Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-02 / 28. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. FEBRUÁR 2. • AKTUÁLIS" 3 A szegedi orvos Angliában dolgozik, emiatt lépett vissza a jelöltségtől Szabó László ügyeletre cserélte képviselői székét Folytatás az 1. oldalról Szabó hangsúlyozta: nem elsősorban a pénz motiválta. - Ha így lenne, már régen elmentem volna és vissza sem jönnék, hiszen az ottani életszínvonal és a 3-4-szeres fizetés nagy kísértés - mondta. - A városvédő egyesület elnökeként azonban elég feladatom maradt itthon is, melyeket legalább olyan fontosnak tartok, mint a külföldi tapasztalatszerzést. Szóval nem menekültem el. A szegedi háziorvos a karácsonyi ünnepek körüli két hetet, valamint január utolsó két hetét már kinti munkával töltötte, és amikor csak hívják, utazik. Az angliai ügyelet időbeosztás szerint jobban szervezett, mint a hazai - mesélt tapasztalatairól. - A betegek ugyanis időpontra jönnek, így nem várnak órákat. Ráadásul az orvosnak mindig van dolga: az itthoni gyakorlattal ellentétben én például egyszer sem tudtam ügyeleti időben lepihenni. A rendszert azonban szervezettsége ellenére mégsem tartja jónak. - Angliában az ellátási szintek közé beépítettek egy úgynevezett telefondoktort - mesélte. - A hívásokat egy nővér fogadja, az elmondottak alapján pedig eldönti, mentőt hívjon, vagy megadja a számot az orvosnak, aki sürgősségtől függően aznap valamikor visszahívja, és időpontot ad az ügyeletre vagy tanácsokkal látja el a beteget - anélkül, hogy látta volna. Angliában az egészségügyi ellátás ingyenes, a hálapénz vagy hálaajándék pedig ismeretlen. Az orvosokat ugyanis jól megfizetik, és ezt az embereknek is elmagyarázzák. - Nem csak magyarázzák, hogy kapunk fitól, gyerekeknek és időseknek pedig nem kell fizetniük a felírt pirulákért. A magyar szakembereket megbecsülik, jó hírük van a szigetországban. Egy szakvizsgás, nyelvet beszélő, tapasztalt háziorvos ma praxist kaphat kint. - Angliából rövid idő alatt kétmillió értelmiségi - köztük rengeteg orvos - ment el Amerikába, mert ott még többet tudnak keresni - mondta el a szegedi orvos. - Ahogy velük megtörtént, hogy szinte minden szakterületen hiány van orvosokból, úgy ez előbb utóbb a Magyarországról elköltöző doktorok miatt itt is bekövetkezik. Megakadályozni ezt valószínűleg nem lehet. De ha például elérnénk, hogy kedvező feltételek között a külföldön megkeresett pénz után itthon adózzanak, legalább gazdasági haszna lenne mindebből az országnak, és dinamikusabban fejlődhetne. Ha pedig az orvosok ezt látják, talán nagyobb kedvvel térnek majd egyszer vissza. TÍMÁR KRISZTA Szabó László kényszerből vállalja az angliai orvosi ügyeletet Fotó: Schmidt Andrea zetést és nincs szűkségünk hálára - jegyezte meg némi cinizmussal Szabó. A gyógyszerárak nem különböznek a magyarországiakBRIT NEZOPONT Az angolok tudják, hol van Magyarország, nem keverik Budapestet Bukaresttel. Becsülik a magyar vízilabdát, emlékeznek még a legendás 6:3-ra, sőt azt hiszik, a magyar foci még mindig magas szintű. Ha Szabó László bemutatkozik, keresztnevéről három dolog ugrik be nekik: Papp László, az Angol beteg Almássy Lászlója, valamint a Casablancából Viktor László, a magyar menekült. Parkoló hiénák V. FEKETE SÁNDOR Kinyílik a bicska az ember zsebében, és fordul egyet a gyomra, amikor azt látja, hogy a sok milliót érő kocsiból életerős huszonéves, harmincas fiatalok pattannak ki akár az edzőterem felé igyekezve, autójuk ablakában pedig ott virít kékesen a rokkantigazolvány, amely ingyenes pakolásra jogosít. Ami persze nem az övék, hanem valakié. (Kapták, vették?) Tavaly Szegeden közel ötezer ilyen dokumentumot állítottak ki mozgásukban korlátozott embereknek. Az igazolvány arra jogosítja a betegeket, az őket szállítókat, hogy a fizetős pakolóban is joguk legyen jármüvükkel várakozni, amikor vizsgálatra, hivatali ügyintézésre tartanak. De csak akkor, ha a rokkant személyt viszik. Ezzel szemben mi a gyakorlat? A dunántúli nagymama igazolványával Szegeden parkol a sportautós unoka, a Széchenyi téren rendszeresen cövekelő terepjáró ablakában Békés megyei rokkant igazolványa van kitéve, a biztonság kedvéért egy másik pedig a kesztyűtartóban lapul. Közismert szegedi fitneszedző rója az