Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-23 / 46. szám

8 •MEGYEI TÜKÖR" CSÜTÖRTÖK, 2006. FEBRUÁR 23. SZEMBESÍTJÜK OLVASÓINKKAL Felismeri-e Bor Zsoltot? Új játékunkban arra invitáljuk olvasóinkat, tippeljenek velünk: ki van a képen 1 Újságíróink mutatnak egy fényképet egy Csongrád megyei híres emberről. Ismeri őt? Mit mond önnek a portré, az arcvonások ? BOR ZSOLT Ezúttal a nemzetközi hírű tudós, szegedi fizikus, akadémikus, az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék és a lézerfizikai akadémiai kutatócsoport vezetője, Bolyai-díjas kutató fotóját mutattuk meg a szegedieknek. Volt, aki politikusnak, más menedzsernek gondolta. A megkérdezettek közül hárman - kis segítséggel - felismerték. Salka Gábor ötödéves történészhallgató: - Nem ismerem fel. Mi lehet a foglalkozása? Politikus. A Délmagyarországban olvastam a Felismeri-e sorozatot, abból gondolom, hogy megint egy politikus fotóját mutogatják... Nem politikus? Tudós? Akkor megvan! Bor Zsolt. Természettudománnyal, lézerrel foglalkozik. Bölcsész vagyok, nem találkozhattam vele az egyetemen. A Mindentudás Egyeteme sorozatban tartott előadásáról sajnos lemaradtam. Pedig kíváncsi lennék a kutatásaira. Öcsödi Hanna vállalkozó-menedzser szakos hallgató: - Ki lehet a fotón? Igazából nincs ötletem. Nem is vagyok szegedi, biztosan nem ismerem. Mi lehet a foglalkozása? A ruhája és a tekintete alapján menedzsernek tűnik. Ezt persze nem azért mondom, mert én menedzser szakos hallgató vagyok. Nem menedzser? Akkor ügyvéd. Hasonló? Nem? Tudós? Akkor nagyon eltévesztettem. Milyen tudós lehet? Agrármérnök? Biológus? Kémikus? Sajnos nem tudom. Mezey József nyugdíjas: - Nem tudom, ki van a fotón. Szerintem még soha nem láttam ezt a férfit. Elsőre arra gondolok, politikus lehet. Nem az? Akkor talán tudós ember. Igen? A Magyar Tudományos Akadémia tagja? Hát sajnos ezzel nem sokat segített. A tévében láthattam már? Igen? Nincs ötletem. Lézerfizikával foglalkozik? így már rémlik valami, bár nem ugrik be a neve... Segítsen. Bor? Igen, így már tudom, ő Bor Zsolt. így már ismerős. Hallottam a munkásságáról. Molnár Zoltán orvoslátogató: - Ó, hát biztosan nem fogom felismerni, hogy ki van a fotón. De azért mutassa csak... Talán politikus. Jaj, nem is! Tudom, ismerem őt... Fizikus. Mi is a neve? Hirtelen nem jut eszembe. Segítene? B-vel kezdődik? Bor... Bor Zsolt! Hát persze, még az egyetemről ismerem, vegyész szakos hallgató koromból, a természettudományi karról. Hogy külföldön is kutat? Akkor csakis az Egyesült Államokban dolgozhat. Eltaláltam? Örülök! Kutya-, macska, teveláz az interneten Etetik, itatják, ha meghal, siratják a virtuális állatokat Tto EuMx» jugf •'¡j t* hK«7*m».M»«Hub hu/ A tamagochiláz a 90-es végén leáldozott, de van helyette más: teve, kutya, macska, a homo sapiens kedvelőinek pedig hősember. Vannak olyan gyerekek, akik 8-10 állatot is tartanak - igaz, a tevéket nem a balkonon etetik, hanem az interneten. Egyre nő azoknak a száma, akik virtuális állatot tartanak. Főleg a gyerekek fogadnak örökbe szívesen kutyát, macskát, sőt tevét az interneten. A világhálón tartott állat nem piszkol, nem kell rá költeni, és nem is büdös. A 7. osztályos Kanalas Lili három kutyus gazdája. - Társasházi lakásban lakunk, ahol sajnos nem tudunk kutyát tartani, nekünk se lenne jó, meg neki se. így az interneten vannak kutyáim, most éppen háromnak vagyok a gazdája - magyarázza a kislány. Az interneten egyébként nagyon egyszerű ebet, cicát vagy épp tevét szerezni, mindössze egy e-mail cím kell hozzá. - Ha tevét akarsz, felmész a teveklub oldalára, és megkeresed a fehér tojást - magyarázza a belvárosi internetkávézóban a tájékozatlan újságírónak Fehér Andris, akit a teveetetésben zavartunk meg. - Ráklikkelsz a tojásra, és máris igényelhetsz egy állatot. Méghozzá testre