Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-08 / 33. szám

SZERDA, 2006. FEBRUÁR 8. •AKTUÁLIS« 3 A kulturális bizottság az évad végén számoltatja be a színidirektort Műbalhé a Székhelyi-ügy? Műbalhénak tartja a Székhelyi József színidirektor jövedelmével és meghallgatásával kapcsolatos felvetéseket Kormos Tibor, az önkormányzat kulturális bizottságának elnöke. Öszszeállításunkban összevetettük a győri és a szegedi színigazgató, valamint két szegedi politikus jövedelmét. MUNKATÁRSUNKTÓL A Magyar Nemzet Sztárgázsi Székhelyinek című cikke nyomán tegnapi lapunkban írtunk a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójának juttatásairól. Ebben az évadban Székhelyi József két darabot rendez: a már bemutatott Dulszka asszony erkölcsét és az áprilisban műsorra tűzött Beszélő fejeket. Ezért egyenként 700 ezer forint honorárium illeti meg. Színészként a Kényes egyensúly című Albee-dráma főszerepét játssza 500 ezer forint próbapénzért, plusz előadásonként 50 ezer forintért. Tervek szerint a kisszínházban összesen tizennyolc alkalommal megy majd a produkció, azaz színészként körülbelül 1 millió 400 ezer forintot kereshet majd ebben a szezonban. Összehasonlításul megnéztük, mennyit visz haza Korcsmáros György, a Győri Nemzeti Színház igazgatója, aki ugyancsak Színidircktorok: Korcsmáros György, Székhelyi József és politikusok: Dobó László és Kozma József. Az utóbbiak jobb helyzetben vannak Fotó: DM/DV rendez és színészként is fellép. A két teátrum 2006-os költségvetése hasonló: a szegedié 1,3 milliárd, a győrié 1,2 milliárd forint. Itt 220 közalkalmazott és 140 szerződéses, ott 225 közalkalmazott és 120 megbízási szerződéssel dolgozó állandó munkatársa van a színháznak. Korcsmáros igazgatói alapfizetése havi bruttó 40 ezer forinttal magasabb, mint Székhelyié, ugyanakkor költségtérítést nem kap. Rendezésenként szegedi kollégájánál százezerrel többet, azaz 800 ezer forintot vehet fel, színészi gázsija viszont 20 ezerrel alacsonyabb, azaz 30 ezer forint előadásonként. (2005-ben két produkciót rendezett és 44 előadásban játszott.) Ha a saját színházuktól felvett összes jövedelmükből havi átlagot számítunk, ötezer forint a különbség Székhelyi javára. Táblázatunkban közöljük egy kormánypárti és egy ellenzéki szegedi képviselő parlamenti és önkormányzati munkáért járó tiszteletdíját. Mint kitűnik, politikusnak lenni jóval kifizetődőbb, mint intézményvezető művésznek. Kohári Nándor fideszes városatya azt nyilatkozta, hogy a mai kulturális bizottsági ülésen kezdeményezi Székhelyi meghallgatását, mert erre eddig csak egy alkalommal került sor. - Természetesen meg fogjuk hallgatni Székhelyi Józsefet, de csak az évad végén - reagált képviselőtársa nyilatkozatára Kormos Tibor, a kulturális bizottság SZDSZ-es elnöke, aki szerint a testületnek jogában áll eldönteni, hogy kit és mikor kér meg arra, hogy számoljon be. Ezt Kohári úr is pontosan tudja, dróton rángatásnak mi nem leszünk alanyai. Ez az ügy egy műbalhé, amit mindig újra leszednek a polcról. Nem emlékszem pontosan, hogy kétszer vagy háromszor hallgattuk meg eddig a gazdasági igazgatójával együtt a direktor urat. A színház gazdálkodása teljesen rendben van, rengeteg produkciót játszanak, telt házzal mennek az előadások, nincs értelme, hogy egy botránykeltő kezdeményezésnek a kulturális bizottság bedőljön - hangsúlyozta Kormos, aki úgy véli: Székhelyi havi bruttó 330 ezer