Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-03 / 29. szám

PÉNTEK, 2006. FEBRUÁR 3. Vinkler Vonalvarázsa «KULTÚRA« 7 Az idén diplomázik, de már Melindát énekelte a Művészetek Palotájában Primadonna lesz Rácz Rita Rácz Rita a főiskolás növendékekkel Az álruhás kertészlányban Fotó: DM/DV A Móra Ferenc Múzeumban ma délután fél 5-kor Vonalvarázs címmel nyílik meg a Vinkler László festőművész életművét bemutató sorozat ötödik emlékkiállítása. MUNKATÁRSUNKTÓL „A vonal, a rajz az ember első fatörzsbe hasított sebétől, sziklába vésett jelétől, agyagba karcolt díszítésétől Dürer fegyelmén, Leonardo líráján, Michelangelo virtuozitásán, Rembrandt szenvedélyén át Picasso zabolátlan teljességéig végigkísérte és kíséri az embert, mint érzelem- és gondolatvilágának legközvetlenebb leképező eszköze. Vinkler László hatalmas grafikai hagyatékát lapozgatva mindenekelőtt a műfaj e sokszínűsége ejtett rabul. Az a színesség és változatosság, mely egy gazdag érzelemvilágú, nagy műveltségű, minden eddigi eredményt önmagán átszűrő, XX. századi gondolkodó ember mindennapi alkotó megnyilatkozásainak tükre. Egyszer a golyóstoll fut a papír hó-fennsíkján, máskor tusöntvények anyagban rejlő erőivel rajzolja meg pillanatnyi érzelemtérképét, majd a szén hamvas vonalfutamával bontja ki egy akt sugárzó szépségét, a tustoll karcos szárnyalásával keres formát egy bukó angyal szárnyának, finom grafitceruzával ad puha tónusokat egy csendéletnek. Vinklernek lételeme, mindennapi szellemi tápláléka a rajz, melyekkel különös naplót ír. Lapjain nyomon követhető érzelmi világának vibrálása, gondolatainak csatazaja, friss élményeinek örömteli fénye, keserűségeinek lenyomata. Naponta, szinte dátumszerűen vall rajzos naplójában sorsáról, emberi és művészi vívódásairól és a tustoll nyomán a lapokon kinyílnak a Vinkler életének hátországába nyíló ajtók is" - írja a tárlatsorozat ötödik részéhez érkezve az utóbbi években újra felfedezett szegedi mesterről tanítványa, Tandi Lajos művészeti író, a kiállítás rendezője. Helyes kis szubrettként, musicalek, zenés játékok szereplőjeként tizennyolc évesen kezdte színházi pályafutását Rácz Rita. A közönség rögtön a szívébe zárta, népszerű lett, mégis úgy döntött, pályát módosít. Idén szerez diplomát a szegedi zeneművészeti magánének szakán, és a jövőben elsősorban operát szeretne énekelni. A színpadon olyan a kisugárzása, mint Dómján Editnek volt, hangja pedig a fiatal Rost Andreáé. Rácz Ritában összegződött szülei, Fekete Gizi és Rácz Tibor tehetsége. Saját jogon lett sikeres, hamar megszerette a publikum, amit jelzett az is, hogy megkapta a Dömötör-díjat is. A Mozart-jubileum alkalmából bemutatott opera, Az álruhás kertészlány egyik főszereplőjeként a napokban nagy sikert aratott a zeneművészeti kar zsúfolásig megtelt Fricsay Termében. - Miközben 18 éves korom óta a színházban játszom, folyamatosan iskolába is járok. Két évig a tanárképző főiskola ének-karvezetés szakának hallgatója voltam, tulajdonképpen csak azért, hogy anyát megnyugtassam: továbbtanulok. De mindig is tudtam, hogy igazából magánéneket szeretnék tanulni. Kellett két év, hogy felkészüljek a zeneművészeti felvételijére. Sikerült, és öt év elteltével idén végzek az egyetemi tagozaton - meséli Rácz Rita, aki Violante nehéz szerepét roppant muzikálisan és kifinomultan énekelte a