Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-11 / 36. szám

SZOMBAT, 2006. FEBRUÁR 11. • MEGYEI TÜKÖR" 7 Fábry cerkája Csütörtökön este láthatta a tévénéző, ha akarta, a Fábry-show 150. adását. A mi Sanyink olyan nehezen lendült bele a jópofizásba, hogy már feszengett az ember a képernyő előtt. Az is megfordult a fejemben, hogy szívatják, és direkt nem nevet a közönség. Aztán rájöttem, azért nem nevet, meg azért feszengek magam is, mert laposak a poénok. Úgy általában gyenge volt a felvezetés, az meg különösen kilógott az egészből, amikor arról beszélt, hogy a Fábry családban az ősök olyan gerincesek voltak, hogy megbuktatták a Monarchiát, a fasizmust és a kommunizmust is. Ő pedig saját magát buktatta meg - minimum egy estére - ezzel az adással. A műsor legjobb része az volt, amikor a humorista lelkéhez, stílusához oly közel álló dizájncenterben sziporkázott. Ez fekszik Fábrynak: orkánkabátban, svájcisapkában lökni a vakért a hatvanas éveket kifigurázva. Ez mindig tuti! Leginkább azoknak, akik maguk is átélték a korszakot. Kanyarodjunk rá Fábry cerkájára, amit már a műsor elején meglengettek, mondván, bejátszszák azt a legendás jelenetet, amikor a sómén egy egyszemélyes mobil orosz szauna fogságából menekülvén, egy szál protézisben szaladt ki a színpadról. Na de addig még várni kellett. Az érdeklődést fenntartandó lepörgették a nagy formátumú Kiszel Tünde műsorvezető (aki elképesztő cáfolata annak, hogy az agyhalál után nincs élet - fogalmazott róla szellemesen valaki) üzenetét: azt kívánta Sándornak, hogy tartsa karban cerkáját, és ne kopjon annak hegye vagy valami ilyesmi. Aztán lehullt a lepel: vagy harminc méterről mutatta a képernyőn egérnyi méretű Fábryt, amint iszkol kifelé. A cerkát, hál istennek, nem lehetett látni. Sándor szerényen megjegyezte, amikor-történt az eset, és cerkájára a bulvárlapok ráharaptak, Albert Györgyi felhívta és gratulált neki: Ez ám az ácsceruza! De ez mind semmi ahhoz képest, amit a műsorba futószalagon érkező fellépők produkáltak. Korda Gyuriékat gúnyolta volna az Aradszky-Koós páros, halálosan erőltetetten. Halovánnyal jobb volt az Éles-Gergely -Robi kettős. A műsor dramaturgiai csúcspontja és egyben színvonalbeli mélypontja a Fásy-mulató beköszönése volt. (Nyilván jó pénzért vették meg a néhány percet.) A gumimosolyú, fahangú Fásy Ádám Bunyós Pistivel és valami Sláger nevű emberrel az oldalán előadta saját műsorának promócióját, boldog születésnapot kívánt, és csak erős ráhatásra volt hajlandó távozni a porondról. Búcsúzóul még belekiabálta a kamerába, melyik csatornán és mikor láthatóak. Fábry nak ekkor kellett volna szólnia a rendezőnek, szerkesztőnek, producernek: Gyerekek, mással szórakozzatok, ne velem! Gyengére, zavarosra, fölöslegesen zsúfoltra sikerült a 150. adás. Úgy hiszem, a felvétel után Sándor is lógatta az orrát. Na megacerkát! V. FEKETE SÁNDOR Vészits Andrea Móráról, Szabó Istvánról, a Rokonokról Szívszorítóan aktuális történetek Vészits Andrea: Volt, aki úgy vélte: a Rokonokat ki kellene zárni a filmszemle versenyéből Móra Ferenc halálának 72. évfordulóján mutatták be Szegeden az íróról készült filmet, amelynek alkotója az író dédunokája. Vészits Andreával a bemutató után beszélgettünk. - Móra Ferenc és Vészits Andrea filmje - miért ez olvasható a film végén1 - Számomra ez természetes. Ez nemcsak azért az ő filmje, mert minden elhangzott mondat tőle származik, hanem mert - neki szántam. A film bizonyítja: amellett, hogy Móra Ferenc remek író és gyönyörűen beszél magyarul, nagyon-nagyon aktuálisak ma is a gondolatai. - Az Anzix a búzamezőkről elkészülését hátráltatta, hogy időközben Szabó István filmrendező felkérte: írják meg közösen a Rokonok forgatókönyvét. A Móricz-mű sógor-koma-jóbarát viszonyai is nagyon mainak tűnnek. Fotó: Kantok Csaba - A filmszemlén 1200 néző minden gondolatot, mozdulatot lereagált. Mindenki pontosan értette, hogy Móricz Zsigmond története ma is szívszorítóan aktuális, pedig