forintos igazgatói bére alapján egy ekkora intézmény élén szinte alulfizetettnek mondható. - Nevetségesnek tartom, hogy ez egyáltalán téma lehet. A direktor úr minden rendezéséhez, színészi szerepvállalásához előzetesen engedélyt kért, ráadásul a gázsija sem számít magasnak. P KÉPVISELŐK ÉS SZÍNIGAZGATÓK JUTTATÁSAI (FT/HÓ) Alapdíj+pótdíj*, alapfizetés Költségtérítés Egyéb juttatás** Összesen havonta Dobó László (Fidesz) 496 ezer 378 ezer j : 1 j 874 ezer Kozma József (MSZP) 997 ezer 483 ezer 1 480 ezer Székhelyi József (Szegedi Nemzeti Színház) 330 ezer 80 ezer 233 ezer 643 ezer Korcsmáros György (Győri Nemzeti Színház) 370 ezer • 268 ezer 638 ezer : f *A parlamenti és önkormányzati munkáért járó tiszteletdíj * *A rendezői és a színészi munkáért járó gázsi 12 hónapra elosztott átlaga Forrás: DM-gyüjtés DM-grafika Esküt tettek a választási bizottságok tagjai Esküt tettek tegnap a megyei közgyűlés elnöke, Frank József előtt a Csongrád megyében újonnan hivatalba lépő választási bizottságok tagjai. MUNKATÁRSUNKTÓL A közgyűlés január 26-án választotta meg a tagokat, egyhangú határozattal. A Területi Választási Bizottság tagjai: dr. Szabó Imre, dr. Molnár Imre, dr. Badó Attila, a póttag dr. Kovács László. Az 1. számú országgyűlési egyéni választókerület szegedi székhelyű választási bizottságának tagjai: dr. Hegedűs Antal, Takács Máté, Kristó Pál, a póttagok: Alexa Szabolcs, Szabóné Gerda Klára. A 2. számú választókerületben a bizottság tagjai: dr. Könczöl László, Eszik Imre, Ördögné Gárgyán Mária, póttagok: dr. Wolford Erzsébet, dr. Vassné dr. Marosváry Mária. A 3. számú kerület választási bizottságának tagjai: dr. Illés Tóth István, Berek Ágota, Klein Gábor, póttagok: Bálint Antal, Szénási Róbert. A 4. számú választókerületben a csongrádi székhellyel működő választási bizottságnak dr. Forgó István, Csiszár József és dr. Kürtösi István a tagja, Törköly Péter a póttagja. Az 5. számú körzetben Szentes székhellyel alakul meg a választási bizottság, tagjai: Fábján Sándor, Hojcsi Pál, dr. felenfi Anna, a póttag Varga Sándor. A 6. számú kerületben a Vásárhelyen működő bizottságot Feketéné dr. Szemző Margit, Felletár László, dr. Meleg Emese alkotja, a póttagok: dr. Pálinkó János és Hegedűs Pálné. A 7. számú egyéni választókerületben tagként Vig Zoltán, Siket Tibor, Mendei Árpád alkotja a makói székhellyel működő választási bizottságot, a póttag dr. Draskóczy Ede. Siket Judit főjegyző lapunknak elmondta, a bizottságok napokon belül megtartják alakuló ülésüket, megválasztják az elnöküket, alelnöküket. A Területi Választási Bizottság erről már döntött: az elnök dr. Szabó Imre, a szegedi egyetem jogi karának dékánja, az alelnök dr. Molnár Imre emeritus professzor. Bemutatkoztak a Centrum párt megyei jelöltjei Nem köt választási szövetséget a két nagy párttal és nem működik együtt szélsőséges pártokkal a Centrum - mondta Kupa Mihály Szegeden. A pártelnök tegnap bemutatta a megyei jelölteket is. MUNKATÁRSUNKTÓL A Centrum párt megyei országgyűlési képviselő jelöltjeit tegnap Kupa Mihály pártelnök mutatta be Szegeden. Kupa elmondta: a Centrum a két legnagyobb párttal nem köt választási szövetséget és nem hajlandó együttműködni szélsőséges pártokkal sem. Civil szervezetekkel viszont elképzelhetőnek tartják az együttműködést. A Centrum programjában az egészség, a tudás és a megélhetés fontosságát hangsúlyozza. Szlogenjük: „témaváltás, stílusváltás, elitváltás". Az egyes választókerületben a párt jelöltje Pászti Ágnes ügyvéd, önkormányzati képviselő, a Centrum frakcióvezetője. Elsősorban szakpolitikusnak tartja magát, szívügye az oktatás, az egészségügy és a kultúra. A kettes körzetben Kiss József Géza, a Szegedi Tudományegyetem kutatója, oktatója indul. Célja, hogy Szeged mint egyetemi város régióközponttá váljon, itt új munkahelyek teremtődjenek. A hármas körzet jelöltje, Piti János Szeged érdekében azért lobbizna, hogy minél több befektetőt, vállalkozót vonzzon a város. Páger Istvánné természetgyógyász, a négyes körzet jelöltje az élet jobb minőségére, az egészség megőrzésére helyezi a hangsúlyt. Korábban a zöldeket támogatta, ahogy Fazekasné Demeter Erika, az ötös körzet jelöltje is. O többek között a környezetvédelmet, a biokultúrát szeretné népszerűsíteni. A hatos körzetben Gyovai Tiborné Dezső Ibolya általános iskolai tanár indul. Célja a kistelepülésen élők, a civil szervezetek segítése. A hetes körzetben a Centrum jelöltje Kocsis Ernő, a makói kórház szülész-nőgyógyásza. O az egészségügy problémáit emelte ki: az orvoshiányt, a szakma elöregedését. Hangsúlyozta: a makói kórház jól felszerelt, remek orvosokkal ellátott intézmény, mégis a megszűnés fenyegeti. Páger Istvánné, Kocsis Ernő, Pászti Ágnes, Kupa Mihály, Gyovai Tiborné Dezső Ibolya, Kiss József Géza, Piti János és Fazekasné Demeter Éva Fotó: Schmidt Andrea üvegzseb SULYOK ERZSEBET Botorságnak - és nem bátorságnak - tetszik nekimenni egy városi intézménynek, amely ugyan általában botrányoktól hangos, talán mert kicsit ilyen a természete, de most éppen: jól működik. A szegedi színházat megtámadni, amikor éppen elképesztő előadásszámot produkál, közönsége van és mindennek a tetejébe fillérrel sem költ többet, mint amennyi a kasszájában van, eléggé abszurd. Legföljebb az magyarázza a dolgot, hogy kampány van, az ellenzék mindent támad, ami él és mozog. A pohtikusok ilyenkor - Orbán Viktor szavával - az élő fába belekötnek.1 Más dolog a színházigazgató személyének megtámadása, de csak kicsivel más, hiszen ez is lehet éppolyan kampányfüggő, mint az intézmény bírálata. Szegeden a színidirektor pénzei utáni érdeklődés nem újdonság - nem úgy, mint például Győrben, ahol kollégánk vért izzadt, mire valahogyan kimagyarázta magát: miért kotorászik az igazgató úr zsebében 1A mi mostani direktorunk elődjének a zsebében mi már túrtunk, anno, igaz, nem jókedvünkben, hanem mert túlköltötte a köz pénzét. Általában is igaz: sokat botorkálunk, 16 évvel a rendszerváltás után is, a köz- és magánpénzek mezsgyéjén, el-eltévelyedve az üvegzsebelv igazától. Ez ugyanis arról szól, hogy a közpénzek költését láthassa át minden adófizető. És nem arról, hogy a köz alkalmazottainak személyes szférájába taposhatunk, amikor csak úri kedvünk diktálja. Hogy egy közalkalmazottnak mennyi a bére, az nyilvános adat: ám hogy egy színésznek - legyen akár pillanatnyilag költségvetési intézmény igazgatója - mennyi a gázsija, ezt rendes demokráciákban, piacgazdaságokban senkinek se jut eszébe firtatni. Bulvárlapok találgathatnak persze, de sosem tálalnák olyan éllel a dolgot, ahogyan a hazai országos napilap most tálalta a szegedi direktor pénzügyeit. A nagy gázsi a művészek szakmai elismertségének mutatója. Normális helyen senkinek nem jut eszébe, hogy azt sugallja: szégyellje magát a színész, amiért a művészeti piacon magas árfolyamot