Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-21 / 44. szám

6 • MEGYEI TÜKÖR" SZOMBAT, 2006. FEBRUÁR 18. TERVEZETT, KLINIKA i TERVEZETT BEVÁSÁRLÓ KÖZPONT IRODAHÁZAK, KUTATÓ INTÉZETEK FÜVÉSZKERT ) A SZEGEDI DÉLI TISZA-HÍD / Forrás: szegődi polgármesteri hivatal A város nem saját érdekeit hangsúlyozza a híd szükséges­ségének indoklásánál. - A leg­fontosabb érv az elővárosi vas­úti közlekedés létrehozása ­magyarázta Nagy Sándor. A vá­ros tervei szerint 2007-től uni­ós támogatással teljesen meg­újul a szegedi villamoshálózat. Ezt később a környező városok felé bővítik, a jelenlegi vasúti pályákon haladnának könnyű vasúti járművek. Szegedről Hódmezővásárhelyre és Makó­ra terveznek elővárosi vasúti forgalmat. A Makó felől érkező vonatok az új nagykörút íve mentén kanyarodnának a híd­ra. Mindez 300 méteres ívsuga­rak beépítésével megoldható, igaz, a vonatok emiatt csak vi­szonylag lassan - körülbelül 40 kilométeres óránkénti sebes­séggel - haladhatnának. Nagy Sándor hozzátette: erről a MA V-val már előzetesen meg­állapodtak, most a rendezési tervben kijelölik a pálya konkrét VASÚTI TANULMÁNYTERV A MÁV a Szeged-Szó'reg vonalszakasz tanulmánytervét készítteti el, saját költségére, a híd megtervezését a vasúttársaság nem vállalta. A legvalószí­nűbb nyomvonal-variáció alapján a szegedi pályaudvar IV. és V. vágányáról indulna tovább a vasútvonal a Tisza irányába, és a nagykörútnál hidalná át a medret. A Tiszán áthaladva a vasútvonal Arad vagy Temesvár irányába haladna tovább, ennek tisztázása érdekében azonban további nemzetközi tárgyalások folytatására van szükség - írta a MÁV Zrt. közleményében. helyét, a vasút pedig pontos ter­veket készít. A második legfontosabb érv a hídépítésre az Arad-Szeged-Sza­badka-Baja vasúti kapcsolat új­jáélesztése, elsősorban a sze­mélyszállítás céljára. Ez elvben Szeged és a Dél-Dunántúl között újra vasúti kapcsolatot hozna létre Dombóvár-Pécs és Kapos­várfelé. Harmadrészt a híd gazdaságfej­lesztési célt szolgál: a biopolisz koncepcióhoz kapcsolódó terüle­teket tár fel. Szegedi hídfőjénél épülne az egyetemi óriásklinika, az oda vezető út révén pedig elér­hető a Tisza-parti teherpályaudvar területe, amerre az egyetem ter­jeszkedhet. Az egykori Heavytex területét eladták: ott bevásárló­központ épülne. Az új körúton kí­vüli részen az alpolgármester sze­rint irodaházak állhatnának. Ki­csit távolabb, mezőgazdasági terü­leten jelölik ki a biopoliszhoz kap­csolódó kutatóintézetek helyét. Végül a városi közlekedés szempontjából is fontos lenne a déli híd, a belváros mentesülne az átmenő forgalomtól. MOLNÁR B. IMRE Politikusok mondták az átkelőkről A Tiszán hidat fogunk építeni Szolnokon, és hidat fogunk építeni Szegeden. (Gyurcsány Ferenc, 2006. február 18.) Támogatja a kormányzat a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó, országosan ki­emelt szegedi fejlesztési elképzeléseket: az M43-as út, a déli Tisza-híd és a kétezer ágyas klinikai tömb építését. (Csák Ferenc európai és fejlesztési ügyekért .felelős államtitkár, 2006. február 1.) Az M43-as út, a déli Tisza-híd és a kétezer ágyas klinikai tömb építése a három legfon­tosabb eleme a Szeged 2015 programnak. Botka László arra kérte a kormányfőt, hogy mindhárom ügyben kezdődjenek tárgyalások (...), hogy a beruházások megvalósulhassa­nak. (2006. január. 9.) Mellette vagyok annak, hogy (...) a hídépí­tést európai uniós, kiemelt tervként kezel­jük. (Kóka lános gazdasági miniszter, 2005. augusztus 2.) Bartha szerint Botka László várospolitiká­ját jól jellemzi az, hogy 2002-es kampányá­ban egy konkrét ígéretet tett, miszerint be­zárja a nagykörút gyűrűjét (...). A szegedi déli Tisza-híd fölépítésére Orbán Viktor az or­szággyűlési választásokon ígéretet tett. A szocialisták által ígért híd azonban leghama­rabb 2007-ben állhat. (Bartha László, 2005. január 26.) Az Európai Unió támogatásával 2008-ig el­készülhet a szegedi vasúti híd. (Bartha Lász­ló, 2002. március 19.) Két nagyobb terv fölött alkudoztunk, az egyik a vasúti híd (...), a másik pedig egy déli közúti híd (...), abban