Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-15 / 39. szám

SZERDA, 2006. FEBRUÁR 15. "AKTUÁLIS" 5 A vevők és az érdeklődők névtelenséget kértek Licitálás volt az új bérlakásokra Folytatás az 1. oldalról Körülbelül negyedóráig tart az el­ső licit, először a fiatalabb hölgy távozik, nem ő nyert. Nem baj, mondja, úgyis csak bemelegítés­nek szánta, a másnap terítékre kerülő lakások jobban érdeklik. A Somogyi utca 17. V 1.-be az idősebb asszony költözhet, úgy tudjuk, egymillió-kétszázezer fo­rinttal ígért többet a kikiáltási ár­nál, vagyis 9,8 millióért veszi meg a bérleti jogot. A következő árverésre négy ér­deklődő érkezik. Egyszobás lakás, induló térítési díja, vagyis kikiál­tási ára 4,6 milbó forint. A már is­merős ügyvéd itt is jelen van, a tár­gyalásról ismét távoznunk kell. Várakozunk hát a folyosón. Öt percig csak, az ügyvéd nyer. - A következőre vissza se jöjje­nek - tanácsolja az egyik hoppon maradt licitáló -, azon meg én kérek zárt tárgyalást. Szeretnénk tudni, hogy miért. A válasz: „Mert nem akarom, hogy mindenki megtudja, hogy még nincs lakásom. Egyébként szerintem sokan nem is akarnak beköltözni, csak befektetésnek szánják. Én viszont be akarok költözni!" Ahogy egy bajuszos úr is, aki hosszasan tiltakozik a fotó ellen. Hogy a nevét leírjuk, arról szó sem lehet. Indoklás: ő ismert ember Szegeden. Név nélkül vi­szont nyilatkozik: csendes kis la­kást szeretne a belvárosban, hogy közel legyenek a klinikák. Most nem nyert, de nem csaló­dott. „Ilyen a piaci értékesítés" ­mondja. Négy lakásra pályázott, az egyik biztos összejön. - Általában nyilvánosak a tár­gyalások, de a pályázók kérhetik a nyilvánosság kizárását - mond­ja Ősz Károly tárgyalásvezető. Hozzátette: a lakások iránti ér­deklődés közepes, a legtöbben a kisebbekre pályáznak. GONDA ZSUZSANNA KESZENLETBEN A MILLIÓK A most licitre bocsátottak közül a Kelemen utca 2.1/1. számú, 114 négyzetméteres, kétszobás, de extrákkal is rendelkező lakás kiki­áltási ára volt a legmagasabb, 11,4 millió forint. Ugyanennek a lakásnak a pályázati díja - ame­lyet be kell fizetni ahhoz, hogy egyáltalán licitálni lehessen - 2 millió 280 ezer forint volt, a havi bérleti díja 11 ezer 514 forint lesz. Aki a siker reményében több ­mondjuk négy - lakásra Is licitál­ni akar, legalább négy-hat millió forintot be kellett fizetnie. Ha a négy közül egyet elnyer, a vissza­kapott pályázati díjakhoz már csak néhány milliót kell hozzáten­nie, és költözhet. Ősz Károly tárgyalásvezető (balról) és Gila Ferenc tulajdonosi bi­zottsági elnök az árverésen Fotó: Schmidt Andrea MESTERSEGEK DICSERETE Tanács István újságíró (51 éves) Megvonások a diákétkeztetésben - Szegednek 42 millióval többe kerül Egyesek drágábban esznek Az állami elvonás miatt a nem önkormányzati fenntartású ál­talános iskolák felső tagozata­iban nagymértékben drágult az étkezési díj. A szegedi önkor­mányzat „lenyeli" a hiányt, ezért az óvodáiba járók és az oktatási intézményeiben tanu­lók egyelőre a tavalyi árat fi­zetik. A februári ebédbefizetésnél meg­döbbenve tapasztalták a nem ön­kormányzati iskolába járó felső ta­gozatos gyermekek szülei, hogy jóval többet kell fizetniük, mint