Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-16 / 40. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. FEBRUÁR 16. • AKTUÁLIS« 3 MINDENKI ÉLJEN ÚGY, AHOGYAN EDDIG Kovács Ferenc Csongrád megyei tiszti főorvos lapunk kérdésére leszögezte: ez egy állatbetegség, nagyon kicsi az esélye annak, hogy a vírus olyanná alakuljon, ami emberről emberre terjed, ezért mindenki éljen úgy, ahogyan eddig. Hozzátette: ország- és világszerte túlzott médiafigyelem irányul a madárinfluenzára: 800 ezer vírus van a földön, és jó néhány sokkal veszélyesebb Is létezik. Lapunk konkrét kérdésére elmondta, nyugodtan lehet tojást, baromfihúst enni, ahogyan eddig. A tyúkólban tojást gyűjteni nem lett veszélyesebb művelet, mint amilyen eddig volt. Óvják a baromfiakat Az Európai Unió összesen 109 ezer 500 euróval finanszíHÁZISZÁRNYAS EDDIG NEM FERTŐZŐDÖTT A magyarországi házi szárnyasokat nem érinti a betegség: eddig kizárólag vándormadarakban mutatták ki a H5 vírustörzset - hangsúlyozta Süth Miklós országos főállatorvos. Tavaly mintegy 11 ezer szárnyast vizsgáltak az országban, és eddig nem találtak fertőzöttet. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hozzátette: urai a helyzetnek, számítottak a betegség megjelenésére, a felkészülési tervek készen voltak. Ezt valószínűleg arra válaszul mondta, hogy az első hírek hallatán kora délután Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának sajtószóvivője azt nyilatkozta, „a magyar kormány nem tesz semmilyen óvintézkedést az emberek biztonsága érdekében". rozza a madárinfluenza megelőzésére, kezelésére szolgáló magyar tervet. Az unióban május 31-éig meghosszabbították azoknak az előírásoknak a hatályát, amelyek a madárinfluenza terjedését hivatottak megakadályozni tavaly ősz óta. Szigeti Sándor, a Csongrád Megyei Állat-egészségügyi és Elelmiszerellenőrző-állomás igazgató főállatorvosa lapunk kérdésére elmondta, ezután is betartandó minden korábbi előírás, amelyek közül a legfontosabb, s a legtöbb embert érintő az, hogy a baromfiaknak fedett helyen kell enni, inni adni, hogy az egészséges és az esetleg beteg vadmadarak se tudjanak leszállni az itatóra. Magyarországon az állatorvosok folyamatosan ellenőrzik a vadászatok terítékét. Szigeti Sándor azt mondta, hogy a megyei állat-egészségügyi és élelmiszerellenőrző-állomás 62/551 -850-es számát, vagy a 30-746-3373-as mobilt hívhatják, akik bejelentést tennének gyanús körülmények között elpusztult madarakról. Hattyúk a Tiszán A két Bács-Kiskun megye település közelében költenek a bütykös hattyúk. Ilyen madarakon vették észre a kórt az elmúlt hetekben Németországban, Ausztriában, korábban Horvátországban is. A Tiszán, Szegednél olykor fölbukkanó példányok Kasza Ferenc amatőr ornitológus szerint többnyire az északi országokból, Lettországból, Litvániából érkeznek. Tél elején az ottani, zordabb időjárás elől délre húzódnak, azután visszamennek. A nálunk élő tőkés récék télen délre vonulnak, az északon élők viszont nálunk telelnek. Ezt onnan lehet tudni, hogy a gyűrűzött madarak útja követhető. A Dunánál azonban valóban fészkelnek hattyúk, és a Balatonon is. Elgondolkodtató: a tavaly ősszel Horvátországban talált, s madárinfluenzásnak bizonyult példány például néhány héttel azelőtt még a Balatonban úszott. B.A. MDF: egészségügy MUNKATÁRSUNKTÓL Az egészségüggyel kapcsolatos elképzeléseiről tartott sajtótájékoztatót tegnap Szegeden Pusztai Erzsébet. Az MDF szakpolitikusa elmondta: a párt célja, hogy az ellátórendszer fejlesztésével Magyarországot Európa gyógyító-rehabilitációs központjává tegyék. Ne az orvosok utazzanak más országba, hanem a betegek jöjjenek ide. A több biztosítós rendszer