Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-21 / 44. szám

KEDD, 2006. FEBRUÁR 21. •AKTUÁLIS" V 3 Még a vírus is csak engedéllyel mehetne be A kórházinál is nagyobb a szigor a baromfitelepeken wmr UUiiM i ¡ff™ WS*^ ¿ M I Élet a rácson túl. A pulykák nem jöhetnek ki, mi nem mehetünk be Fotó: Frank Yvette A baromfitelepek fölött legfeljebb elrepülni lehetne illetéktelenül és helikopterről meg­figyelni a történéseket, olyannyira elzárják az állományt a madárinfluenza arra kószáló vírusától. Kübekházán, a Sziroviczamajor­ban is csak a kapuig jutott el stábunk. Megálljt parancsolnak a madárinfluenzának a baromfitelepek előtt, vasszigorral jár el a hazai állat-egészségügyi hatóság. Tegnap sze­rettünk volna mi is beférkőzni egy majorba ­mint hét végén a miniszterelnök -, de nem jártunk szerencsével. Telefonon, a reggeli órákban még azt mondta az Állatszálloda el­nevezésű kübekházi telep tulajdonosa, Sziro­vicza Péterné, hogy persze, jöhetünk, csak védőruhát kell öltenünk a kapuban. Mire azonban odaértünk a Szegedtől 18 kilomé­terre, Kübekháza határában, fehér házikók­ból álló „szigetre", már megérkezett a megyei állat-egészségügyi hatóság körlevele, amely AZ ÁRAK CSAK CSÖKKENHETNEK ||| Nem használ az ágazatnak a hangzavar: a ba­s romfitermelök, akik szerint inkább hullámvöl­gyek, mint -hegyek jellemzik a szakmát, attól tartanak, az egész madárinfluenza-pánik csak arra jó, hogy padlót fogjanak az árak. Az, aki pél­dául 240 forintos kilónkénti ólöhúsárra számít a pulykanevelés kezdetekor, lehet, hogy csak 210-ért tudja eladni a szárnyast. Az élőcsirke ki­lójáért ma még 180 forintot adnak, de ki tudja, mi lesz egy-két hónap múlva. MADÁRINFLUENZÁS VOLT A KET HATTYÚ A Nagybaracska térségében elpusztult újabb két bütykös hattyú tetemében tegnap reggelre kimutat­ták a madárinfluenza jelenlétét. De az, hogy a H5Nl-es vírus okozta-e a madarak elhullását, csak az angliai laboratórium vizsgálata erősítheti meg, vagy vetheti el - erről Gyurcsány Ferenc miniszterel­nök és Süth Miklós főállatorvos számolt be újságíróknak. szerint még védőruházatban sem teheti be a lábát senki oda nem tartozó személy - vagyis mi-a farmra. A riport ezt követően sajátságos körülmé­nyek között zajlott, a kerítés rácsain keresz­tül beszélgettünk. A kapuban, szigorúan az utcafronton átélhettük a beöltözés ceremóni­áját, megfogdoshattuk, mit kell egy hivatalos látogatónak magára öltenie, de beljebb nem mellettünk. A maszk, a sapka, a cipő, a kék esőkabát egyszeri viselet, használat után ve­szélyes hulladékként különíti el a major. Ha mégiscsak ragaszkodnánk egy vizithez az Állatszállodában, a megyei főállatorvostól kellene engedélyt kérni. De nem kapnánk meg, a szigorítások óta csak a hatóság embe­rei járnak ki-be: Kübekházán rendszerint a délutáni órákban bukkan fel a kezelő állator­vos. Ő is a kapuban öltözik, majd megnézi, a technológiának megfelelő-e az elhullott állat­szám, ha kell, helyben boncol is. A rácson és a lakattal védett hatalmas ka­pun át kívülről szemezhettünk az egyik zárva tartott pavilonból kikukucskáló, nyakát nyújtogató pulykatársadalommal, s csak he­lyeslően bólogathattunk, hogy a dolgozók is védőmaszkban közlekednek a parkosított udvaron. Akiket különben minden ellen be­oltottak már, ami ellen csak lehetett. Eköz­ben egyedül egy trágyáért érkező teherautót engedtek át a kordonon: érkezése időpontját és származását egy nagy könyvbe vezették be. Szirovicza Péterné elmondta, már fél éve hasonló a helyzetük. Hiába építették a tele­pet a világ végére, vizes élőhelyektől távolra, ahol szerinte a madár se jár, mégiscsak fel kellett készülniük a vándormadarak látoga­tására. A majort teljes egészében körbekerí­tették védőhálóval, annak ellenére, hogy a technológiája eleve zárt láncot feltételez. „Ide fertőzésnek semmilyen