Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-25 / 48. szám

Szombat, 2006. február 25. SZIESZTA 11 Földön kívüliek az istenek? Sok ezer évvel ezelőtti repülő szerkezetekről, tengeralatt­járókról, atomháborúkról tu­dósítanak ókori legendák, ha azokat a modern tech­nika figyelembevételével ol­vassuk - hívja föl a figyelmet Erich von Danikén. A minap Magyarországon járt, a tudomány tényeit új szemszögből elemző bestsel­lerszerző, Erich von Danikén szerint az emberiség őstörté­netében szerepet játszottak föl­dön kívüli civilizációk küldöttei. Olyan érzésünk támad Dani­ként olvasva, mint mikor arról értesülünk: a magyar nép múlt­jának megismerését az teszi le­hetetlenné, hogy a régi króni­kások, egyházi szempontok miatt, agyonhallgatták a regő­sök „csacsogó mesélt". Pedig azok a „mesék" őrizték a ma­gyar régmúlt igazi történéseit. Lehet, hogy - ennek mintájára - nem kellene pusztán mesé­nek minősíteni az emberiség régmúltjából fönnmaradt mon­dákat? Danikén szerint egyes régi legendák tele vannak tech­nikai eredetű utalásokkal. Olyanokkal, amelyeket az óko­riak nem tudtak volna „csak úgy kitalálni", mert hasonló je­lenségek a természetben nem léteztek, de kell, hogy valós alapjuk legyen. Az Indiai nem­zeti eposz háborújelenetei pél­dául tömegpusztító fegyverek bevetésére, atomháborúra utalnak. „Az ismeretlen fegyver nem más, mint egy vakító vil­lám, a halál pusztító követe. Az elégett testek fölismerhetetle­nek voltak. Azoknak, akik meg­menekültek, kihullott a haja és a körme. Az agyagedények ma­guktól szétmállottak, a mada­rak kifehéredtek. Hamarosan megmérgeződtek az ételek. A villám megperzselte őket, fi­nom porrá váltak" - írja a Ma­hábhárata. Az ismert görög mondakör, az Argonautika, amely egy, az aranygyapjú megszerzésére irányuló hajós expedícióról szól, sok eleme utal arra: egy­kor magasan fejlett, földön kí­vüli civilizáció képviselői járhat­tak az emberek között, s keve­redtek is velük. Az „aranygyap­jú" - földön kívüliek hagyaté­ka? - megszerzése azért volt rendkívül fontos a hajósok szá­mára, mert e tárgy (másutt: re­pülő szőnyeg) segítségével le­hetővé vált a repülés. Egy „is­ten", Apollón (földönkívüli-le­származott?) hangos búgással repül át a hajó fölött, egy Glau­kosz nevű lény úgy merül fel a tengerből, majd merül alá, hogy az embernek tengeralatt­járó jut eszébe. De miként tud­tak volna kitalálni a régi görö­gök tengeralattjárót? Az ószö­vetségi Bibliában Jónás úgy megy a hal torkán a halba, „mint ahogy egy ember egy te­rembe belép". A hal szemei „mint az ablakok, és belülről vi­lágítottak". Jónás az ablakokon át mindent látott, ami az óceán mélyén történt, olyan éles „fényben, mint amit a déli nap ragyog be". Danikén számtalan hasonló példát ismertet, és megjegyzi: régészeti leletek is megerősíthetik föltételezéseit. Lehet: földön kívüliek indították el az emberiség - egy ideig stagnáló - technikai fejlődését, mely aztán feltűnően hamar a mai magasságokig vezetett? (Erich von Danikén: Zeusz nevében. Aquila Könyvkiadó, 2006) F.CS. NEGYEDSZÁZADOS UGRÁS A JÖVŐBE sz Szeeed 2030-ban? A jövendölések szerint újra a Tisza lesz Szeged igazi főutcája Arra kérte lapunk harminc évvel ezelőtt néhány akkori olvasóját: en­gedjék szabadjára fantáziájukat, és képzeljék el, milyen lesz Szeged 2000-ben. Többen merészet álmodtak: föld alatt futó villamosokat, kétmillió fürdővendéget, 240 ezer lakost jövendöltek az ezredfordulóra. A játékot most megismételtük, azt kérdeztük: milyen lesz/legyen Szeged 2030-ban? A jóslatok szembesítését a valósággal majd negyedszázad múlva lehet elvégezni. - Számomra ma már az a legfontosabb, hogy 2030-ban is béke és nyugalom jellemezze a várost ­mondja a nyugdíjas virágkertész vállalkozó, Réder Károly, aki 1977-ben az