Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-22 / 45. szám
SZOMBAT, 2006. FEBRUÁR 18. • AKTUÁLIS« 3 Piti: Naiv voltam Piti János (képünkön) előbb elfogadta a Centrum párt felkérését, úgy döntött, elindul az országgyűlési választásokon, majd néhány nap múlva egészségügyi okokra hivatkozva visszalépett. Közben kiderült, súlyos bűncselekményekkel vádolják. Azt mondja, a kettőnek nincs köze egymáshoz. - Mikor kérte fel a Centrum párt, hogy legyen országgyűlési képviselőjelöltjük? Ki kérte fel, egyáltalán: honnan ismerték? - A február 7-i bemutatás előtt néhány nappal kerestek meg a párt helyi vezetői. Elmondták, a szegedi 3-as körzetben mégsem vállalja az indulást az a személy, akit erre felkértek. Megkérdezték, elvállalom-e a jelölést. Gondolkodási időt kértem, majd három vagy négy nap múlva igent mondtam. Korábban tagja voltam a Kereszténydemokrata Néppártnak, ezt tudták rólam. - Tájékoztatta a párt helyi és országos vezetőit, hogy ön ellen büntetőeljárás folyik? -Nem. - Miért ? Nem tartotta szükségesnek, vagy arra gondolt, soha nem derül ki? - Arra gondoltam, hogy ez a kettő, a büntetőeljárás és a politikai szerepvállalásom nem függ össze. Jóindulatot feltételeztem az emberek részéről, nem gondoltam, hogy támadni fognak. - Kiderült, arra kért és kapott pénzt, hogy az önt megkeresőknek elintézi, hogy rokkantnyugdíjassá nyilvánítsák őket. Hónapokat töltött előzetes letartóztatásban, és börtönnel fenyegető ítélethirdetés előtt áll. - Utólag belátom, naiv voltam. Azt hittem, életemnek az a szakasza elválasztható a politikától. Megbűnhődtem és még bűnhődni fogok tetteimért. Talán a javamra írható, hogy szinte végig együttműködtem a nyomozóhatósággal, és őszintén megbántam, amit tettem. - Néhány nappal képviselőjelölti bemutatása után mégsem emiatt, hanem egészségügyi okokra hivatkozva lépett vissza. Feltételezések szerint döntésének hátterében nem ez, hanem büntetőügye állt. - Pedig visszalépésemnek ez volt az elsődleges oka. Szívműtéteken estem át, jelenleg is kezelnek. Rájöttem, nem tudnám végigcsinálni a kampányt, ami az óriási stressz mellett fizikai igénybevételt is jelentett volna. - A múlt héten azt mondta, nem tud a vádakról és a tárgyalásról. Ugye sejti, hogy ezt a nyilvánosság kétkedve fogadta ? - Belátom, ekkor is hibáztam. Nagyon meglepett a kérdés. O.Z. Áthajtás három szivacson vagy spricc a kerekekre - így fertőtlenítik a Magyarországról Szerbiába érkező járműveket a röszkei határátkelőnél. A műveletet nem fotózhattuk, a szakemberekkel nem beszélhettünk - a szerb belügyminisztérium engedélyének hiányában. Az autósok szerint fölösleges az intézkedés. Egyenletes, nyugodt határforgalom. Néhány személyautó, több kamion - ezt tapasztaltuk tegnap délben a röszkei határátkelőnél. Azért jöttünk, hogy lássuk: hogyan fertőtlenítik a Magyarországról Szerbiába érkező gépjárműveket. A magyar vámosok segítségét kérjük, közvetítsenek köztünk és a szerb hatóság között. Néhány fotót készítenénk és pár szót váltanánk a fertőtlenítést végző szakemberekkel. A magyar oldal segítőkész, de nem ígérnek semmit, minden a kollégákon múlik. Elkísérnek bennünket a piros határvonalig, ahonnan láthatjuk a fertőtlenítést: a személyautóknak három szivacson kell áthajtani, a buszok és a