Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-07 / 32. szám

EGÉSZSÉG, ÉLETMÓD, TÁPLÁLKOZÁS MINDEN KEDDEN GYOGY-IR SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, DR. DÉZSI CSABA ANDRÁS • 2006. FEBRUÁR 7. NAPI MELLEKLETEK Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A BÉL SPORTJA, A PERZ BESZEL WWW.DELMAGYAR.HU Mellékleteink együttműködő partnere az Invitel Rt. csa A DELMALAAUORSZAG a DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG m 14 f .. U'l délvilág kommunikációs partnere a T-Mobüe Rt. T " "IVlUDHC armon mm • n • Rákellenes küzdelem A SZŰRŐVIZSGÁLATOKON RÉSZT KELL VENNI Párizsban 2000 februárjában tartották az első rákellenes világkongresszust, amelynek résztvevői február 4-én a gyakran halálos kór elleni világméretű összefogásra felszólító dokumentumot írtak alá. Ennek emlékére a kongresszus február 4-ét a Rákellenes Küzdelem Világnapjává nyilvánította. Down-kór megelőzéséért Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! IWKS Oliuó! A MgjetoAslwi < MÍMO tjjí'Mow knul i Wpw Urtjló tiwtli (kiskorwkiwl • torrén,« képtiitUl hoiujkrulas« snáségtk MTI A rák akkor alakul ki, amikor a sejtek működését és osztódását biztosító folyamatokba hiba csúszik: a rákos sejtek szakadatlanul osztódnak, és olyan új sejteket hoznak létre, amelyekre a szervezetnek semmi szüksége. Az így képződő szövethalmazt tumornak vagy daganatnak nevezzük. A rák gyűjtőfogalom: több száz különböző szövettani típusú, különböző biológiai viselkedésű és különböző szervekre lokalizálódó megbetegedést fed. Ennek megfelelően a kezelése, gyógyítása is sokféle lehet nincs ellene univerzális gyógyszer. Míg fél évszázada a rosszindulatú daganatokkal diagnosztizált betegeknek csak 20 százaléka volt megmenthető, addig ma ez a szám 50 százalék, és a bővülő terápiás lehetőségeknek és intenzív kutatásoknak köszönhetően ez az arány egyre javul. Szervezetünkben nap mint nap keletkeznek rendellenes sejtek, mégis nagyon ritka, hogy ezekből betegség fejlődjön, mivel az immunrendszer sejtjei ezeket képesek felismerni és elpusztítani. Néha a sejteknek sikerül kibújniuk a szervezet ellenőrzőrendszerének felügyelete alól, s a rendellenes anyagcseréjü sejtek féktelen szaporodása és áttétképződése vezet az összefoglaló néven ráknak (karcinóma, szarkóma) nevezett betegséghez. A világon évente 10 millió űj rákos megbetegedést fedeznek fel, s több mint 6 millióan halnak meg emiatt - ez az összes halálozás 12 százaléka. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2003. évi jelentése arra figyelmeztetett, hogy a rák terjedése elleni sürgős lépések nélkül két évtized alatt másfélszeresére nőhet a rákos esetek száma, s az új megbetegedések száma elérheti az évi 15 milliót. A WHO szerint a megelőzést világméretekben két fő kockázati tényezőre kell összpontosítani: a dohányzásra és a táplálkozásra. Újabb kutatások szerint a C-vitamin az egyik legfontosabb tényező abban a komplex folyamatban, amelynek révén a szervezet megszabadul az anyagcsere során keletkező sejtkárosító anyagoktól, gátolva ezzel a tumoros sejtosztódás kialakulását. Magyarországon a szív- és érrendszeri megbetegedések után a rák a második leggyakoribb halálok. A daganatos megbetegedések okozta halálozások rangsorában a magyar férfiak az első, a nők a második helyen állnak a világon. A Magyar Postánál pár hónapja forgalomba lévő Mellrák - feliratos bélyeg kapható Napjainkra a legtöbb rák esetében megállt a meredek növekedés, de így is évente mintegy 55 ezren betegednek meg rákban, és mintegy 33 ezren halnak meg, vagyis egy Esztergom nagyságú város lakosságát veszítjük el. A rákban elhunytak fele megmenthető lenne, ha az elváltozást, a daganatot idejében felismernék és megfelelően kezelnék. Ennek érdekében hirdette meg a kormány a 2006-ban induló Nemzeti Rákellenes Programot, amelynek célja az, hogy öt év alatt tíz százalékkal csökkenjen a daganatos betegségekből eredő halálozások száma. Fontos, hogy a kismama eljárjon a szűrővizsgálatokra ILLUSZTRÁCIÓ: KARN0K CSABA Nem emelkedik Ugrásszerűen növekszik az utóbbi időkben a