Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-22 / 45. szám

SZOMBAT, 2006. FEBRUÁR 18. • AKTUÁLIS« 3 Piti: Naiv voltam Piti János (ké­pünkön) előbb elfogad­ta a Centrum párt felkéré­sét, úgy dön­tött, elindul az országgyű­lési választá­sokon, majd néhány nap múlva egészségügyi okokra hivatkozva visszalépett. Közben kiderült, súlyos bűncselekményekkel vá­dolják. Azt mondja, a kettőnek nincs köze egymáshoz. - Mikor kérte fel a Centrum párt, hogy legyen országgyűlési képviselőjelöltjük? Ki kérte fel, egyáltalán: honnan ismerték? - A február 7-i bemutatás előtt néhány nappal kerestek meg a párt helyi vezetői. Elmondták, a szegedi 3-as körzetben mégsem vállalja az indulást az a személy, akit erre felkértek. Megkérdez­ték, elvállalom-e a jelölést. Gon­dolkodási időt kértem, majd há­rom vagy négy nap múlva igent mondtam. Korábban tagja vol­tam a Kereszténydemokrata Néppártnak, ezt tudták rólam. - Tájékoztatta a párt helyi és országos vezetőit, hogy ön ellen büntetőeljárás folyik? -Nem. - Miért ? Nem tartotta szüksé­gesnek, vagy arra gondolt, soha nem derül ki? - Arra gondoltam, hogy ez a kettő, a büntetőeljárás és a poli­tikai szerepvállalásom nem függ össze. Jóindulatot feltételeztem az emberek részéről, nem gon­doltam, hogy támadni fognak. - Kiderült, arra kért és kapott pénzt, hogy az önt megkeresők­nek elintézi, hogy rokkantnyug­díjassá nyilvánítsák őket. Hó­napokat töltött előzetes letar­tóztatásban, és börtönnel fenye­gető ítélethirdetés előtt áll. - Utólag belátom, naiv voltam. Azt hittem, életemnek az a sza­kasza elválasztható a politikától. Megbűnhődtem és még bűnhőd­ni fogok tetteimért. Talán a ja­vamra írható, hogy szinte végig együttműködtem a nyomozóha­tósággal, és őszintén megbán­tam, amit tettem. - Néhány nappal képviselője­lölti bemutatása után mégsem emiatt, hanem egészségügyi okokra hivatkozva lépett vissza. Feltételezések szerint döntésé­nek hátterében nem ez, hanem büntetőügye állt. - Pedig visszalépésemnek ez volt az elsődleges oka. Szívműté­teken estem át, jelenleg is kezel­nek. Rájöttem, nem tudnám vé­gigcsinálni a kampányt, ami az óriási stressz mellett fizikai igénybevételt is jelentett volna. - A múlt héten azt mondta, nem tud a vádakról és a tárgya­lásról. Ugye sejti, hogy ezt a nyilvánosság kétkedve fogadta ? - Belátom, ekkor is hibáztam. Nagyon meglepett a kérdés. O.Z. Áthajtás három szivacson vagy spricc a kerekekre - így fertőtlenítik a Magyaror­szágról Szerbiába érkező járműveket a rösz­kei határátkelőnél. A műveletet nem fo­tózhattuk, a szakemberekkel nem beszél­hettünk - a szerb belügyminisztérium en­gedélyének hiányában. Az autósok szerint fölösleges az intézkedés. Egyenletes, nyugodt határforgalom. Néhány személyautó, több kamion - ezt tapasztaltuk tegnap délben a röszkei határátkelőnél. Azért jöttünk, hogy lássuk: hogyan fertőtlenítik a Magyarországról Szerbiába érkező gépjármű­veket. A magyar vámosok segítségét kérjük, közvetítsenek köztünk és a szerb hatóság kö­zött. Néhány fotót készítenénk és pár szót váltanánk a fertőtlenítést végző szakembe­rekkel. A magyar oldal segítőkész, de nem ígérnek semmit, minden a kollégákon múlik. Elkí­sérnek bennünket a piros határvonalig, ahonnan láthatjuk a fertőtlenítést: a sze­mélyautóknak három szivacson kell áthajta­ni, a