Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-16 / 40. szám

16 • KAPCSOLATOK« CSÜTÖRTÖK, 2006. FEBRUAR 16. AZ UGYVED VALASZOL flr. Juhász György Él Az öröklésre váró vagyon „sorsa" Tisztelt Ügyvéd Úr! Az elmúlt hónapokban többször foglalkozott a végrendelettel, kötelesrésszel, öröklési szerződéssel és más hasonló kérdésekkel. Én arra szeretnék választ kapni, mi történik akkor, ha semmi ilyen okirat nem készül. Úgy tudom, ilyenkor a gyermekeim fognak utánam örökölni. Nekem legalábbis ez lenne a szándékom. Van valami tennivalóm, vagya törvény automatikusan biztosítja gyermekeim öröklési jogát ? Nincs olyan nagy vagyonom, mégis tudni szeretném, mi lesz a sorsa halálom után ? Tisztelt Olvasó! A végintézkedés megtétele mindannyiunk joga, de nem kötelessége. Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg. Végintézkedés hiányában a Polgári Törvénykönyv rendelkezi a hagyaték sorsát. Ez az úgynevezett „törvényes öröklés". Törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett személy gyermekei örökölnek. Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. Leszármaztak és házastárs hiányában az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói. Ha a kiesett szülőnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülő, illetőleg annak leszármazói örökölnek. Lcszármazóknak, házastársnak, szülőknek és szülők leszármazőinak hiányában törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői. Az öröklésből kiesett nagyszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső szülő helyén ennek leszármazói. Ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs, helyette nagyszülőpárja, ha pedig ez is kiesett, ennek helyén leszármazója örököl. Ha valamelyik nagyszülőpár kiesett, és helyükön leszármazójuk nem örökölhet, az egész hagyatékot a másik nagyszülőpár vagy ezek leszármazója örökli. Ha sem az örökhagyó nagyszülője, sem a nagyszülőktől leszármazó nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó távolabbi felmenői. Ennél távolabbi rokonok után már nem biztosít a törvény öröklési jogosultságot, az csak végrendeleten alapulhat. Fontos szabály, hogy a túlélő házastárs örökli mindannak a haszonélvezetét, aminek a tulajdonjogát egyébként nem ő örökli. Ezek voltak a törvényes öröklésre vonatkozó legfontosabb törvényi rendelkezések. Ezeken túl természetesen számos részletszabály, kiegészítés, kivétel van. Hatályos öröklésjogunk gyökerei a római jogig nyúlnak vissza, a hozzá kapcsolódó egyes jogintézmények hosszú évszázadok alatt csiszolódtak. Általánosságban elmondható, hogy a törvényi szabályok megfelelnek igazságérzetünknek, az erkölcsi normákkal összhangban állnak. Levelében nem részletezi sem vagyoni, sem családi viszonyait. Pontos választ csak ezek ismeretében tudtam volna adni. Mindig a konkrét eset körülményei döntik el, hogy szükséges-e végrendelkezni, vagy a törvényes öröklés rendje önmagában is megfelel az örökhagyó szándékának. Rövid (személyes) üzenet Bánfi Juliannának! Kedves tanárnő! Néhány napja a lap olvasói rovatában megdöbbenve olvastam levelét, amelyben agresszíven támad azoknak, akik nyilvánosan és jó szívvel ajánlottak a hódmezővásárhelyi, mártélyi, mindszenti és székkutasi választópolgárok figyelmébe! Sorai gyűlölettől és rosszindulattól csöpögnek! Még gondolni sem merek arra, mit tenne támogatóimmal, családommal, vagy akár velem is, ha dönthetne sorsunkról, életünkről! Félelmet kelt, ahogyan „fröcsög", sérteget és fenyeget! Egyetlen dolgot szeretnék kérni öntől, nyugodjon le, és ezek után vegye kérem tudomásul: ma Magyarországon demokrácia van és ennek legfontosabb fokmérője a véleménynyilvánítás szabadsága! Akinek a véleménye más, mint önnek, azt pedig tanulja meg tisztelni, és ne gyűlölködjön, fenyegessen, sértegessen, hiszen az „árt az egészségnek", de csak az önének! Békés, nyugalommal teli nyugdíjas éveket kíván: LÁZÁR JÁNOS, HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Osztróvszky kert Szegeden A lap január 23-i számának két cikke is indít korábbi javaslatom megismétlésére: az Osztróvszky utca és a Csongrádi sugárút találkozásánál lévő kis gyepes terecske, a Szent István térrel átellenben - utcanév-változtatás mellőzésével - nyilváníttassák Osztróvszky kertté, s kapja meg az ehhez méltó gondozást (Osztróvszky ércbe öltözött. [...] DM 1999. okt. 11.). Megérdemelné, hogy innen induljon a százmilliókba kerülő sétáló „gyalogostengely". Örülök, hogy Osztróvszky Józsefnek (1818-1899) a neve: a 19. század - Mórával szólva nagy emberének, egyik legnevezetesebb szegedijének neve, szobra révén ismertebbé vált. O maga írta, ejtés szerint hosszú ó-val. A Víz utáni utcanévadók köztük Reizner János - viszont rövid o-val írták. Osztróvszky József 1818. január 12-én született fölsővárosi polgárcsaládban. Tanulmányait a kegyes oskola nyomán a pozsonyi jogakadémián folytatva és ügyvédi vizsgával zárva, Szegeden a fiatal értelmiségiek közül főként az 1840-1841-ben hazatért ifjú ügyvédekből - rekrutálódott reformcsoportosulás vezetője lett. A Város életéről s küzdelmeikről éveken át híven tudósította a Kossuth indította Pesti Hírlapot. 1848/49-ben az ideiglenes állandó bizottmány tagja, a városi őrsereg (a későbbi nemzetőrség) alezredese, a népképviselet bevezetésével a város első tanácsnoka, egyik - Kossuth helyébe megválasztott országgyűlési képviselője, s e minőségében Szeged kormánybiztosa volt. Osztróvszky József polgárnagy 1860/6l-ben, a „kis forradalom" évében a Szeged polgármestere, akkori szép szóval: polgár nagya lett. 1869-ben Ferenc Józseftől kúriai bírói kinevezést kapott; egyetlenként azok közül, akik már 1849-ben Kossuth Lajostól, a kormányzó-elnöktől is elnyerték e magas tisztséget. Nehéz büntető fellebbviteli bírói (tanácselnöki) feladatának majd' három évtizedig a jog és lelkiismerete szerint tett eleget. Városával szoros kapcsolata 1899. április 22-i haláláig tartott. Amennyire azt magas bírói tiszte megengedte, Szeged ügyeit mindig fölkarolta, a fővárosba került szegedi fiatalokat pedig istápolta. Tiszteletbeli alapító tagja a Dugonics Társaságnak. Szép volna, ha - mint 1999-ben megtettük - e társaság tagjai olykor meglátogatnák a péceli temetőben. Nevét Reizner János művei (1884, 1899-1900) vésték emlékezetünkbe. Első cikkemet - az új Szeged története monográfia előmunkálataként - éppen e hasábokon tettem közzé (Osztróvszky József emlékezete. DM 1979. ápr. 22.; olvasható A Város és polgára c., 1999-i gyűjteményemben is) A Somogyi-könyvtár Reform, forradalom, kiegyezés címmel születésének 175. évfordulóján, 1993-ban - életrajzával - szerkesztésemben adta ki írásait és beszédeit. Halálának 100. évében, 1999-ben pedig szobrot is kapott a Csongrádi sugárút és a még életében (1880) róla elnevezett új utca találkozásánál, a a vizenyős területből ugyancsak a Víz után kialakított Szent István tér mellett. Kiss Jenő alkotása az utóbbi évtized legsikerültebb portrészobra (Tandi Lajos). Sajnálatos, hogy e kiskörúton ldvüli alkotás, amelynek Fölsőváros egykori súlyára is emlékeztetnie kellene, eddig mintegy rejtve maradt. Érthetetlenül máig nem került be 1848/49 ünnepi fölidézéseinek rutinszerűvé vált - forgatókönyveibe. József napján egy-egy szál virágot szoktam eléje rakni. Három esztendeje, születésének 185. évfordulóján pedig kis koszorút helyeztem elébe. Nemzetiszín szalaggal, a hóba. DR.RUSZOLY JÓZSEF EGYETEMI TANÁR, SZEGED Funkcionálisan is újuljon meg a nagyállomás Nagy öröm minden utazónak, hogy a nagyállomás épülete újra régi szépségében ragyog. Egy állomásépületnek azonban nemcsak szépnek, de funkcionálisnak is kell lennie. A lépcsőn felcipelni a kerekeken gördülő modern bőröndöket igen fáradságos, jó lenne egy esztétikus ferde pályát helyezni a lépcső szélére. Reméljük, a Műemléki Felügyelőség ehhez a kis módosításhoz hozzájárul, és a MÁV-nak sincs ellenére. Az utasok ezenkívül várják a lift beépítését is a csarnokba. BÁRDOS IÁNOS, SZEGED Kutyabajom - és a pártok Bizonyára már sokan ismerik széles e hazában a szegedi Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak a kampányt szellemesen kigúnyoló plakátjait. Nem is ezzel van nekem bajom, hanem a párt nevével, egészen pontosan a „Kétfarkú" jelzővel. Nekem ez a szó a lehetséges, de nem kívánatos „kétpártrendszer" kialakulását juttatja eszembe. Elvem: „Ahány kutya, annyi farok!" Ez az, amit én akarok! A helyükben én a „Sokfarkú" jelzőt választanám, de hát tudom, mennyit ér az én szavam ebben. Ki ne tudná, mit mondott a nagy Leonardo da Vinci? „A karaván halad, ugat a pincsi." Bocs, hogy beleugattam. MÉHES