Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-11 / 36. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR* SZOMBAT, 2006. FEBRUÁR 11. Az önkormányzati lakások bérleti díja nehezen vethető össze a piaci árakkal A nagyi lakbérét is örökli a z unoka Egy nagyobb összeg fejében bárki „szociális" bérlakáshoz juthat Szegeden Fotó: Schmidt Andrea Az önkormányzati és a magántulaj­donú lakások bérleti díja egymástól teljesen függetlenül alakul. A kettő közötti rést egy furcsa képződmény, a bérleti jog ára hivatott betömni. A piaci viszonyoktól idegen rendszert az ingatlankezelő szerint épp a rászoru­lók érdekei miatt nehéz igazságosabbá tenni. Szegeden a nagymama nyolcvanas évek­ben határozatlan időre kiutalt tanácsi bér­lakását örökölheti az unoka. Hivatalosan persze több feltételnek meg kell felelnie, például „életvitelszerűen" a nagyinál kel­lett korábban laknia. A lényeg: a most már önkormányzatinak nevezett lakás a nagyira szabott pár ezer forintos bérleti díjjal az unokáé lehet. A bérleti jogot azu­tán akár tovább is adhatja, ezért tetszőle­ges összeget elkérhet. Negyvenmillió a városé Tavaly Szegeden 96 lakásbérleti jog cserélt gazdát. Az IKV ingatlanirodája most is kínál ötmillió forint alatt pa­nellakás-bérleti jogot, de ennyiért Szé­chenyi téri garzonhoz is juthatunk. Egy Tisza Lajos körúti 150 négyzetmé­teres felújított lakás bérleti jogának ára pedig 16 millió forint. Az árban a vevő és az eladó egyezik meg, a városnak azonban fix összeget, négyzetméteren­ként ötezer forintot kell a bérleti jog adásvétel nyomán fizetni. Tavaly így 40 millió forintot szedett be Szeged önkormányzata. Az IKV Rt. vezérigazgatója szerint a szegedi rendszer - miszerint a bérleti jog adható-vehető - biztonságos. Németh István hangsúlyozta: ezt a lehetőséget a lakásmaifia elleni küzdelemben vezet­ték be, és a városnak bevételt is hoz. Szeged az egyetlen város, amely ellenőr­zött körülmények között kezeli a bérla­kások mozgását. Más városokban gya­kori a fiktív bérlöváltás, melyek során kontrollálatlanul kerülnek be nem rá­szorultak a lakásokba, mások egy trük­kös hármas csere révén földönfutóvá válnak. A lakásbérleti jogot azonban csak az tudja'eladni, akivel annak idején határo­zatlan időre kötöttek bérleti szerződést ­általában a rendszerváltás előtt. (Ma már jellemzően csak határozott időre kötnek szerződést.) Tulajdonjog, bérleti jog, albérlet A szegedi lakáspiacon - piaci, tehát nem szociális alapon - három módon le­het lakáshoz jutni. Tulajdonjogot venni durván kétszer annyiért lehet, mint bér­leti jogot vásárolni. Aztán természete­sen magántulajdonú lakást is lehet bé­relni - a köznyelv albérletnek nevezi -, ez akár tízszer is többe kerül, mintha vá­rosi tulajdonú lakást bérelnénk. A ma­gán- és az önkormányzati tulajdonú la­kások havi bérleti díja tehát teljesen el­szakadt egymástól: ennek a „lyuknak" a betömésére szolgál a bérleti jog ára. Ha valaki ugyanis megszerez egy eredetileg szociális alapon meghatározott, ala­csony bérleti díjú lakást, az továbbra is az alacsony bérleti díjat fizeti. Ezért „cserébe" az előző tulajdonosnak leszur­kolja a beugrót, a bérleti jog árát. Potyautasok A rendszer nyertesei azok, akik hatá­rozatlan idejű bérleti szerződéssel lak­nak egy jó szociális bérlakásban - pedig már nem is rászorulók. Németh István elismeri: a rendszer