tavaly. A nagycsaládos Tóth Árpád egyik gyermeke az egyetemi fenn­tartású szegedi Juhász Gyula Gya­korló Általános Iskolába jár: ta­valy ősszel az ebédért - kedvez­ménnyel - még 107 forintot fize­tett naponta, legutóbb azonban már 298-at. Az idei költségvetési törvény megszüntette a diákétkeztetés tá­mogatását, ezért a teljes térítési díjat kell fizetni - áll az iskolai ér­tesítőben. A szülőkkel azt is kö­zölték: megszűnik a három-, illet­ve többgyermekes kedvezmény is. Nagy Istvánná konyhavezető el­mondta: a fenntartó újraértelmez­te a törvényt, és a nagycsaládosok mégis megkapják - visszamenőleg is - a kedvezményt. Ez csak némi­leg jelent könnyebbséget, mert a kedvezményre nem jogosult diá­kok esetében az állam a diákétkez­tetést sem finanszírozza. Ezt a fenntartónak, illetve az iskolának kell megoldani. Bácsi fános igaz­gató kifejtette: az étkeztetés, a tan­könyv-hozzájárulás megnyirbálá­sa, valamint a sport- és kulturális alap befagyasztása miatt 15 millió forintos költségvetési hiányt kell pótolniuk. - Abbahagyjuk az épü­let felújítását és a kollégák jutal­mazására is kevesebb jut - jelen­tette ki az igazgató. A Szabad Waldorf Általános Is­kolában viszont továbbra is a Magyar Államkincstártól kapott állásfoglalás szerint járnak el. A gyerekek nem számolnak, azt eszik, amit elébük raknak Fotó: Schmidt Andrea DIAKETKEZTETESI ARAK Felső tagozatosok számára Szegeden Fenntartó Egyszeri étkezés (Ft) Háromszori étkezés (Ft) 2005 2006 2005 2006 Önkormányzat 209 209 317 317 Egyház 210 210 310 310 Egyetem 214 298 324 453 Alapítvány 218 335 388 508 Forrás: DM/DV-gyűjtés Bors Franciska gazdasági ügyin­téző számtalanszor egyeztetett jogászokkal, akik szerint a ked­vezményezettek köréből kikerül­tek a nagycsaládosok: a Waldorf­ban nekik is a teljes térítési díjat kell fizetni az egyszeri vagy a há­romszori étkezésért. - Ne tudja meg, miket monda­nak a szülők a térítési díj fizetése­kor. Felháborítónak tartják a költ­ségvetési megvonást. Az ebéd ára ugyanis 35 százalékkal emelke­DM-grafika dett - magyarázta az ügyintéző, aki hozzátette: az alapítvány nincs abban a helyzetben, mint az ön­kormányzat, hogy más források­ból tudná pótolni az elvont állami támogatást. Az önkormányzati fenntartású általános iskolákban ebben a tan­évben nem emelkednek az árak, mert az önkormányzat „lenyeli" a hiányt és nem hárítja az iskolákra, a szülőkre. Míg január 1 -jéig min­den gyermek után járt normatív támogatás a gyermekétkeztetés­ben, az idén csak az 50 és a 100 százalékos kedvezményre jogosul­takat támogatja az állam. Esetük­ben a normatívát meg is emelték, de összességében így is kevesebb az állami támogatás, mint tavaly. Szegeden az önkormányzati költ­ségvetésben összesen 42 millió fo­rint többlet kiadást jelent ebben az évben, hogy az óvodákban, az álta­lános iskolákban és a középisko­lákban nem emelték a díjakat, az­az nem érvényesítették az állami megvonást - tudtuk meg Szent­györgyi Pál alpolgármestertől. Szintén nincs változás az ebéd-, illetve a napközis díjakban a szegedi egyházi általános isko­lában, a Karolinában. A fenntar­tó - a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek - egyelőre mérlegel. A tartományfőnöknő, Ultik Judit M. Mónika azt mond­ta: próbálnak minden segítséget igénybe venni, hogy elkerülhes­sék az áremelést. CS. GÁT LÁSZLÓ Századunk kihívásai ízig-vérig XXI. századi témát választott a ma délután 3 órakor kezdő­dő foglalkozása témájául a kereskedelmi és iparkamara humánklub­ja. A felgyorsult változásokról, a versenyről, a munkavállalók új kihí­vásairól, az egyéni és csapatteljesítményekről, az együttműködésről tart előadást Szügyi György, az Euromenedzser elnök-vezérigazgató­ja. A rendezvényt Szegeden, a kamara székházában tartják (Brüsszeli sugárút 8-12.). Kíváncsiság, empátia, személyiségépítés Ezek a hetek sokak számára a döntéskény­szer hetei: február közepéig-végéig választa­ni kell a 14-16 éveseknek és a 18-20 évesek­nek is: mi legyek, ha nagy leszek? Vagy leg­alább beállni egy útra, melynek a végén vala­milyen szakma, foglalkozás sejlik föl. Ebben a nem politikai, hanem életpálya-választási időszakban bemutatunk néhány mestersé­get. Hátha ötletet adhatunk. - Az újságírás nagyon változatos, szép szakma - mondja Tanács István, a Népszabadság Tán­csics-díjas főmunkatársa. - Mindig voltak kor­látai, régebben politikai, most inkább gazdasá­gi jellegűek. Régen az újság arra való volt, hogy célba juttassa a tulajdonos üzenetét. Amikor én kezdtem a pályám, még a politika volt a tu­lajdonos; akadtak ugyan bizonyos elvárásai, de azokon túl úgy végezhettük a munkát, hogy az az igazmondási igényünket is kielégítette, és hagytak valamekkora személyes mozgásteret a tehetségnek is. Az újságírás mindig is önmeg­valósítás volt„ és a korlátok mindig kisebbek voltak, mint számos más, általam ismert szak­mában. A rendszerváltás éveiben kegyelmi ál­lapot jellemezte a szakmát, az önmegvalósítás­nak tágabb terepe volt. Mára ez kicsit vissza­szorult. Az újságokat a tulajdonosaik ma nem arra használják, hogy elmondjanak valamit, hanem arra, hogy pénzt keressenek vele. Ezért az újságírás most nem a sajtószabadság meg­valósítása, hanem egy gazdasági vállalkozás, ahol a profitot kőkeményen bevasalják - osz­Tanács István szerint az újságírás egyben Önmegvalósítás is Fotó: Kantok Csaba latja el a mesterséggel kapcsolatos illúziókat Tanács István, aki 1979-ben a Délmagyaror­szág munkatársaként kezdte pályafutását, ma pedig az ország vezető politikai napilapjának egyik legsokoldalúbb újságírója. Nemrégiben fia, Gábor is a nyomdokaiba lépett a Szabad Föld munkatársaként. - Ahol számít az, hogy az olvasó mit gon­dol, és vannak megcélzott olvasói rétegek ­nem feltétlenül a legigénytelenebbek -, ott meg kell becsülni az újságírókat. Elvileg ez olyan mesterség, ahol hatalmas szerepe van a személyiségépítésnek. Valaki elkezdi tehetsé­ges, jó íráskészségű, fiatal újságíróként a pá­lyáját, majd az évek során megismeri a vilá­got, tapasztalatokat szerez, bölcsebb lesz, ki­alakulnak a készségei. Nem mindig tudnak az újságírók szakmailag előre lépni, mert sok lapnál a személyiségépítésnek nincsenek meg a feltételei. Vagy azért mert monopolhelyzet­ben van a lap, vagy épp azért, mert a konku­renciaharc ölt olyan méreteket, hogy kizsige­relik az újságírókat. Nagyon