Mozart-operában. - Csodálatos volt ez a munka, nagyszerű csapat jött össze a darabra. Imádok a rendezőnkkel, Anger Ferivel dolgozni, aki rendkívül felkészült és kötélidegzete van. Fantasztikusan tud bánni az emberekkel, sokat tanultunk tőle. A tavaly átadott Művészetek Palotájában a szegedi színház egykori zeneigazgatója, Pál Tamás beavató színházi előadás-sorozatot indított, növendékek és már befutott énekesek a Zeneművészeti Egyetem szimfonikus zenekarával operák keresztmetszetét adják elő. Amikor a Bánk bán került sorra, Marton Éva ajánlására - aki szegedi mesterkurzusán hallotta - Rácz Ritát kérték fel Melinda szerepére. - Óriási élmény volt, hogy Kiss B. Atillával, a Bánk bán-film címszereplőjével énekelhettem - mondja Rita, akinek a budapesti bemutatkozása olyan jól sikerült, hogy amikor betegség miatt váratlanul lemondta a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar opera- és operettgáláját a felkért szoprán, őt hívták, hogy beugrással mentse meg a hangversenyt. - Pál Tamás a koncert előtti este telefonált, és olyan áriákat is kért, amiket még sohasem énekeltem. Most is csodálkozom, hogy vállalhattam el. Éjszaka tanultam meg a darabokat, és másnap délután 2-re kellett volna megérkeznem Szombathelyre, hogy a gála előtt még zenekari próbát tudjuk tartani. Ám olyan nagy hóesés volt, hogy nem működtek a váltók, ezért órákat késett a vonat, így csak a hangverseny szünetében érkeztem meg. Épp csak annyi időm maradt, hogy átöltözzek, sminkeljek, és próba nélkül ugrottam i mély vízbe. Rettenetesen izgultam, de minden hiba nélkül ment. Ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy Pál Tamás szenzációs karmester. Tökéletes biztonságban éreztem magam a vezényletével, mert tudtam: bármi történne is, jönne a zenekarral utánam. Életem legkalandosabb koncertjén hatalmas sikert arattunk. Molnár László szegedi zeneigazgató is számít Rácz Ritára, aki még nem tudja, hogy leszerződjön-e valahová vagy előbb még elvégezze a kétéves operaszakot is Kovalik Balázs és Marton Éva szárnyai alatt a zeneakadémián. Az már biztos: májusban mutatják be Rossini Hamupipőkéjét a kisszínházban, amiben Rita Clorindát, az egyik gonosz mostohanővért alakítja. Akik hallották mostanában énekelni, abban bíznak, mielőbb megtalálják az igazi primadonnaszerepek, Júlia, Gilda, Lucia, Violetta is... HOLLÓSI ZSOLT Amikor a Cinecitta magyarul beszélt Olaszországban 1934 és 1943 között közel ötven magyar filmet forgalmaztak. Többségük olyan vígjáték, amely rendkívül népszerűvé vált Itáliában. Hatásukra „commedia all'ungherese" (komédia magyar módra) néven önálló filmes műfaj született. Az elnevezés a bevált magyar sikerrecept alkalmazásával készült filmeket jelölte. Olaszországban a harmincas-negyvenes években hatottak a magyar filmek, amiről idehaza még a szakmai közvélemény is keveset tud. A téma kutatói közül elsőként Alessandro Rosselli térképezte fel AMHCOI A CINECITTA MACA AKI L BEME I T ezt az időszakot, és Amikor a Cinecitta magyarul beszélt címmel megjelent kötetében összegyűjtötte azokat a filmeket, amelyek magyar hatásról tanúskodnak. Kiderült, a magyar vígjátékok nyomán számos olasz készült. A felvetett problémák közül izgalmas lenne annak megfejtése is, hogy miért jelenik meg az olasz filmekben Magyarország és a magyar nő mint vágyteljesítő fantazma. A magyar és az olasz filmtörténet