Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-16 / 40. szám

16 • KAPCSOLATOK« CSÜTÖRTÖK, 2006. FEBRUAR 16. AZ UGYVED VALASZOL flr. Juhász György Él Az öröklésre váró vagyon „sorsa" Tisztelt Ügyvéd Úr! Az elmúlt hónapokban többször foglalkozott a végrendelettel, köteles­résszel, öröklési szerződéssel és más hasonló kérdésekkel. Én arra szeret­nék választ kapni, mi történik akkor, ha semmi ilyen okirat nem készül. Úgy tudom, ilyenkor a gyermekeim fognak utánam örökölni. Nekem legalábbis ez lenne a szándékom. Van valami tennivalóm, vagya törvény automatikusan biztosítja gyermekeim öröklési jogát ? Nincs olyan nagy vagyonom, mégis tudni szeretném, mi lesz a sorsa halálom után ? Tisztelt Olvasó! A végintézkedés megtétele mindannyiunk joga, de nem kö­telessége. Amennyiben az örök­hagyó után végintézkedés ma­radt, az öröklés rendjét ez hatá­rozza meg. Végintézkedés hiányá­ban a Polgári Törvénykönyv ren­delkezi a hagyaték sorsát. Ez az úgynevezett „törvényes öröklés". Törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő rész­ben örököl. Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszár­mazó helyén egymás közt egyen­lő részekben a kiesett személy gyermekei örökölnek. Ha leszármazó nincs, a házas­társ örököl. Leszármaztak és há­zastárs hiányában az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek le­származói örökölnek olyan mó­don, mint a gyermek helyén an­nak leszármazói. Ha a kiesett szülőnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülő, illetőleg annak leszármazói örökölnek. Lcszármazóknak, házastárs­nak, szülőknek és szülők leszár­mazőinak hiányában törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői. Az örök­lésből kiesett nagyszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső szülő he­lyén ennek leszármazói. Ha a ki­esett nagyszülőnek leszármazója nincs, helyette nagyszülőpárja, ha pedig ez is kiesett, ennek he­lyén leszármazója örököl. Ha va­lamelyik nagyszülőpár kiesett, és helyükön leszármazójuk nem örökölhet, az egész hagyatékot a másik nagyszülőpár vagy ezek le­származója örökli. Ha sem az örökhagyó nagyszülője, sem a nagyszülőktől leszármazó nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó távolabbi felmenői. Ennél távolabbi rokonok után már nem biztosít a törvény örök­lési jogosultságot, az csak vég­rendeleten alapulhat. Fontos szabály, hogy a túlélő házastárs örökli mindannak a haszonélvezetét, aminek a tulaj­donjogát egyébként nem ő örökli. Ezek voltak a törvényes örök­lésre vonatkozó legfontosabb tör­vényi rendelkezések. Ezeken túl természetesen számos részlet­szabály, kiegészítés, kivétel van. Hatályos öröklésjogunk gyökerei a római jogig nyúlnak vissza, a hozzá kapcsolódó egyes jogintéz­mények hosszú évszázadok alatt csiszolódtak. Általánosságban elmondható, hogy a törvényi szabályok megfelelnek igazságér­zetünknek, az erkölcsi normák­kal összhangban állnak. Levelében nem részletezi sem vagyoni, sem családi viszonyait. Pontos választ csak ezek ismere­tében tudtam volna adni. Mindig a konkrét eset körülményei dön­tik el, hogy szükséges-e végren­delkezni, vagy a törvényes örök­lés rendje önmagában is megfelel az örökhagyó szándékának. Rövid (személyes) üzenet Bánfi Juliannának! Kedves tanárnő! Néhány napja a lap olvasói rovatában megdöbbenve olvastam