Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-16 / 40. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. FEBRUÁR 16. • MEGYEI TÜKÖR" 7 VÁRJUK ^^"ffy^ f»'*" ff 06-30/30-30-443 mrns@deJmagyar.hu Srjwgff Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! I Íeg/uh(niknt megjelentetjük! Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! Kefe Olvasó! 4 «sgjctaSsh« a MM weftoúte ürül a kopcn iáilisló ueaitli (kiskorúaknál a íüsvénycs képviselő! bomjáiulása síükséges. DÉLMAGYARORSZÁG DÉLVILÁG A DÉLMAGYARORSZAG és a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt. Partner Idegenforgalom, vendéglátás terén jártas GAZDASÁGI VEZETŐT i s keresünk. A jelentkezéseket „Mérlegképes könyvelő" jeligére 6701 Szeged, Pf.: 694-re kérjük. Fogadjon örökbe | a Tappancstól i egy hűséges társat! Kidobott kutyák várják befogadóikat, hogy életük jóra fordulását meghálálhassák. Érdeklődni: 70/380-9922 (8-20 között). Számlaszám: HVB Bank 10918001-00000019­48600008 FM954 Rádiós DÉiMAGYARORSZAG DÉLVILÁG A Csongrád Megyei Önkormányzat Hivatala PÁLYÁZATOT HIRDET a fejlesztési és vagyongazdálkodási osztály osztályvezetői munkakörének betöltésére. A részletes pályázati felhívás letölthető a www.csongrad-megye.hu honlapról. A pályázattal kapcsolatban további felvilágosítás kérhető Kenderesi Mihályné humánpolitikus munkatárstól. Telefon: 62/566-011 Hiteiintézet pályázatot hirdet vállalati hitelezési területre, kereskedelmi banki ügyfélkapcsolati munkatárs munkakörbe. Feladatok: • új ügyfelek akvizíciója • a pénzintézet aktív és passzív termékeinek értékesítése Feltételek: • közgazdasági vagy pénzügyi felsőfokú iskolai végzettség • legalább 1 éves banki, vállalatfinanszírozói gyakorlat • termékértékesítési és elemzési-pénzügyi-számviteli szakmai tapasztalat • számítástechnikai felhasználói szintű gyakorlat (Word, Excel) Eló'ny: • idegennyelv-ismeret • jó kommunikációs és kapcsolatteremtő képesség A fényképes szakmai önéletrajzokat 2006. február 22-ig várjuk „Ügyfélkapcsolati munkatárs 052060216" jeligére a Sajtóházba. Együttműködik a Raiffeisen Bank és a város Raiffeisen BANK Közös sajtótájékoztatójukon Huszár Róbert, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese és dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester a Bank és Szeged Megyei Jogú Város közötti, évek óta sikeres együttműködéséről számoltak be. Elmondták, hogy 2005-ben a Bank több mint 21 millió forinttal járult hozzá a város oktatási, egészségügyi helyzetének javításához, kulturális és sportéletének színesítéséhez. Az országban elsőként megvalósult panelfelújítási program, valamint a 2005-ben közbeszerzési eljárás keretében elnyert Ligetfürdő felújításának finanszírozása egyaránt az Önkor­mányzat és Bank sikeres együttműködését bizonyítja. A pénzintézet 2000 karácsonya óta évente kétszer, gyermeknap és karácsony alkalmából támogatja a beteg gyermekeket ellátó intézményeket és alapítványokat. A Bank 2005-ben összesen 25 millió Ft értékben támogatta műszervásárlással az ország 31 egészségügyi intézményét. Gyereknap alkalmából Szeged Megyei Jogú Város Kórházának újszülöttosztálya egy vér- és infúziómelegítő készülékhez jutott hozzá a Bank támogatásának köszönhetően. Karácsonykor a pénzintézet ismét nagy értékű adománnyal segí­tette a városi kórház újszülöttosztályát, mely adományból egy újabb vér- és infúziómelegítőt és egy pulsoximeter berendezést vásá­roltak a Posonyi Ignácz Alapítvány közvetítésével. A Bank ado­mányából vásárolt orvosi műszerek összértéke meghaladta a 2,5 millió Ft-ot. A Raiffeisen Bank 2005-ben főtámogatója volt a városban immár hagyományosnak számító Újévi Koncertnek. Ahogy az elmúlt évadban, úgy a következő, 2006-2007-es zenei