esélyt adni egy új, jobb életre. Megpróbálni elfeledtetni az ember leghűségesebb barátjával, hogy néha az imádott gazda cserben hagyhatja. Megtanítani, hogy a feléje nyúló kéz nemcsak verheti, hanem simogathatja is; hogy nem minden állat kénytelen rövid láncra kötve leélni életét; és hogy a vízbe áztatott, penészes kenyéren kívül van számos táplálóbb és finomabb étel is. Aki azt hiszi, ezek a kutyasorsok csak a képzelet szüleményei, sajnos téved. Elég csak kimenni a Tappancstanyára: kétszázharminc bánatos kutyaszemből olvashatjuk ki ezeket a rémtörténeteket. Es ezek a négylábúak még a szerencsések közé tartoznak: állatvédők megtalálták őket, gondjaikba vették. Kis szerencsével hamarosan új, szerető gazdához kerülhetnek. Én egy történetet ismerek közelről: Somáét. A kölyök Labradorét, akibe - ahogy azt kell - első látásra beleszerettem a menhelyen. Nagymamám hosszú ideje vágyott már egy állatra, amiről gondoskodhat, megmutattam hát neki. Persze őt is elbűvölte az okos tekintet. Soma csak addig volt ezután a Tappancstanyán, amíg elkészült a saját kezűleg összeeszkábált háza, szakemberek pedig megcsinálták a kerítést, hogy ne tudjon elszökni. De persze Somának ez esze ágában sem volt. Naphosszat rohangált a nagy kertben, jött-ment nagymamám után, az ablakon át nézte, mit csinál odabent a gazdi, esténként pedig együtt tévéztek a szobában. „Hát olyan hideg van odakint" - magyarázta az időközben borjúméretűre cseperedett öleb elkényeztetésének okát mosolyogva. Soma csak egy az ezerből. De nagyon büszkék vagyunk rá, hogy azzal, hogy első látásra elbűvölt bennünket, ahogy a rácsokon keresztül figyelt. Új életet kezdhetett - velünk. Ő kapott egy szerető gazdit, nagymamám pedig egy ragaszkodó, hűséges társat, aki miatt ezután már soha nem jutott eszébe, hogy félnie kellene az üres házban. Hiszen már nem volt egyedül. A bíróra támadtak Három, illetve két év szabadságvesztést szabott ki a közelmúltban a Szegedi Városi Bíróság nem jogerős ítéleletében két olyan vádlottal szemben, akik a tárgyalóteremben támadtak a bíróra és az ügyészre. A Bács-Kinkun Megyei Bíróság a napokban kapta kézhez a Szegedi Városi Bíróság ítéletét, melyben három, illetve két év szabadságvesztéssel sújtott két olyan vádlottat, akik a tárgyalóteremben támadtak rá a bíróra és az ügyészre. Az ügy előzménye volt, hogy a Bács megyei bíróságon emberkereskedelem miatt folytatott büntető ügyben az ítélet kihirdetését követően az egyik vádlott a kezére rögzített vezetőbilincs szárát az őt kísérő büntetés-végrehajtási őr fogásából kirántva a bírói emelvényhez futott, a pulpituson áthajolva a bilincs szárával az ítéletet kihirdető tanácselnök, majd az ügyész felé ütött, azután szidalmazni kezdte őket. A társ Szentesi gázvita A Dégáz Rt. hálózati igazgatója és a szentesi polgármester is reménykedik abban, hogy sikerül megegyezniük a 1994 után épült mintegy 30 kilométer hosszú gázvezeték értékéről. A megállapodást nehezíti, hogy a szükséges dokumentumok egy része eltűnt. Az 1994-ig épült gázvezetékek a privatizáció során a Dégáz Rt. tulajdonába kerültek. Ezért az önkormányzatok különféle ellentételezést kaptak: részesültek a szolgáltató részvényeiből és állami kártérítésre is igényt tarthattak. Később aztán függő helyzet alakult ki, mivel az 1994 utáni fejlesztésekről a jogszabályok csak azt rögzítették, a Dégáz köteles szolgáltatni. Arról nem rendelkeztek, hogy a lefektetett vezeték kinek a tulajdona. A szentesi önkormányzat az ügy rendezésére azt kezdeményezte a szolgáltató cégnél: az rt. piaci értéken vásárolja meg az 1994 után lefektetett vezetéket. Szirbik Imre polgármester azt is elmondta lapunknak, hogy több éve folyik a tárgyalás a Dégázzal, mert nem tudnak megegyezni a közmű értékéről. Hátráltatja a megegyezést, hogy a beruházások dokumentációjának egy része eltűnt. Ezek pótlása is költségekkel jár, s azon is vitáznak a felek, ki viselje a pluszterheket. A szentesi polgármester mindenesetre 50-60 millió forinttal kalkulál, szerinte ekkora vagyonérték illetné meg a várost a lefektetett gázvezetékért. Elmondása szerint ez az összeg képezhetné a fejlesztésekre nyert pályázati pénzekhez az önrészt. Szirbik bízik abban, hogy hamarosan sikerül megegyezni az önkormányzatnak a szolgáltató társasággal. A Dégáz Rt. hálózati