teherautók kerekeit lefújják. Ennyi. A szerb szárnyasok biztonságát ezek a ZSIRSZÓDA Nekünk hypoféleséget mondtak, egy vegyész olvasónknak azt, hogy zsírszódával fertőtlenítik az autókat a röszkei határátkelőnél. Olvasónk a munkája miatt rendszeresen jár Szerbiába, ezért névtelenséget kérve nyilatkozott. Elmondta: ezek a rendkívül agresszív fertőtlenítőanyagok az autót - festését, alkatrészeit - erősen károsítják. SEMMI ERTELME |H - Gyakorlatilag semmi értelme, ez a betegség nem így terjed. Annak, hogy a gépkocsik kerekét fertőtlenítik, semmiféle szakmai indokát nem látom - mondta érdeklődésünkre Szigeti Sándor megyei főállatorvos. járművek már nem veszélyeztetik. A művelet személyautónként 200 dinárba kerül, a teherautósofőröknek 400, az autóbusz-vezetőknek 800 dinárt kell fizetni. A rutinosok már előre készítik a vírusölés díját. A pénzt fehér ruhás, gumicsizmás fiatalok szedik. Hatan-heten lehetnek, nevetgélnek, beszélgetnek - ők a fertőtlenítést végző szakemberek. Időközben odaér a szerb vámos és egy rendőr. A vámos fordít, a rendőr telefonál, majd közli: a fotóhoz a szerb belügyminisztérium engedélye szükséges. Azzal pillanatnyilag nem rendelkezünk, úgyhogy akkor csak beszélgetnénk. Nem megy, engedély kell ahhoz is - közli a rendőr. A szerb vámos sajnálja, nem tehet semmit. Annyit azonban még megjegyez: a Stern magazin például nem kér engedélyt, hanem fára mászik és onnan fotóz. Fára nem másztunk, de néhány fotót mi is készítettünk. A fehér ruhás fertőtlenítő szakemberek meglátják, integetnek a kamerába. Valami hyposzerűséggel fertőtlenítenek? - próbálkozunk mégis egy kérdéssel. Igen, olyasmivel - hangzik a nem túl informatív válasz. A magyar vámosok nem kérnek tőlünk belügyminisztériumi engedélyt, anélkül is kérdezhetünk autósokat a tapasztalataikról. - Nem tartom reálisnak az összeget, naponta járok át a határon, ez a cégemnek pluszköltség - méltatlankodik a Körös Volán sofőrje, Csgk Béla. Mivel vele szóba álltak a fehér ruhások, tőle megtudjuk: fogalmuk sincs, hogy napokig, vagy hetekig, esetleg még tovább tart a kötelező fertőtlenítés. Őket ide küldték, hát itt vannak. Csók úr még tréfálkozott is velük, megkérdezte, a madarakat és a repülőket is lefújják-e. Erre csak mosolyogtak a szerb szakemberek. - Pozitív nulla, felfújt dolog - röviden így jellemzi egy hajdúnánási fiatalember az intézkedést. - A fertőtlenítés túlzás, de azokat, akik nem zárják el a baromfit vagy felelőtlenül viselkednek a madárinfluenza kapcsán, szigorúan meg kellene büntetni. A fertőtlenítéssel nem hiszem, hogy bármit is meg lehet oldani - mondja Dukát Gyöngyi, aki Budapest és Nemesmilitics között ingázik. GONDA ZSUZSANNA NAGYLAKNAL NEM FERTŐTLENÍTENEK Bár tavaly ohtóber-novemberben néhány hétig kötelező fertőtlenítésen kellett átesnie minden Romániába igyekvő járműnek a nagylaki határátkelőnél, tegnapig nem vezették be újra a rendelkezést ezen a határszakaszon. Az Orosházi Határőr Igazgatóság szóvivője elmondta: arról sem tudnak, hogy a román kollégák ilyesmit terveznének a túloldalon. H5N1-vírus ölte meg a hattyúkat A madárinfluenza emberre is veszélyes, H5Nl-es vírusa fertőzte meg azt a három hattyút, amelyek tetemét a múlt héten Magyarországon találták meg - jelentette be Batiz András