Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-15 / 39. szám

SZERDA, 2006. FEBRUÁR 15. • AKTUÁLIS« 3 MILYEN AZUDpÁLjpi? Legyen érzéki, erotikus, csábító, átla­gon felüli, teljesítse minden vágyam, kényeztessen, legyen menő. AKKOR AZ ÖN TÁRSA EGY CITROËNL ÁFA? MOST 20% HELYETT 0%! ZIXEM 2000 KFT. Szeged, Dorozsmai út 6. Tel.: 62/549-666 Az akció érvényes 2006. február 1-jétől a készlet erejéig, de legkésőbb 2006 február 28-áig bezárólag. Az akciós ajánlatok más kedvezményekkel nem vonhatók össze! Az árak a regisztrációs adót és az áfát tartalmazzák. Jelen hirdetés nem minősül ajánlatnak: a változtatás jogát fenntartjuk. A kedvezmény mér­téke az aktuális árlista áraiból értendő. Az áfa-kedvezmény a Cl és C6 modellekre, valamint az extra fel­szereltségre nem érvényes. OHOIKMIB Veszélyes kamionteke a Szőregi úti járdaszigeten Félelem a buszmegállóban Élni, valahogyan SULYOK ERZSEBET Cservenyák Jánosné: Ha nem íves lenne a járdasziget, nem félnénk a buszmegállóban Fotó: Karrtok Csaba Folytatás az 1. oldalról - Félünk itt várakozni, mert olyan érzésünk van, mintha az íves sziget miatt az autók egyenesen a buszmegállóba hajtanának ­hangsúlyozta Cservenyák Jánosné, aki na­ponta háromszor utazik Szegedre. Rigó Mihály, a Magyar Közút Kht. Csongrád megyei területi igazgatóság fő­mérnöke szerint az út melletti tartózkodás kockázattal jár, de a sebességcsökkentést ezen a ponton csak ezzel a megoldással le­het elérni. Az arra haladók viszont azt ta­pasztalják: a kamionosok általában a meg­engedettnél gyorsabban jönnek ezen az út­szakaszon. Ezt csak rendszeres ellenőrzés­sel lehetne megakadályozni. Szőregnél, a 43-ason naponta közel 17 ezer autó hajt el, a zsúfoltság fokozott balesetve­szélyt jelent. Éppen ezért az útszakasz mel­letti utcákban lakók újabb járdasziget építé­sét kérvényezték a legutóbbi lakossági fóru­mon - tudtuk meg Iványi Aurél helyi önkor­mányzati képviselőtől, aki a minap Nagylak és Szőreg között negyvenhat járdaszigetet számolt meg. - A Barázda utcánál hamarosan meg­épül a következő járdasziget, hogy a lakók a buszmegállót jobban megközelíthessék. Erre 12 millió forint van a városi költség­vetésben - mondta a képviselő. A Magyar Közút Kht. Csongrád megyei területi igaz­gatóságát azonban még ez ügyben senki nem kereste fel - értesültünk a főmérnök­től. CS. G. L. Szigorúan ellenőrzött tojások Több mint 354 ezer forint bírságot szabtak ki az elmúlt héten a megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás mun­katársai Csongrád megyei élelmiszerüzemekben, boltokban. Hús­vétig nagy ellenőrzésre számíthatnak a kereskedők és a termelők is. A megyében a szennyezett lengyel tojás nem került forgalomba. Szigorú, célzott ellenőrzésekre számíthatnak húsvétig az élel­miszer-termelők, az előállító üzemek és a kereskedelmi egy­ségek. A Csongrád Megyei Ál­lat-egészségügyi és Élelmi­szer-ellenőrző Állomás ^mun­katársa járja a következő hóna­pokban a megyét, s a tervek sze­rint hetente 60-70 helyen végez­nek ellenőrzést. - A húsvét előtti időszakban a megszokott ellenőrzések mellett fokozottan figyelünk a húsvéti termékekre - mondta dr. Faragó Katalin, a Csongrád Megyei Ál­lat-egészségügyi és Élelmiszer-el­lenőrző Állomás éleimiszer-biz­tonsági osztályának vezetője. ­Ellenőrizzük a húskészítménye­ket, a füstölt árut, a sonkákat, a csokifigurákat és a tojásokat. Az ellenőrök egyrészt azt vizs­gálják, hogy a kötelező jelölése­ket feltüntették-e a termékeken. Az állati eredetű árun például szerepelnie kell az engedélyezett és jóváhagyott üzemek egyedi azonosító számának is. Vizsgál­ják a csomagolást, a származást, és mintákat is vesznek, hogy megbizonyosodjanak arról: a ter­mék megfelel-e a csomagoláson feltüntetett összetételnek. Ha ki­fogásolható, az élelmiszer-biz­tonságot veszélyeztető terméket találnak, azt el is kobozhatják, il­letve bírsággal