Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-25 / 48. szám

Szombat, 2006. február 25. SZIESZTA 11 Földön kívüliek az istenek? Sok ezer évvel ezelőtti repülő szerkezetekről, tengeralattjárókról, atomháborúkról tudósítanak ókori legendák, ha azokat a modern technika figyelembevételével olvassuk - hívja föl a figyelmet Erich von Danikén. A minap Magyarországon járt, a tudomány tényeit új szemszögből elemző bestsellerszerző, Erich von Danikén szerint az emberiség őstörténetében szerepet játszottak földön kívüli civilizációk küldöttei. Olyan érzésünk támad Daniként olvasva, mint mikor arról értesülünk: a magyar nép múltjának megismerését az teszi lehetetlenné, hogy a régi krónikások, egyházi szempontok miatt, agyonhallgatták a regősök „csacsogó mesélt". Pedig azok a „mesék" őrizték a magyar régmúlt igazi történéseit. Lehet, hogy - ennek mintájára - nem kellene pusztán mesének minősíteni az emberiség régmúltjából fönnmaradt mondákat? Danikén szerint egyes régi legendák tele vannak technikai eredetű utalásokkal. Olyanokkal, amelyeket az ókoriak nem tudtak volna „csak úgy kitalálni", mert hasonló jelenségek a természetben nem léteztek, de kell, hogy valós alapjuk legyen. Az Indiai nemzeti eposz háborújelenetei például tömegpusztító fegyverek bevetésére, atomháborúra utalnak. „Az ismeretlen fegyver nem más, mint egy vakító villám, a halál pusztító követe. Az elégett testek fölismerhetetlenek voltak. Azoknak, akik megmenekültek, kihullott a haja és a körme. Az agyagedények maguktól szétmállottak, a madarak kifehéredtek. Hamarosan megmérgeződtek az ételek. A villám megperzselte őket, finom porrá váltak" - írja a Mahábhárata. Az ismert görög mondakör, az Argonautika, amely egy, az aranygyapjú megszerzésére irányuló hajós expedícióról szól, sok eleme utal arra: egykor magasan fejlett, földön kívüli civilizáció képviselői járhattak az emberek között, s keveredtek is velük. Az „aranygyapjú" - földön kívüliek hagyatéka? - megszerzése azért volt rendkívül fontos a hajósok számára, mert e tárgy (másutt: repülő szőnyeg) segítségével lehetővé vált a repülés. Egy „isten", Apollón (földönkívüli-leszármazott?) hangos búgással repül át a hajó fölött, egy Glaukosz nevű lény úgy merül fel a tengerből, majd merül alá, hogy az embernek tengeralattjáró jut eszébe. De miként tudtak volna kitalálni a régi görögök tengeralattjárót? Az ószövetségi Bibliában Jónás úgy megy a hal torkán a halba, „mint ahogy egy ember egy terembe belép". A hal szemei „mint az ablakok, és belülről világítottak". Jónás az ablakokon át mindent látott, ami az óceán mélyén történt, olyan éles „fényben, mint amit a déli nap ragyog be". Danikén számtalan hasonló példát ismertet, és megjegyzi: régészeti leletek is megerősíthetik föltételezéseit. Lehet: földön kívüliek indították el az emberiség - egy ideig stagnáló - technikai fejlődését, mely aztán feltűnően hamar a mai magasságokig vezetett? (Erich von Danikén: Zeusz nevében. Aquila Könyvkiadó, 2006) F.CS. NEGYEDSZÁZADOS UGRÁS A JÖVŐBE sz Szeeed 2030-ban? A jövendölések szerint újra a Tisza lesz Szeged igazi főutcája Arra kérte lapunk harminc évvel ezelőtt néhány akkori olvasóját: engedjék szabadjára fantáziájukat, és képzeljék el, milyen lesz Szeged 2000-ben. Többen merészet álmodtak: föld alatt futó villamosokat, kétmillió fürdővendéget, 240 ezer lakost jövendöltek az ezredfordulóra. A játékot most megismételtük, azt kérdeztük: milyen lesz/legyen Szeged 2030-ban? A jóslatok szembesítését a valósággal majd negyedszázad múlva lehet elvégezni. - Számomra ma már az a legfontosabb, hogy 2030-ban is béke és nyugalom jellemezze a várost mondja a nyugdíjas virágkertész vállalkozó, Réder Károly, aki 1977-ben az építőipari