Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-18 / 42. szám

Szombat, 2006. február 18. SZIESZTA 11 ÖRÖKSÉGÜNK RÉSZE, HOGY KÜLÖNBÖZŐ KULTÚRÁK ÉLNEK EGYMÁS MELLETT A globalizált iszlám A Mohamed-gúnyrajzok nyomán támadt felháborodás, az iszlám országokon végigsöprő erőszakhullám több okra vezethető vissza. Ember és isten ábrázolása a keresztények számára évszázadokon át tabunak számított. Csak Nagy Gergely pápa idején, a VII. században nyert polgárjogot például Krisztus képi megörökítése. Az iszlám kitartott Allah és a próféta ábrázolásának tilalma mellett, bár a Korán nem tér ki erre. A dán újságban megjelent rajzok zöme gúnyos felhanggal ábrázolta Mohamedet. Ez azt a régóta táplált érzést erősítette meg a muzulmánokban, hogy Európa kettős mércével mér: antiszemita rajzok, társadalmi kisebbségeket (fogyatékosok, melegek stb.) gúnyoló karikatúrák közlése sajtópert vonna maga után, a muzulmánokat viszont büntedenül lehet sértegetni. Ehhez járul, hogy míg az ókor és a középkor iszlám tudósai, filozófusai, orvosai még a világ élvonalához tartoztak, addig a móroknak az európai kontinensről való kiszorítása után Tüntető pakisztáni muzulmánok dán zászlót égetnek tiltakozásul miatt megmerevedett, bezárkózott e kultúra. Ugyanakkor a XVI. századtól drámai ütemű fejlődés ment végbe Európában: reformáció, reneszánsz, felvilágosodás, ipari forradalom. A civilizáció terén egyértelműen a Nyugat vette át a vezető szerepet. A sematizálás ellen A muszlin emberek többsége nem szélsőséges - rögzíti J. Nagy László, az SZTE újkori egyetemes történeti és mediterrán tanulmányok tanszék vezetője, aki Algériát, Líbiát, Marokkót, Szírlát, Tunéziát jól Ismeri. A mediterrán térség történész kutatójaként az iszlám világ árnyalataira emlékeztet: például Bangladesben nő a miniszterelnök, az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó Törökországot iszlám párt irányítja. A Mohamed-gúnyrajzok fölkorbácsolta indulatokat a különböző iszlám országok különbözőképpen használták föl belső feszültségeik kezelésére. Ugyanakkor senki nem akar háborút. A professzor sajnálatosnak tartja, hogy a térséggel érintkező EU megkésve reagált a helyzetre, az utóbbi 2-3 évben az USA árnyékába került, s nincs saját arab politikája. Holott papíron már rögzítették az EU és a mediterrán térség együttműködését, melynek része a kulturális kapcsolat. A népekre, kultúrákra is Igaz: ha a másikat megismerjük, ha azt keressük a másikban, ami minket is gazdagít, csökkenthetők az előítéletek. ú. i. A frusztráció másik tényezője Izrael. Az iszlám hívei úgy érzik, hogy az európai belügynek tekintett II. világháború egyik legsötétebb fejezetéért, a zsidóság csaknem teljes kiirtásáért nekik kellett állniuk a számlát: az ő ősi földjükre (ahol a Római Birodalom bukása óta zömmel arab törzsek voltak az urak) telepítette az ENSZ Izraelt, a holokausztot túlélt zsidók újkori, független államát. Idegen ellenőrzés alá került az iszlám (Mekka és Medina mögött) harmadik legfontosabb szent városa: al-Kudsz (ez Jeruzsálem arab neve), amelynek „felszabadítása" nem csak radikális iszlám hitszónokok prédikációiban kap helyet. A múlt év szeptemberében közölt Mohamed-karikatúrák miatti „lavinát" dániai iszlám elöljárók januárban tett kairói látogatása indította el. Vendéglátóiknál felpanaszolták a muzulmánok vallási érzületét