erős a verseny a pályán, sokan kihullanak, vagy nem tudják megvalósítani azt, ami igazán szép ebben a mesterségben - figyelmeztet Tanács István, aki olyan fiataloknak ajánlja az újságírást, akik nyitottak, érdeklődőek, kíváncsiak a má­sik ember életére, véleményére, akikben van empátia, képesek átérezni mások helyzetét. Fontos az is: legyen annyi íráskészségük, hogy jó médiumok lehessenek, azaz megért­senek bonyolult problémákat, és közérthető formában, tömörítve, szintetizálva, a lénye­get kiemelve közre tudják adni. H. ZS. Az építőket szabadságolják, a többieknek védőital jár Hideg munkahelyek: kétmilliós bírság Kétmillió forintos bírságot szabott ki országos ellenőrző körút­ján a tisztiorvosi szolgálat, amely 265 úgynevezett hideg mun­kahelyet vizsgált. A Csongrád megyében ellenőrzött tizennégy munkahelyből sajnos csak négyben találtak mindent teljesen rendben. A jogszabály szerint az számít hideg munkahelynek, ahol a munkaidő felében a szabadban nem éri el a napi középhőmér­séklet a négy fokot, zárt helyen pedig a tizet. A munkahelyek ve­szélyeit - így például a hideget, és annak fizikai, biológiai kockáza­tát - a munkaadónak kötelessége nyilvántartani, és szükség esetén neki kell intézkedni. - Ezt a kockázatbecslést talál­tuk hiányosnak a megyében el­lenőrzött tizennégy hideg mun­kahely közül ötnél, másik öt munkaadónál pedig néhány fel­tétel nem teljesült a megfogal­mazottakból - tájékoztatott a Csongrád megyei vizsgálódás eredményéről Kovács Ferenc, az ÁNTSZ megyei tiszti főorvosa. Munkatársai a megye minden városában jártak, és mindössze négy munkahelyen találtak mindent tökéletes rendben. A jegyzőkönyveket jelenleg érté­keli a tisztiorvosi szolgálat, a bírságokat néhány napon belül szabják ki, a főorvos néhány tízezres büntetésekről tett emlí­tést. Kovács Ferenc tapasztala­tai szerint aki teheti, nem dol­goztat a nagy hidegben, hiszen például az építőipari cégeknél a munka hatékonysága is alacso­nyabb kemény fagyok idején. Persze az építőipari cégek sem várják ölbe tett kézzel a tavaszt. - Szabadságoljuk a kollégá­kat és felkészülünk a követke­ző szezonra. Ez annyit jelent,­hogy a fűtött műhelyben festik a kerítéseket, karbantartják a szerszámokat, gépeket, állvá­nyokat. Egy-két enyhébb nap kedvéért nem érdemes felvo­nulnunk egy munkára, így vi­szont készen várjuk a panel­szigetelési és generálkivitele­zési feladatokat - magyarázta Keresztúri Ákos, a Dél-Konst­rukt Kft. egyik tulajdonosa. Hozzátette, ez a legfőbb ideje a munkatársak továbbképzésé­nek is. A hűtőházak, parkolótársasá­gok, karbantartók, gáz- és vízóra­leolvasók azonban folyamatosan dolgoznak. A Szegedi Közlekedé­si Társaságnál hóban és fagyban sem áll le a munka. - A pályafenntartóink nap­hosszat a szabadban dolgoznak, a felsővezeték-szerelők is kar­bantartanak a fagyban. Jármű­szerelőinket, akár a szerviztele­pen dolgoznak, akár a nappali ügyeletben állnak készenlétben, felszereltük védőruhával és vé­dőcipővei A hosszú ideig sza­badban dolgozó karbantartók pihenésre és melegedésre is al­kalmas utánfutó-konténert és védőitalt kapnak - mondta Dó­zsa Gábor igazgató. DOMBAI TÜNDE

Next

/
Thumbnails
Contents