büntethetik az üz­let, üzem tulajdonosát. A szervezet az elmúlt héten or­szágosan nyolcmillió forint bír­ságot szabott ki szennyezett tojá­sok forgalmazása miatt. Dr. Fa­ragó Katalin elmondta: 90 ezer, bélsárral szennyezett tojást von­tak ki a forgalomból. Az uniós tagországból származó szállít­mányból két országos élelmi­szerlánc is vásárolt, ám az ellen­Őrzést követően mindkét lánc visszahívta a terméket, így BIRSAGSZAZEZREK jH A Csongrád Megyei Állat-egész­ségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás munkatársai a múlt héten a megye 21 élelmiszer-előállító üzemében tartottak ellenőrzést. 45 termékből egy húskészítményt kifogásoltak, emiatt 104 ezer 800 forint minőségvédelmi bírságot szabtak ki. Negyven kiskereske­delmi egységben 92 tétel élelmi­szert ellenőriztek - ezek közül héttel volt baj. Három esetben el­kobozták a terméket, mert lejárt a minőségmegőrzési ideje. Másik négy terméken hibás volt a jelölés. Csongrád megyei fogyasztókhoz nem került belőle. NYEMCSOK ÉVA Jobban vagy rosszabbul - ez itt a kérdés 1 Ahogyan a lakótelepről látszik Végre konkrét gazdasági témákról folyik a kampány - örömköd­tek a minap a politológusok. Azt (is) érthették ezen, hogy szeren­csére már nem ideologikusak a kampánytémák, úgymint ki a magyar és ki - valami más. Ki visel feszt trikolórt és ki csak a nemzeti ünnepen. Satöbbi. Most a számoké a terep. A számok pedig nem hazudnak - gon­dolhatja a konzervatív módon gondolkodó (értsd: régimódi) vá­lasztópolgár. De csak addig gondolhatja ezt, amíg nem szembesül a szomorú ténnyel: más-más számokkal operál a kormányoldal és az ellenzék. Márpedig naponta ezzel szembesül. És a kétféle adatokból (is) következő kampányszlogenekkel. Az ellenzék sze­rint most (sokkal, de sokkal) rosszabbul élünk, mint amikor ők voltak kormányon, a jelenlegi kormányzók szerint most (sokkal, de sokkal) jobban élünk, mint amikor nem ők voltak kormá­nyon. Nincs más hátra, a választóknak maguknak kell megválaszolni a számukra a kampányban fölkínált kérdést: rosszabbul, vagy jobban élünk' Vajon ? Ha megvan a válasz, mehetünk szavazni - gondolhatnánk. Csakhogy ez az egész ennél (sokkal, de sokkal) bonyolultabb. Vagy mégis inkább (sokkal, de sokkal) egyszerűbb. Mert ha a vá­lasztó az ellenzékhez húz, egykönnyen a saját életérzésének tud­ja az általa minden fórumon látott-hallott „rosszabbul élünk mint négy éve" szöveget. Ha meg a kormányoldaliakhoz húz, dettó egykönnyen a sajátjának tudja az általa minden fórumon látott-hallott „igen, megcsináltuk"életérzést. Passz. Patt. A választók (szerintem elenyésző számú) azon egyedei, akik önbecsülésből erőfeszítéseket tesznek józan ítélőképességük megőrzésére még kampány idején is - csak néznek, mint a mozi­ban. Látják: az a kérdés, hogy most mi itten a tárgyszerű igazság ­egyáltalán nem trendi. Mintha ez rajtuk kívül senkit sem érdekel­ne. Sejthető, a kampány végére ezen kevesek is fáradtan sóhajta­nak: a fene tudja, hogyan éltünk, csak éljük már túl a politika sze­zonját, hogy élhessünk végre. Valahogyan. Szabó Gábor rektorjelölt programbeszédet tartott Tizenöt tézis és három kívánság Tizenöt tézisbe foglalta Szabó Gábor, a Szegedi Tüdományegye­tem (SZTE) jelenlegi rektora az intézmény további irányítására kiírt pályázatra benyújtott programját. Szeged legnagyobb in­tézményének vezetője és rektorjelöltje tegnap ismertette elkép­zeléseit. Magyarország 72 felsőoktatási intézménye közül a legnagyob­bak közé tartozik az SZTE, mely hétezer dolgozójával és 30 ezer diákjával Szeged legnagyobb munkáltatója. A 11 karból álló, szerteágazó tevékenységet egybe fogó tudományegyetem jövőkép­ét az elmúlt közel három eszten­dő eredményeire és a legjobb ha­gyományokra építve fogalmazta meg Szabó Gábor rektor, aki egyetlenként nyújtotta be prog­ramját az SZTE vezetésére kiírt pályázatra. A tegnapi