építőipari szövetkezet gépke­zelőjeként szólalt meg az összeállításban, és akkor azt jövendölte: az ezredfordulóra eltűnnek a sáros ut­cák Szegeden. - A fürdővárosi jelleg a következő évti­zedekben biztosan erősödni fog. Jó lenne, ha a képvi­selők megértenék, hogy a város érdekében össze kell fogniuk. Azt is jósoltam, hogy 240 ezer lakosa lesz a városnak. Szerencsére nem így lett, az infrastruktúra nem is bírt volna el ennyi embert. Ma úgy látom, nem nő a város lélekszáma két­százezer fölé. Algyő példáját követve több, Szegedhez csatolt városrész - például Dorozsma és Tápé is - elszakad, és újra önállósul majd. Egy személyes kívánsá­gom is lenne: szeretném megérni, hogy 2030-ban újra megkérdezzenek. - Szeged 2030-ra nemcsak tudományos és oktatási, hanem regionális logisztikai elosztó központtá is vá­lik. Azok közül, akik az elmúlt évtizedben elvándorol­tak innen, sokan visszatérnek, mert nem csak Buda­pest-központú lesz az ország gazdasági fejlődése. Ad­digra a bérszínvonal is felzárkózik a fővárosihoz ­mondja Samu Attila, az ingatlanforgalmazással fog­lalkozó Androméda Kft. ügyvezető igazgatója, aki úgy véli, hogy megépül egy 3-5 ezer főt befogadó nagy konferencia-központ is. Modern nemzetközi repülő­tere és több hídja is lesz a városnak. Az ingatlanpia­con meghatározóvá válik a minőségre való törekvés, jelentősen emelkednek majd az árak. Újszeged mellett a Nagy-Szilléri-domb lehet a város legnépszerűbb, leg­elitebb körzete. Az ingatíanszakma műveléséhez 2030-ban már egyetemi képzés keretében lehet diplomát szerezni, és életpályát lehet majd rá alapozni. - Nemcsak Románia, hanem Szerbia is csatlako­zik addigra már az Európai Unióhoz. Ezzel Szeged visszanyeri Trianon előtti régiós jelentőségét ­hangsúlyozza az eredeti végzettségét tekintve épí­tész Altorjay Tamás, a Szegedi Nemzeti Színház basszistája. - Addigra megnyílik a tervezett villa­mosított vasúti vonal Arad felé, mint ahogyan a Szabadka-Békéscsaba szárny is működni fog. Két új híddal számolok addig: az M43-assal és a déli vasútival. A Belvárosi híd teljesen gyalogos lesz, a kiskörúton belül mindenféle járműtől mentes vá­rosmagot képzelek el. A Belvárosban az egyetem, az önkormányzat, a kultúra és a vendéglátás dominál majd. A Dóm téren a zenekari árkot a fesztivál idejé­re védetté teszik az esőtől. A kiskörúton belül teljesen eltűnik az aszfalt, és mindenhol kis elemes burkolat lesz. A mai kirakatok helyett digitális reklámok öntik el a várost. A tiszai hajózás ismét fellendül, a folyó mentén újra csónak­házak ringatóznak majd, és a most ártéri benyomást keltő újszegedi rakpartot is rendezik. Lehetséges, hogy a város fölötti folyószakaszon kialakítanak egy nagy tározót, amely segítségével biztonságosabban távol lehet majd tartani az árvizet. Ez a tározó egyben Szeged újabb vízi sportcentruma is lehet. A sugár­utakon és a körutakon csak elektromos tömegközlekedés lesz. Az összes négy­emeletes panelházra nyeregtetőt építenek napkollektorokkal. A tízemeletese­ken a zöldfelület növelése érdekében tetőkerteket létesítenek. A város egye­temközpontúsága régiós szinten is tovább erősödik, a néhai malomipart a biotechnológia váltja fel, és a termálvíz hasznosításának köszönhetően Sze­ged gyógyászati és rekreációs centrummá válik. Talán addigra a belvároson belül megoldódik a szimfonikus zenekar gondja is: új székházat és hangver­senytermet kaphat az együttes. FOTÓ: KARNOK CSABA - Szeged a Délvidék központja lesz, hiszen nem lesz­nek a mai értelemben vett határok. Nehezen tudom megjósolni, hogy a gazdaság terén hová juthat el ad­digra a város - mondja Vörös Gabriella, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója, aki azt állítja: 2030-ra valóságos múzeumi negyedről lehet majd beszélni. - A Tisza a