egyetértünk, hogy ezekre szükség van. Ha még kétszer, három­szor meghív a polgármester úr, kapitulálok. (Orbán Viktor, 2002. január 28.) A külföldiek jobban ismerik, mint a magyarok Vészhelyzetben a hívószám: 112 Elsőként az északi, másodikként a déli épülhet meg Szegeden ígért és vágyott hidak A külföldiek ismerik és hasz­nálják, a magyaroknak még kö­rülbelül 5 év kell, hogy meg­tanulják: mire való a 112-es központi segélyhívó. Ma még van, aki a PIN kódját szeretné megtudni az ügyeletestől, és olyan is, aki azt hiszi: a kü­lönleges tudakozót tárcsázta. A magyarok még nem igazán tudják mire való, de a külföldiek ismerik és használják - valahogy így jellemezhető a 112-es általá­nos segélyhívó szám eddigi „kar­rierje" Csongrád megyében. A központi segélyhívót - mely egész Európában ugyanaz a szám, és melyet az uniós csatla­kozási egyezmény tett nálunk is kötelezővé -, Magyarországon 1999-ben vezették be. - A köztudatba még nem épült be, a mobilosok azonban gyak­ran hívják a 112-t. Igaz, ők nem vészhelyzetet akarnak bejelente­ni, csupán a PIN kódjuk után ér­deklödnek. Azt hiszik, a segély­hívó a telefonnal kapcsolatos problémák megoldására való ­hozott példát a tájékozatlanságra Mucsi Tibor alezredes, a Csong­rád Megyei Rendőr-főkapitány­ság ügyeleti alosztályának veze­tője. Vannak, akik azt hiszik: a különleges tudakozót tárcsázták, és olyanok is, akik a pontos idő után érdeklődnek - annak elle­nére, hogy minden kapcsolás után beindul az automata, és magyarul, angolul, valamint né­metül is elhangzik: rendőrségi segélyvonal. Naponta körülbelül 200-250­en hívják a központi segélyszá­mot, de a hívásoknak csak 20-25 százaléka igényel érdemleges in­tézkedést. A többi között sok a rosszindulatú vagy viccesnek szánt hívás. Nem egy szülő lepő­dött már meg, amikor rendőrök kopogtak be azzal: csemetéjük rendszeresen hívogatja a segély­vonalat. Egy rendőrségi program segítségével minden hívás beazo­nosítható, így jobb, ha az unat­kozó gyerekek más elfoglaltság után néznek. A 112-nél ma még közismer­tebb a 104, a 105 és a 107. Hogy miért hasznos a központi szám ezek mellett? Az alezredes sze­rint például azért, mert nem minden esetben tudja eldönteni a telefonáló, hogy kit hívjon. Pél­dául ha ömlik a gáz, folyik a víz, egyszerűbb a 112-t hívni, a hí­vást fogadó tiszt tudni fogja, ki­nek továbbítsa az ügyet. Hasz­nos - és az országhatárok eltűné­sével egyre fontosabb- a külföldi­ek számára is, ők ugyanis csak ezt ismerik. Mucsi Tibor szerint a magya­roknak körülbelül még öt évre van szükségük ahhoz, hogy meg­szokják és megismerjék a köz­ponti segélyhívót. Addig azonban még többségben lesznek azok, akik a pontos időt vagy a PIN kód­jukat szeretnék megtudni az ügyeletes rendőrtiszttől, aki ezek­ben az esetekben nem, csak való­di vészhelyzetben tud segíteni. G. ZS. ALARMKÖZPONT Mucsi Tibor alezredes elmondta, valószínűleg hamarosan nem a megyei rendőr-főkapitányságok kezelik majd a 112-re érkező hí­vásokat. Külföldön úgynevezett alarmközpontokba futnak be a te­lefonok - ez a megoldás itthon is elképzelhető. Mucsi Tibor szerint a köztudatba még nem épült be, a mobilosok azonban gyakran hívják a 112-t Fotó: Karnok Csaba Gyurcsány Ferenc miniszterel­nök szombati kampánybeszédé­ben Tisza-hidat ígért Szeged­nek. A polgármester szerint ez az északi, az M43-as gyorsfor­galmi út hídja lesz. Déli hidat 2002-ben már Orbán Viktor ígért, ez a város másik fontos fejlesztési terve. Közúti-vasúti hídként épülne meg. Két híd építésére vár régóta Sze­ged. Északon az M43-as gyors­forgalmi út hídja vezetné el az M5-ösön érkező forgalmat Makó felé. Építése már jövőre elkez­dődhet. - Szerepel a Nemzeti Au­tópálya Rt. költségvetésében az M43-as gyorsforgalmi út nyom­vonalának feltárásához szüksé­ges pénz - mondta Botka László. Szeged polgármestere szerint az északi híd a legfontosabb Szeged számára. Ezzel az M5-ös felől Románia felé haladó forgalom nem érintené a várost. - Nyil­vánvaló, hogy két híd nem épül egyszerre Szegeden. A déli híd esetében a muníciót gyűjtjük, hi­szen ki kell törni abból, hogy