buszok és a teherautók kerekeit lefújják. Ennyi. A szerb szárnyasok biztonságát ezek a ZSIRSZÓDA Nekünk hypoféleséget mondtak, egy vegyész ol­vasónknak azt, hogy zsírszódával fertőtlenítik az autókat a röszkei határátkelőnél. Olvasónk a munkája miatt rendszeresen jár Szerbiába, ezért névtelenséget kérve nyilatkozott. Elmondta: ezek a rendkívül agresszív fertőtlenítőanyagok az au­tót - festését, alkatrészeit - erősen károsítják. SEMMI ERTELME |H - Gyakorlatilag semmi értelme, ez a beteg­ség nem így terjed. Annak, hogy a gépkocsik kerekét fertőtlenítik, semmiféle szakmai in­dokát nem látom - mondta érdeklődésünkre Szigeti Sándor megyei főállatorvos. járművek már nem veszélyeztetik. A műve­let személyautónként 200 dinárba kerül, a teherautósofőröknek 400, az autóbusz-veze­tőknek 800 dinárt kell fizetni. A rutinosok már előre készítik a vírusölés díját. A pénzt fehér ruhás, gumicsizmás fiatalok szedik. Hatan-heten lehetnek, nevetgélnek, beszél­getnek - ők a fertőtlenítést végző szakembe­rek. Időközben odaér a szerb vámos és egy rend­őr. A vámos fordít, a rendőr telefonál, majd közli: a fotóhoz a szerb belügyminisztérium engedélye szükséges. Azzal pillanatnyilag nem rendelkezünk, úgyhogy akkor csak be­szélgetnénk. Nem megy, engedély kell ahhoz is - közli a rendőr. A szerb vámos sajnálja, nem tehet semmit. Annyit azonban még megjegyez: a Stern magazin például nem kér engedélyt, hanem fára mászik és onnan fo­tóz. Fára nem másztunk, de néhány fotót mi is készítettünk. A fehér ruhás fertőtlenítő szakemberek meglátják, integetnek a kame­rába. Valami hyposzerűséggel fertőtleníte­nek? - próbálkozunk mégis egy kérdéssel. ­Igen, olyasmivel - hangzik a nem túl infor­matív válasz. A magyar vámosok nem kérnek tőlünk bel­ügyminisztériumi engedélyt, anélkül is kér­dezhetünk autósokat a tapasztalataikról. - Nem tartom reálisnak az összeget, na­ponta járok át a határon, ez a cégemnek pluszköltség - méltatlankodik a Körös Volán sofőrje, Csgk Béla. Mivel vele szóba álltak a fehér ruhások, tőle megtudjuk: fogalmuk sincs, hogy napokig, vagy hetekig, esetleg még tovább tart a kötelező fertőtlenítés. Őket ide küldték, hát itt vannak. Csók úr még tré­fálkozott is velük, megkérdezte, a madarakat és a repülőket is lefújják-e. Erre csak moso­lyogtak a szerb szakemberek. - Pozitív nulla, felfújt dolog - röviden így jellemzi egy hajdúnánási fiatalember az in­tézkedést. - A fertőtlenítés túlzás, de azokat, akik nem zárják el a baromfit vagy felelőtlenül vi­selkednek a madárinfluenza kapcsán, szigo­rúan meg kellene büntetni. A fertőtlenítéssel nem hiszem, hogy bármit is meg lehet oldani - mondja Dukát Gyöngyi, aki Budapest és Nemesmilitics között ingázik. GONDA ZSUZSANNA NAGYLAKNAL NEM FERTŐTLENÍTENEK Bár tavaly ohtóber-novemberben néhány hétig kötelező fertőtlenítésen kellett átesnie minden Romániába igyekvő járműnek a nagylaki határát­kelőnél, tegnapig nem vezették be újra a rendel­kezést ezen a határszakaszon. Az Orosházi Ha­tárőr Igazgatóság szóvivője elmondta: arról sem tudnak, hogy a román kollégák ilyesmit tervezné­nek a túloldalon. H5N1-vírus ölte meg a hattyúkat A madárinfluenza emberre is ve­szélyes, H5Nl-es vírusa fertőzte meg azt a három hattyút, ame­lyek tetemét a múlt héten Ma­gyarországon találták meg - je­lentette