évadban is láto­gathatják majd a zenekedvelők Szegeden a Filharmónia-Raiffeisen bérlet komolyzenei koncertsorozatát. A Bank támogatásában részesült az elmúlt évben továbbá a Szegedért Alapítvány, illet­ve a Pick Szeged Sante kézilabdacsapata is. Szeged szakképző iskolái közül 2005-ben több intézmény jelentős összegű szakkép­zési támogatást kapott a Raiffeisen Banktól, a szakképzési támo­gatások összértéke elérte a 1 ó millió Ft-ot. A Bank képviselői saj­tótájékoztatójukon kiemelték, hogy külön örömünkre szolgál, hogy | a József Attila Altalános Iskola és Speciális Szakiskola támogató- T sával aktív szerepet vállalhattak a segítséggel élők integrációjá­nak elősegítésében. (PRj Hóhérhurok, rablánccal Mesével kezdem, mert morbid dolgok következnek utá­na. Veretes költőként érkezett Veress Mikjós 1969 janu­árjában szerkesztőségünkbe, és a „várospolitikai" rova­tot gazdagította. Poétának való föladatokat kapott, töb­bek között a város tisztaságára ügyelt. (Augeiasz istálló­ját is költeményben takarította ki Hercules.) Nem ta­gadhatta meg magát, egyszer bökversre fakadt az egyik erkély láttán. Magdika fényképet is készített hozzá, av­val együtt jelent meg a nyolcadik oldalon. Fejből tudom csak idézni a klasszikus alexandrinusba szedett verse­zet első két sorát, bocsánatot kérek, ha sántít. Valahogy így szólt: „Az erkélyen szárad kilenc szép szál gatya, De a derék tulajt ez nem izgatya." Hej, te Miklós, ha ezt az erkélyt látnád! Elmondom a kellékeket. Vastag kötél lóg a közepéről, és a vége hóhérhurokba fordul. A maga nemében mes­termunka, ilyet csak szakmabeli tud kötni. Magam a tengerészcsomóig jutottam el, oda is csak tavaly. Az alanti járókelőnek, ha elámulni való ideje van rá, elkezd viszketni tőle a nyaka. Azt nem tudhatom, szolgált-e még hivatalt a kötél, mert ha netán igen, az is meglehet, babonás a benn lakó, és torokfájás ellen használja. Csak behúzza a szobájába, és éjszakára nyakára teszi. Állító­lag akasztott ember kötele gyógyítja. Föl kellett raknom a fél-távolba hordó szemüvegemet, hogy lényeges encsembencsemek el ne kerüljék figyel­memet. Közvetlenül a kötél tengelyében egy tarra nyú­zott kopolya van, pálcára tűzve. Nem lóg, csak áll. Nem hiszem, hogy valódi lenne, a bökvers mintájára akár bökszobornak is nevezném, de hogy ott van, az való igaz. Bizony mondom, erős lélek lakik abba, aki nem a sajátját képzeli a helyébe. Anélkül, persze, hogy valaha is utcadísz szeretett volna lenni. Sajátos értelmezés következik most is, mert lehet az hajólánc is, ami mindezek fölött van. Két vége rögzítve, a közepe pedig elegánsan fölcsippentve. Szépérzékét di­csérném, ha hajólánc lehetne. Ráállt már elmém egy bi­zonyos vágányra, és mint a vonatkerék, ezt kattogja: rablánc, rablánc, rablánc.> Szépséges szép álmai lehetnek, aki bévül szokott aludni. Bocsánat, a morbid szobrocska két oldalán még mint­ha lenne két valami, a szimmetria ki nem hagyható az alkotásból. Jól megnéztem, a virágládának szánt beton­teknőben cserépköcsög van még, és két kőszikla. Értel­mét keresse a poéta. Csattanója is van a kollekciónak, és ez okozza a leg­nagyobb fejtörésemet. Magánerkélyen nem szokott len­ni zászló, ezen van. Az EU csillagosa még nincsen mel­lette, és ez a magam észjárása szerint azt jelenti, az öregátkosban vörös lobogó se volt mellette. Újságbeli egykori robotos társamnak nem kell ötlete­ket adnom, biztosan ugrálnak már fejében a sorok, de magam két lehetőség között még mindig ingadozom. A zászló biztosan a szabadság jelképe itt is. Mi más lehet­ne7 Vagy a „Rablánc a lábon nehéz volt" kezdetű moz­galmi dal illusztrációja az egész díszlet, amelyet széttört a nép, a hős Lenint is bele keverve, vagy a „Talpra ma­gyaré". Rabok