IÁNOS, SZEGED Falusi turizmus Vajdaságban is lehetőség van a falusi turizmus fejlesztésére. így Székelykevén már hódít a falusi vendéglátás. Igaz, Székelykeve közel van a Dunához, Belgrádhoz. A Dunán ott van Szakadó. A helységben is van látnivaló, székelykapu a temetőben, gótikus templom, vendégszerető székelykeveiek. Jönnek is a vendégek, olcsó az éjjeli szállás reggelivel. Ez utóbbi azt jelenti, hogy házi szalonna, házi füstölt kolbász, tej a reggeli, tehát van lehetőség belekóstolni a falusi életbe. Más községek is tervezik már a turizmus fejlesztését. így Topolyán is megalakult a községi turisztikai bizottság. Hiszen ott, valamint Bajsa, Pacsér, Bácskossuthfalva és a többi helységben van látnivaló: a telecskai dombok, Krinaja völgye, falusi házak, völgyek stb. Ki kell használni a természeti adottságokat, amelyek módot adnak az idegenforgalom fellendítésére. IMRICS ISTVÁN, PACSÉR Tiszai téli táj - szegedi kiflivel Fotó: Kdllay György Baloghné dugig töltötte a Sutut Február 13-án, hétfőn tartotta Balogh Jánosné bemutatkozását a Sutuban. Időst, fiatalt, ellenfelet és „ellenséget" egyformán tiszteletet megadva - tessékelt be, hellyel kínált. Nem tisztem őt bemutatni, hiszen ezt egykori kolléganője széleskörűen megtette. Ilyenkor általában csak jót szoktak mondani egy képviselőjelöltségért küzdő személyiségről, igen, ő egy személyiség, aki biztonságot, békét, megnyugvást, erőt sugároz. Hatalmas erőt rejt személye munkabírásban, szorgalomban, kitartásban, tisztességben. Nem ígért lehetetlent, nem ígért pénzt, beruházást, a jövő költségvetését nem ismervén nem ígért „terrorházat", építőmunkát ígért a 6. számú választási körzetben Vásárhely-központúságban, Vásárhely fejlődéséért (jogos), van mit behozni Hódmezővásárhelyen beruházás, munkahely, utak és főleg emberiesség terén. Emberibb hangon szíveket dobogtató nyugalommal, csak értékes mondatok, gondolatok hagyták el száját, minden szónak volt komoly mondanivalója az építőmunkát illetően. A feltett kérdésekre „segítők" nélkül, azonnal naprakész választ tudott adni, ez felkészültségét, tudását dicséri. Nem pocskondiázott senkit, nem mondott semmi bántót más közszereplőkről. O építeni akar és békét a 6. számú választási körzetben a polgárok megelégedésére. Nem széthúzni, nem vitatkozni, nem ellentmondani a 6. számú választási körzetben dolgozó polgármesterek között. Az őt ért támadó szórólapokról, közleményekről csak annyit, hogy biztos sok pénzbe és energiába került a terjesztőknek, de mint a február 15-én lapban megjelent cikkből kiderül a Megyei Választási Bizottság döntése alapján semmilyen valótlanságot, jogsértőt nem követett el. Levelem elején írtam a Sutu dugig volt, a város Baloghnéról beszél, a polgárok kíváncsiak ki ő, mennyiben különbözik jelöltségért küzdő társaitól, és mennyiben lehet ő jobb. A Sutuban elhangzottakról megnyugtatok mindenkit, biztos, hogy nem csalódnak Baloghné Jutkában, amennyiben a 6. számú választási körzet képviselőségét elnyeri. DOBÓVÁRI ISTVÁN, HÓDMEZŐVÁSÁRHELY A magyarázkodás és az igazság ritkán találkozik a politikában Drága Vészits Andrea! Tisztelettel kérjük Önt, Móra Ferenc dédunokáját, ne tévedjen süppedős, ingoványos területre, hagyja a politikát másokra, ne álljon ki előlegezett bizalommal olyan emberekért, akiknek csak művészi kvalitásait ismeri, ám emberi gyengeségeikről, esetleges botlásaikról, megalkuvásaikról csak mások vagy önmaguk kozmetikázott véleményeire hagyatkozhat. A legszebben író magyar író, Móra Ferenc dédunokáját kérjük, aki most más műfajban ugyan, de igyekszik közelebb hozni a Móra Ferencet tisztelő „szegedi nemzet"-nek a nagy író gondolatait. Móra Ferenc írásai, könyvei, munkássága szívünk legrejtettebb régióiba költöztek, ezért kérjük Önt, legyen méltó erre a ragaszkodásra, szeretetre, s ne bántsa meg - esetleg akaratán kívül - azokat az embereket, akik bizony a másik oldalon álltak, s szenvedő részesei voltak ezeknek az időknek. Hogy mit mondtak Szabó István és társai a sajtótájékoztatón, az a dolgok logikájából következően teljességgel érdektelen: a magyarázkodás és az igazság ritkán találkozik a politikában. Mindeneken túl szeretettel köszönti, és a jövőben sikeres alkotómunkát kíván tisztelője és a dédapa hűséges olvasója: MOLNÁR GYÖRGY, ÖTTÖMÖS