körülmények között sem szabad bekerülnie" - mondja a tulajdo­nos, aki hozzáteszi: még kockázati elemzést is kellett készíteni, mi lenne, ha... címszóval. Környezethatósági felülvizsgálaton estek át: ez próbák olyan hibákat feltárni, amelyek az állattartás során esetleg gondot okozhatná­nak. F.K. Híd­emberek MOLNÁR B. IMRE Hidat muszáj ígérni. A hídépítést imádja a politika. Folyóparton élő emberek az ártól védő hősöket és a hídépítőket különösen nagy tisztelettel szokták megsüvegelni. Szeged mérnöki város, adja magát a hidak helye. A maximalista álmodozók a kiskörút két végéhez gyalogjaidat, a nagykörút két végéhez közúti hidat, a nagyállomáshoz vasúti hidat, Tápéra autópályahidat álmodtak. Aztán jöttek a politikusok: 2002-ben Bartha László polgármes­ter déli híddal kampányolt. 2006-ban Botka László polgármester északi hidat ígér. Botkának könnyebb dolga van, mert elődjének csak egy mutatós látványterve volt. Botka viszont nem kockáz­tat: az északi híd ügyén e percben is dolgozik a végrehajtó appará­tus. Az ugyanis nem a „miénk", uniós érdek a léte, nemzetközi közlekedési folyosó része. Ők adnák rá jórészt a pénzt is. Persze ha elkészül, negyedével is csökkenhet a nagykörút, a szőregj út forgalma - ez lenne a mi leggyorsabban élvezhető nyereségünk. Izzadni igazából a déli hídon kell. Egy decemberi Botka-Gyur­csány vacsorán a polgármester már bepróbálkozott a dologgal. Gyurcsány persze áment mondott rá. Az SZDSZ-es Nagy Sándor alpolgármester meg az SZDSZ-es gazdasági tárcával dolgozik együtt. Van egy kis pohtikai hátszele a dolognak... A MAV is érdeklődni látszik. Belemennének, hogy a szegedi körút ívéhez passzoljon a vasúti kanyar. Ha sikerülne uniós pénzt szerezni a fejlesztésre, úgy ötven évet ugorhatnánk előre. El kell szakadni a 70-es években épített kocsik és mozdonyok képétől ­villamossínen és nagyvasúti pályán is járni képes fürge, modern pofájú hernyókat ígérnek a tervek. Miközben mi még az autópá­lya-építések lázában égünk, az unió inkább az ilyen ügyes kis acélkerekű járműveket pártolja. A második Nemzeti fejlesztési terv készül. A lobbisták számára ez a csúcsidő: be kell szuszakolni egy csomó kis tervet a nagy tervbe. Elvileg nem álmok, hanem megalapozott gazdaságfejlesz­tési programok kerülnek be, melyek nemcsak szép avatóünnep­ségeket, gazdasági pezsgést is eredményeznek. Reméljük azt is, hogy a két híd ilyen. És hogy a fejlődés esélyét bármely kormány megadja majd Szegednek. Megújulhat az IH Indulhat a Szegedi Ifjúsági Ház 364 millió forint értékű felújí­tása - ezt tegnap jelentette be a kulturális és a regionális fej­lesztési miniszter Budapesten. Megkezdődhet a Szegedi Ifjúsági Ház teljes felújítása. A kormány és az országgyűlés is jóváhagyta Szeged kérelmét. Idén összesen 7 milliárd 18 millió forint címzett támogatás jut kulturális célokra, melyet 12 önkormányzat, köztük a szegedi nyert el - jelentették be tegnap Budapesten. A támogatásból idén csak 30 millió forintot kap a város, jövő­re juthat hozzá 146 millió forint­hoz, 2008-ban pedig 134 millió­hoz. A Szegedi Ifjúsági Ház az 1970-es években készült két­szintes nagy, valamint egy há­romszintes kisebb tömegből ala­kult ki. A házat korszerűsítik, új­ra alkalmassá teszik a kor igé­nyeinek megfelelő előadások, koncertek, konferenciák, vala­mint kiállítások és egyéb elemi kulturális rendezvények lebo­nyolítására. Az épület elektromos és gépé­szeti rendszere elavult, ezért teljes körű rekonstrukcióra van szükség. A védelmi rendszer korszerűsítése sem kerülhető el. A felújítás nagyon fontos eleme a teljes berendezés, bú­torzat cseréje. Az épület külső képe is megváltozik, és belseje is fiatalosabb hangulatú lesz majd. Ami talán a legfontosabb: a nagyterem akusztikáját is ja­vítják. M. B. I. SZDSZ: olcsóbb állam Az SZDSZ egyetért az MSZP-vel