szövetkezet gépkezelőjeként szólalt meg az összeállításban, és akkor azt jövendölte: az ezredfordulóra eltűnnek a sáros utcák Szegeden. - A fürdővárosi jelleg a következő évtizedekben biztosan erősödni fog. Jó lenne, ha a képviselők megértenék, hogy a város érdekében össze kell fogniuk. Azt is jósoltam, hogy 240 ezer lakosa lesz a városnak. Szerencsére nem így lett, az infrastruktúra nem is bírt volna el ennyi embert. Ma úgy látom, nem nő a város lélekszáma kétszázezer fölé. Algyő példáját követve több, Szegedhez csatolt városrész - például Dorozsma és Tápé is - elszakad, és újra önállósul majd. Egy személyes kívánságom is lenne: szeretném megérni, hogy 2030-ban újra megkérdezzenek. - Szeged 2030-ra nemcsak tudományos és oktatási, hanem regionális logisztikai elosztó központtá is válik. Azok közül, akik az elmúlt évtizedben elvándoroltak innen, sokan visszatérnek, mert nem csak Budapest-központú lesz az ország gazdasági fejlődése. Addigra a bérszínvonal is felzárkózik a fővárosihoz mondja Samu Attila, az ingatlanforgalmazással foglalkozó Androméda Kft. ügyvezető igazgatója, aki úgy véli, hogy megépül egy 3-5 ezer főt befogadó nagy konferencia-központ is. Modern nemzetközi repülőtere és több hídja is lesz a városnak. Az ingatlanpiacon meghatározóvá válik a minőségre való törekvés, jelentősen emelkednek majd az árak. Újszeged mellett a Nagy-Szilléri-domb lehet a város legnépszerűbb, legelitebb körzete. Az ingatíanszakma műveléséhez 2030-ban már egyetemi képzés keretében lehet diplomát szerezni, és életpályát lehet majd rá alapozni. - Nemcsak Románia, hanem Szerbia is csatlakozik addigra már az Európai Unióhoz. Ezzel Szeged visszanyeri Trianon előtti régiós jelentőségét hangsúlyozza az eredeti végzettségét tekintve építész Altorjay Tamás, a Szegedi Nemzeti Színház basszistája. - Addigra megnyílik a tervezett villamosított vasúti vonal Arad felé, mint ahogyan a Szabadka-Békéscsaba szárny is működni fog. Két új híddal számolok addig: az M43-assal és a déli vasútival. A Belvárosi híd teljesen gyalogos lesz, a kiskörúton belül mindenféle járműtől mentes városmagot képzelek el. A Belvárosban az egyetem, az önkormányzat, a kultúra és a vendéglátás dominál majd. A Dóm téren a zenekari árkot a fesztivál idejére védetté teszik az esőtől. A kiskörúton belül teljesen eltűnik az aszfalt, és mindenhol kis elemes burkolat lesz. A mai kirakatok helyett digitális reklámok öntik el a várost. A tiszai hajózás ismét fellendül, a folyó mentén újra csónakházak ringatóznak majd, és a most ártéri benyomást keltő újszegedi rakpartot is rendezik. Lehetséges, hogy a város fölötti folyószakaszon kialakítanak egy nagy tározót, amely segítségével biztonságosabban távol lehet majd tartani az árvizet. Ez a tározó egyben Szeged újabb vízi sportcentruma is lehet. A sugárutakon és a körutakon csak elektromos tömegközlekedés lesz. Az összes négyemeletes panelházra nyeregtetőt építenek napkollektorokkal. A tízemeleteseken a zöldfelület növelése érdekében tetőkerteket létesítenek. A város egyetemközpontúsága régiós szinten is tovább erősödik, a néhai malomipart a biotechnológia váltja fel, és a termálvíz hasznosításának köszönhetően Szeged gyógyászati és rekreációs centrummá válik. Talán addigra a belvároson belül megoldódik a szimfonikus zenekar gondja is: új székházat és hangversenytermet kaphat az együttes. FOTÓ: KARNOK CSABA - Szeged a Délvidék központja lesz, hiszen nem lesznek a mai értelemben vett határok. Nehezen tudom megjósolni, hogy a gazdaság terén hová juthat el addigra a város - mondja Vörös Gabriella, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója, aki azt állítja: 2030-ra valóságos múzeumi negyedről lehet majd beszélni. - A Tisza a város