Down-kóros csecsemők száma - adták hírül médiumok. A dél-alföldi régióval kapcsolatban ez nem mondható el - tájékoztat dr. Horváth Emese. Évente 10-15 csecsemő születik Down-szindrómával itt; az esetszám ugyan évente változik, de egyértelmű növekedés nem mutatható ki. Az egészségügy minden lehetőt megtesz annak elkerüléséért, hogy a csecsemő Down-kórral jöjjön a világra. A terhesség idején végzett szűrések ma már az esetek jelentős részében kideríthetik, ha fokozott kockázat merül fel. A leendő édesanyának mindenképpen részt kell vennie a javasolt vizsgálatokon hogy legalább a kockázatnak azt a részét megelőzze, ami megelőzhető. Nagyon fontos, hogy a leendő édesanya részt vegyen a szülészorvosok és védőnők javasolta szűrővizsgálatokon, s ennek eredményével fölkeresse a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Genetikai Intézetét - hívja föl a figyelmet dr. Horváth Emese egyetemi adjunktus, klinikai genetikus, a Szabó János professzor vezette intézet munkatársa. A Down-kór kromoszómaszám-eltérést okozó ivarsejt-osztódási zavar következtében alakul ki, ami legtöbbször a petesejtet érinti, de a hímivarsejtekre is vonatkozhat. A húszéves korban szülő nők közül a várható arány 1:1300, azaz ezerháromszáz terhességből egyben lehetséges, hogy a magzat Down-szindrómás legyen. Az életkor előrehaladtával a kockázat növekszik. Harminchárom-harmincöt év között 1:350, negyvenesztendős korban 1:100 az arány. Mi a megelőzés során az általános gyakorlat? A szülészorvos és a védőnő mindig fölhívja a harmincöt éves vagy idősebb, leendő édesanya figyelmét: túl azon, hogy részt vesz a kötelező ultrahangszürésen, mindenképpen keresse meg az Orvosi Genetikai Intézetet is. Akkor is az intézetbe irányítják a leendő édesanyát, amenynyiben harmincöt évnél fiatalabb, s az ultrahangvizsgálatok során kromoszóma-rendellenességre utaló, a kockázat emelkedését jelentő gyanűjeleket észlelnek. Az intézetben, a tanácsadás alkalmával a leendő édesanya tájékoztatást kap a kockázat mértékéről, a probléma tisztázásának további módszeÚj kutatások A Down-kór kialakulásában a nagymama életkorának is meghatározó szerepe lehet - e megállapításra jutottak indiai kutatók a közelmúltban. Minél idősebb korban hozza világra a leendő nagymama a leányát, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy Down-kóros unokája születik. Csapatmunka A Down-szindrómás magzatok kiszűrése sok ember munkáját igényli. Részt vesznek benne szülészek, védőnők, ultrahangvizsgálatban jártas szakemberek, genetikusok. Az ultrahangszűrés, a méhlepény- s magzatvíz-mintavétel az SZTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján történik. A genetikai tanácsadás, illetve a kromoszómavizsgálat az Orvosi Genetikai Intézet feladata. Az intézet dolgozói magasan képzett, több évtizedes szakmai gyakorlattal rendelkező szakasszisztensek - klinikai genetikus orvos vezetésével végzik munkájukat. reiről - így a méhlepényboholy-mintavétellel vagy magzatvízvétellel nyert magzati sejtek genetikai vizsgálatáról. Magára a vizsgálatra azonban senkit nem lehet kötelezni, mert a mintavétel során fönnáll az esetleges vetélés lehetősége, és esetleg az is előfordulhat, nem születik meg az egyébként egészséges csecsemő - mutat rá a helyzet összetettségére a doktornő. A kromoszómavizsgálatok biztonsága 99,5 százalék. Megemlíthető az ügynevezett anyai vérszürés is. Ez az ultrahangvizsgálathoz hasonlóan szintén csak a betegség előfordulási kockázatát jelzi s nem ad biztos diagnózist; teljesítőképessége ugyanakkor 50-60 százalék. Előfordul sajnos az is: a leendő édesanya fölöslegesen növeli a kockázatot. Például a szülészorvosi, védőnői figyelemfölhívás ellenére sem keresi föl a genetikai intézetet - ismerteti tapasztalatait dr. Horváth Emese. Vagy például elmegy ugyan az intézetbe a leendő édesanya, meghallgatja a genetikai tanácsadást, aztán mégsem kéri a kromoszómavizsgálatot, s Down-szindrómával jön a világra a gyermek. Ha a szakemberek felhívják valakinek a figyelmét a kromoszómavizsgálat igénybevételére, akkor erre alapos ok lehet. F.CS.