utcákat, ha megáll, nem bajlódik a parkolójegy érvényesítésével, ott a kék dokumentum az ablakban. A példákat lehetne még sorolni, de minek. Európa számos országában, a jobbakban, elképzelhetetlen, hogy ilyen pofátlan módon éljenek vissza rokkantak igazolványával, nálunk meg szinte sikknek számít. Persze, véletlenül sem olyan elnéző közmegítélés alá esik. mint a bhccelés a buszon, ez lényegesen jobban felháborítja a jó ízlésűeket. Meg főleg azokat autósokat, akik megveszik az éves bérletet (a kombinált ára Szegeden nem kevés, 62 ezer forint!), vagy kifizetik a napi parkolójegy borsos árát, és nem találnak helyet - adott esetben az igazolvánnyal visszaélők miatt. Szegeden minden kilencedik parkoló autó ablakában ott a rokkantigazolvány. Tegnap a sajtóház előtt várakozó tizenöt kocsiból négyben láttam. Ilyen beteg lenne ez a város ? Ha már a morál olyan, amilyen, akkor a törvény eszközével kellene lépni az ügyben. Egyedül a rendőrök ellenőrizhetnek. Miért nem teszik gyakrabban ? Ha a Stefánián álló autó igazolványa a mátészalkai, a forráskúti Kovács néni nevére van kiállítva, addig bilincseitessék le a kocsit, amíg nem teremtik elő Kovács nénit. Vagy találjanak ki valami mást. Jelenleg pénzbüntetés a vége, ha a visszaélésen rajtakapnak valakit. Szigorodhatna a jogszabály ezen a téren és talán az orvosi vizsgálat is, amely az igazolvány kiadását teszi lehetővé. A tiszai cianidszennyezés hatodik évfordulója Zöld út Verespataknak? A tiszai ciánszennyeződés hatodik évfordulójára emlékeztek tegnap Szolnokon és Mártélyon. Eközben Verespatakon épül az aranybánya, amely egyes vélemények szerint a 2000-esnél sokkal nagyobb pusztítás forrása lehet. Hat évvel ezelőtt érte el Magyarországot az aranymosással foglalkozó nagybányai ausztrál-román Aurul vállalat cianid és nehézfémtartalmú szennyvize. A környezeti katasztrófa amellett, hogy tömeges halpusztulást okozott, másfél millió embert veszélyeztetett és ezrek megélhetését tette bizonytalanná hazánkban. Február elsejét az országgyűlés 2000 júniusában a Tisza élővilágának emléknapjává nyilvánította. Az országban több helyen tartottak tegnap megemlékezéseket, így Mártélyon és Szolnokon is. Eközben Verespatakon készül a leendő aranybánya környezeti hatástanulmánya, a kanadai-román vegyes vállalat, a Rosia Montana Gold Corporation jövőre el szeretné indítani a kitermelést. Balogh László szegedi országgyűlési képviselő lapunknak elmondta: a beruházás nagyban veszélyezteti a Tisza vízgyűjtő területét, konkrétan Szeged városát is. Verespatak a hat évvel ezelőttinél nagyságrendekkel nagyobb mérgezés forrása lehet. A képviselő úgy tudja, ennek ellenére a napokban a román miniszterelnök zöld utat adott a beruházásnak. A megvalósítást nehezítheti egyébként az unió nemrég elfogadott, bányászati hulladékokról szóló irányelve, melyet Románia magára nézve kötelezőnek ismert el. Balogh szerint azonban Bukarest ez alól máris kifogásokat keres. A képviselő azt mondta, ha Románia megépíti a verespataki bányát, egyszerűen nem szabad beengedni az Európai Unióba. A szegedi politikus hangsúlyozta: offshor cégekhez jutottak, amikor a verespataki beruházás tulajdonosi hátterét igyekeztek megtalálni. Ezért könynyen megtörténhet, hogy az aranyat a tulajdonosok elviszik, a helyén csak a szennyezett környezet marad. Balogh a román kormány hozzáállásáról szólva emlékeztetett arra, hogy a nagybányai ciánszenynyezéssel kapcsolatban az Aurul jogutódja úgy nyilatkozott: a magyarokat terheli a felelősség a környezeti katasztrófa miatt. Azt állították: a szennyeződés jelentéktelen volt, a magyarok által használt ellenméreg okozta a halpusztulást. G. ZS. MEGEMLEKEZES SZEGEDEN A Csemete egyesület február 11-én, a tiszai cianidszenynyezés szegedi levonulásának 6. évfordulóján 17 órakor a Roosevelt téri Juhász Gyula-szobornál tart megemlékezést. Méretes döglött halat emelnek ki a szennyezett Tiszából 2000 februárjában Archív fotó: Miskoiczi Róbert Ötszáz munkahely született Szegedért emlékérmet adott át tegnap Botka László, a város polgármestere a Szegedi Szefo Fonalfeldolgozó Rt. ünnepélyes igazgatósági ülésén az olasz Andrea Dininek, a DAMA S.p.A alelnökének. Az üzleti partner eddigi hosszú távú együttműködésének köszönhető ugyanis mondta Kiss Sándor