szabottat. Mert az állatnak a gazdi találja ki a nevét, határozza meg a színét (világos-, illetve sötétbarna változatban kapható), nemét, hívójelét (ami nem más, mint egy jelszó). S ha már megvan az áhított teve, megtaníthatjuk gondolkodni, táncolni, beszélni. A virtuális állattartók abban egyetértenek: az internetes gazdiságot éppúgy komolyan kell venni, mint a valódit - megfelelő gondozás hiányában a kedvenc megbetegedhet, el is pusztulhat. így járt Andris is az első kedvencével. - Nyaralni mentünk, nem tudtam etetni-itatni, mire hazaértem, megdöglött. Sírtam, de azóta már tíz teve gazdája vagyok, és nagyon vigyázok rájuk. Ha nem tudok internethez jutni, megkérem a barátaimat, gondozzák a tevéket helyettem. NYEMCSOKÉVA A TAMAGOCHI VOLT AZ ELSŐ 1996-ban indult világhódító útjára Japánból a tamagochlőrület. A tamagochi volt a világ első virtuális - nem valódi - háziállata, amelyet úgy Kellett gondozni, mintha élő kutya, kanári vagy tengerimalac lenne. Az elektronikus szerkentyű gondozás híján előbb-utóbb kimúlt, többé nem lehetett életet lehelni belé. Világszerte 40 millió darabot adtak el a ketyeréből, Japánban még tamagochitemetőt is létesítettek az elveszített kedvenceknek. PANEL PROGRAM: NEM MŰSZAKI, HANEM TÁRSADALMI KÉRDÉS Hazánk minden ötödik állampolgára, csaknem kétmillió ember él panelházban. Ezeknek a lakásoknak a nagy része az elmúlt évtizedek során bőven rászolgált a felújításra, korszerűsítésre: szigetelésük gyenge, fűtésük pazarló. Tudják ezt az ott élők is, de nem az ismeretek, hanem az anyagi lehetőségek hiánya volt az oka annak, hogy korábban nem vágtak bele lakásuk korszerűsítésébe. Ennek felismerése hívta életre a Panel Programot, amelynek lényege, hogy a lakásfelújításhoz, a fűtési rendszer korszerűsítéséhez mintegy egyharmad-egyharmad arányban járul hozzá az állam, az önkormányzatok és a lakók. A program 2001-ben kezdődött, de 2005ben - a Panel Plusz Programmal együtt - már annyi lakás felújítására nyílt lehetőség, hogy ez felülmúlja a 2001 és 2004 közötti összesített adatokat. Míg 2001-ben 138 millió forint jutott erre a célra, addig a 2005-ben benyújtott pályázatok már a decemberben megítélt támogatások alapján több mint négymilliárd forint támogatásban részesültek, április végéig ez a szám várhatóan eléri a 10 milliárdot. Még szembetűnőbb a különbség az érintett lakások számában. Míg a program első négy évében összesen 36 ezer lakás felújításáról született döntés, addig 2005-ben 90 ezer otthon gazdaságosabbá tételét támogatta a program. Ilyen ütemben tíz-tizenöt éven belül felújítható az egész magyar panelállomány. A felújítást segíti a Panel Plusz konstrukció is. A 2005 augusztusában meghirdetett Panel Plusz elnevezésű kedvezményes hitelprogramnak az a lényege, hogy nem csupán alacsony hitelkamatokat biztosít jelentős türelmi idő mellett, hanem emellett az állam további terheket , vállal át a lakosságtól: a szociális rászorultság alapján vissza nem térítendő támogatást is ad. A panelprogramra benyújtott pályázatok számát tekintve a megyei jogú városok sorában Székesfehérvár jár az élen 188 pályázattal, majd Pécs (173), Szeged (137), Kaposvár (112) és Dunaújváros (79) következik. A legtöbb támogatott pályázatot azonban Pécs nyújtotta be, majd Székesfehérvár, Győr, Nyíregyháza, Dunaújváros, Szeged és É n' J'Ü Kaposvár következik. A lakások számát nézve megint csak Székesfehérvár az éllovas: eddig 12.747 otthon felújításához több mint 2,3 milliárd forint állami támogatást nyertek el. A pályázati lehetőség az idén folytatódik. Mivel a 2006. évi költségvetési törvény biztosítja, hogy a támogatási keret „felülről nyitott", nem fog belőle kifogyni a pénz, tehát minden olyan pályázat számíthat a támogatásra, amelyet az előírásoknak megfelelően nyújtanak be. Mindez azért is különösen biztató, mert mint