főutcája lesz, mindkét part teljesen kiépül. Bemutathatjuk a szegedi várat és az Erzsébet-templomot, kőtár is készül. A múzeum mindhárom szintjén csak kiállítások lesznek, addigra nyugat-európai mintára új raktárépületeket és modern irodákat építenek a muzeológusok számára. Rengeteg új régészeti leletre lehet számítani. A képzőművészet felé fordulnak az emberek. A raktárainkban őrzött festmények felértékelődnek, szükség lesz egy olyan galériára, ahol nemcsak a kortárs művek mutathatók be, hanem a korábbi korok alkotásai is. A régészet önállóvá válhat, és elképzelhető egy regionális természetvédelemmel foglalkozó múzeum is, amely egyben tudományos és oktatási centrumként is működhetne. - Szeged régióközpont lesz, ahol komoly gyógyturizmus lehet tíz nívós szállodával. A nemzetközi rangú fesztiválon nyaranta világsztárok lépnek fel. A sportélet is európai színvonalúvá fejlődhet. Az én álmomban bio dízelt adó repceföldekkel körülölelt golfpályákról távolban susogó szélerőműveket látni - árulja el Szabó Ferenc, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. igazgatója. - Az Eurodisney-hez hasonló szórakoztató parkot is érdemes lenne kialakítani a város közelében. A vadasparkra építve természetvédelmi célokat szolgáló parkot is létre lehetne hozni. A szegedi egyetemnek a bio- és a lézertechnológia, valamint az alternatív energiák kutatása terén óriási lehetőségei vannak, ezekre épülhetne a helyi ipar. A hagyományos helyi élelmiszeripart és az elektronikai ipar bizonyos ágazatait is érdemes lenne fejleszteni. Szeged a másfél millió lakosú eurorégió hulladékgazdálkodási központjává is válhatna. Mindenféle újrahasznosítható anyag - papír, műanyag, üveg - feldolgozása szóba jöhetne. Ez egyszerre jelentene jó üzleti lehetőséget és új munkahelyeket a város számára. - Egy város épített környezete a mindenkori társadalmi viszonyok tükörképe - állítja Koczor György Ybl-díjas építész, aki szerint a város a térbeli átrendeződés megszülésének vajúdási állapotában van. - Saját bőrünkön nem tapasztaljuk meg például a nagyvonalú fejlesztésekről álmodott Makkosházi körűt szánalmas „üzletházacska" térfalait az intézményfejlesztésre fenntartott panelházak előtti sáv beépítése kapcsán. Ezeknek a feladata nemcsak az ellátási igények olcsó kielégítése lett volna, hanem a szomszédos lakóterületek környezeti és kulturális lehetőségeinek emelése is. Joggal vagyunk zavarban a széttagolt egyetemfejlesztés kérdéseit nézve is. Vagy amikor lakatlannak látjuk a Tisza medencés kikötőjét, vergődni a város repülőterét, és csak hallani a konferencia-központról. Úgy tűnik, csak szólamokban szeretjük ezt a várost. Az autópálya és az új, déli Tisza-híd infrastrukturális húzóereje körül máris annyi teendőt látni, amelyeknek valóban nagy távlatú hatásai miatt a korábbi tanulságok alázatával szelídített, együtt gondolkodó szegediségünkre nagy szükség lenne. Ez a kiemelt városfejlesztési akció bőven ad feladatot 2030-ig. HOLLÓSI ZSOLT 2000-re jövendölték 1977-ben az ezredfordulóra azt jósolták a Délmagyarország olvasói, hogy: - meghatározóvá válik az idegenforgalom Szegeden, amely 240 ezer lakosú fürdővárosként évente egy-két millió vendéget fogad; - Budapesthez hasonlóan több híd szeli át a Tiszát, és akkorára nő a város, hogy könnyen el lehet benne tévedni; - a repülőtér nemzetközi járatokat fogad, két új fedett uszoda épül, a nagykörút és a Hősök kapuja között az l-es villamos a föld alatt közlekedik, a belvárosból eltűnik a gépjárműforgalom, nem lesznek városi buszok, csak trolik és villamosok; - nemcsak elegendő lakás, hanem több sportcsarnok is épül, megváltozik az éjszakai világítás, több lesz a fényreklám, és az éjszakai élet nagyvárosiasabbá válik.