kialakítása helyett az MDF a kiegészítő biztosítások fejlesztését támogatja, a körülmények javítása érdekében pedig egyetért azzal, hogy az orvosok tulajdonossá válhassanak a háziorvosi és a járóbeteg-ellátásban egyaránt. Mindemellett szeretnének választ kapni arra, hogy a tervezett járulékcsökkentés érinti-e az ellátást, valamint hogyan pótolják majd a nyugdíj- és egészségbiztosításból hiányzó hatalmas összeget. AzÁNTSZ szerint ehetünk tojást, csirkehúst, ahogy eddig Hozzánk is megérkezett a madárinfluenza Vészforgatókönyvek ÚJSZÁSZI ILONA Bekerített bennünket a madárinfluenza. Elindult a hírlavina. Nő a pánik. Nem tudjuk: még csak féljünk, vagy már megijedjünk egy világméretű járványtól?! Az orvos szerint egy állatbetegség miatt fölösleges pánikolni, az emberek éljenek úgy, mint eddig. A környező országok majd mindegyikében találtak már olyan dögöt, amelyről bebizonyosodott, madárinfluenza-vírus pusztította el a szárnyast. Tegnap a szomszéd megyében ugyancsak leltek olyan elhullott madarat, amelyről tudják, a H5 vírustörzs győzte le, de az még nem bizonyos, hogy az a típus-e, mely az emberre is veszélyes lehet. A helyzet nem mindennapi voltát érzékelteti, hogy a magyar miniszterelnök tegnap rendkívüli kormányülést hívott össze. Az persze nem rendkívüli, hogy az ellenzék tétlenséggel vádolta a kormányt. Erre viszont a kormány ismertette a madárinfluenza akciótervet. Ez gócnak bélyegezte és elzárta a külvilágtól Bács megyének azt a két települését, ahol fertőzött hattyútetemeket találtak. A hazai vészforgatókönyv szerint azonban még nincs itt az ideje a pandémiás, vagyis világméretű járványra rímelő riasztásnak. Itthon nyugalomra intenek, de félelmet kelt, hogy a madárinfluenza számlájára írhatjuk: 2003 végétől idén februárig 169 ember betegségét, és 7 országban 91 ember halálát. Vagy a rémregénybe illő amerikai vészforgatókönyv, mely szerint a halálos influenzavírus Thaiföldön alakulhat ki, és tizenhat hét alatt végigsöpörhet a világon. A rémhírek özöne azonban elfedi a lényeget. Az unió Európai Betegségmegelőző és Ellenőrző Központja szerint külön kell kezelni a madárinfluenzát mint egészségügyi kihívást, illetve egy emberről emberre terjedő betegség lehetőségét. Bár a szakemberek szerint egy ilyen járvány elkerülhetetlen. Ugyanakkor elterjedése akár évekig is eltarthat, és egyáltalán nem biztos, hogy a H5N1 madárinfluenzából alakul ki! Ugyanis egyéb influenzavírus törzsek - például az Észak-Amerikában jelenleg is pusztító kutya- és lóinfluenza - ugyanúgy veszélyt jelenthetnek. Az emberiség vészforgatókönyvében tehát annak mindenképpen szerepelnie kell, hogy nincs mit tenni: nem az ember, hanem a vírus a legvirulensebb lény a Földön! Tavaszias hétvége lesz Véglegesen még nem lehet eltemetni a telet, viszont jó hír a tavaszváróknak, hogy a következő két hetet tekintve a tegnapi volt az utolsó téli nap. A március azonban még tartogathat meglepetéseket az időjárásban. MUNKATÁRSUNKTÓL A reggelt és a délelőttöt megülő sűrű köd lassan eloszlott Szeged fölött tegnap estére, délután már egy kilométeres volt a látótávolság. A tavaszt váróknak jó hír, hogy a tegnapi volt az utolsó téli nap - ha a következő két hét időjárását tekintjük. Az Országos Meteorológiai Szolgálat regionális központjának tegnapi prognózisa szerint ma hajnalban hó várható - Szegeden akár 2-3 centiméteres fehér lepelre is számíthatunk —, a reggeli órákban pedig nagy mennyiségű, több mint 10 milliméteres eső hullik a városra. Ezzel együtt radikálisan enyhül a hideg: napközben plusz 4-5 fok lesz. Kora délután kisüt a nap, kicsit szeszélyes lesz az időjárás, de a következő napokban emelkedik a hőmérséklet, pénteken