város főutcája lesz, mindkét part teljesen kiépül. Be­mutathatjuk a szegedi várat és az Erzsébet-templo­mot, kőtár is készül. A múzeum mindhárom szintjén csak kiállítások lesznek, addigra nyugat-európai min­tára új raktárépületeket és modern irodákat építenek a muzeológusok számára. Rengeteg új régészeti leletre lehet számítani. A képzőmű­vészet felé fordulnak az emberek. A raktárainkban őrzött festmények felértékelőd­nek, szükség lesz egy olyan galériára, ahol nemcsak a kortárs művek mutathatók be, hanem a korábbi korok alkotásai is. A régészet önállóvá válhat, és elképzelhető egy regionális természetvédelemmel foglalkozó múzeum is, amely egyben tudo­mányos és oktatási centrumként is működhetne. - Szeged régióközpont lesz, ahol komoly gyógy­turizmus lehet tíz nívós szállodával. A nemzetközi rangú fesztiválon nyaranta világsztárok lépnek fel. A sportélet is európai színvonalúvá fejlődhet. Az én álmomban bio dízelt adó repceföldekkel körülölelt golfpályákról távolban susogó szélerőműveket látni - árulja el Szabó Ferenc, a Szegedi Környezetgaz­dálkodási Kht. igazgatója. - Az Eurodisney-hez ha­sonló szórakoztató parkot is érdemes lenne ki­alakítani a város közelében. A vadasparkra építve természetvédelmi célokat szolgáló parkot is létre lehetne hozni. A szegedi egyetemnek a bio- és a lézertechnológia, valamint az alternatív energiák kutatása terén óriási lehetőségei vannak, ezekre épülhetne a helyi ipar. A hagyományos helyi élelmiszeripart és az elektronikai ipar bizonyos ágazatait is érdemes lenne fejleszteni. Szeged a másfél millió lakosú eurorégió hulladékgazdálkodási központjává is válhatna. Mindenféle újrahasznosítható anyag - papír, műanyag, üveg - feldolgozása szóba jöhetne. Ez egyszerre jelentene jó üzleti lehetőséget és új munkahelyeket a város számára. - Egy város épített környezete a mindenkori társa­dalmi viszonyok tükörképe - állítja Koczor György Ybl-díjas építész, aki szerint a város a térbeli átrende­ződés megszülésének vajúdási állapotában van. - Sa­ját bőrünkön nem tapasztaljuk meg például a nagyvo­nalú fejlesztésekről álmodott Makkosházi körűt szá­nalmas „üzletházacska" térfalait az intézményfejlesz­tésre fenntartott panelházak előtti sáv beépítése kap­csán. Ezeknek a feladata nemcsak az ellátási igények olcsó kielégítése lett volna, hanem a szomszédos lakó­területek környezeti és kulturális lehetőségeinek eme­lése is. Joggal vagyunk zavarban a széttagolt egyetemfejlesztés kérdéseit nézve is. Vagy amikor lakatlannak látjuk a Tisza medencés kikötőjét, vergődni a város repü­lőterét, és csak hallani a konferencia-központról. Úgy tűnik, csak szólamokban szeretjük ezt a várost. Az autópálya és az új, déli Tisza-híd infrastrukturális húzó­ereje körül máris annyi teendőt látni, amelyeknek valóban nagy távlatú hatásai mi­att a korábbi tanulságok alázatával szelídített, együtt gondolkodó szegediségünkre nagy szükség lenne. Ez a kiemelt városfejlesztési akció bőven ad feladatot 2030-ig. HOLLÓSI ZSOLT 2000-re jövendölték 1977-ben az ezredfordulóra azt jósolták a Délmagyarország olvasói, hogy: - meghatározóvá válik az idegenforgalom Szegeden, amely 240 ezer lakosú fürdővá­rosként évente egy-két millió vendéget fogad; - Budapesthez hasonlóan több híd szeli át a Tiszát, és akkorára nő a város, hogy könnyen el lehet benne tévedni; - a repülőtér nemzetközi járatokat fogad, két új fedett uszoda épül, a nagykörút és a Hősök kapuja között az l-es villamos a föld alatt közlekedik, a belvárosból eltűnik a gépjárműforgalom, nem lesznek városi buszok, csak trolik és villamosok; - nemcsak elegendő lakás, hanem több sportcsarnok is épül, megváltozik az éjsza­kai világítás, több lesz a fényreklám, és az éjszakai élet nagyvárosiasabbá válik.

Next

/
Thumbnails
Contents