a közigazgatás átalakításának kérdésé­ben - jelentette ki Sándor Klára, a párt ügyvivője tegnap Szegeden. Virág András önkormányzati képviselő szerint a négy év alatt Szegeden 300 millió forintot, országosan több tíz milliárdot lehetne megtakarítani az SZDSZ köz- és államigazgatási reformjával. A liberális modell szerint 15 jelöltnek kellene bejutni a közgyűlésbe egyéni körzetben, további 10-nek listán, így a polgármesterrel 43 helyett 25 fős lenne testület. A Szeplast Kft. folyamatosan bővülő feladatainak ellátásához MENEDZSERASSZISZTENST keres. Feladata: - a gazdasági vezető irányítása mellett asszisztensi feladatok ellátása - elszámolások, kimutatások, gazdasági elemzések készítése - munkaügyi nyilvántartás karbantartása - bizonyos könyvelési feladatok ellátása - a társaság adminisztrációs feladatainak ellátása Elvárásaink: - legalább középfokú végzettség - gazdasági, számviteli területen szerzett tapasztalat - munkaügyi jártasság - középfokú német- vagy angolnyelv-ismeret - mérlegképes könyvelő végzettség előnyt jelent Amit kínálunk: - versenyképes jövedelem - hosszú távú karrierlehetőség - folyamatos képzés támogatása PÁLYAZATOKAT AZ ALABB1 CÍMRE VARJUK: Szeplast Kft. 6728 Szeged, Külterület 4. A legtöbb turista Budapestre megy - Népszerűek a gyógyfürdős települések is Szeged a tizedik legkedveltebb Felkerült a legnépszerűbb vá­rosok toplistájára Szeged. A ta­valy eltöltött vendégéjszakák száma szerint még mindig Bu­dapestet látogatják a legtöbben, Pécs leszorult az összesített lis­táról. Lassan, de biztosan menetel az idegenforgalmi élmezőny felé Szeged. Míg 2003-ban csupán 221 ezer volt az itt eltöltött ven­dégéjszakák száma, tavaly már 50 ezerrel több alkalommal szálltak meg nálunk a hazai és a külföldi turisták. Igaz, a külföldi­ek tavaly nem mutattak nagy ér­deklődést a város iránt - Szeged nem került be a legnépszerűbb 10 közé, ám honfitársaink közül nagyon sokan voksoltak a Ti­sza-parti város mellett, így az összesítésben végül a 10. helyet sikerült megszerezni, s ezzel Sze­ged maga mögé utasította Pécset, Debrecent és Győrt is. A hazai városokban eltöltött vendégéjszakák alapján készített toplistából - amelyet a Magyar Turizmus Rt. tett közzé a KSH adatai alapján - kiderül: ahogyan a korábbi években, tavaly is Bu­dapest volt a legkedveltebb úti cél a magyar és a a külföldi turis­ták körében egyaránt. A kereske­delmi szálláshelyeken összesen 6 millió 439 ezer vendégéjszakát töltöttek a turisták. SZEGED NEPSZERUSEGE A statisztikai adatok alapján 1 1 """ 3 Eltöltött vendégéjszakák | i 2003 221242 i 2004 231 425 i 2005 271 000 AZ OT LEGKEDVELTEBB NAGYVÁROS (Budapest kivételével) A vendégéjszakák száma szerint 2003 2004 Pécs 285983 293 919 Győr 245 049 270 175 Debrecen 213 073 241 305 Miskolc 218 793 237561 Szeged 221242 231 425 Forrás: Magyar Turizmus Rt. DM-grafika Forrás: Magyar Turizmus Rt. Belföldi honfitársaink körében Budapest után a legnépszerűbb helyek: Siófok, Sopron, Hévíz és Eger. Szeged ebben a rangsorban a 7. helyezést érte el, s csupán há­romezerrel kevesebb a vendégéj­szakák száma Szegeden, mint Egerben, ahol 209 ezer alkalom­mal szálltak meg belföldi vendé­gek. Ezen a Ustán Pécset Szeged mögé rangsorolták a látogatók. A sort Debrecen és Zalakaros zárja. Miskolc sem a belföldi, sem a kül­földi vendégéjszakák rangsorában nem szerepel az első tízben. DM-graflka A külföldiek által legkedvel­tebb városok listáján az öt leg­nagyobb magyar városból ­Szeged, Debrecen, Pécs, Mis­kolc, Győr - csupán az utóbbi szerzett helyezést: a 8. helyen áll, megelőzve két Balaton-par­ti várost, Keszthelyt és Ti­hanyt. A legtöbben ebben az esztendő­ben is Németországból érkeztek hazánkba, több mint hárommil­lió éjszakát töltöttek itt, míg a britek 700 ezret. NYEMCSOK ÉVA

Next

/
Thumbnails
Contents