igazgatója, Tajti Péter is reménykedik abban, még az idén megállapodnak. Elmondása szerint mintegy 30 kilométer vezetékről van szó, s természetesnek tartja, hogy ki-ki a saját érdekeit védi. Az igazgató hozzátette: az utóbbi időben már közeledtek az álláspontok a vételárról. A törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy az 1994-től 1995 augusztusáig az önkormányzatok pénzéből készült gázelosztó-vezetékeknek 2008-tól a szolgáltató cég tulajdonában kell lenniük. Annál is inkább, mivel a helyhatóságok nem tudják üzemeltetni a rendszert. A Dégáz Rt. hajlandó megvásárolni a közműveket, hogy megfeleljen a jogszabályi előírásoknak. B. I. Lajosmizse és Szeged között az MS-ösön, az utolsó csepp naftáig Százhét kilométer benzinkút nélkül BENZINKUTAK AZ M5-ÖS MELLETT BUDAPEST meglévő töltőállomás tervezett töltőállomás Inárcs 35 km Lajosmizse 67 kmfli Kecskemét H 90 km Forrás: AKA Rt. DM-grafika Budapest felől Röszke felé haladva Lajosmizsénél lehet utoljára tankolni, majd az országhatárig nincs egyetlen töltőállomás sem. Ez 107 kilométeres távolság, ha az avatásra kész szakaszt is hozzászámoljuk. A balástyai benzinkút munkatársai naponta két-három autóst segítenek ki kannás benzinnel. Budapest felől az M5-ösön Szeged felé haladva a legutolsó töltőállomás a lajosmizsei pihenőben található, a 67. kilométernél. Ettől kezdve egészen az országhatárig autózhatunk úgy - feltételezve, hogy már használhatjuk az M5-ös új szakaszát is -, hogy a hátralévő 107 kilométeren sehol egy benzinkút. Sőt az autósnak át kell lépnie az országhatárt is ahhoz, hogy szerb oldalon tankolhasson az érdekesség kedvéért egy Mol-kútnál. Budapest felé valamivel jobb a helyzet, mivel a kecskeméti déli csomópontnál feltöltekezhetünk benzinnel, ez a pihenő „mindössze" 84 kilométerre esik a határállomástól. Az üzemeltető mentségére legyen mondva, hogy a fogyatékosságra felhívja az autósok figyelmét. A gyakorlat azonban rácáfol a szándékra, az emberek vagy nem veszik észre a táblát, vagy kockáztatnak az utolsó csepp benzinig. A régi 5-ös út mellett található balástyai Lukoil benA SZOMSZÉD PALYAJA Vass Károly szerint, amennyiben a három tervezett kút megvalósul, már csak.az kérdéses, mikor épül töltőállomás a röszkei pihenőben. Annak kisajátítási ügye ugyanis még nem zárult le. A petőfiszállási pihenőt pedig úgy alakították ki, hogy bármikor bővíteni lehet. A nyugat-európiai helyzet sem jobb: Ausztriában például nem építenek páros benzinkutakat. zinkúton naponta két-három bajba jutott autós is megfordul. Hegedűs Gábor kútkezelő elmondta, a töltőállomás legalább három kilométerre fekszik a balástyai csomóponttól, ez a legkisebb távolság tehát, amit gyalog kell megtenni. Sokan más autóst kérnek meg, hogy hozza el őket, miközben autójuk a pálya leállósávjában várakozik, de számíthatnak a sztrádarendőrség segítségére is. A benzint vagy üres szélvédőmosó-folyadékos flakonba töltik a kútnál, vagy benzineskannákba: egy tízhteres ára 1780 forint. Olyan is előfordult már, hogy a kútkezelők megsajnálták az autóst és visszavitték a sztrádára (ezt tette kollégánk is az M5-ös decemberi átadásának napján, amikor egy külföldi házaspárt „mentett meg"). Az M5-öst üzemeltető AKA Zrt. sajtószóvivője, Garai Valéria elmondta, a Mol Rt.-vei kötött megállapodás értelmében az út mellett a közeljövőben három új benzinkút is épül. Bacsur György, a Mol szóvivője hozzátette: Kecskemétnél a Szeged felé tartó oldalon a meglévő párját építik meg, Szatymaznál pedig mindkét irányban létesítenek töltőállomást. A benzinkutakat várhatóan az év második felében helyezik üzembe. A szóvivő szerint nincs olyan előírás, hogy meghatározott kilométerenként töltőállomásokat kellene telepíteni. Vhss Károly, a Strabag Rt. főépítés-vezetője tapasztalt szakember, több hazai autópálya-beruházásban vett részt. Elmondta, hogy az M6-os Érd és Dunaújváros közötti szakaszának 60 kilométerét is úgy adják át, hogy nincs mellette töltőállomás. Hozzátéve, hogy előbb mindig a pályát avatják, s csak ezt követően értékesíti a beruházó a benzinkúthelyeket. Az olajtársaságok pedig a várható profit függvényében döntenek arról, hogy telepítenek-e kutat. Megjegyezte: át lehet menni a sztráda túloldalára is, ha bajba kerül az autós, avagy ki lehet hajtani az első településnél is. F.K.