iránt érdeklődők sok új információt találhatnak Rosselli kötetében. A-könyv a Széchenyi-terv által támogatott Magyar emlékek Olaszországban címmel indított program keretében, Pál József irodalomtörténész professzor, szegedi tiszteletbeli olasz konzul koordinálásával, az SZTE Olasz Tanszékének kiadásában jelent meg. Rosztovból jönnek a kozákok i » ' I l i I ^ ^ 'f , « V i v A Hf * t Mg # . (S - f ' A" a * i n h, A virtuóz kozák táncokkal világszerte sikert aratott már a doni társulat Fotó: DM/DV Franciaországi turnéja előtt Szegeden is fellép a világhírű Doni Kozák Ének és Táncegyüttes. Az 1936-ban alakult, és azóta Amerikától Japánig világszerte népszerűvé vált rosztovi társulat kétórás látványos show-műsorát a Filharmónia Kht. szervezésében március 2-án este 7 órától láthatja a szegedi közönség az új szegedi sportcsarnokban. A hétfős népi zenekarral és tizenöt tagú kórussal fellépő táncosok ízelítőt adnak a virtuóz, fergeteges kozák néptáncból. Az előadásra már árusítják a belépőket a Filharmónia Klauzál téri jegyirodájában. A budapesti Tivoliban állította színpadra a tragédiát Sándor János Hamletje Nagy sikert aratott Budapesten Sándor János rendezésében a Tivoliban bemutatott Hamlet. MUNKATÁRSUNKTÓL A Szegedi Nemzeti Színház egykori főrendezője, az utóbbi években színháztörténeti kutatásaival figyelmet keltett Sándor fános állította színpadra a Budapesti Kamaraszínház egyik játszóhelyén, a Tivoliban nagy sikerrel futó Hamletet. A Shakespeare-dráma címszerepét Bertók Lajos alakítja, aki a kilencvenes évek második felében a szegedi teátrum tagja volt. Opheliát Verebes Linda játssza, akit két éve a Mesél a bécsi erdő főszerepében láthatott a szegedi közönség. A Poloniust életre keltő Körtvélyessy Zsolt is sokáig szerepelt itt a hetvenes években. Egyszerre három Hamlet-produkció is színpadra került mostanában Budapesten, Sándor Jánosét a Sándor Jánost nyugdíjasként is hívják rendezni Fotó: Karnok Csaba közönség és kritika is jól fogadta. Kerényi Imre saját nyilatkozata szerint családi történetként rendezte meg a tragédiát a Madáchban. A Bárka Színház produkciója pedig egy különleges kísérleti előadás: játék a Hamlet ürügyén. Mindenféle kellékeket kaptak a színészek, akik ezek felhasználásával szituációkat alakítottak ki. - Az én rendezésem a klasszikus értelemben vett Hamlet. Azért érdekes most ez a dráma,' mert a művész, az értelmiségi Magyarországon igen nehéz helyzetben van ma: a hatalom és a pénz malomkövei között őrlődve keresi a helyét, ami bizony a két malomkő között nagyon nehezen található meg - mondja Sándor János, aki nagy örömmel rendezett újra Pesten. - A napi problémák nélkül mehettem be a színházba, sok erőt adott az is, hogy különböző társulatoktól üzentek a régi színészeim: jó volt valamikor együtt dolgozni. Azt gondoltam, oly régen kicsöppentem a szakmából, hogy nem is emlékeznek már rám. Hogy nem így van, ez nagyon jólesett. Egyet kell értenem sok szakmabelivel, aki Bertók Lajos alakítását példa nélkül állónak minősítette. Azt mondták róla: ő korunk Hamletje. Növelje megtakarításait! • Akár 1190 Ft havidíj! • 0 Ft kapcsolási díj! • Ingyenes beszélgetés hálózaton belül! í Beszélgessen ismerőseivel T-Kábel telefonon keresztül többet kevesebbért! www.t-kabel.hu | telefonos ügyfélszolgálat: 1298 BitfttilHflÉfiliBlBISÉIBH T- • -Kábel- • •