egyáltalán nem változtattunk sem a szövegen, sem a nyelvezeten, s ugyanabban a korban játszódik, amelyben Móricz megírta. - A filmszemlét beárnyékolta, hogy nyilvánosságra került Szabó István ügynökmúltja. Ön az első perctől kezdve kiállt mellette. - Ez a világon a legtermészetesebb dolog. Nemcsak munkatársak vagyunk, Szabó István szoros jó barátom, és nagyon szeretem őt. Az igazságfeltárás jegyében megpróbáltak egy embert meghurcolni, akivel szerintem ezt nem lett volna szabad megtenni. Ez a „tényfeltárás" nagyon egyoldalú volt: míg nagy hangsúlyt kapott az ÉS-ben megjelent cikk, aközben kevesebb figyelem jutott Szabó István és osztálytársai sajtótájékoztatójának, ahol teljes egyértelműséggel kiderült: milyen korban és körülmények között szerveztek be az osztályukból három embert, hogy jelentéseket írjanak. Ezt kényszerűségből és nem utolsósorban egymás védelmére megtették, ám ezzel senkinek nem ártottak, emiatt senkit nem távolítottak el a főiskoláról. Ha a cikk szerzője tényfeltárásban gondolkodott volna, akkor utánanéz annak, hogy 1957-ben a hatalom hogyan próbálta a jövendő művészeket kézben tartani, hogyan próbált róluk információkat szerezni, beszervezni színészeket, díszlettervezőket, tanárokat. Utánanézett volna, mit csinált az információkkal, ebből származott-e valakinek kára, ha igen, ez hogyan történt. Azt gondolom, a cikk íróját valamifajta személyes vagy egyéb indulat vezérelte Szabó Istvánnal szemben. Ha nem így lenne, nem a neveket kutatta volna, amelyeknek az ilyen módon való nyilvánosságra hozatala törvénysértő, hanem a mechanizmust. Szabó István nagyon sokat tett ezért az országért, az életműve része a magyar kultúrának. Ez az ügy Magyarországnak is pont olyan mértékben árt, amennyire Szabónak. - Ez a botrány ön szerint befolyásolta a Rokonok filmszemlén való szereplését 1 - Igen, negatívan. Volt, aki úgy vélte: a Rokonokat ki kellene zárni a filmszemle versenyéből. Nem akarom a zsűri döntését megkérdőjelezni, de azt nehezen tudom elfogadni, hogy Tóth Ildikó, aki remek a Rokonokban, nem kapott díjat. Furcsának találom azt is, hogy Csányi Sándor, aki a film főszerepét játssza és kiváló benne, kizárólag a Csak szex és más semmiért kapta meg a legjobb férfialakítás díját - miközben a filmszemlén szokás egy-egy alkotót több műért is díjazni. Egyébként azt gondolom, hogy a Rokonokról a közönség mond majd véleményt. NYEMCSOKÉVA TÉLI VÁSÁRI 30 - 70% ENGEOMENNyE L ! •loott 0I.I3-TÓL, f, KÉSZLET EKEJÉIGi miSIOUElKÁBAJ m-es) RÉGI ÁR ÚJ ÁR 25.980.- 15.5804.W- 990.SZOKUIIA régi ár áj ÁR wiszömwÁr pELSO RÉGI ÁR ÚJ ÁR fáús ÚJ ÁR 38.980, 17.980.- m, \JW0.~ AIÓISZÖI/ETKABÁT m-es) RÉGI ÁR ÚJ ÁR NAÚRAG 62.920, 12*870.- m UJM A m, 1.990.AZ /4MANDK SZAKÜZLETEIBEN SZEGEDEN A NAGYÁRUHÁZ EMELETÉN ÉS A SZEGED PLÁZÁBAN! Un boccone d'ltalia A napfényes Itália a Corába költözött! Olasz élelmiszerek és programok a szegedi Cora áruházban 2006. február 19-ig. A Cora áruházláncnak köszönhetően új olasz termékek törnek be a magyar piacra. 2006. február 19-ig a szegedi Cora áruházban megrendezett „Olasz hetek" keretében a magyar vásárlók új olasz élelmiszer-ipari termékekkel ismerkedhetnek meg. Aki olasz ízekre - „egy falat Itáliára" - vágyik, feltétlenül keresse fel a szegedi Cora áruházat: 172-féle új olasz termék kapható az áruházban. Hogy csak néhány példát említsünk: híres olasz sajtok, desszertjellegű édességek, szeletelt és egész sonkák, szószok és különleges tészták és neves olasz borok várják a vásárlókat - amelyeket a helyszínen meg is kóstolhatnak. Azok számára pedig, akik nem ismerik ezeket a különleges termékeket, képzett hoszteszeink tanácsokat, receptötleteket adnak. Az olasz hetek alatt Itália valóban a Corába költözik, hiszen a termékek eladásán kívül számos rendezvény várja az érdeklődőket, melyek szervezésében közreműködik a budapesti Olasz Kultúrintézet. Érdemes tehát ellátogatni a szegedi Cora áruházba, ahová beköltözött a napfényes Itália!