igazságtalan is le­het, de országos problémáról van szó. Nem tudni pontosan, hányan potya­utasok a rendszerben, hány „gazdag" la­kik a köz által biztosított szociális bérla­kásban. A szegedi önkormányzat várhatóan ősszel módosítja lakásrendeletét - az új lakástörvénynek megfelelően. A város három típusú lakást kínálhat a törvény szerint: szociális alapút, költség alapút és piaci alapút. Németh István hangsú­lyozta: még nem tudni, pontosan mi vál­tozik, jelenleg a szakmai előkészítő munka zajlik. A vezérigazgató úgy fogal­mazott, csínján kell bánni a szerzett jo­gokkal. Véleménye szerint az új rende­letben mindenképpen az igazságosabb lakbér-megállapításra kell törekedni. MOLNÁR B. IMRE SAJÁTOS ÁRKÉPZÉS MI Ai önkormányzat a piaci alapon kiadott lakások esetében sem a piacon leggyakoribb ára­zást választotta. A nemrég meghirdetett Kelemen és Somogyi utcai felújított házakban a la­kások bérleti jogának megszerzéséért licitálni kell. Ha valaki megszerzi e lakás bérleti jogát, onnantól kezdve már csak 6464 forintot fizet havonta. A licit egy 64 négyzetméteres laká­sért 6 millió 400 ezer forintról indul. Németh István IKV-vezérigazgató szerint erre a formára azért van szükség, hogy a város a befektetett pénzét minél hamarabb behozza. Kevés a parkolóhely Makón Az igazi megoldás az M43-as lesz Akik autóval közlekednek, nap niint nap tapasztalhatják: nagyon kevés a parkolóhely Makón - különösen a belvárosban tűnik lehetetlennek a megállás nap közben. A főtéren és közvetlen környékén nem várható új parkolók kialakítása a közeljövőben. A megoldást az M43-as gyorsforgalmi út megépítése és a jelenlegi főútvonal szerepének átértékelése jelentheti. Folytatódik a bíróságon a privatizációs vita Tovább pereskedik Lázár és Egyed A polgármesteri hivatal adócso­portjának adatai szerint - a súly­adó-befizetéseket alapul véve ­6500 és 6800 közé lehet tenni a városban közlekedő autók szá­mát. Ennél pontosabbat a tulaj­doni viszonyok állandó változása miatt nemigen lehet mondani. Hogy ez sok vagy kevés egy ekkora városban, lehet vita tárgya, az azonban tény: az átmenő forgal­mat is hozzászámítva, az igénybe vehető parkolóhelyekhez képest már nagyon sok a jármű az uta­kon. Bizonyos napszakokban szinte lehetetlen megállni például az orvosi rendelők, a kórház vagy az iskolák, óvodák közvetlen kör­nyezetében - a legkritikusabb a helyzet azonban a főtéren. A makói közlekedési viszonyo­kat jól ismerő személyfuvarozó, Vízhányó János szerint a főtéren gyakorlatilag lehetetlen parkoló­helyet találni, pedig az átutazók és a helybéliek is itt állnának meg a legtöbbször vásárolni, vagy hivatalos ügyeiket intézni, esetleg valamilyen rendezvényre igyekezve - igaz, itt legalább fi­zetni nem kell érte, ha sikerül, mint a megyeszékhelyen. A Rá­dió Taxi helyi irodavezetőjének megoldási javaslata is volna: sze­rinte a Csipkesor előtti, parkként amúgy is funkciótlan szoborker­tet kellene felszámolni, vagy te­rületét legalább csökkenteni par­kolókkal. Ez az ötlet azonban nem min­denkinek szimpatikus. Varga Im­re, a polgármesteri hivatal építés­ügyi hatóságának vezetője szerint az amúgy is kevés zöldterülettel rendelkező városban nem lenne szerencsés ezek számát csökken­teni. A helyi rendezési tervben sem szerepel ilyesmi - az azonban igen, hogy új létesítmények nyitá­sa esetén telken belüli