a déli egy városi híd - tette hozzá. Délen közúti-vasúti híd épül­het a Bécsi körút folytatásaként. Erről folyamatosan egyeztet az önkormányzat, a közlekedési tárca és az állami vasúttársaság. Nagy Sándor szegedi városfej­lesztési alpolgármester elmond­ta: közös pilléreken nyugvó kü­lön vasút- és közúti hídpálya épülne. A közös pillérek az építé­si költség harmadát teszik ki, így a két híd egy helyen olcsóbb. KÖRGYURÖZÁRÁS Az árvíz utáni újjáépítés során Szegedet sugaras-körgyűrűs szer­kezetűre építették, de csak a su­garak ésszefutásánál épült híd. A Bertalan híd azután 1979-re való­ra váltotta a száz évvel korábbi körútterveket. 2000-ben az átla­gos napi forgalom a Bertalan hí­don 30 ezer egysegjarmu körül, a Belvárosi hídon 20 ezer egységjár­mű körül alakult. Az északi híd megépülte után jelentésen csök­kenhet az átmenő forgalom: Nagy­laknál 2004-ben átlagosan 4810 egységjármű lépte át az országha­tárt. (A kamion, a busz két és fél egységjárműnek számít, a bicikli 0,3-nek.) A fogyasztóvédők semmi összefüggést nem találnak az áfacsökkentés és az árak között Csak egy alvásstúdió keresi a vásárlók kegyeit Az év eleji áfacsökkcntés nem ered­ményez egyértelműen árcsökkentést. A Csongrád megyei fogyasztóvédők­nek, azután, hogy elvégezték az idei második árcllcnőrzést is, vegyesek a tapasztalataik. December óta követik nyomon az Or­szágos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) megyei csoportjai, hogy mi tör­ténik az áfaforintokkal. Olcsóbban ad­ják-e a kereskedők és a szolgáltatók a 25 százalékos áfakulcs mérséklése után az árut? Tavaly készült a tesztelés alapjául szolgáló terméklista: tíz üzlet összesen 150 árucikkét tartalmazza, ezek tavaly még a 25 százalékos áfa­körbe tartoztak. Csongrád megyében Szegeden, Szentesen, Kisteleken és Mindszenten teszteltek vegyes-, mű­szaki és bútorboltokat, valamint ven­déglátóhelyeket. Az áfafigyelők hónap­ról hónapra ugyanazokban az üzletek­ben ellenőrzik a 150 cikk árát. (A nagy áruházláncokat nem vizsgálják, hiszen azok központilag állapítják meg az ára­ikat.) - Vegyes képet láttunk februárban is, akárcsak januárban: érzékelhető ármozgás lefelé és fölfelé is - összeg­zett az OFE megyei elnöke, Dékány László. Ha az árak csökkentek, akkor is vagy jóval nagyobb, vagy jóval ki­sebb mértékben, mint az áfacsökken­tés következtében elvárható 4 száza­lék. Az áfatesztelők a Szilléri sugárúti Spar-üzletben olcsóbb kávét, öblítőt, ba­basampont és sört találtak. Látványosan drágult viszont a kóla és a mosópor, a listán szereplő borok árszintje ingado­zott az utóbbi két hónapban. A kisteleki Kék láng ABC-ben szintén lement a ká­vé ára, ugyancsak olcsóbb a pezsgő, a fertőtlenítőszer és a szappan, a bor azonban drágult. A sör mozdult lefelé a dorozsmai Coopban is, pár forinttal, de fölfelé mozdult a rostos üdítő és az ás­ványvíz, a mosópor pedig százasokkal meglódult. A két szegedi műszaki bolt magatar­tása eltér egymástól: a Budapesti kör­úti bolt minden terméknél tartja a de­cemberben már leszállított árakat, a Dorozsmai úti kisáruház viszont in­kább emelt. Ott az áfatesztelők által kiválasztott takarítógép, fagyasztólá­da, hűtőszekrény és mosogatógép drá­gább, mint egy hónapja. A házimozi­rendszer és a kávéfőző maradt, egyedül a tévé árát szállították le. A szentesi Domus-bútorboltban a franciaágy és az étkezőgarnitúra január óta olcsóbb lett, de az áruház a központi árakból idén minden vásárlójának saját hatás­körben csökkenti az árakat. A fogyasztóvédők áprilisig tesztelnek. DOMBAI TÜNDE IMÁZSÉPÍTÉS A vásárlók bizalmát növelhetnék az üz­letek, de nem használják ki a kínálkozó alkalmat. Eddig a megyei központú bol­tok közül csupán egyetlen, a szegedi Breckle alvásstúdió vállal minden régi 25 százalékos termékére árcsökken­tést. Az érintett termékeinek több mint a felére egyedül az Euronics-lánc vál­lalt árleszállítást. A másik imázsépítő akcióra - az üzlet matricával jelzi, hogy fogyasztói jogvita esetén elfogadja a békéltetőtestület határozatát - egyet­len megyei kereskedő sem jelentkezett.

Next

/
Thumbnails
Contents