tegnap. A kormányszóvivő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy újabb óvintézkedésekre nincs szükség, mert a kormány és a szakhatóságok eddig is úgy jártak el, hogy még ebben az esetben is garantálni lehessen a lakosság biztonságát, és meg lehessen akadályozni a betegség átterjedését a háziszárnyasokra. Kormánydöntés nyomán 5,8 milliárd forintot különít el a kabinet a madárinfluenza-helyzet költségeire. Batiz András elmondta: 3,5 milliárdot az agrárminisztériumon belül csoportosítanak át haszonállat-támogatás címén. A 2,3 milliárd forint a költségvetés általános tartalékából áll rendelkezésre és az egészségügyi, az agrár- és a belügyi tárca kiadásait fedezi; 200 millió forintot marketing célokra fordítanak, a fogyasztói bizalom megnyerésére. Közös költség SZABÓ C. SZILÁRD Ha az adóhatóság legfrissebb szégyenlistáján szereplő két legnagyobb adós cég a bírságokkal együtt befizetné az államkasszába a tartozását - akkor abból meglehetne építeni egy új, szegedi Tiszahidat. Az adóslista élén szereplők ugyanis közel tizenhat milliárd forinttal lógnak - a társadalomnak. Azért vagyok ilyen fennkölt, mert az adóhivatal elnökhelyettese is az volt, aki azt nyilatkozta: sose felejtsük el, hogy az adó a társadalom közös költségeinek fedezete. Amit kampány idején úgy dobnak szét a pártok, virtuálisan, hogy az ember a valóságban is beleszédül. Hihetetlen nagy összeg. Ha még a resztlit is hozzátennék, az egy-másfél és kétmilliárdos tartozásokat, és Szegednek utalnák át a pénzt - belevághatnánk a konferenciaközpont építésébe, vagy valami egészen másba, de tudnánk, hogy ott van a pénz az alapban meg a falakban. így meg mit tudunk ? Azt, hogy az adósok pénzéből nem fog itt semmi sem épülni, mert a magyar rögvalóság az, hogy ha valaki ennyi pénzt lop - nevezzük nevén a gyermeket-, annak bottal ütik a nyomát. Mert nagyot kell szakítani. Aki kicsiben játszik, megbukik. Az nem pálya. Tudja ezt már mindenki ebben a kicsiny országban. Annyi, de anynyi ilyen történetről hallottunk az elmúlt másfél évtizedben! És mi lett a sok ilyen még olyan gate-böl? Leültették a Bélát, a Szabadit. Tárgyán meg okoskodik a felfújt mellű playmate-cicával egy tévéműsorban. Normális országban nem engedik az ilyeneket kamera közelébe. Itt meg? Nem fizetnek be nyolcmilliárd forint adót. (A másik nyolc a bírság.) Szerintem már régen leléptek a lével. En nem negyedévente, hanem hetente hoznám nyilvánosságra, kik azok, akik nem fizetnek. Képzeljék, Franciaországban, ha a férj meglepi a feleségét házassági évfordulójuk alkalmával egy értékes nyaklánccal, másnap bekopogtat hozzájuk az adóhatóság embere, aki mosolyogva gratulál a házaspárnak, majd megkérdezi, miből vette a férj az ajándékot. El kell számolnia. Az egy olyan ország. Nálunk legföljebb a Béla kopogtatott, benn a csöveken. A személyautók egy szivacson hajtanak át, a kamionokat lespriccelik Fotó: Schmidt Andrea A sofőrök és a megyei főállatorvos szerint is értelmetlen a fertőtlenítés Egy szivacs meg egy spricc Csongrádi, szegedi cég és mindszenti magánszemély is szerepel az APEH szégyenlistáján - Egy budapesti kft. közel 10 milliárddal tartozik Kerestük, de nem találtuk a megyei adósokat A gazdasági társaságok közül egy budapesti cég közel 10 milliárddal, egy