sértő rajzokat. Megfigyelők szerint a „spontánnak" beála Mohamed-gúnyrajzok FOTÓ: MTI/AP lított megmozdulásokat voltaképpen a helyi kormányok szervezték, kifogva a szelet fundamentalista ellenzékük vitorláiból. A nagy kérdés az, milyen hatással lesz a Mohamed-karikatúrák közlése a Nyugat-Európában élő, egyre növekvő létszámú, jelenleg 10-15 milliós muzulmán kisebbségekre. Vajon erősíti-e körükben az integrálódás vágyát, azt, hogy a maguk vallását és kultúráját megőrizve beilleszkedjenek a pluralista, demokratikus és liberális társadalmakba? Vagy pedig azok válnak hangadóvá körükben, akik elutasítják a fenti értékrendet, és az európaiak, keresztények megölésének szükséges és üdvözítő voltáról szónokolnak? Olivier Roy párizsi egyetemi tanár és szociológus, a Globalizált iszlám című könyv szerzője szerint valójában nem a Nyugat és az iszlám világ között, hanem az utóbbin belül húzódik a törésvoIsten iránti odaadás A három nagy monoteista vallás (keresztény, iszlám, zsidó) közül az iszlámnak 1,3 milliárd híve van a Földön, ezzel a kereszténység mögött a második legnépesebb táborral rendelkezik. Maga az Iszlám szó annyit tesz: isten Iránti odaadás, beletörődés Isten akaratába. Az iszlám követői magukat muszlimoknak nevezik, ennek az arab szónak a jelentése: magát Istennek alávető. A muzulmánok több mint 80 százalékát a szunnlták teszik ki. Mögöttük a második legnépesebb csoport a síitáké (16 százalék), az ő felekezetük a Mohamed próféta jogutódlása körül támadt viszály következtében alakult kl. Iránban ez a felekezet az államvallás. A vahháblzmus, amely a szunnita felekezet egy különösen szigorú válfaja, Szaúd-Arábiában emelkedett államvallás rangjára. Az Iszlámnak összesen több mint 80 irányzata van. Az iszlám vallás alapvető forrása a Korán. E szent könyv 114 szúrája (fejezete) tartalmazza Allahnak a vallásalapító Mohamed próféta által hirdetett kinyilatkoztatásait. A második fő forrás a szunna: a próféta szólásaiból és döntéseiből, a Mohamed halála után született Iszlám normák taglalásából áll. Ehhez társulnak a jogtudósok (muftik) tollából származó fatvák (vallásjogi állásfoglalások). Egyes Iszlám vallású országokban a szigorú iszlám törvénykezés, a saría előírásai vannak érvényben. Az iszlámnak öt pillére van: a hitvallás (miszerint nincs más isten, csak az Isten és Mohamed az ő prófétája), a napi ötszöri Imádkozás, alamizsnaadás a rászorulóknak, böjtölés a ramadán idején, valamint zarándoklat (haddzs) Mekkába, az Iszlám legfőbb szent városába. A Nyugaton „szent háború" szóval fordított dzslhád az iszlám vallás szerint a hívők ama kötelességét jelöli, hogy terjesszék, és szükség esetén - erővel Is megvédjék a vallásukat. Az iszlám terjedése J 50 - 90* [ | 10-50* FamOt* HMAHUtíMmi, nal. Az egyik oldalon állnak a régi gárda képviselői, eltökélten arra, hogy megvédjék hatalmukat. Velük szemben található a modern kort megtestesítő muzulmánok gyarapodó tábora. Ők már európainak vallják magukat, egyúttal muzulmánnak is, s nem tűrik, hogy bevándorlóként kezeljék, vagy sértegessék őket. ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK AZ MTI ALAPJÁN KÉSZÜLT SEVILLA: A MOR KULTURA EMLEKEZETE Az iszlám, ahogyan teret hódított, sorra érintkezésbe került a keresztények művészi hagyományaival. Ezt számos épület és műremek igazolja például Andalúziában. Spanyolországi élményeiről mesél - a hideg télbe egy csöpp nyarat csempészve - Gimesiné Dudás Irén, a volt SZOTE Rektori Hivatalának egykori oktatási főelőadója. - Andalúzia a tánc, a dal és a mulatságok tartománya - meséli Gimesiné Dudás Irén. Itt tartotta magát legtovább a mórok uralma - gyönyörű építészeti emlékeik ma is a legszebb látnivalók a turisták számára. A tartomány fővárosa a 600 ezer lakosú Sevilla termékeny síkság közepén fekszik a Guadalquivir folyó partján, amit a rómaiak Betisnek neveztek. Sevillában a város egyeteme valaha dohánygyár volt - a Carmen című opera színhelyeként emlegetik. Az Escorial után a legnagyobb építmény Spanyolországban - majdnem három hektáron terül el -, 1575-ben építették. Továbbhaladva a Catedral la Giralda égbe nyúló épülettömbjei tárulnak szemünk elé. A régi mór mecsetet a visszahódításkor lerombolták a spanyolok mindössze tornya idézi az egykori iszlám kultúrát. Az űj katedrális 1402-1519 között épült - belső díszítése viszont háromszáz évig tartott: öt évszázad művészetét rejti az épület, amely a világ egyik legnagyobb keresztény temploma. A katedrális kialakításán 170 művész - például festő, szobrász, építész és ötvös dolgozott, több évszázad stíés a flamenco hazája Sevillában találkozott a Kelet és a Nyugat FOTÓ: DM/DV lusjegyei fedezhetők fel benne a gótikától a romantikus irányzatig. Az űj világ felfedezőjének, Kolumbusz Kristófnak a síremlékét is itt ta-. lálhatjuk. A templombelsőben lévő műkincsek mennyisége pedig • múzeumokat tölthetne meg - ennek egyik legértékesebb darabja Jüan de Arfe ötvösművész három méter magas cizellált ezüst szentségtartója. Az Alcazar erődítmény, s egyben királyi palota is. Ez is mór építmény - a visszahódítási harcokban nagy része elpusztult. Hogy mégis Kelet levegője csapja meg az embert beléptekor, abban nagy szerepe van I. Kegyetlen Péter spanyol királynak, aki nagyra értékelte a mórok művészetét és bátorságát - az Alcazar felújítását a XIV században mór mesterekkel készíttette el, akik a spanyol fennhatóság alatt Kelet művészeti hatásának, a mudejár stílusnak legszebb alkotását hozták létre. Kék-fehér azulejok (csempék), arabeszkek díszítik a légies építményt. Természetesen betértek egy kisvendéglőbe is, ahol a bikaviadal eszközeivel díszített falak mellett félbe vágott sertés, füstölt egész malac a pulton mindenféle ismeretlen falatocska, és persze sok olajbogyó és méregerős paprika várta őket. Itt volt részük egy igazi flamenco bemutatóban is, ahol a táncosok színes ruhakölteményeikkel és feszes tartásukkal kápráztatták el őket. Ez előkészítette a hangulatot az utca végén álló 1760-ban épített aréna meglátogatásához, ahol egy igazi bikaviadalt tekintettek meg. Ez az idegen érzéseitől oly szokatlan, de a spanyoloknak annyira természetes szórakozás 1749 óta nyilvános népmulatság - csak hivatásos viadorok lépnek az arénába. A hazafelé utazó turistát a tengerpart lágy fövenye és az óceán kellemes hullámai búcsúztatják. KISS GÁBOR GERGŐ Mórok Észak-afrikai (berber, tuareg eredetű) muszlimok a mórok - írja a Cambridge enciklopédia. A Krisztus utáni 8. században meghódították az Ibériai-félszigetet. A spanyol keresztény királyságok hosszú háborúkat vezettek a terület visszafoglalására. A 13. század közepére a mórokat Granada déli királyságába szorították vissza. Granada 1492-ben esett el.