parkolókat kell kialakítani, ami valamelyest enyhítheti a gondokat. Mint ahogy az is, hogy a belváros köze­lében több, jelenleg tisztázatlan funkciójú tömb található, ame­lyeken megállóhelyeket lehet lé­tesíteni. Ez azonban a legszűkebb centrum problémáját nem oldja meg, bár Varga Imre megjegyzi: a makói autósokra is az jellemző, hogy például Szegeden egy-két ut­cahosszt is hajlandóak gyalogol­ni, itthon viszont lehetőleg a bejá­rat előtt szeretnének megállni. Ami a főteret illeti: az itteni helyzet rendeződése az M43-as gyorsforgalmi út néhány éven belül várható megépülésétől le­het várni. Ennek átadását köve­tően ugyanis jelentősen csök­kenni fog a belvárost átszelő je­lenlegi autóút forgalma, ez pedig lehetővé teszi a forgalomtechni­kai felülvizsgálatot - azaz: újra meg lehet majd állni az úttest szélén, mint régen, amikor sok­kal kevesebb volt a négykerekű. SZABÓ IMRE Tbvább vitatkozhat a bíróság előtt a Hód-Mezőgazda Rt. pri­vatizációjának körülményeiről Lázár János polgármester és Egyed Béla volt vezérigazgató. Egyed polgári pert indított Lázár János ellen a sértőnek tartott polgármesteri kijelenté­sek miatt. Az eljárás most ismét elölről kezdődik, a polgármes­ter fenntartja állításait, Egyed Béla jogi elégtételre számít. MUNKATÁRSUNKTÓL Lázár János polgármester, or­szággyűlési képviselő továbbra is fenntartja véleményét, miszerint elhibázott dolog volt a Hód-Me­zőgazda Rt. 2004-es privatizáció­ja. A város első embere szerint a dolgozók és a város is vereséget szenvedett a magánosítás során. - Nagyon sok támadás ért azu­tán, hogy elmondtam a vélemé­nyemet, miszerint a Hód-Mező­gazda Rt. azóta termelt vesztesé­get, hogy kijelölte a kormány pri­vatizációra - mondta a polgár­mester. - Kijelentéseimért en­gem Egyed Béla akkori vezérigaz­gató a sajtóban támadott meg, azt mondva, durván megsértet­tem, majd polgári pert indított ellenem. Tavaly szeptemberben a bíróság első fokú ítéletében el­utasította 500 ezer forintos kár­igényét, engem pedig arra kötele­zett, hogy kérjek tőle bocsánatot azért a nyilatkozata utáni kije­lentésemért, miszerint „olyan szarkát még nem láttam, amely jelentkezett volna, hogy ő a tol­vaj" - mondta Lázár János csü­törtöki sajtótájékoztatóján. Hoz­zátette, azért fellebbezett, mert véleménye szerint Egyed Béla is érdekelt volt a Hód-Mezőgazda Rt. privatizációjában, s ezt be is lehet bizonyítani. Az újrakezdő­dő eljárásban a bíróságnak vizs­gálnia kell, hogy Egyed Béla köz­szereplőnek számít-e, s el kell-e tűrnie ezt a véleményt. - Szomorúan és mélységesen csalódottan vettem tudomásul Lázár János önmagából való újabb kifordulását. Legutóbbi sajtótájékoztatóján megint sze­mélyemet támadva a Hód-Mező­gazda Rt. privatizációját kérdője­lezte meg - tudatta lapunkhoz eljuttatott közleményében Egyed Béla. - Nem feladatom minősíteni a lefolytatott privatizációt, de tény, hogy a Hód-Mezőgazda Rt. új tulajdonosai azok lettek, akik vételárként a legtöbbet fi­zették az államnak. Lázár János a Gorzsai Rt. jól fizetett igazga­tósági tagja, erősen és szorosan kötődik az rt. tulajdonosához ­folytatta Egyed Béla, aki szerint Lázár János utóbbi években megnövekedett vagyonában je­lentős értéket képvisel mező­gazdasági érdekeltsége. A makói belvárosban néha tényleg művészet parkolóhelyet találni Fotó: Schmidt Andreá

Next

/
Thumbnails
Contents