Kolber István fejlesztési miniszter rámutatott - a panelfelújítás elsősorban nem műszaki, hanem társadalmi kérdés. A korszerűbb lakások tulajdonosainak nemcsak a fűtésszámlája lesz kisebb, de az életminőségük is jelentősen javul. A panellakásokban élők a pályázatok segítségével tehát nagyot fordíthatnak életkörülményeiken, s ezentúl másképp tervezhetik a jövőt. ÚJ KERÉKPÁRUTAKON Hamarosan sokfelé új utakon tekerhetnek a kerékpárosok, ugyanis a Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) több mint 2 milliárd forinttal támogatja a magyarországi bicikliutak épftését. A pályázaton nyert pénzből és önerőből körülbelül 50 kilométer új kerékpárút készülhet hazánkban. Az új szakaszok az EuroVelo kerékpáros úthálózat részei. Az 12 épülő EuroVelo kerékpárút célja, hogy behálózza Európát, összekösse az országokat és a nagyobb városokat, elősegítse a kerékpáros-turizmushoz fejlődést, illetve erősítse a határon átnyúló kerékpáros-kapcsolatokat. A 12 EuroVelo útvonal közül kettő, a 11 -es és a 6-os halad keresztül Magyarországon. A 6.000 km hosszú, 11-es jelű EuroVelo út a norvégiai Nord-Captől a görögországi Athénig vezet, összekötve Kelet-Európa legérdekesebb régióit. A Magyarországon átvezető, közel 400 km hosszú szakaszon a Bodrog és a Tisza mentén vezető kis forgalmú utakon és jó burkolatú gátakon biztonságosan lehet kerékpározni, de a nagyobb városokon átvezető útszakaszokat még ki kell építeni. Ezeknek a kerékpárutaknak a kialakítását a Regionális Fejlesztés Operatív Program összesen 888 millió forinttal támogatja. Csongrádon egy 6,6 kilométer hosszú kerékpárutat építenek, amit a ROP 296 millió forinttal segít. A bicikliút a csongrádi tahidtól a tiszai közúti hídig az árvízvédelmi töltésen halad, így a kerékpározók végig gyönyörködhetnek a folyóban. Szentest nem keresztezi az EuroVelo útvonal, de a ROP 156 millió forinttal segíti a várost, hogy rákapcsolódjon az úthálózatra. Ha elkészül a 3 és fél kilométeres szentesi kerékpárút, akkor bringával lesz megközelíthető a Széchenyiligeti Strandfürdő, a szabad strand és a teniszpályák is. A Tisza-tó bal partján, a gátkoronán Tiszaderzs és Tiszafüred szabad strandja között is építenek egy utat a kerékpárosoknak. A 13,7 kilométer hosszú és 3 méter széles bicikliút a vendégéjszakák számát várhatóan 10 ezerrel növeli a régióban. A 11-es jelű nemzetközi EuroVelo kerékpárút részeként nemsokára elkészül a Kisar és Olcsvaapáti közötti szakasz is, a Tisza bal partján, az árvízvédelmi töltésen. A biciklisták által már ismert Kisar-Tivadar községeket összekötő hídtól induló 10 kilométeres kerékpárutat 4,17 kilométerrel hosszabbítják meg. A 12 EuroVelo útvonal közül a másik, amely Magyarországon keresztül halad, a 6-os. Ez az 5.000 km hosszú kerékpárút az Atlanti-óceán partjától a Fekete-tengerig vezet. A 6-os jelű út 450 km hosszú magyarországi szakaszának már nagy részét kiépítették. Halászi Község Önkormányzata elsőként nyert vissza nem térítendő támogatást a ROP keretében a szigetközi szakasz, Halászi és Darnózseli közötti 8 km hosszú kerékpárút kivitelezésére, amit tavaly december 9-én át is adtak a forgalomnak. Emellett a Regionális Fejlesztés Operatív Program a 6-os út vonalán Budakalászon, Dunakeszin és Szentendrén is támogatja a kerékpárút kialakítását, összesen 820 millió forinttal. A budakalászi 2,65 km hosszú bicikliút kapcsolódik majd a Dunakanyar-Pilis kistérség településeket összekötő hálózatába, valamint az EuroVelo rendszerbe. A kerékpárút az ártéri erdőn, a Lupa-szigeten, valamint a Gyógynövénykutató Intézet arborétumán halad végig. Szentendrén a tervezett kerékpárút a déli városhatár és a történelmi belváros között, az árvízvédelmi töltésen épül. Az új 3 kilométeres szakasz a Budapest, a DunaIpoly Nemzeti Park és a skanzen felé vezető kerékpárutakhoz csatlakozik.