vezérigazgató hogy a kétharmad részt megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató Szefo 2002 és 2005 között ötszáz új munkahelyet teremtett és nettó egymilliárd forint értékű műszaki-technológiai fejlesztést hajtott végre. Az együttműködés folytatódik: az olasz féllel tegnap ötéves, 2010-ig szóló exportszerződést írtak alá, amelynek keretében a szegedi cég divatos felsőkötöttárut állít majd elő. A biztos megrendelésnek köszönhetően újabb száz fővel 1450-re bővülhet a jelenlegi létszám, egy részük a megvásárolt volt Móricz-iskola épületében dolgozhat majd a felújítás után. A civil szakember együtt él és lélegzik az állománnyal Határőrség pszichológust keres Nemrég apróhirdetésben keresett pszichológust a határőrség. Az állást azóta betöltötték, a vezető pszichológus a bázisról és a krízishelyzetekről beszélt. Apróhirdetésben keresett pszichológust nemrég a Délmagyarország hasábjain a Kiskunhalasi Határőr-igazgatóság. - Országos hálózatként működik a pszichológiai szakszolgálat az állományban, a halasi bázison két szakpszichológus és egy asszisztens dolgozik, innen járnak ki Bács-Kiskun és Csongrád megye öt határ menti kirendeltségére. Szolnokra helyezett munkatársunkat szegedi végzős diplomással pótoltuk, az állás tehát betelt. Természetesen csak a civileknek szóló ajánlatokat tesszük közzé ilyen formában - tájékoztatott Jászai Zoltán alezredes, a titkársági osztályvezetője. Tükröt tart - Elsősorban a vezetőséget támogatjuk háttérkutatásokkal, elemzésekkel, tanácsokkal és helyzetfeldolgozó, pihentető képzéseket szervezünk.' Jelenleg a személyzeti munkát fejlesztjük, azaz „pályatükröt" tartunktudtuk meg Nagy Ildikó pszichológustól, aki már tizenegy éve vezeti a halasi szakszolgálatot. Tevékenységük annyira speciális, hogy együtt kell élnünk és lélegeznünk az állománnyal. A közlekedéspszichológia is hozzánk tartozik, tizenkét lépcsős teszttel vizsgáljuk például a szirénás gép. A KiskunfuűajJ I Hstárőr 'S&tgatótág felvitelt hirdet ' Pszichológusi murtkcÁör fcetöltésére. L BiTtfsaKjt. swmt. -í I frddtlMnl 'ér« J "*9y «Ai rwSoií jLV'ái te'fforvártiar. j tes. j játil Barex-Kardos Kft. „kardi kocsival szolgálók intelligenciáját, türelmét, alkalmazkodóképességét. Az útlevélkezelők feszített munkatempóban, ráadásul zajban, benzingőzben gyors döntéseket hoznak, náluk a stresszt oldjuk. A járőrök hosszú időn keresztül készenlétben várakozva teljesítenek szolgálatot, és adott jelre hoznak helyes döntést, náluk az éberséget tartjuk szinten. A feszültségeket rendszeresen feldolgozzuk, a rendkívüli helyzeteket azonnal kezeljük. Nem ciki - Az ezerháromszáz fős testület minden tagját három évente vizsgáljuk. A rendészeti szakközépiskolából érkező utánpótlás alkalmassági vizsgáján szakvéleményt adunk, hogy egészen a nyugdíjig jó szájízzel, egészségesen megállják helyüket a pályán - magyarázta Nagy Ildikó. Figyelik a pályakezdők beilleszkedését, a főnök-beosztott kapcsolatot, a konfliktushelyzeteket. Fogadóórát tartanak a hozzájuk forduló „ügyfeleknek". - Nem ciki eljönni, már nem az. Családtagok is fordulnak hozzánk, jönnek a határőrök is a magánéleti problémákkal, hiszen válás, problémás gyerek náluk is adódik. Lekopogom, békeidőszakot élünk, de már két háborús időszak viszontagságait átvészeltük. Emlékszem, kollegánk gyermekét hasfájással hozták hozzám, mertfélt, féltette az édesapját. A kicsi tudta, hogy az apja szolgálatba ment, és hallotta a recsegő bombákat a határ túloldaláról. Fogdában is fogad - A fogdába kerülő illegális határátlépőkkel is dolgozunk, akik sok esetben hosszú hónapokon át várják a döntést, kitoloncolják őket, vagy menekültjogot kapnak - jegyzi meg Nagy Ildikó. Különböznek a nációk, mások a kultúrák, s az emberek zárt térben kényszerülnek egymás mellé, feszült lélektani helyzetben. Nemrég egy szökevény külföldi került a fogdába, aki előtte pszichiátriai kezelés alatt állt. Papírok nélkül érkezett, tüneteket nem tapasztaltak nála. Befogadták, de a feszültség miatt paranoiásan viselkedett, felbolydította a fogda életét. Jött Ildikó és látta, hogy pszichiátriai kezelésre kórházba kell szállítani a férfit. Természetesen a pszichológus a fogva tartókkal is dolgozik, akik intézeti körülmények között, nehéz helyzetben szolgálnak. DOMBAI TÜNDE