leve­lét, amelyben agresszíven támad azoknak, akik nyilvánosan és jó szív­vel ajánlottak a hódmezővásárhelyi, mártélyi, mindszenti és székku­tasi választópolgárok figyelmébe! Sorai gyűlölettől és rosszindulattól csöpögnek! Még gondolni sem merek arra, mit tenne támogatóimmal, családommal, vagy akár velem is, ha dönthetne sorsunkról, életünk­ről! Félelmet kelt, ahogyan „fröcsög", sérteget és fenyeget! Egyetlen dolgot szeretnék kérni öntől, nyugodjon le, és ezek után vegye kérem tudomásul: ma Magyarországon demokrácia van és en­nek legfontosabb fokmérője a véleménynyilvánítás szabadsága! Aki­nek a véleménye más, mint önnek, azt pedig tanulja meg tisztelni, és ne gyűlölködjön, fenyegessen, sértegessen, hiszen az „árt az egészség­nek", de csak az önének! Békés, nyugalommal teli nyugdíjas éveket kíván: LÁZÁR JÁNOS, HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Osztróvszky kert Szegeden A lap január 23-i számának két cikke is indít korábbi javaslatom megismétlésére: az Osztróvszky utca és a Csongrádi sugárút talál­kozásánál lévő kis gyepes terecs­ke, a Szent István térrel átellenben - utcanév-változtatás mellőzésé­vel - nyilváníttassák Osztróvszky kertté, s kapja meg az ehhez méltó gondozást (Osztróvszky ércbe öl­tözött. [...] DM 1999. okt. 11.). Megérdemelné, hogy innen indul­jon a százmilliókba kerülő sétáló „gyalogostengely". Örülök, hogy Osztróvszky Jó­zsefnek (1818-1899) a neve: a 19. század - Mórával szólva ­nagy emberének, egyik legneve­zetesebb szegedijének neve, szobra révén ismertebbé vált. O maga írta, ejtés szerint hosszú ó-val. A Víz utáni utcanévadók ­köztük Reizner János - viszont rövid o-val írták. Osztróvszky József 1818. janu­ár 12-én született fölsővárosi polgárcsaládban. Tanulmányait a kegyes oskola nyomán a pozso­nyi jogakadémián folytatva és ügyvédi vizsgával zárva, Szege­den a fiatal értelmiségiek közül ­főként az 1840-1841-ben haza­tért ifjú ügyvédekből - rekrutáló­dott reformcsoportosulás vezető­je lett. A Város életéről s küzdel­meikről éveken át híven tudósí­totta a Kossuth indította Pesti Hírlapot. 1848/49-ben az ideiglenes ál­landó bizottmány tagja, a városi őrsereg (a későbbi nemzetőrség) alezredese, a népképviselet beve­zetésével a város első tanácsno­ka, egyik - Kossuth helyébe ­megválasztott országgyűlési kép­viselője, s e minőségében Szeged kormánybiztosa volt. Osztróvszky József polgárnagy 1860/6l-ben, a „kis forrada­lom" évében a Szeged polgármes­tere, akkori szép szóval: polgár ­nagya lett. 1869-ben Ferenc Jó­zseftől kúriai bírói kinevezést ka­pott; egyetlenként azok közül, akik már 1849-ben Kossuth La­jostól, a kormányzó-elnöktől is elnyerték e magas tisztséget. Ne­héz büntető fellebbviteli bírói (tanácselnöki) feladatának majd' három évtizedig a jog és lelkiis­merete szerint tett eleget. Városával szoros kapcsolata 1899. április 22-i haláláig tar­tott. Amennyire azt magas bírói tiszte megengedte, Szeged ügyeit mindig fölkarolta, a fővárosba került szegedi fiatalokat pedig is­tápolta. Tiszteletbeli alapító tag­ja a Dugonics Társaságnak. Szép volna, ha - mint 1999-ben meg­tettük - e társaság tagjai olykor meglátogatnák a péceli temető­ben. Nevét Reizner János művei (1884, 1899-1900) vésték emlé­kezetünkbe. Első cikkemet - az új Szeged története monográfia előmunkálataként - éppen e ha­sábokon tettem közzé (Oszt­róvszky József emlékezete. DM 1979. ápr. 22.; olvasható A Város és polgára c., 1999-i gyűjtemé­nyemben is) A Somogyi-könyvtár Reform, forradalom, kiegyezés címmel születésének 175. évfordulóján, 1993-ban - életrajzával - szer­kesztésemben adta ki írásait és beszédeit. Halálának 100. évé­ben, 1999-ben pedig szobrot is kapott a Csongrádi sugárút és a még életében (1880) róla elneve­zett új utca találkozásánál, a a vi­zenyős területből ugyancsak a Víz után kialakított Szent István tér mellett. Kiss Jenő alkotása az utóbbi év­tized legsikerültebb portrészobra (Tandi Lajos). Sajnálatos, hogy e kiskörúton ldvüli alkotás, amelynek Fölsőváros egykori sú­lyára is emlékeztetnie kellene, eddig mintegy rejtve maradt. Ért­hetetlenül máig nem került be 1848/49 ünnepi fölidézéseinek ­rutinszerűvé vált - forgatóköny­veibe. József napján egy-egy szál virá­got szoktam eléje rakni. Három esztendeje, születésének 185. év­fordulóján pedig kis koszorút he­lyeztem elébe. Nemzetiszín sza­laggal, a hóba. DR.RUSZOLY JÓZSEF EGYETEMI TANÁR, SZEGED Funkcionálisan is újuljon meg a nagyállomás Nagy öröm minden utazónak, hogy a nagyállomás épülete újra régi szépségében ragyog. Egy ál­lomásépületnek azonban nem­csak szépnek, de funkcionális­nak is kell lennie. A lépcsőn fel­cipelni a kerekeken gördülő mo­dern bőröndöket igen fáradságos, jó lenne egy esztétikus ferde pá­lyát helyezni a lépcső szélére. Re­méljük, a Műemléki Felügyelő­ség ehhez a kis módosításhoz hozzájárul, és a MÁV-nak sincs ellenére. Az utasok ezenkívül várják a lift beépítését is a csar­nokba. BÁRDOS IÁNOS, SZEGED Kutyabajom - és a pártok Bizonyára már sokan ismerik széles e hazában a szegedi Ma­gyar Kétfarkú Kutya Pártnak a kampányt szellemesen kigúnyo­ló plakátjait. Nem is ezzel van nekem bajom, hanem a párt ne­vével, egészen pontosan a „Két­farkú" jelzővel. Nekem ez a szó a lehetséges, de nem kívánatos „kétpártrendszer" kialakulását juttatja eszembe. Elvem: „Ahány kutya, annyi farok!" Ez az, amit én akarok! A helyükben én a „Sokfarkú" jelzőt választanám, de hát tu­dom, mennyit ér az én szavam ebben. Ki ne tudná, mit mondott a nagy Leonardo da Vinci? „A ka­raván halad, ugat a pincsi." Bocs, hogy beleugattam. MÉHES IÁNOS, SZEGED Falusi turizmus Vajdaságban is lehetőség van a falusi turizmus fejlesztésére. így Székelykevén már hódít a falusi vendéglátás. Igaz, Székelykeve közel van a Dunához, Belgrád­hoz. A Dunán ott van Szakadó. A helységben is van látnivaló, székelykapu a temetőben, góti­kus templom, vendégszerető szé­kelykeveiek. Jönnek is a vendé­gek, olcsó az éjjeli szállás reggeli­vel. Ez utóbbi azt jelenti, hogy házi szalonna, házi füstölt kol­bász, tej a reggeli, tehát van lehe­tőség belekóstolni a falusi életbe. Más községek is tervezik már a turizmus fejlesztését. így Topo­lyán is megalakult a községi tu­risztikai bizottság. Hiszen ott, valamint Bajsa, Pacsér, Bácskos­suthfalva és a többi helységben van látnivaló: a telecskai dom­bok, Krinaja völgye, falusi házak, völgyek stb. Ki kell használni a természeti adottságokat, ame­lyek módot adnak az idegenfor­galom fellendítésére. IMRICS ISTVÁN, PACSÉR Tiszai téli táj - szegedi kiflivel Fotó: Kdllay György Baloghné dugig töltötte a Sutut Február 13-án, hétfőn tartotta Balogh Jánosné