programis­mertető beszédet figyelemmel kísérték a különböző karok okta­tói és hallgatói, valamint az egye­tem társadalmi tanácsának tag­jai. A 15 tézisből álló program egyik sarokpontja, hogy a kuta­tói, alkotói, oktatói és hallgatói autonómiát az egyetem szolgála­tába kell állítani, hogy az SZTE továbbra is megőrizze a felsőok­tatási intézmények nemzetközi és hazai rangsorában elfoglalt ve­zető helyét. A rektor rektorjelölt­ként is fontosnak tartja a termé­szettudományos hagyományok erősítését, így például az új mű­szaki és anyagtudományi kar lét­rehozását, miközben a fogor­vos-tudományi kar önállósodása a közeljövőben megvalósulhat. A kutató egyetemi státus elnyerése kiemelt cél. A tudásközpontok (a kilencedikként létrehozandó in­fo- és kognitív tudásközponttal együtt] az egyetemet a gazdaság­hoz és a gyakorlati élethez kötik. A bolognai folyamathoz illesz­kedve átalakul az egyetem struk­túrája és irányítása. E fejlődő in­tézmény vezetője megfogalmaz­ta három kívánságát is, melyek közül a legfontosabb: a stabil és kiszámítható finanszírozás. Ú. L rintot, de utána szépen mindent visszavettek. Ez a baj a kormá­nyokkal: mindig csak ígérgetnek. Veres Pálné nyugdíjas: Hj - Szerintem jf-Tá?^ rosszabb bizto­* irfWi JHH san nem lett. Az jL jsáB azelőtti négy év­I ben sem ékem I jobban, mint most. Talán, mintha kicsit jobban is élnék, mint négy évvel ezelőtt. Hogy mi­ért mondom mindezt? Emelték a nyugdíjamat, azért! Én személy szerint semmi kárát nem láttam az elmúlt négy évnek. Mindig megkaptam, amit kértem. Tudja, cukorbeteg vagyok, és nincsen elég pénzem a gyógyszerekre. Kér­tem segélyt és segítettek is. Ahol lakom, ott is szebb lett a környék. Szép játszóterek épültek fel. De igazából nem tudom, hogy mi jót mondhatnék még. Hogy már nem lett rosszabb, az is valami. Kosz tor Ibolya bérletpénztáros: - Rosszabb a helyzet, mint négy évvel ez­előtt. Ugyan­annyit dolgo­zom, mint ak­kor, mégis keve­sebb a pénzem. Az adók meg a rezsi elviszi az összes pénzt. Úgy látom, egyre nagyobb a munka­nélküliség, egyre többen kerül­nek az utcára. Van egy huszon­hat éves fiam és semmi jövőképe nincsen. A fiatalok nem mernek családot sem alapítani, mert nin­csen mire alapozniuk az életü­ket. A Kádár-rendszerben ez nem fordulhatott volna elő! Akkor még azt is megengedhettük ma­gunknak, hogy időnként elmen­jünk étterembe, ma már ez is lu­xus. Sajnos úgy látom, hogy a két nagy párt egymás ellen kampá­nyol és nem azzal foglalkoznak, ami a dolguk lenne: a fizetésből élőkkel kellene törődniük. Az egyik nagy párt szerint jobban, a másik szerint rosszabbul élünk, mint négy évvel ezelőtt. Korántsem reprezentatív fel­mérésünkben négy embert kérdeztünk meg Szegeden a makkosházi lakótelepen: jobban, vagy rosszabbul élnek? Benkő Miklós épületbádogos: - Tény, hogy a plakátokon kint van, hogy rosszabbul élünk. Én nem mondanék semmit, mert igazán nem tudom. Azt mond­ják, rosszabb lett. Mintha tény­leg nehezebb lenne. Minden a kormányokon múlik. Az árak nagyon felmentek, a fizetés megállt. Hogy ez miért van így, azt nem tudom. A lakótelepen sem újítottak fel semmit már vagy hat éve. Mindig csak azt újítják fel, ami szem előtt van, de a lakótelepekkel nem törőd­nek. Igen, most sokkal nehezeb­ben élek! Mindent felemeltek, csak a fizetést nem! Ha a kor­mányon múlna, még lejjebb is vinnék! Csíkos László nyugdíjas: - Nem jobb ez a párt sem annál, ami volt. Sajnos a kisnyugdíjaso­kat senki sem támogatja. Hiá­ba van több, mint harmincéves munkaviszo­nyom, 23 ezer 600 forintból kell, hogy megéljek! Most éppen bevá­sárolni voltam, de nehogy azt higgye, hogy nekem telt rá! A ve­jemtől kaptam rá a pénzt. Szívesen cserélnék Medgyessyvel egy hó­napra! Kapja ő az én fizetésemet, én meg az övét! Jóval kecsegtetett a jelenlegi kormány, de rosszabb lett. Egyszer kifizették a 19 ezer fo-

Next

/
Thumbnails
Contents