vívott ki magának. Ha mégis, sosem a művész, hanem a hülyeséget sugalmazó szégyenül meg. Minálunk mindennek az ellenkezője azért fordulhat elő, mert nem egészen normális a hely, ahol élünk, a demokrácia meg a piac is tökéletlen. Az üvegzseb fogalmát pedig mindenki úgy értelmezi, ahogyan napi politikai érdeke diktálja. Még. De talán tanulunk az idővel. Politikai analfabéták az első választók? Mátyás királyt demokrácia helyett Nem érti a demokrácia működését, politikai analfabéta a magyar diákok fele - összegzik a hírek az ELTE Iskola és társadalom című fölmérésének eredményét. A szegedi fogadtatást mérve kiderült: egy itteni középiskola hat első választója demokrácia helyett „Mátyás király diktatúráját" helyeselné. Könnyű zavarba hozni a középiskolásokat, s köztük a választópolgárként első voksolásukra készülő 18 éveseket is olyan kifejezésekkel, mint például: „kormánypárt", „ellenzék", „parlamenten kívüli párt" - derül ki a budapesti ELTE társadalomtudományi kara felméréséből. A főváros és négy megye hétezer diákjának válaszaiból úgy tűnik: a fiatalok 70 százaléka tudja, hogy jelenleg az MSZP van kormányon, 66 százalékuk találta el, hogy a Fidesz most ellenzéki párt, s a politika a családok 70 százalékában nem témája az otthoni beszélgetésnek. - Vagy az egyik, vagy a másik párt üzenetét hiszem el, nincs miről beszélgetni - összegezte véleményét a magát Tibinek nevező diák abban a szegedi középiskolában, melynek még a körülírásához sem járult hozzá az igazgató. így, név nélkül azonban ő is elismerte: az iskola nem az életre tanít, a tudóst játszó tanáA FELNŐTTEK ÖRÖKÍTIK TOVÁBB Nem lepődött meg Löfller Tibor politológus sem a felmérés eredményén, sem hatfős szegedi csoportunk válaszain. A szegedi egyetem oktatójának tapasztalata, hogy mig a lengyel vagy francia diákok aktívak, mert tüntetésre, sztrájkra Is képesek például a közoktatási miniszter egy-egy számukra kedvezőtlen döntése miatt, addig a magyar fiatalok politikailag lusták. A politikai kultúra hazai fejletlenségét a felnőttek az előző rendszerből örökítik tovább. rok diákjaikkal még a demokrácia elemi szabályait sem képesek megértetni és elsajátíttatni. 99 olyan jó vezetővel, mint például Mátyás király, a demokráciánál sokkal jobb a diktatúra... Zsombor - Vicces, ahogy egymáson túllicitálva ígérgetnek a pártok - fanyalgott a csinos lány, Gitta. Az iskola végzősei közül - szigorúan név nélkül - hat diák vállalta a beszélgetést. Közülük öt azt mondta: elmegy voksolni. A hatodik, Kati még nem tudja, hogy „a sok rossz közül" melyiket válassza. A leginformáltabbnak tűnő Zé szerint a két nagy párt közül az egyik lesz a befutó. O - a többiekkel ellentétben - azt is tudta, mire való a kopogtatócédula. A választáson szóba jöhető pártok számát saccolva a csoport 4-12 közötti sorozatot alkotott. A legkevésbé tájékozott fiúk elvállalnák a politikusságot is, mondván: „ekkora pénzekért már megéri, hogy égeti magát az ember." - Szabadság, egyenlőség, testvériség - idézte Sanyi a történelemórán tanultakat a demokrácia meghatározásaként. - A demokrácia az, amikor mindent szabad - adott fogalommeghatározást Zsombor, aki szerint ez szólásszabadságot, de káoszt is eredményez. Éppen ezért - alakult ki a hatos csoporton belül az egyetértés az ideális társadalmi berendezkedésről egy „olyan jó vezetővel, mint például Mátyás király, a demokráciánál sokkal jobb a diktatúra..." Ú.I.