bemutatkozását a Sutuban. Időst, fiatalt, ellenfe­let és „ellenséget" egyformán ­tiszteletet megadva - tessékelt be, hellyel kínált. Nem tisztem őt bemutatni, hiszen ezt egykori kolléganője széleskörűen meg­tette. Ilyenkor általában csak jót szoktak mondani egy képviselő­jelöltségért küzdő személyiség­ről, igen, ő egy személyiség, aki biztonságot, békét, megnyug­vást, erőt sugároz. Hatalmas erőt rejt személye munkabírás­ban, szorgalomban, kitartásban, tisztességben. Nem ígért lehe­tetlent, nem ígért pénzt, beru­házást, a jövő költségvetését nem ismervén nem ígért „ter­rorházat", építőmunkát ígért a 6. számú választási körzetben Vásárhely-központúságban, Vá­sárhely fejlődéséért (jogos), van mit behozni Hódmezővásárhe­lyen beruházás, munkahely, utak és főleg emberiesség terén. Emberibb hangon szíveket do­bogtató nyugalommal, csak ér­tékes mondatok, gondolatok hagyták el száját, minden szó­nak volt komoly mondanivalója az építőmunkát illetően. A fel­tett kérdésekre „segítők" nélkül, azonnal naprakész választ tu­dott adni, ez felkészültségét, tu­dását dicséri. Nem pocskondiá­zott senkit, nem mondott sem­mi bántót más közszereplőkről. O építeni akar és békét a 6. szá­mú választási körzetben a pol­gárok megelégedésére. Nem széthúzni, nem vitatkozni, nem ellentmondani a 6. számú vá­lasztási körzetben dolgozó pol­gármesterek között. Az őt ért tá­madó szórólapokról, közlemé­nyekről csak annyit, hogy biztos sok pénzbe és energiába került a terjesztőknek, de mint a február 15-én lapban megjelent cikkből kiderül a Megyei Választási Bi­zottság döntése alapján semmi­lyen valótlanságot, jogsértőt nem követett el. Levelem elején írtam a Sutu dugig volt, a város Baloghnéról beszél, a polgárok kíváncsiak ki ő, mennyiben kü­lönbözik jelöltségért küzdő tár­saitól, és mennyiben lehet ő jobb. A Sutuban elhangzottak­ról megnyugtatok mindenkit, biztos, hogy nem csalódnak Ba­loghné Jutkában, amennyiben a 6. számú választási körzet kép­viselőségét elnyeri. DOBÓVÁRI ISTVÁN, HÓDMEZŐVÁSÁRHELY A magyarázkodás és az igazság ritkán találkozik a politikában Drága Vészits Andrea! Tisztelettel kérjük Önt, Móra Ferenc dédunokáját, ne tévedjen süp­pedős, ingoványos területre, hagyja a politikát másokra, ne álljon ki előlegezett bizalommal olyan emberekért, akiknek csak művészi kva­litásait ismeri, ám emberi gyengeségeikről, esetleges botlásaikról, megalkuvásaikról csak mások vagy önmaguk kozmetikázott vélemé­nyeire hagyatkozhat. A legszebben író magyar író, Móra Ferenc dédunokáját kérjük, aki most más műfajban ugyan, de igyekszik közelebb hozni a Móra Fe­rencet tisztelő „szegedi nemzet"-nek a nagy író gondolatait. Móra Ferenc írásai, könyvei, munkássága szívünk legrejtettebb ré­gióiba költöztek, ezért kérjük Önt, legyen méltó erre a ragaszkodásra, szeretetre, s ne bántsa meg - esetleg akaratán kívül - azokat az embe­reket, akik bizony a másik oldalon álltak, s szenvedő részesei voltak ezeknek az időknek. Hogy mit mondtak Szabó István és társai a saj­tótájékoztatón, az a dolgok logikájából következően teljességgel ér­dektelen: a magyarázkodás és az igazság ritkán találkozik a politiká­ban. Mindeneken túl szeretettel köszönti, és a jövőben sikeres alkotó­munkát kíván tisztelője és a dédapa hűséges olvasója: MOLNÁR GYÖRGY, ÖTTÖMÖS

Next

/
Thumbnails
Contents