celldömölki férfi pedig több mint 600 millió forinttal tartozik az adóhatóságnak - derül ki az APEH legfrissebb szégyenlistájából, amelyen három Csongrád megyei cég, illetve magánszemély is szerepel. Tegnap kerestük a pellengérre állított megyei adósokat, de nem bukkantunk a nyomukra. MUNKATÁRSUNKTÓL Az adóhivatal nemrégiben tette közzé honlapján a nagy összegű adóhiányt felhalmozók listáját. A negyedévente nyilvánosságra hozott szégyen- vagy feketelistán névvel és címmel jelennek meg azok, akik nem ritkán több száz millió forint adót nem fizettek be. Az adóhatóság a magánszemélyek közül azt állítja pellengérre, akinél tízmillió forintnál nagyobb adóhiányt tárt fel jogerősen az előző negyedévben. A gazdasági társaságoknál ez az összeghatár százmillió forint. Az APEH elnökhelyettese, Vámosi-Nagy Szabolcs szerint a lista közzétételével az volt a törvényalkotók célja, hogy akik ilyen mértékben megkárosítják a társadalmat - akár szándékosan, akár gondatlanul -, egyfajta megszégyenítésben részesüljenek. A nemrégiben nyilvánosságra hozott szégyenlistán a magánszemélyek között egy celldömölki férfi áll az adósok élén. Vass István a bírságokkal együtt több mint 610 millió forinttal tartozik az adóhivatalnak. Őt követi a budapesti Vas Péter 345 és a márkói Nagy Zalán László 94 millió forinttal. Az adós cégek toplistáját egy felszámolás alatt álló budapesti cég, a Seacomp Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. vezeti 9,5 milliárd forinttal. A második helyezett budapesti Dél-Huninvest Ügynöki Kereskedelmi Kft. 6,3 milliárd, a szintén fővárosi Garbic-Metál Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. pedig 2,7 milliárd forinttal adós. A szégyenlistán három Csongrád megyei is szerepel. A felszámolás alatt álló csongrádi Radics Építő- és Sütőipari Kft. a bírságokkal együtt közel 420 millió forinttal, a szegedi Office Tech 2001 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. több mint 230 millió forinttal, a mindszenti Gémes Róbert pedig csaknem 32 millió forinttal tartozik az adóhivatalnak. Lapunk a listán szereplő cím alapján az adósok nyomába eredt. Szerettük volna megkérdezni tőlük, hogyan halmoztak fel ekkora tartozást és mikor fizetik ki. Kérdéseinket azonban nem tudtuk feltenni, mert nem találtuk meg sem a cégeket, sem pedig a mindszenti férfit. Gémes Róbertet egyébként találtunk Mindszenten, aki elmondta, hogy ő csak a Doxa becenevű Gémes Róbert névrokona. A polgármesteri hivatalban is csak annyit tudtunk meg, hogy az általunk keresett Gémes építési vállalkozó. AZ EUÁRÁS RENDJE Várszeghi György, az APEH központi híva^ talának felszámolási és végrehajtási főosztályvezetője kérdésünkre elmondta: az adótartozások ügyében végrehajtást rendelnek el. Először inkasszálnak. Ha az nem vezet eredményre, akkor az országos nyilvántartásban szereplő ingatlanokat, gépjárműveket foglalják le, majd következhet az árveréssel egybekötött helyszíni foglalás. De a sorrend nem kötelező érvényű. Ha nem fizet az adós, akkor várnak, hogy behajtható legyen a tartozás. Az főosztályvezető elmondta: a milliárdos tartozások nem egy negyedév alatt keletkeznek. A revízió során 2-5 éves időszakot is áttekinthetnek. Az útlevelet csak a magánszemélyeknél vonja be az adóhatóság.