már 8 fokig is felkúszhat a hőmérő higanyszála, éjszaka pedig ezen a héten már nem lesz fagy. A tavaszias napokat leginkább a hét végén élvezhetjük, szombaton és vasárnap 10-12 fok és hosszabb napsütés várható, kiváló lesz tehát az idő nagyobb sétákra. Az enyhülés egyébként egész Közép-Európára jellemző, ezen a héten 1000 méter magasságban már olvad, s a Tisza vízgyűjtő területéről elindul a hó. A csapadék, az olvadó hó és jég remélhetőleg nem okoz gondot a folyón. A következő napok-hetek enyhülése tehát már a tavaszt híreli, azt viszont nem lehet biztosra mondani, hogy végérvényesen megérkezett a kikelet, mert március eleje még tartogathat meglepetéseket az időjárásban. Latorczai János a magyar gazdaságról - A magyar gazdaság tőkeszegény, a tőkét pedig hitelből vagy saját forrásból lehet pótolni. A kis- és közepes vállalkozások viszont nem hitelképesek, ezért azokat vissza nem térítendő támogatással kell hozzásegíteni a technológiai újdonságokhoz - mondta tegnap Szegeden Latorczai János, a KDNP országos választmányának elnöke. A gazdaság helyzetét elemezve hozzátette: az uniós, újonnan csatlakozott ország közül Magyarországon indul a legtöbb csőd- és felszámolási eljárás. Kiemelte még a pályakezdő munkanélküliek növekvő számát és a szegénységet, valamint azt is, hogy a költségvetés egyharmad része hitelfinanszírozás. Ellenőrzik a Bács-Kiskun megyei Nagybaracskára és Csátaljára vezető utakat, és megtiltották a baromfitermékek adásvételét, miután kiderült: madárinfluenzában pusztultak el a közelben talált hattyúk. Tegnap Esztergomnál már tizenegy döglött hattyút leltek. A miniszterelnök bejelentette, a kór megérkezett hazánkba, hozzátette: állatbetegségről van szó. Ezt hangsúlyozta a Csongrád megyei tiszti főorvos is, aki szerint mindenki éljen úgy, ahogyan eddig. Magyarországra sajnos megérkezett a madárinfluenza mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a témában tartott tegnapi, rendkívüli tanácskozást követő sajtótájékoztatón, az Országházban. Az ülést azután hívták össze, hogy a Dunán Esztergomnál tizenegy döglött hattyút találtak. A tetemeket elszállították, megvizsgálják, eredmény hét-tíz nap múlva várható. Ám a kormányfő egy olyan esetről is beszámolt, amelyről korábban nem szóltak a hírek: a Bács-Kiskun megyei Nagybaracskán és Csátalján kilenc elhullott bütykös hattyú tetemére bukkantak. Süth Miklós országos főállatorvos azt mondta, a vizsgálatokat még február 5-én, 6-án és 9-én végezték el, s mostanra kiderült: a madarak közül három a H5 vírustörzstől betegedett meg. További laboratóriumi vizsgálat kell ahhoz, hogy kiderüljön: a H5Nl-es - állítólag az emberre is veszélyes - változat okozta-e a madarak pusztulását, vagy egy másik vírus. A betegségről tájékoztatták az unió illetékes szerveit is. Elzárt községek A szomszéd megyében a védelmi bizottság tegnap délután négy órától az ilyen esetekre elfogadott uniós forgatókönyvnek megfelelően az érintett települések három kilométeres körzetét közúton lezárta. E községekben a szárnyasoktól származó termékek mozgását megtiltják, 10 kilométeres körben pedig ellenőrzik a feldolgozásukból származó termékek adásvételét. A korlátozást 21-30 napig tartják fenn. A fő cél: megakadályozni, hogy ez a betegség átterjedjen a magyarországi tenyészállományra, a háziállatokra. Ha ez mégis megtörténne, akkor be lehet oltani az ilyen állatokkal kapcsolatba kerülő embereket az unióban elsőként nálunk elkészült vakcinával. A hattyúkkal most baj van: Németország és Ausztria után ide is ezek az állatok hozták be a madárinfluenzát. A képen egy gyepmester döglött hattyút szed össze az esztergomi Tabán-híd közelében Fotó: MTI