be Batiz András tegnap. A kormányszóvivő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy újabb óvintézkedésekre nincs szükség, mert a kormány és a szakhatóságok eddig is úgy jár­tak el, hogy még ebben az eset­ben is garantálni lehessen a la­kosság biztonságát, és meg le­hessen akadályozni a betegség átterjedését a háziszárnyasokra. Kormánydöntés nyomán 5,8 milliárd forintot különít el a kabinet a madárinfluen­za-helyzet költségeire. Batiz András elmondta: 3,5 milliár­dot az agrárminisztériumon belül csoportosítanak át ha­szonállat-támogatás címén. A 2,3 milliárd forint a költségve­tés általános tartalékából áll rendelkezésre és az egészség­ügyi, az agrár- és a belügyi tár­ca kiadásait fedezi; 200 millió forintot marketing célokra for­dítanak, a fogyasztói bizalom megnyerésére. Közös költség SZABÓ C. SZILÁRD Ha az adóhatóság legfrissebb szégyenlistáján szereplő két legna­gyobb adós cég a bírságokkal együtt befizetné az államkasszába a tartozását - akkor abból meglehetne építeni egy új, szegedi Tisza­hidat. Az adóslista élén szereplők ugyanis közel tizenhat milliárd forinttal lógnak - a társadalomnak. Azért vagyok ilyen fennkölt, mert az adóhivatal elnökhelyettese is az volt, aki azt nyilatkozta: sose felejtsük el, hogy az adó a társadalom közös költségeinek fe­dezete. Amit kampány idején úgy dobnak szét a pártok, virtuáli­san, hogy az ember a valóságban is beleszédül. Hihetetlen nagy összeg. Ha még a resztlit is hozzátennék, az egy-más­fél és kétmilliárdos tartozásokat, és Szegednek utalnák át a pénzt - bele­vághatnánk a konferenciaközpont építésébe, vagy valami egészen más­ba, de tudnánk, hogy ott van a pénz az alapban meg a falakban. így meg mit tudunk ? Azt, hogy az adósok pénzéből nem fog itt semmi sem épülni, mert a magyar rögvalóság az, hogy ha valaki ennyi pénzt lop - ne­vezzük nevén a gyermeket-, annak bottal ütik a nyomát. Mert na­gyot kell szakítani. Aki kicsiben játszik, megbukik. Az nem pálya. Tudja ezt már mindenki ebben a kicsiny országban. Annyi, de any­nyi ilyen történetről hallottunk az elmúlt másfél évtizedben! És mi lett a sok ilyen még olyan gate-böl? Leültették a Bélát, a Szabadit. Tárgyán meg okoskodik a felfújt mellű playmate-cicával egy tévé­műsorban. Normális országban nem engedik az ilyeneket kamera közelébe. Itt meg? Nem fizetnek be nyolcmilliárd forint adót. (A másik nyolc a bírság.) Szerintem már régen leléptek a lével. En nem negyedévente, hanem hetente hoznám nyilvánosság­ra, kik azok, akik nem fizetnek. Képzeljék, Franciaországban, ha a férj meglepi a feleségét házassági évfordulójuk alkalmával egy értékes nyaklánccal, másnap bekopogtat hozzájuk az adóhatóság embere, aki mosolyogva gratulál a házaspárnak, majd megkérde­zi, miből vette a férj az ajándékot. El kell számolnia. Az egy olyan ország. Nálunk legföljebb a Béla kopogtatott, benn a csöveken. A személyautók egy szivacson hajtanak át, a kamionokat lespriccelik Fotó: Schmidt Andrea A sofőrök és a megyei főállatorvos szerint is értelmetlen a fertőtlenítés Egy szivacs meg egy spricc Csongrádi, szegedi cég és mindszenti magánszemély is szerepel az APEH szégyenlistáján - Egy budapesti kft. közel 10 milliárddal tartozik Kerestük, de nem találtuk a megyei adósokat A gazdasági társaságok közül egy bu­dapesti cég