voltunk mostanáig? Dehogy voltunk, maradtunk is! Miklós, remélem csőre töltve duplacsövű poétafegy­vered. Már mégis kértem valakit, fényképezné le. H.D. Berki Sándor főorvos jubileumi csípőprotézis-beültetése Kíméletes a szentesi módszer Dr. Berki Sándor főorvosnak a szegedi Borbás Imréné a 250. betege, akit úgynevezett minimál invazív eljá­rással operált Fotó: Tésik Attila ŐRÜL ft SZEGEDI BETEG Régóta fájt a csípője a szegedi Bor­bás Imrénének, aki érdeklődésünkre azt mondta: a konzervatív kezelések már nem enyhítették a fájdalmát. Ko­rábban hallott a szentesi kórház bal­eseti sebészet osztályán folyó sikeres protézisbeültetésekről, s ezért keres­te meg Berki Sándor főorvost. Bor­básné Erzsébet a 250. beteg, akinek az osztályvezető a minimál invazív eljárással ültette be hétfőn az imp­lantátumot. Kedden már felkelt az asszony, és járókerettel közlekedett a kórteremben. Mint mondta: jól érzi magát, és örül annak, hogy a szentesi kórházat választotta. Ilyen operációkat egyébként Bu­dapesten végeznek, a vidéki kór­házak közül egyedül csak a szen­tesi egészségügyi intézményben érzik ennek jótékony hatását a betegek. Egyébként Pesten a pro­téziseket még ezzel az új mód­szerrel is úgy ültetik be, hogy a pácienst két helyen vágják, s úgy helyezik be az implantátumot. Berki Sándor főorvos viszont a 250 műtét közül az utolsó két­százat már egyetlen 8-10 centi­méteres metszéssel végezte. Ezt a módszert egyébként az Egyesült Államokban és Dániában sajátí­totta el. A szentesi kórházat a csípőpro­tetika bölcsőjeként emlegetik szerte az országban. Berki Sándor tisztelettel adózik Badó Zoltán ta­nár úr és Tari Gábor főorvos emlé­kének, hiszen ők kezdték alkal­mazni több mint három évtizede az implantátumok beültetését. Berki főorvos azért járja a világot, hogy újabb ismereteket szerezzen a továbbfejlesztéshez. Hozzá pe­dig az ország minden tájáról ­Győrtől Budapesten és Debrece­nen át a Békés megyei települése­kig - jönnek a páciensek. Romá­niából viszont a kollégák jönnek a szentesi kórházba, hogy tőle ta­nulják meg a minimál invazív csí­pőprotetikát. Korábban ugyanis Kolozsváron bemutatta Berki Sándor az ottani orvosoknak ezt a műtéti eljárást, aminek a híre el­terjedt a közeli és távolabbi tele­püléseken is. BALÁZSI IRÉN Ezen a héten a 250. csípőprotézist ültette be a szentesi kórházban dr. Berki Sándor osztályvezető főor­vos azzal a technikával, amely a fájdalmat és a gyógyulás idejét is jelentősen csökkenti. Ezt a mód­szert Pesten kívül csak a Kur­ca-parti kórházban alkalmazzák, a műtét után a betegek már másnap felkelhetnek. Az amerikai ortopéd társaság is tagjai közé fogadta a szentesi dr. Berki Sándort. A Dr. Bugyi István Kórház baleset- és helyreállító se­bészeti osztályvezetője az általá­nos, a baleseti és kézsebészeti szakvizsgák után a negyediket ab­szolválta nemrégiben ortopédiá­ból. Mint arról lapunkban beszá­moltunk, 2003. július 29-én vé­gezte el egy új eljárással az első csípőprotézis-műtétet. Az úgyne­vezett minimál invazív technikát egy 46 éves orosházi férfin alkal­mazta először a főorvos. A busz­vezetőnek annyira jól sikerült az operáció, hogy azóta is dolgozik. Eleinte a sovány testalkatú bete­geknél alkalmazta az osztályveze­tő ezt a módszert, amely után másnap már fel is kelhetnek a pá­ciensek. Általában egy hetet töl­tenek a kórházban, s akadnak olyanok, akik két hét elteltével már segédeszköz nélkül tudnak járni. Berki főorvos e hét elején ültet­te be a 250. csípőprotézist, amely nemzetközi viszonylatban is ko­moly eredménynek számít. Ezzel ő is hozzájárult ahhoz, hogy a mi­nimális behatolással járó műtéti eljárás önálló lett, s most már mi­nimál invazív sebészetnek emle­getik.

Next

/
Thumbnails
Contents