közel 10 milliárddal, egy celldömölki férfi pedig több mint 600 millió forinttal tartozik az adó­hatóságnak - derül ki az APEH leg­frissebb szégyenlistájából, amelyen három Csongrád megyei cég, illetve magánszemély is szerepel. Tegnap ke­restük a pellengérre állított megyei adósokat, de nem bukkantunk a nyo­mukra. MUNKATÁRSUNKTÓL Az adóhivatal nemrégiben tette köz­zé honlapján a nagy összegű adóhi­ányt felhalmozók listáját. A negyed­évente nyilvánosságra hozott szé­gyen- vagy feketelistán névvel és címmel jelennek meg azok, akik nem ritkán több száz millió forint adót nem fizettek be. Az adóhatóság a magánszemélyek közül azt állítja pellengérre, akinél tízmillió forint­nál nagyobb adóhiányt tárt fel jog­erősen az előző negyedévben. A gaz­dasági társaságoknál ez az összegha­tár százmillió forint. Az APEH el­nökhelyettese, Vámosi-Nagy Sza­bolcs szerint a lista közzétételével az volt a törvényalkotók célja, hogy akik ilyen mértékben megkárosítják a társadalmat - akár szándékosan, akár gondatlanul -, egyfajta megszé­gyenítésben részesüljenek. A nemrégiben nyilvánosságra hozott szégyenlistán a magánszemélyek kö­zött egy celldömölki férfi áll az adósok élén. Vass István a bírságokkal együtt több mint 610 millió forinttal tartozik az adóhivatalnak. Őt követi a buda­pesti Vas Péter 345 és a márkói Nagy Zalán László 94 millió forinttal. Az adós cégek toplistáját egy felszámolás alatt álló budapesti cég, a Seacomp Ke­reskedelmi és Szolgáltató Kft. vezeti 9,5 milliárd forinttal. A második he­lyezett budapesti Dél-Huninvest Ügy­nöki Kereskedelmi Kft. 6,3 milliárd, a szintén fővárosi Garbic-Metál Keres­kedelmi és Szolgáltató Kft. pedig 2,7 milliárd forinttal adós. A szégyenlistán három Csongrád megyei is szerepel. A felszámolás alatt álló csongrádi Radics Építő- és Sütő­ipari Kft. a bírságokkal együtt közel 420 millió forinttal, a szegedi Office Tech 2001 Kereskedelmi és Szolgálta­tó Kft. több mint 230 millió forinttal, a mindszenti Gémes Róbert pedig csaknem 32 millió forinttal tartozik az adóhivatalnak. Lapunk a listán sze­replő cím alapján az adósok nyomába eredt. Szerettük volna megkérdezni tőlük, hogyan halmoztak fel ekkora tartozást és mikor fizetik ki. Kérdése­inket azonban nem tudtuk feltenni, mert nem találtuk meg sem a cégeket, sem pedig a mindszenti férfit. Gémes Róbertet egyébként találtunk Mind­szenten, aki elmondta, hogy ő csak a Doxa becenevű Gémes Róbert névro­kona. A polgármesteri hivatalban is csak annyit tudtunk meg, hogy az ál­talunk keresett Gémes építési vállal­kozó. AZ EUÁRÁS RENDJE Várszeghi György, az APEH központi híva­^ talának felszámolási és végrehajtási főosz­tályvezetője kérdésünkre elmondta: az adótartozások ügyében végrehajtást ren­delnek el. Először inkasszálnak. Ha az nem vezet eredményre, akkor az országos nyil­vántartásban szereplő ingatlanokat, gép­járműveket foglalják le, majd következhet az árveréssel egybekötött helyszíni fogla­lás. De a sorrend nem kötelező érvényű. Ha nem fizet az adós, akkor várnak, hogy be­hajtható legyen a tartozás. Az főosztályve­zető elmondta: a milliárdos tartozások nem egy negyedév alatt keletkeznek. A re­vízió során 2-5 éves időszakot is áttekint­hetnek. Az útlevelet csak a magánszemé­lyeknél vonja be az adóhatóság.

Next

/
Thumbnails
Contents